Észak-Magyarország, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-19 / 92. szám
1984, ópriTis 19., csütörtök ÉSZAK-MAGYA1CORSZÄG 3 Hözfeménv az MSZMP Kizpsnli Bizattságáaak 1934. április 17-i «léséről (Folytatás az 1. oldalról) szocializmust építő ország nepeinek barátságát. Willi Stophnak, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökének magyarországi tárgyalásai előmozdították az együttműködésünkben .rejlő lehetőségek további kiaknázását. Népeink barátsága, a két ország közötti kapcsolatok fejlesztése egyúttal erősíti a szocialista közösség összefor- rottságát, és jól szolgálja közös nemzetközi törekvéseinket. Pártküldöttségünk hivatalos baráti látogatása Kubában tovább mélyítette pártjaink, országaink kapcsolatait, erősítette szolidaritásunkat a kubai néppel. O A Magyar Népköztár- saság a feszültebbé vált' nemzetközi helyzetben is változatlanul arra törekszik, hogy az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján tovább építse kapcsolatait az eltérő társadalmi rendszerű országokkal. A nyugat-európai vezető politikusokkal folytatott megbeszélések igazolták, hogy a véleménycsere elősegítheti egymás jobb megértését, hozzájárulhat a nemzetközi feszültség csökkentéséhez. Margaret Thatchernek, Nagy-Britannia és Észak-lr- ni-szág Egyesült Királysága miniszterelnökének budapesti látogatása a magyar—brit államközi kapcsolatok fejlődésének jelentős eseménye volt. Bet ti no Craxinak. az. Olasz Köztársaság miniszterelnökének hivatalos magyarországi látogatása előmozdította a magyar—olasz kapcsolatok további gyümölcsöző fejlődését. A tárgyalásokon kifejezésre jutott., hogy a feszültebb nemzetközi helyzetben i,s lehetséges az. érdemi párbeszéd a különböző társadalmi ! berendezkedésű országok 1 képviselői között. A Központi Bizottság * nagyra értékelte Javi- I er Pérez de Cuellarnak, az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárának hazánkban tett látogatását, amely elősegítette a világszervezettel és szakosított intézményeivel , fennálló kapcsolataink fej- l lesztését. A Központi Bizottság - kifejezte, hogy a Ma- 1 gyár Népköztársaság változatlanul a közel-keleti válság igazságos, tartós rendezéséért száll síkra. A Libanon belügyeibe való sorozatos imperialista katonai beavatkozás kudarca azt mutatja, hogy a térség problémáit politikai eszközökkel, valamennyi érintett fél számára elfogadható módon lehel megoldani. Közvéleményünk figyelemmel kíséri az Afrika déli részén zajló eseményeket. Hazánk támogatja a Mozambiki Népi Köztársaság, valamint az Angolai Népi Köztársaság kormányának a népi hatalom megszilárdítására irányuló erőfeszítéseit. Megerősíti szolidaritását a fajüldöző politika ellen, a függetlenségért és a társadalmi haladásért küzdő afrikai nemzeti felszabadító mozgalmakkal. A magyar nép határozottan elítéli a Nicaraguái Köztársaság ellen egyre nagyobb méreteket öltő agressziós cselekményeket, amelyeket a reakciós rendszerek, az ellenforradalmi erőik az Egyesült Államok közreműködésével hajtanak végre. Támogatja a Nicaraguái Köztársaság igazságos harcát és a térség békéjében érdekelt .minden erőnek a közép-amerikai válsághelyzet tárgyalásos megoldására irányuló erőfeszítéseit, kezdeményezéseit A Központi Bizottság • nagyra értékelte azokat a találkozókat és megbeszéléseket, amelyeket pártunk az internacionalista szolidaritás és az elvtársi együttműködés szellemében a I tőkés és a fejlődő világ országaiban tevékenykedő kommunista pártokkal folytatott. A közös törekvések megvalósítását és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését szolgálta a Görög Kommunista Párt, a Libanoni Kommunista Part küldöttségének magyarországi látogatása, pártunk képviselőinek részvétele az Osztrák