Észak-Magyarország, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-11 / 109. szám
ESZAK-MAGYARQRSZAG 4 1984, május 11., pontéit 24. MISKOLCI TÉVÉFESZTlt Fesztivál idején megszokott kép: o Magyar Televízió kocsijai a Rónai Sándor Művelődési Központ előtt. Mint az első oldalon közölt tudósításunkból kitűnik, tegnap megkezdődött a 24. miskolci tévéfesztivál. Első napi beszámolónkat egy jó hírrel kell kezdenünk: sikerült megoldani, hogy a miskolci és környékbeli nézők otthon is élvezhessék a fesztivál versenyprogramját, mert az az OIRT 7-es csatornán jelentkezik naponta, a műsor kezdetétől. Tehát nem a 11-esen, amely a bérházaknál gondot okozott, hanem a 7-esen, a második műsor pedig 21 óra után az egész országnak közvetíti a fesztivál filmjeit. A hagyományoknak megfelelően kiállítások is várják a fesztivál vendégeit: az Északterv által tervezett lakóházak és középületek színes fotóiból szerkesztett kiállítás még a fesztivál nyitását megelőzően megnyílt az előtérben, egy másik előtérben pedig Kurucz János fotóművész Miskolc című fotókiállítása ismerteti meg a vendégeket a fesztiválvárossal. A nyitó ünnepséget bizonyára sokan látták a helyi 7-es csatornán, s látták a versenyfilmeket is. Kedves gesztus volt a nyitáskor a Miskolcot köszöntő film bemutatása, ami egyben azt is tanúsította, hogy a televíziósok és a kisfilmesek egyaránt folyamatában látják városunk életét, munkájukkal és kameráikkal folyamatosan kötődnek városunkhoz. Az első napon öt versenyfilm pergett a monitorokon, illetve az otthoni képernyőkön. Az első versenymű, az Ütravaló egy egészen fiatal sorozat darabja; jelenléte jelzi, hogy friss anyagból válogattak, egészen friss művek ‘között találtak kiemelkedőt, versenyképeset. Egy másik mű, az Eredményesen lezárt ügyek ugyancsak sorozatból való, Vitray Tamás egyik sikeres sorozatából, bizonyára szívesen nézték a nézők újra. Csakúgy, mint a Ljudmilla Gur- csenkóról szóló portréfilmet, vagy a „Nem felfelé török Uram ...” címűt, meg öze I.ajos emlékezését Latinovits Zoltánra, vagy A tükör című, ifjúsági ismeretterjesztő művet. A fesztivál zsűrijében sok az ismerős arc, többen visz- szatérő fesztiválvendégek, vagy éppen zsűritagok. Az elnöki tisztet most Huszár István, az MSZMP Központi Bizottsága Társadalomtudományi Intézetének főigazgatója látja el, a tagjai pedig: Bajor Nagy Ernő újságíró, Baráti Géza újságíró, Feledy Gyula grafikusművész, Füleld József kritikus, Gápelné Tóth Rózsa, Miskolc megyei város Tanácsának elnökhelyettese, Horváth Ádám tévérendező, Kövér Árpád, a megyei pártbizottság osztály- vezetője, Máriássy Judit kritikus, Réz András filmesztéta, Simon László, a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége KV-titkára, dr. Szecslcő Tamás, a Tömegkommunikációs Kutatóközpont igazgatója, Szedlay Péter, a MAFILM stúdióvezetője és dr. Vasváry Artúr, az Ég és Föld főszerkesztője. Ma mér igen mozgalmas lesz a fesztivál programja. A 18 órától a késő órákig tartó versenyprogramon kívül már délelőtt tízkor szakmai vita lesz A szocialista érték, értékbizonytalanság címmel, Ferge Zsuzsa szociológus vezetésével, délután háromkor meg Sárospatakon lesz Tömegkultúra, elitkultúra címmel fórum, amelynek előadója Gazsó Ferenc művelődési miniszterhelyettes. Az utolsó műszaki