Észak-Magyarország, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-12 / 110. szám

T9S4. május T2„ szombat ESZAK-MAGYARQRSZAG 3 Minta- és márkaboltok Kihasználaflan ff WW mm f elonyok Nincs rá igény, mert hazai? Olcsóbb Hítrágyózási Az utóbbi három évben *30 üzletet nyitottak ipar- vállalatok, ipari szövetkeze­tek, állami gazdaságok és mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek, így a minta- én márkaboltok alkotják mar az e; szag kereskedelmi hálóza­tának több mint 13 százalé­ka Részesedésük az árufor- Salomból ennél természete­sen jóval szerényebb — ezek általában kis üzletek —, de nem is az az elsődleges cél­juk, hogy megoldják a la­kosság áruellátását. A termelők különféle meggondolásból vállalkoznak arra, hogy a fogyasztókat közvetlenül — a hivatásos kereskedők kiiktatásával — szolgálják ki. Akadnak ipar- vállalatok, amelyek úgy vé­lik, hogy éppen legsikerül­tebb termékeiket nem rende­lik meg a kereskedők — megpróbálkoznak hát maguk ezek értékesítésével. Mások közvetlenül kívánnak piaci tapasztalatokat, vásárlói vé­leményeket szerezni termé­keikről: piackutató céllal nyitnak saját boltot. További szempont, hogy a közvetlen értékesítés is hoz némi gazdasági eredményt. Az sem ritka, hogy némely termelő a presztízsét kíván­ja növelni azzal, hogy kis­kereskedelmi bolttal , is meg­jelenik a fogyasztók előtt, akárcsak egy szakmai vásá­ron vagy kiállításon. Törekvésük — bármilyen indítékból származzék is — általában igen hasznos, hi­szen az üzlethálózat bővíté­se szinte minden települé­sen kívánatos, és erre a hi­vatásos kereskedelmi válla­latoknak, szövetkezeteknek mostanában igencsak szűkö­sek az anyagi lehetőségei. A minta- és márkaboltok to­vábbi előnye, hogy versenyt támasztanak, speciális kíná­latot nyújtanak, színesítik és kiegészítik a kereskedelem tevékenységét. M't vár a vásárló? A vásárló azonban enne! többet vár a termelői min­taboltoktól. Elsősorban azt, hogy ott mindig megtalálja a gazda teljes áruválasztékát, tehát mindazokat a portéká­kat. amelyek más üzletekben, áruházakban éppen nem kap­hatok. Ennek a kívánalom­nak meg a legnagyobb ter­melők — például a Hűtőgép­gyár, a Minőségi Cipőgyár, a Budapesti Harisnyagyár, vagy a Tiszai Vegyi Komibnát — saját boltjai sem tudnak fo­Évröl erre ugyanazon dol­gok bosszantják a miskol­ciakat lakóhelyükön es a varosban: igy sommázhat­nánk az idei tanácstagi be­számolókat. A problémák, közérdekű bejelentések es javaslatok száma (csaknem kétezer volt) es témaköre ugyanis nagyjából azonos az előző esztendeivel. Ezen a tavaszon 114 tanácstag tar­totta meg a beszámolóját több-kevesebb résztvevővel, mert meglehetősen tarka ké­pet mutatott az egyes ke­rületek lakóinak az érdeklő­dése. A peremterületeken például az átlagot meghala­dó létszámban vettek részt, míg a belvárosban és az új városrészekben (különösen az Avas-délenl némely be­számolóra húszán seih jöt­tek el. Az ellentmondósok ellenére a látogatottsági szint (3706 jelenlevővel) az elmúlt évihez hasonlóan ala­kult. Feltúrt járdák, kóbor ebek és szemét... A vitára bocsátott egyik anyag a város közrendje és közbiztonsága