Kommunista Párt, a Luxemburgi Kommunista Párt, a Német Kommunista Párt, a Norvég Kommunista Párt, a Portugál Kommunista Párt, a Spanyol Kommunista Párt kongresz- szusán. valamint delegációnk megbeszélései a Finn.Kommunista Párt, a Mexikói Egyesült Szocialista Párt és a Holland Kommunista Párt vezetőivel. Kapcsolataink további elmélyítését szolgálta pártküldöttségeink látogatása Nicaraguában. valamint Bissau- Guinea és a Zöld-foki Szigetek Afrikai Függetlenségi Pártja, az Etióp Dolgozók Pártja Szervező Bizottsága delegációjának hazánkban tett látogatása. A nemzetközi béke, biztonság. a népek közötti jobb megértés ügyének előmozdításához járultak hozzá pártunk küldöttségeinek tárgyalásai a Finn Szociáldémok- rata Párt. a Finn Centrumpárt, a Francia- Szocialista Párt, a Jemeni Szocialista Párt, a mexikói Intézményes Forradalmi Párt képviselőivel. valamint a Német Szociáldemokrata Párt, a Spanyol Szocialista Munkáspárt delegációjával hazánkban folytatott megbeszélések. II. A Központi Bizottság áttekintene gazdaságirányítási rendszerünk működését, és meghatározta továbbfejlesztésének feladatait. •f A Központi Bizottság '* megállapította: az 1908 óta érvényes gazdaságirányítási rendszer a gyakorlatban működőképesnek, eredményesnek bizonyult. Elősegítette a népgazdaság gyarapodását, az ország előrehaladását, népünk életszínvonalának, életkörülményeinek javítását, a szocialista társadalom építését. Fejlődtek a szocialista termelési és tulajdonviszonyok, tervszerűbbé vált a gazdasági előrehaladás. Nőtt a vállalatok önállósága, hatásosabban érvényesült az anyagi érdekeltség, a munka szerinti elosztás szocialista elve. Fokozódott a vállalatok, a dolgozók érdekeltsége a szervezett, jó minőségű munkában. 2 A Központi Bizottság • megállapította: a szocialista építömunkában növekvő társadalmi, gazdasági követelményekkel kell számolni. Feladataink megoldása, hosszú távú társadalmi, gazdasági céljaink elérése megköveteli, hogy reálisan számba vegyük a külső gazdasági feltételeket, de mindenekelőtt arra van szükség, hogy javítsuk a hazai munkánkat, maximálisan kihasználjuk gazdasági adottságainkat, a szocialista rendszerben rejlő lehetőségeket. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az ország adottságainak megfelelő, hatékonyan működő gazdaságirányítási rendszer a szocialista társadalom építésének, a gazdaságpolitikai célok elérésének nélkülözhetetlen eszköze. Alapvető követelmény, hogy az irányítás összhangban legyen az ország gazdasági fejlettségével, és segítse az épftőmunka feladatainak megoldását. Gazdasági tevékenységünk középpontjában az elkövetkező években is a minőségi tényezők kibontakoztatása, a gazdaság jövedelemteremtő képességének és nemzetközi versenyképességének fokozása áll. Gyorsítani kell a műszaki haladást, csökkenteni a fajlagos anyag- és energiafelhasználást, ésszerűsíteni a munkaerő-gazdáUvodást. Javítani kell a köztulajdonnal való gazdálkodást, s fejleszteni a dolgozók tulajdonosi tudatát. Olyan intézkedéseket kell tenni, amelyek mozgósítják a kollektívákat és az egyéneket, s jelentős energiákat felszabadítva, a gazdasági hatékonyság javulását eredményezik. Tovább kell javítani a népgazdasági tervezést, erősíteni a központi gazdaságirányító tevékenységet. növelni a vállalatok önállóságát és kezdeményezőkészségét, bővíteni a szabályozott piac szerepét. O A Központi Bizottság úgy foglalt állást, hogy a gazdaságirányítás folyamatos, összehangolt tökéletesítése fogja át az irányítási rendszer minden elemet: a tervezést, a gazdasági szabályozást, az intézményi es szervezeti rendszert, és segítse az emberi tényező szerepének teljesebb kibontakoztatását. A szocialista állam gazdaságszervező funkciójának megfelelően