eligazítás: Südi Nándor műszaki vezető (jobb szélen) a rögzítésvezetőkkel beszéli meg a teendőket Ma este premier Aki a pofonokat kapja Szőke István rendezésében mutatja be a Miskolci Nemzeti Színház a nagyszínház színpadán Leonyid Andrejev Aki a pofonokat kapja című kétfelvonásos darabját, A Briquet cirkusz világának figuráit Fráter Kata, Körtvé- lyessy Zsolt, Bregyán Péter (ök ketten láthatók felvételünkön oz előadás egyik jelenetében), Timár Éva, Polgár Géza, Mihályi Győző formálják meg. De a sokszereplős darabban fellép még Matus György, Simon György is, hogy csak kettejüket említsük. Andrejev kétségtelenül izgalmas, érdekes figurája volt a századelő orosz színházi életének, az ovantgard egyik legeredetibb előfutára. E darabját a húszas évek leqeleién mór bemutatták Budapesten — azóta azonban feledésbe merült a nagyközönség előtt az író is, a darab is. Most a miskolci színpadon éled újjá. A premier ma este 7 órakor lesz. Fotó: Jármay György „Míg tíz ujjal zongorázzuk...” A művelődési makit Hosszú évek rekonstrukciós munkái után az elmúlt év augusztus 20-án ünnepélyesen megnyitották Sátoraljaújhelyen a felújított, s bővített művelődési központ ajtajúit a „kiéhezett” lakosság előtt. Persze, itt sem kerülte el „a végzet” a népművelőket és a művelődni akarókat: az építés—építkezés az átadás után is folyt még, s napjainkban is tart a „bütykölés”. Ilyen körülmények között kell dolgozniuk a művelődési központ munkatársainak. Az eltelt időszakról és a jövőről beszélgettünk Rónay Ferenc igazgatóval, aki e szerepkörében maga is új embernek számított az induláskor. — Jól ismerte a régi házban folyó tevékenységet úgy is, mint városlakó, mint a néptáncegyütles vezetője, s korábbi munkaköre révén is. A közel tiz évig folyó rekonstrukció után (több évig a mozi sem működött) az újhelyiek természetesen sokat vártak az intézménytől. Mi ma a helyzet? — Nos, az első időszak Táléban a szenzáció időszaka volt, jöttek az emberek színházba, moziba, előadásokra... — Ma már más a helyzet? — Igen, ez már más, ami jelenleg van, de ez természetes folyamat. — Elmondásából tudom, hogy a tűzoltók 205 helyiséget számláltak az intézményben. Magam ismeretei szerint is igen funkcióképes a ház. Hogyan kívánják ezt használni? — A művelődési központnak alapvetően négy funkciója van: az elsőt úgy fogalmazhatnám, hogy az alap- tevékenységhez kötődő köz- művelődési munka (rendezvények, előadások, kiscsoportok és szakkörök működtetése, ismeretterjesztés); vannak korábbról hozott módszertani feladataink, a Az ez évi ünnepi könyvhét számos újdonsága és meglepetése között domináns szerepet kap a mai magyar irodalom, s ezen belül is a kortársi próza. Két posztumusz kötet kívánkozik az ismertetés elejére, két olyan alkotóé, akik mindig híjával voltak a szerénytelenségnek, s csak a tiszta szigorúság engedte műveik kerülhettek a közönség elé. Szobolka Tibor elárvult íróasztalában két regény is találtatott, melyeket most egy kötetben ad közre a Magvető Kiadó. A Hazugság még a harmincas években keletkezett. Hőse egy középosztálybeli fiatalember, aki céltalanul sodródik egyik szerelmi kalandból a másikba anélkül, hogy képes lenne valóban mély, tartalmas emberi kapcsolatok teremtésére, A gáláns fiatalember, Márk Miklós virtuóz