volt, Erről ti­i lyamatóssn eleget tenni. Üz­leteik áruellátása, ha kisebb mértékben is, de szintén függ a termelés szakaszossága tói (mikor, mi kerül le a szalag­ról), és az exportfeladatöklól. Elvárhatná a vásárló, hogy a termelők saját boltjai va­lamivel olcsóbban árusítsa­nak, hiszen itt a forgalmazás költségei jóval alacsonyab­bak. (A gyárból közvetlenül az üzletbe kerül az áru; nem utazik be és ki a nagykeres­kedelem csatornáin, nem kell átrakni, adminisztrálni, kész­letezni, vagy legalábbis sok­kal kisebb mértékben, mint az áru hagyományos útján.) Ám az értékesítési lánc rö­vidülése, a viszonteladók ki­kapcsolása ellenére alig né­hány helyen adják olcsóbban az árut. A csalódás okai Azok a termelők, amelyek adnak magukra, amelyek mintegy referenciaboltként tartják fenn saját üzleteiket, a megszokottnál szebb kör­nyezetben, jobb körülmények között árusíthatnának. Mód­juk van erre, azért is, mert egy nagyüzem költségvetésé­ben viszonylag elenyésző a« a kiadás, amivel a bolt ki­alakítása, berendezése, fenn­tartása jár. Ennek ellenére a vásárlók csak ritkán kapnak ilyen többlete* a termelői üz­letekben. Ami a kiszolgálást ITleti, abban sem tűnnek ki az ip®ri, mezőgazdasági termelők boltjai a megszokott színvo­nalból — sőt. A kereskedel­mi felügyelőségek a közel­múltban hat megyében vizs­gálták meg 139 szervezethez tartozó 246 termelői bolt mű­ködését, es azt tapasztalták, hogy a tulajdonosok kevés figyelmet fordítanak boltjaik­ra. Az elárusítók, az üzlet­vezetők alig ismerik a keres­kedelemre vonatkozó előírá­sokat; nem mindenütt tünte­tik fel szabályszerűen az ára­kat, az esetleges reklamáció­zen hat választókerületben tartottak külön rendőri tá­jékoztatót, amelyeket — mi­vel a legtöbbjén körzeti megbízottak is részt vettek és válaszoltak a kérdésekre — igen hasznosnak ítélt meg a lakosság. Hasonló igény- nyél várták volna el sok helyre a városgondnokság és a MIK szakembereit is... Melyek voltak a legjel­lemzőbb témák? Növekedett az útépítésekre es -javítá­sokra. s ugrásszerűen a köz­lekedésre vonatkozó ' beje­lentések száma Lényegesen csökkent viszont az ivóvíz- hálózat kiépítése, a játszóte­rek állapota és a fásítások iránti érdeklődés. Változat­lanul fontos téma a szemét. A város köztisztasági hely­zetét napjainkban sem tart­ják kielégítőnek, mint aho­gyan az építkezéseknél, fel­újításoknál látott laza mun­kafegyelmek ara» Epitkewé­kat sem mindig intézik el úgy, ahogy kell. A felügyelők 225 próbavá­sárlást végeztek, és az ese­tek 20 százalékában árdrágí­tást tapasztaltak. Az egy vá­sárlásra jutó fogyasztói meg­károsítás igen magas volt, meghaladta a 14 forintot. Ha a vevők ezt esetleg nem is ve­szik észre, az bárkinek fel­tűnhet, hogy a mintaboltok többsége máskor, többnyire rövidebb ideig tart nyitva, mint a hagyományos hálózat, az eladók munkaideje általá­ban alkalmazkodik a termelő vállalat adminisztratív dol­gozóinak munkaidejéhez. Ez az oka annak, hogy a minta­boltok java szombaton egyál­talán nem nyit ki. Márpedig a községekből éppen szom­baton utaznak be a városok­ba vásárolni, számukra külö­nösen kellemetlen meglepetés, ha a