a központi gazdaságirányítás fó feladatai a következők legyenek: a nép- gazdasági terv és az állami költségvetés kidolgozása, végrehajtásának szervezése, ellenőrzése, a gazdasági folyamatok összehangolása, az irányítás eszközeinek a kimunkálása és működtetése. A népgazdasági terv a társadalmi érdek érvényesítésének, a szocialista gazdaság irányításának alapvető eszköze. A népgazdasági tervezésnek és a terveknek jobban meg kell felelniük a gazdaság intenzív fejlődési szakaszával, a változó külgazdasági feltételekkel ösz- szefüggó feladatoknak. A változó körülmények között is biztosítani kell, hogy a tervek reálisak, megalapozottak legyenek. Erősödjék a tervezés nyitottsága, rugalmassága. A népgazdasági tervek az eddiginél jobban mérlegeljék és vegyék figyelembe a gazdasághoz szorosan kapcsolódó társadalmi folyamatokat, az oktatásügyet, a szakemberképzést, a közművelődést. a szociálpolitikát. A gazdasági szabályozás, az üzemek közöt ti gazdasági verseny teremtsen olyan körülményeket, amelyek a gazdálkodás valamennyi résztvevőjét az eredmények es a teljesítmények növelésere, rugalmas alkalmazkodásra ösztönzik, szorítják. A termelőüzemekkel szemben általános és alapvető követelmény a nyereséges gazdálkodás. A társadalmi szempontból fontos szociálpolitikai. művelődéspolitikai szolgáltatást nyújtó vállalatoknál, szervezeteknél, az infrastruktúra néhány ágazatánál, az egészségügyben olyan pénzügyi szabályozás működjék, amely az alapfeladatok színvonalas ellátását összekapcsolja a takarékosság követelményével. Az árrendszer fejlesztésével el kell érni, hogy a termelői árak csak a társadalmilag indokolt ráfordításokat juttassák érvényre, ennek révén fokozottan késztessék a termelőket és a felhasználókat a hatékony gazdálkodásra. Az árképzési és kalkulációs előírásokat egyszerűbb«'. áttekinthetőbbe es ellenőrizhetőbbé kell tenni. Folytatni kell a termelői ártámogatások leépítését. A' fogyasztói árrendszer feleljen meg mind a gazdasági. mind a társadalompolitikai követelményeknek. A termelés és a szükségletek kellő összhangjának, a megfelelő áruellátás biztosításának feltétele, hogy a fogyasztói árakban érvényesüljenek a termelői árakban kifejezésre jutó szükséges ráfordítások. A fogyasztói arak tartósan ne szakadjanak el a termelői áraktól. Állami támogatást hosszabb távon csak a társadalompolitikai szempontból indokolt termékek, szolgáltatósok fogyasztói ára tartalmazzon. A lakosság fogyasztásában alapvető termékek és szolgáltatások árát továbbra is központilag kell meghatározni. Változatlanul hatósági árformába tartozzanak az alapvető élelmiszerek, az üzemanyagok, a tüzelőanyagok és más meghatározott termékek és szolgáltatások árai. Biztosítani kell a jövedelmek és az árak tervszerű alakulását, a fogyasztói árak érdemi ellenőrzését. Gazdasági céljaink elérésének fontos feltétele, hogy a társadalmi, erkölcsi megbecsülés és az anyagi érdekeltség egyaránt a teljesítmények növelésére ösztönözzön. A keresetek jobban fejezzék ki a tényleges teljesítményeket, és tükrözzék a munka társadalmi hasznosságát. A szabályozás tegye lehetővé a hatékonyan gazdálkodó. « nyereség«^ termelést folytató vállalatoknál a magasabb keresetet, s akadályozza meg a keresetek növekedését ott, ahol a hatékonyság ezt nem támasztja alá. A jelenlegi vállalati átlagbér-szabályozás szűnjön meg azokon a területeken, ahol a teljesítmény növelésére ösztönző módszerek alkalmazhatók, s a gazdasági verseny, az ár- és költségérzékenység képes korlátozni a teljesítménnyel nem megalapozott bérkiáramlást A bér-, illetve keresetsz»- bal yozás továbbfejlesztésével is elő kell segíteni az elosztás szocialista elvének következetesebb érvényesítését, a teljesítményt visszatartó, fékező hatású egyemlősdi szemlélet és gyakorlat visszaszorítását. Elsősorban a többet vállaló, a kezdeményező, a kimagasló teljesítményt nyújtó dolgozók anyagi megbecsülését kell fokozni. A vállalati vezetők anyagi érdekeltséget, jövedelmét a vállalati gazdálkodás hatékonyságához kell kötni, figyelembe véve a kollektíva értékítéletét is. Társadalmi juttatási rendszerünknek az elmúlt évtizedekben kialakult alapvonásait meg keli tartani. A szociálpolitika továbbfejlesztése, valamint a társadalmi juttatásokra fordított eszközök erősítsék a létbiztonságot, mérsékeljék az indokolatlan társadalmi egyenlőtlenséget. Arra kell törekedni, hogy távlatilag az összjövedelmen belül növekedjék a munka- jövedelmek aránya. A gazdaságirányítási intézményrendszer, valamint a vállalati szervezeti rendszer fejlesztésével elő kell mozdítani a hatékonysági követelmények érvényre jutását, a vállalati önállóság növekedését és a vállalatok közötti gazdasági verseny kibontakozását. A vállalati méretek a gazdaságosság és az ésszerű termelés követelményeihez igazodjanak. Javítani kell az allami vállalatok közötti kooperációt, valamint az állami vállalatok és a szövetkezetek együttműködését. A gazdaságirányító szervek és az állami vállalatok kapcsolatait oly módon kell továbbfejleszteni, hogy növekedjék a gazdaságirányítás hatásfoka és bővüljön a vállalatok önállósága, felelőssége a gazdálkodásban. A jelenlegi vállalatvezetési formában — kinevezett vezetővel, igazgatótanáccsal, felügyelő bizottsággal — működjenek a kommunális és közszolgáltató vállalatok, valamint az állami érdekből a Minisztertanács által idesorolt vállalatok. Az állami vállalatok körében — a tulajdon jellegének változása nélkül — két új vezetési formát kell alkalmazni: a vállalati tanács, illetve a választott vezetőség útján történő irányítást. Mindkét esetben állami hatáskörben marad: a vállalatok alapítása, s egyidejűleg a tevékenységi körök meghatározása, a vállalatvezetési forma, valamint a vezetőkkel kapcsolatos káderhatás- kör megállapítása, a vállalatok megszüntetése. — Vállalati tanács irányításával működjenek a közepes és egyes nagyméretű állami vállalatok. A vállalati tanács a vállalat stratégiai döntéshozó szerve, amely átruházott hatáskörben gyakorolja a szocialista tulajdonnal kapcsolatos egyes rendel- kezési és munkáltatói jogokat. A vállalat folyamatos irányítása, a vállalati terv megvalósításához szükséges döntések meghozatala a vállalati igazgató feladata, illetve joga. A vállalati tanács tagjai a dolgozók küldöttei és a vállalatvezetés képviselői legyenek. Munkájában részt vesz a vállalat pártszervezetének, szakszervezetének és KlSZ-szerveze- tének titkára. A dolgozók küldötteit meghatározott időre a vállalati kollektíva választja. — Választott vezetőséggel általában a kisebb, minisztériumi és tanácsi vállalatok működjenek. A tulajdon feletti egyes rendelkezési és munkáltatói jogokat a dolgozók közgyűlése vagy küldöttgyűlése gyakorolja. A vállalatot az igazgató és a vállalati vezetőség irányítja. Az igazgatót és a vállalati vezetőség tagjait a dolgozók választják meg és hívhatják vissza. A vállalati tanáccsal, illetve a választott vezetőséggel irányított vállalatok esetében a törvényességi felügyeletet vagy az ágazati minisztériumok, vagy a fővárosi, a megyei, illetve a helyileg illetékes tanácsok gyakorolják. A Központi Bizottság • áttekintette gazdaságirányítási rendszerünk fejlesztésének társadalmi összefüggéseit. Hangsúlyozta, hogy társadalmi és gazdasági céljaink elerese megköveteli a népgazdaság teljesítőképességének jelentős fokozását, és az ezt akadályozó tényezők következetes felszámolását, Megállapította, hogy a gazdasági teljesítmények növelését akadalyoeza: a műszaki színvonal viszonylagos elmaradottsága, az anyagi érdekeltség nem keilö érvényesülése, az alacsony hatékonyságú vagy ves-zleséges gazdasági tevékenységek kiterjedt köre. az irányító munka gyengeségei, az. üzem- és munkaszervezés hiányosságai. a munkafegyelem lazaságai, s helyenként a niunH6nm évvel ezelőtt hirdette meg az ésszerű energiagazdálkodást szolgaid programját a kormány. Múlt év végéig összesen 2386 pályázatot nyújtottak be a gazdálkodó egységek, amelyekből 1329-et fogadtak el, ami összesen 20,5 milliárd forint értékű energiaracionalizálási beruházást jelent. A pályázatok közül 654-et Néhány esztendeje vált megyénkben szép hagyománnyá, amolyan „helyi kitüntetéssé”, a szövetkezeti mozgalomban végzett munka elismerésévé, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége aranygyűrűvel jutalmazza azokat a tsz-elnököket, akik a tagság bizalmából húsz esztendőt töltöttek egy szövetkezet élén. Legutóbb, a TESZÖV küldöttközgyűlésén Szaniszló Sándor, a szövetség elnöke hat ilyen aranygyűrűt nyű j- tott át két évtized eredniekaerő nem megfelelő foglaV koztatasa. A gazdaságirányítás továbbfejlesztésének az is célja, hogy mindezekre a problémákra olyan szocialista megoldást találjunk, amely a kedvezőtlen folyamatok fokozatos felszámolását segíti elő és biztosítja alapvető társadalmi és politikai feladataink megoldását. A Központi Bizottság ismétel len hangsúlyozta, hogy a gazdasági építésben a part alapvető feladata a gazdaságpolitika meghatározása, érvényre juttatása és a végrehajtás ellenőrzése. A párt- szervezetek fő feladata a gazdaságpolitikai elvek helyi érvényesítése, a végrehajtás segítése politikai eszközökkel, a tömegtámogatás biztosítása, a tömegek mozgósítása. Megfelelő ideológiai, politikai tevékenységgel alakítsák a köz- gondolkodást. fordítsanak fokozott gondot a kádermunkára. támogassak határozottan a jó kezdeményezéseket. A Központi Bizottság felhívja a szakszervezeteket, a Kommunista Ifjúsági Szövetséget, a társadalmi szervezeteket, hogy sajátos eszközeikkel segítsék a gazdaságira- nyitási rendszer ' továbbfejlesztését. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztéséi« 1985-től folyamatosan és ősz- szehangoltan kerüljön sor. A Központi Bizottság felkéri a Minisztertanácsot, hogy dolgozza ki a gazdasagiránvíta- st rendszer fejlesztésével kapcsolatos állami feladatokat, terjessze az országgyűlés ele a szükséges tor vény mód <1 - tási javaslatokat. ■ír Tk A Központi Bizottság köszönetét es el ismerését 1 e— jez.te ki a kommunista es partonkívüli tudósoknak, el- meleti es gyakorlati szakembereknek. a közreműködő intézményeknek. mindazoknak, akik a tárgyalt napirend előkészítésében részt vettek. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy állásfoglalását a gazdaságirányítás továbbfejlesztéséről teljes terjedelemben nyilvánosságra hozza a Társadalmi Szemlelten, és c Partéletben. elutasítottak, a többit még vizsgáljak. Eddig 518 beruházás valósult meg, amelyek 5,7 milliárd forintba kerültek, s ezeknek évi 270 ezer tonna kőolajnak megfelelő mennyiségű energiamegtaka- ritás köszönhető, valamint az, hogy további, mintegy 420 ezer tonna kőolajtermékét más energiahordozóval sikerült helyettesítem. nyes tsz-elnöki munkásság gért. Aranygyűrűvél jutalmazta a TESZÖV a közelmúltban nyugdíjba vonul! elnökök közül Csősz Lászlót, a vizsolyi Lenin Tsz. O. Nayv Lászlót, a homrogdi Oj Elet Tsz és Juhász Istvánt, a sátoraljaújhelyi Oj Erő TsvS volt elnökét Az aktív szövetkezeti vezetők közül Chonin Tivadar, a harsánvi Petőfi Tsz. Gál József nz izsó- falvi Aranykalász Tsz és Lipták Gyula, a hangácsi Rákóczi Tsz elnöke részesüli az elismerésben. Javuló energiagazdálkodás Aranygyííríís tsz-elnökök
