Észak-Magyarország, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-27 / 123. szám

1984. május 27., vasárnap

ESZAK-MAGYARORSZAG 5

Fém fog helyett

porcelán

— Lakodalomba volt hivatalos egyik megrendelőnk, és éppen előtte eltörött a fogsora — idézi egyik legutóbbi sürgős munkájukat Juhász Gyula, a miskolci Fogtechnikai Vállalat laboratóriumvezetője, majd így folytatja:

— Ilj'en esetben soron kívül is elvégezzük a munkát. A vállalási idő az előző évek átlagához képest kevesébb, mint felére csökkent. Ebben az évben a maximális vállalási idő nyolc nap volt. Ünnepek idején, önként jelent- kezőkből^ ügyeletet szervezünk. Hogy mennyire szükség van erre, mutatja, hogy december ‘23-tól január 2-ig — amikor rendszeresen zárva tartunk — 120-an kérték eltört fogsoruk javítását..

Az ország legkorszerűbb és ■egyik legnagyobb laboratóriumában, minden, hazánkban használatos fogpótlást el tudnak készíteni. Mivel a megyéből beérkezett megrendelések nem biztosítják az itt dolgozó fogtechnikusok számára az elegendő és egyenletes munkát, ezért bármely területről érkező megrendelésnek eleget tudnak tenni. Állandó kapcsolatuk van az ország tizenöt városával.

A laboratóriumban a csúcs- időszak január közepétől május közepéig tart. (Ahhoz, hogy ezután csökken a készítendő pótlások száma, valószínűleg hozzájárul, a fogorvosok nyári szabadsagolá- sa.) Ilyenkor csak túlórában képesek elvégezni a munkát. A hajrában segít a vállalaton belül működő gazdasági munkaközösség is. Az egyenetlenségek kiküszöbölésére tervezik a rugalmas munkaidő bevezetését.

Évről évre egyre kevesebb a fogtechnikai munkák száma. A laboratórium vezetője szerint ez a fogorvosok

számának csökkenésével és az egészségügyi felvilágosítás hiányosságaival magyarázható. Tévesen terjedt el, hogy január elsejétől minden fogászati termék árát felemelték, holott elsősorban a nemesfém alapanyagúnké nőtt. ugyanakkor az egyszerű fémlemez-beépítéses fogsorok ára például csökkent. Ennek ellenére ezekből is egyre kisebb az igény.

Olyan igényes munkákat, mint a kapocs nélküli pótlások és a fémre égetett porcelánfogak, főként a 30—40 év közötti korosztály igényli. Azok. akik még elég sok eredeti foggal rendelkeznek, és szeretnék, hogy a pótlások minél kevésbé üssenek el ezektől. Egyre kevesebb a készítendő fémfog. helyette porcelánfogat kérnek.

— Divatos szakmának számít-e még a fogtechnikusé?

— Napjainkban fokozottan annak mondható. Kitűnik ez a magas túljelentkezésekből is. Sajnos, sokakat vonz a pályára a fehér köpeny varázsa, anélkül, hogy a szükséges képességekkel (jó kéz- ügyeseség, fejlett forma- es. színérzék) rendelkeznének. Ezek kiszűrésére három éve előzetes képességvizsgálatot vezettünk be. Laboratóriumunkban képzik Északkelet- Magyarország fogtechnikusait. A beiskolázások száma várhatóan csökken, mivel e területen az utánpótlás jó időre megvan: a vállalatunknál dolgozó szakmunkások nyolcvan százaléka harminc éven aluli fiatal. Egyre inkább nőiesedik a szakma, ám a gyakorlat azt bizonyítja. hogy ez nem baj, hiszen a nők lelkiismeretességben a férfiakat felülmúlva, pontosan, precízen végzik foktechnikusi munkájukat.

Szalóczi Katalin

Újabb szakrendelők Szerencsen

Szerencs és a városkörnyék egészségügyi ellátásának javítása érdekében a közeli jövőben újabb szakorvosi rendelőket adnak át'. A már meglevő nőgyógyászati, fogászati és gyermek- gyógyászati rendelés mellett június 1-től kezdődően ellátják a belgyógyászati panaszokkal érkező betegeket is. Ezenkívül EKG- és munkaalkalmassági vizsgálatra is lehet jelentkezni. Ez utóbbi rendelés megvalósulása lehetővé teszi, ' hogy az itt lakók helyben érvényesíthessék gépjármű-jogosítványukat. A fokozatosan bővülő egészségügyi ellátást a későbbiekben még szemészeti, ideggyógyászati, sebészeti szakrendelésekkel egészítik ki.