különlegességeket áru­sító ipari márkaboltot zárva találják. Egyfelől teliét az állapítha­tó meg. hogy a termelői bol­tok kilógnak a sorból; né­mely vonatkozásban más rendet követnek, mint a ha­gyományos kereskedelmi vál­lalatok. Másfelől feltűnő, hogy számos ipari és mezőgazdasá­gi termelő beéri a ténnyel: saját boltja van — színvona­las tevékenységre, gazdag áruellátásra, megkülönböztető csomagolásra már kevés gon­dot fordít Jobbak lehetnek Mindennek ed euere egyér­telműen örvendetes jelenség, hogy a termelők mind na­gyobb számban nyitnak üz­leteket, hiszen bővítik a vá­sárlási lehetőségeket, színesí­tik az. árukínálatot. Bizo­nyára amint az áruhiányok mérséklődnék, úgy felelnek majd meg mindinkább hiva­tásuknak a termelői boltok: jelentenek az iparvállalatok számára valós piackutatást, nyújtanak megkülönböztetett ' árut és kiszolgálást, i lesz­nek valódi versenytársai — az arak tekintetében is — a ke­reskedelmi vállalatoknak, szövetkezeteknek. sekről lévén szó, különösen az a bosszantó, hogy a ki­vitelező vállalatok többsége a felbontott úttestet, járdát és feldúlt parkot nem állít­ja helyre. „A kutya sem figyel'a kó­bor ebekre” — panaszkod­tak sok-sok beszámolón, hozzátéve azt s. hogy a fo­lyamatos szanálások miatt számuk egyre nő. Élni „a város peremén” Érdekes, hogy a pártolók mellett akadtak azért ellen zői is a megváltozott váro­si közlekedésnek. A busz­járatok új útvonalait töb­ben is kritizálták, sokan pe­dig vitatták a sétálóutca szükségességet. Nem vélet­len az sem, hogy a perem területeké« • meguokoéteé *» Vasalégépek A Csepel Művek Sóros- • patakon levő gyáregysé­gében készülnek o nagy teljesítményű vasalógépek. A város legjelentősebb termelő­üzemében varró, és szabászgé­peket is gyártanak. 1983-ban a gyáregység termelési értéke 471 millió forint volt. Fojtán László felvétele Áramszolgáltatók Sárospatakon (Folytatás az 1. oidahrőt) A területen élő fogyasztói igények növekedésére jellem­ző, hogy az igazgatóság háló­zatszerelési es járműkapaci­tása általában már az előző év decemberében teljes egészé­ben lekötött. Az idei év legfontosabb igaz­gatósági feladata a számító­gépes folyamatirányító rend­szer, a telemechanika kiépí­tésének folytatása. Az üzembe helyezés jövőre várható, ez­zel egy rendkívül korszerű üzemirányító rendszer lép életbe. Lehetővé válik a kap­csolóállomások védelmi-auto- matika rendszerének folya­matos adatfeldolgozása, a be­avatkozások döntésének elő­készítése, a kapcsolóberende­zések távműködtetése. Az idén egy új. 20 kilovol­tos vezeték épül Sátoraljaúj­hely üzembiztosabb ener­giaellátásának érdekében. Fejlesztik továbbá Szerencs és Károlyfalva nagy-közep- feazölteegű kapcsolón llomasat folulmdft* m. érdeklődés. Itt aztán volt es van is miről panaszkodni. Hejőcsaba, Pe­reces, Békeszálló, Szondite- lep .. . helyzetük az itt élők szerint elfogadhatatlan. Út­jaik elhanyagoltak, gáz-, víz- és szennyvíz-elvezetésük kiépítetlen, a kereskedelem es szolgáltatás színvonala a belvárosihoz képest rendkí­vül alacsony. S bár minde­nütt felhozták a közrendet es közbiztonságot, a perem­területek lakói vaskos dosz- sziékat