szellemessége, kifinomult járási „korból”; a bővítés során épült új létesítményben a sporttevékenység kap teret, segiteni kívánjuk a minőségi sportot is, de az új tornateremben és kondicio- Uó teremben elsősorban a testkultúra fejlesztését kívánjuk segíteni, erre adunk alkalmat; végül az integráció révén az úttöróházi, a mozgalmi munka segítése is feladataink első vonalában szerepel. — Mennyire ismerik az igényeket? — Ennek ismerése még az adósságunk listáján van. Az a helyzet, hogy a ház átadásával egyidőben szerveződött az új munkatársi gárda, s még nem tudtunk igazán tájékozódni. A jó az lett volna, ha már nyitás előtt megkutathattuk volna a lakossági igényeket, erre csak most lesz alkalmunk, s ebben jó partnerekre találtunk a pataki főiskola köz- művelődési tanszékében és a hallgatókban. Nagyon jól tudjuk, hogy a 22 ezer lakosú városban tíz év alatt azért megváltozott az ízlés, az életmód. Ezért is nagyon fontosnak tartjuk az intenzív jelenlétet, a személyes tapasztalatokat; odáig kell eljutnunk, hogy népművelőink a „bőrükön érezzék” a várost ... Most többnyire azok igényéről tudunk, akik jönnek hozzánk. — És mi az, ami jelenleg már van? — A nagy rendezvényeinknek — bár a szenzáció már elmúlt. — továbbra is van vonzása, ennél azonban sokkal fontosabbnak tartom, hogy közel ötven szakkörünk, klubunk, kiscsoporiróniája, cinikus életfelfogása mögött ott érezzük a kiüresedett, hazug világot, amelyben csak a képmutatás, az önzés és a hazugság vihet előre. Márk Miklós kalandjai lenyűgözőek, de a hős egyben áldozat is — koráé. A Száműzetésben a tel- szabadulás utáni években játszódik egy faluban. Ide menekül egy fiatal tanár, aki szerénységével, igaz emberi lényével — akaratlanul is — felkavarja a falu életét. Furcsa szerelmi háromszögbe keveredvén kénytelen otthagyni a falut. De otthagy valamit. Valamit a jólunk másfél ezer embernek, fiatalnak és felnőttnek alkalmat ad arra, hogy otthont találjanak ebben a házban, hogy valamilyen közösségben megtalálják a helyüket. Ez igen fontos! Mint korábban szó esett róla, még ma is dolgoznak az intézményben építők, még nem minden térnek-teremnek találtuk meg a legjobb funkciót. De ha kimennek a kivitelezők, biztos lehet benne, hogy adunk mi funkciót minden helyünknek. Ez a gazdagság csak örömünkre van. Tevékenységünkben egyébként elsősorban a gyerekekre akarunk építeni, a jövő érdekében is... — Említette: a volt járási funkcióból adódóan is maradtak feladatok. Ezt hogyan kívánják megoldani? — Ennek S módszertani munkának a vezérlő elve az, hogy konkrét segítséget adjunk a városkörnyéki településeken működő intézmények munkatársainak. A szervezéstől a propagandaanyagok készítéséig igen széles skálán tudunk jelen lenni. Azt mondani „kint”, hogy „ezt kéne meg így kéne csinálni”, ez is valami, de mi a konkrét segítségnyújtást tartjuk értelmesnek; a mi többletünk helyi kamatoztatásával. Nagyon lényeges például — különösen azokon a helyeken, ahol kevés a pénz —, hogy ötleteket adjunk a jó gazdálkodáshoz, segítsünk a gazdasági munkában, az ú.i rendelkezések adta lehetőségek felismerésében. A pénzzel gazdálkodni ugyanis tudni kell! Sajnos, ezt ma sem tanítják a népművelőknek, pedig ez bői, önmagából, egy sugarat egy másik, értelmesebb világból, valami szépei, ígéreteset