Vegyszerek a kiskertekben

A Bodrogközi Állami Gazdaság gesztorsága alatt működő Borsodi Gyümölcstermesztési Rendszer Növény- védögép Szerviz- és Javítóbázisa, a nagyüzemi permetezőgépek javítása és karbantartása mellett, célul tűzte ki a kisüzemi, háztáji gazdaságok támogatását is. Sárospatakon és vonzáskörzetében kiterjedt kistermelői gazdálkodás folyik.

A rendszer növényvédelmi bázisa vállalkozott május 24-én 18 órai kezdettel a sárospataki művelődési házban arra a termékbemutatóra és tanácskozásra, amelyre elsősorban kistermelőket

várnak. A rendezvényen az Alkaloida Vegyészeti Gyár, s három külföldi (Elanco- képviselet, USA, Intercoope- ration Rt., Anglia, s az Uni- royal LTD, Svájc) vegyipari cég mutatja be a kertművelésben előnyösen használható kis kiszerelésű növényvédő vegyszereit. A gyárak képviselői diá- és filmvetítés, valamint prospektusok segítségével adnak tájékoztatást a különböző vegyszerek alkalmazhatóságáról, kezeléséről és a munkavédelmi előírások betartásáról. A bemutatott termékeket a helyszínen is megvásárolhatják az érdeklődök.

FALURÓL-FALURA

Megyaszi

Felvételünkön egy díszes tányér képe látható, amelyet a társadalmi munkában élen járó megya- szálaknak ajándékoznak. A települést 1616-ban me. zövárossá nyilvánították. A címerben egy két lábon álló, trombitáló medve látható. A szájhagyomány szerint ugyanis a honfoglaló magyarok ezen a környéken „medveszót" hallottak. A mackó mintha csak Megyaszó nevének népi eredetét odná hírül.

At óvódábon 115 gyermek el látásáról gondoskodnak, közülük 15-en, a társközségből, Atsódob- száról járnak a gyermekintéz ménybe. (Bal oldali kép.) Az ásott kutak vizét a KÖJÁL egészségtelennek nyilvánította. A megyaszóiak döntő többsége betartja az ivóvízzel kapcsolatos szabályokat, rendeleteket. Az elmúlt három évben csupán egy, úgynevezett kékbetegség fordult elő. (Jobb oldoli kép.)

Az 1514. évi paraszt# felkelés egyik kiemelkedő, tehetségű vezére, Mészáros Lőrinc gyára* podó. gazdagodó községet láthatna a mai Megyaszón, gyönyörű, új házakkal, szépen rendben tartott portákkal. könyvtárral és művelődési házzal, iskolákkal, óvod á k k a 1, k őrs zerű ne ve- lőotthonnal, öregek napközi otthonával, szorgosan munkálkodó emberekkel.

Szive bizonnyal álmelegedne, ha tapasztalhatná, a település lakói milyen híven őrzik emléket, hogyan próbálkoznak meg élete újabb és újabb adatainak felderítésével. A községben utca viseli a nevét, az általános iskola aulájában márványtáblába vésett felirat emlékeztet rá, s az úttörőcsapatot is a református prédikátorról nevezték el. A 8 osztályos Obbágy Edina és Zsoldos Erika a rögtönzött „vizsgán” a következőket mondja:

— Községiinkbén őriznek egy okmányt, amely bizonyítékul szolgál arra, hogy Mészáros (népiesen: Nagybotul Lőrinc megyaszói lakosnak vallotta magát. Úttörőcsapatunk tagjai minden esztendőben vetélkedőt rendeznek életéből, és kutatásokat is szervezünk sorsa alakulásának alaposabb megismerésére.

A megyaszói általános iskola körzetközponti intézmény, igazgatója egyben a községi párta lapszervezet titkára. Goda József..

— Ebben az évben efloe- rülhetetlenné vált az iskola bővítése — mondotta látogatásunkkor. — Hosszú keresgélés, kutatás után sikerült kivitelezőt találnunk- A munkát a szerencsi Lenin Termelőszövetkezet szakcsoportja végzi el. s négy ú.iabb tanteremmel gyarapodik az intézmény. Ezután következik a régi épület felújítása, korszerűsítése, várhatóan a következő ötéves tervben.

A párttitkár véleménye szerint a Harangod vidéki település égető gondja a her

lvi munkalehetőség hiánya. Az összesen 2800 lakosból a munkaképes megyaszöiak majd’ 60 százaléka. 560 a bejáró. Legtöbben Miskolcon es Szerencsen dolgoznak. Autóbuszok szállítják a megyaszóiakat a Lenin Kohászati Művekbe, átszállással a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalathoz, a Miskolci Kertészeti Vállalathoz.

— Sokat gondolkodtunk

— halljuk Goda Józsefet —, törtük a fejünket, má- kérrt próbáljunk meg újabb munkahelyeket teremteni. Talán, ha a termelőszövetkezetben továbbfejlesztenék a melléküzemagat

__

— Erre most nincs lehetőségünk — tartja Tóth Károly, az Aranykalász Termelőszövetkezet elnöke. — Tagságunk évi munkabér- színvonala 43 ezer 300 forint. Ennyiért nem szívesen maradnak itthon az emberek. Még akkor sem, ha a háztáji gazdaságokat minden lehetséges eszközzel támogatjuk. Az elmúlt esztendőben a kisgazdaságoknak 95 vagon szálas takarmányt és 370 vagonnyi ré- paszeletet szállítottunk ki.

A reménységet, bizakodást hozó esőből a termelőszövetkezet területére áprilisban es májusban majdnem 90 milliméter csapadék hullott A frissen vetett táblákon megállt a víz, jelezve, hogy a föld már telítődött a nedvességgel. Az apróbb tócsák a szárba szökkent kalászokat tükröztek.

— Az utolsó pillanatban, valóban a húszon negyed í k ora ban érkezett meg az égi áldás — tartja Almási László, a Községi közös Tanács Végrehajtó Bizottságának titkára — Az ásott kutak némelyikében még most sem csillan meg a víz. (Az elmúlt hét keddjén jártunk Megyaszón, az újabb csapadék hatására valószínű, hogy ex. a gond már megoldódott.)

Az egészséges tvóvfe eíő- teremtése Megyaszó másik nagy problémája. Az ásott kutak vize az elmúlt években elnitrátosodott, nitrite- sedett, már a gyermekintézmények ellátása is nehézséget okozott A tasakos ivóvíz csak enyhíti, de nem oldja meg véglegesen a gondokat A megyei tanács

segítségéve) ezért vízellátási tanulmányterv készült, s a jelenlegi 380 méteres kút mellett újabbat mélyítenek. A munkát ebben az évben megkezdik, és a második kút vize 1986-ban jut ei a megyaszóiakhoe.

A település Határában bronzkori leletekre jrs bukkantak a regeszek a szazad eleji ásatásokon. A Tövis- tetőn Tompa Ferenc egyetemi tanár vezetésével háromezer éves temetkezőhe- lyet tártak fel.

A bronzkori lelete* bizonyít j ák: a Harangod-völgy eben, Megy aszón évezredekkel ezelőtt is megélhetést talált az ember. Igaz, előbb a török, aztán földrengés, majd később, 1750- ben egy tűzvész pusztította a községet, de lakói szívós akarattal, sok munkával újjáteremtették.

A hetvennégy esztendő« Szabó István, a község szülötte. Tizenegy évig termelőszövetkezeti elnök volt, most nyugdíjasként a Hazafias Népfront helyi szervezetének alelnöke.

— A megy aszói határ itt, a Harangod-vólgyében, türelmes. Jól bírja a szárazságot és elviseli, ha a kelleténél több az eső. A jó adottságok a földosztáskor, később a mezőgazdaság szocialista átszervezésekor csak a lehetőséget teremtették meg az emberibb, jobb élethez, ám ezzel okosan kellett gazdálkodni.

Nagy Zsigmonddal és feleségével „kis Megyaszón”, a pince-közben találkozunk.

— Budapestről húzott ide vissza a szívem — mondja Zsiga bácsi. — Megyaszón születtem, itt is nőttem fel, aztán a lányunk után a fővárosba utaztunk. Amikor visszajöttem, felújítottam ezt a kis házat, s már a telet is itt töltöttem. Ismerem a nagyvárost és természetesen vannak bőven tapasztalataim a megyaszói életről. Ügy döntöttem, most már végleg helyben maradunk ...

Ai áltolónos iskola nyolcadik osztályos tanulói, Obbágy Edina és Zsoldos Erika a sárospataki gimnáziumba készülődnek.

IJdvardy József Fotó: Fojtan László