állíthatnának össze e téma részletezésével. Szó esett a magánlakás-építésről is, amely a reneszánszát éli ugyan, ennek ellenére a vá­rosi tanács több helyen (Szirma, Lillafüred) építési tilalmat tart érvényben. K «. A közelmúltban így kezd­te nem eppen szívderítő vé­leményét gazdasága műtrá­gyázásáról egyik szakembe­rünk: — Elszórunk évi 8—10 mil­lió forint értékű hatóanya­got. Ennyit számláz le a könyvelés a megrendelések alapján. Es lényegében eny- nyit kell elszórnunk ahhoz, hogy a tervezett hozamok biztonsággal megteremjenek. És közben mindvégig biztos vagyok abban, hogy keve­sebb hatóanyag kerül a ta­lajba, mert a műtrágyákat óriási vesztesegge) tároljuk. Beállítjuk a legmodernebb technológiát, talajvizsgálatok által megállapított tápanyag- utánpótlással, hamis adatok­ra. Merem állítani: millió­kat takaríthatnánk meg, ha tudnánk, hogy pontosan mi­lyen százalékban tartalmaz­za hatóanyagát a műtrágya. A megoldás pofon egysze­rűnek tűnik: kell egy jól felszerelt laboratórium, amelynek műszereivel pon­tosan meg lehet határozni a kijuttatandó műtrágya tény­leges — s nem a gyár által megjelölt — hatóanyag-szá­zalékát. Ám, mint ahogy Jolsi'ay Jánosnak, a csobaji Taktaközi Termelőszövetke­zet ipari főmérnökének sza­vaiból kiderül, ez korántsem ilyen egyszerű: — Egyrészt, egy ilyen jól felszerelt labor nem olcsó mulatság, nem sok üzem en­gedhetné meg magának. Má­sodszor, mivel a műtrágyá­kat előre kell megrendelni, nem sokat ér, ha adott eset­ben a szakember tudja, hogy kevés a hatóanyaga, hiszen a következő szállítmányra hónapokat kell várni, amíg a tápanyag szórását a vizsgá­lattal egy időben meg kell kezdeni. Ez egy róka fogta csuka, csuka fogta róka, hi­szen minden üzemnek meg kellene valósítani egy kor­szerű agrokémiai központot, ahol minden feltétel a ren­delkezésre álL Az IKR ter­melési rendszer 50 millió fo­rintra becsüli az ilyen jelle­gű bázis beruházási költsé­gét. — tfém nők ez egy kicsit? A főmérnök vállat von: — Sok? Borzasztóan sok! Erre még akkor sincs reális lehetőség. ha két-három üzem összefog, i közösen megvalósítja a bázist. Soha nem térülne meg. Vagyis más ntat keE vá­lasztani. De egyáltalán van ilyen? Hiszen a gyártmány adott Ha nem tartalmazza az adott százalékot, vagy a hatóanyag-tartalom — mivei a zsákos vagy ömlesztett műtrágyát több hónapra elő­re kell rendelni — a táro­lási veszteségek miatt csök­ken, csak egy megoldást le­het ajánlani: az üzemek vá­sároljanak több műtrágyát. Bar az is igaz, pénzügyi le­hetőségeik erre elég szűkö­sek. (A vegyigyárak kapaci­tásáról nem is beszélve.) A főmérnök rábólint: — Lényegében mi is eb­ből indultunk ki, amikor megpróbálkoztunk a folyé­kony műtrágyázás bevezeté­sével. Ennek előnyei közis­mertek. Mintegy 30 száza­lékkal kisebb lesz a kijut­Az 1916-ban alapítóit Bor­sod megyei Gyümölcsszesz­es Üditőital-ipari V. fejlő­dése az utóbbi évtizedben Ryorsult föl, amikor meg­kezdték az üdítőital-gyártást. A múlt évben elért 59 mil­lió forint termelési érték na­gyobb hányadát már az üdítőital-gyártás bevetelei tették ki. A vállalat az idén tovább kívánja bővíteni az üditők uáUaztékaL Javítják