azok számára, akik nélküle sohasem pillanthattak volna be abba a másik világba. Szobolka e korai regényei egyáltalán nem viselik magukon a kezdés nehézségeit. Gáli István, a nemrég elhunyt Kossuth-díjas író. A ménesgazda immáron halhatatlan alkotója is számos írást hagyott ránk, melyek még eddig nem jelentek meg. legfeljebb a legközelibb barátok ismerhették. A hagyatékból válogatott Csontos A KISZ liajdú-Bihar me- gyei Bizottsága kezdeményezésére az Országos Béket»- nács és a KISZ KB országos békedal-pályázatot hirdetett. Erre összesen 651 pályamű érkezett. Az elözsürizések után a húsz legsikerültebb alkotás sorrendjéről döntőt" tek Debrecenben az Agrártudományi Egyetem színház- termében megrendezett versenyen. Szerdán a késő esti órákban Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző, a zsűri elnöke ismertette az eredményeket. Az országos békedal-pályázalon két első díjat adtak ki; az egyiket Fenyvesi Béla Vízió című száma kapta, amelyet a pécsi Szélkiáltó együttes adott elő. A másik első dijai Varga Miklós Európa jeligére beküldött dalának ítélte a zsűri. Emellett három második. három harmadik es kilenc különdíjat ítéltek oda a pályázat résztvevőinek. íljhelyen szerves része a munkának. A szakma korrektségéhez ugyanis hozzátartozik a korrekt gazdálkodás. Ezt mi komolyan vesszük. — Végül is hogyan ítéli meg ennek a szép és sok lehetőségű háznak a jelenlegi működési „állapotát"? — Bár az átadást követő további építési munkák okoztak gondot, sikerült beindulnunk. A munkatársi gárda is egyre jobban érzi, mit kell csinálni. Először is közelebb kell kerülnünk személyesen, a városban élőkhöz, intézményekhez, üzemekhez, közben arra is figyelni kell, hogy a nyitás mellett megőrizzük a ház, az intézmény belső értékeit. Szélesíteni, gazdagítani kell szolgáltatásaink körét. Például nem tudjuk még, hogy mit kínáljunk szombaton es- vasárnap, amikor ott a szabad idő. Csak olyat adha-, tunk és kínálhatunk, ami ér-' dekes és izgalmas annyira,’ hogy érdemes otthonról kimozdulni érte. Szóval mindent összevetve, van, ahol már jól érezzük a teendőket és van, ahol még nem. Persze az is kell, hogy a még hiányzó helyiségeink, objektumaink készen legyenek, használhatók legyenek. l\4i nem akarunk mindent a saját, kárunkon megtanulni,- ezért megyünk máshová tapasztalatokat szerezni, tai ülni. Nem másolni akarunk természetesen, hanem adaptálni. Ez olyan ház, olyan művelődési létesítmény, amelvben tíz ujjal kell tudni zongorázni a munkát, wiásként itt nem lehet élni ... Ténagry József Gábor és Módos Péter, S tette közzé a Szépirodalmi Kiadó Éjszakai csöngetés címen a könyvhét bizonyára egyik jelentős köteteként. A novellák jó része a Vaskor című novellaciklus világát idézi, az ötvenes éveket. Van a kötetben olyan írás is, mely még 1954-ben keletkezett, s csupán most kerül nyilvánosságra. Gáli hagyatékában rengeteg kézirat. vázlat, magnótekercs maradt példás rendben. A Szépirodalmi Kiadó folytatja Sötér István müveinek közreadását. Sőtér tudós és szépíró. egyetemi tanár és akadémikus, számos nagyszabású irodalom- történeti vállalkozás kezdeményezője és megvalósítója. A kiadó most önéletrajzi regényfolyamának sorában egy novellafüzért jelentet mvg Komoly ének címmel. Űj könyvek Az ünnepi könyvhét könyveiből