as ár­tizedársii tatás vesztesége, hiszen rög­tön a talajba, a növény gyökérzónájához kerül az azonnal hasznosítható mű­trágya. Következésképpen ennyivel olcsóbb lehet a mű­trágyázás. A „szórás” minő­sége is jobb. eltűnnek a csi­kók, kevesebb a perzselő ha­tás. A művelet költségéi csökkennek, hiszen három menet helyett egyben k, le­het juttatni az előzőleg ös­szekevert, vízben oldott- ke­mikáliákat. Ráadásul az új eljárás nem igenyel új gé­peket. A hagyományos szán­tóföldi gepekkel a folyékony műtrágyázás megoldható. — Ha ennyi az előnye., akkor miért csak most kez­dik alkalmazni üzemeink­ben? — A magyarázat végtele­nül egyszerű. Eddig nem volt olyan vegyszer, amely képes lett volna a három­fele — nitrogén-, kálium-, foszfor- — műtrágyák szi­lárd részeit a vízben lebeg­tetve tartani. Ezek lesüllyed­tek, eltömítették a szórófe­jeket, nem lehetett biztosí­tani a kijuttatás egyenleies- seget. Nos, mi találtunk egy ilyen anyagot, amely képes négy-bét napig oldatban tartani, keverés nélkül az alkotórészecskeket. Így ná­lunk már megoldódott a költségtakarékos műtrágyá­zás. Vagyis hála a kis labora­tóriumnak, a betonozott tá­rolótérnek, a keverést lehe­tővé tevő gépsornak — az egész négymillió forintba ke­rült —, viszonylag korsze­rűnek mondható agrokémiai központ jött létre Csobajon, az. eredeti elképzelés tizedé­ért. A központ képes lenne több üzemet is ellátni . .. — Távlatilag — mondta a főmérnök — ez is a cé­lunk. Maximum 50 kilomé­teres távolságon belül a mi módszerünk olcsóbbnak ígér­kezik, így a közeli szövet­kezetek igényt tarthatnak ra. Viszont egy másik gyártmá­nyunk az egész országot ér­dekelhetné. Sajnos, a felté­teles mód indokolt. Jelenleg évi száz tonna Voligop le­véltrágyát gyártunk — az Észak ma gvarorszagi Vegyi­művek részére bérmunkában —, de ennek a százszorosát is felajánlhatnánk. Nincs igény rá. Hogy miért, azt teljesen én sem értem. Va­lószínűleg, mert hazai sza­badalom s hazai gyártmány. Rendelkezésemre állnak a kísérleti adatok, amelyek igazolják, hogy a termek jobb — s mennyivel olcsóbb — > külföldi WuxalnáL Volt olyan gazdaság, ahol a ke­zelés után száz mázsává! több burgonya termett hek­táronként! Nagyon nehezen, s főleg lassan terjed «4, s így az ember bizonyos fokig elgyávul: mi lesz, ha a ha­sonlóan kedvező folyékony műtrágyázás bevezetése he­lyett ismét „várakozó” ál­láspontra helyezkednek majd * mezőgazdasági üzemeink?! Szó, ami szó, már közei egy évtizede beszélünk a szi­lárd műtrágyázás, a hagyo­mányos módszer elégtelensé­geiről ... tőkésítési tevékenységüket és kilépnek Borsod megye te­rületéről: a határmenti for­galom keretében Csehszlová­kiába is szállítanak üdítő italokat és különféle gyü­mölcspálinkákat is. A gyümölcsszesz- és üdítő­ital-ipari vállalat a VII. öt­éves tervben tovább bővíti tevékenységi körét. Konzerv­ipari termékeket, tartósított gvümölcsöket és minőségi likőröket is gyártanak majd, • ettől exportot remélnek. A tanácstagi beszámolók tapasztalatai Jó szándékú türelmetlenséggel - a varosért — kármán — Pataki üdítő Csehszlovákiában is

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents