Észak-Magyarország, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-19 / 92. szám

1984, ópriTis 19., csütörtök ÉSZAK-MAGYA1CORSZÄG 3 Hözfeménv az MSZMP Kizpsnli Bizattságáaak 1934. április 17-i «léséről (Folytatás az 1. oldalról) szocializmust építő ország nepeinek barátságát. Willi Stophnak, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökének magyarországi tárgyalásai előmozdították az együttmű­ködésünkben .rejlő lehetősé­gek további kiaknázását. Né­peink barátsága, a két or­szág közötti kapcsolatok fej­lesztése egyúttal erősíti a szocialista közösség összefor- rottságát, és jól szolgálja közös nemzetközi törekvése­inket. Pártküldöttségünk hivata­los baráti látogatása Kubá­ban tovább mélyítette párt­jaink, országaink kapcsola­tait, erősítette szolidaritá­sunkat a kubai néppel. O A Magyar Népköztár- saság a feszültebbé vált' nemzetközi helyzetben is változatlanul arra törek­szik, hogy az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alap­ján tovább építse kapcsola­tait az eltérő társadalmi rendszerű országokkal. A nyugat-európai vezető politi­kusokkal folytatott megbe­szélések igazolták, hogy a véleménycsere elősegítheti egymás jobb megértését, hozzájárulhat a nemzetközi feszültség csökkentéséhez. Margaret Thatchernek, Nagy-Britannia és Észak-lr- ni-szág Egyesült Királysága miniszterelnökének budapes­ti látogatása a magyar—brit államközi kapcsolatok fejlő­désének jelentős eseménye volt. Bet ti no Craxinak. az. Olasz Köztársaság miniszterelnö­kének hivatalos magyaror­szági látogatása előmozdítot­ta a magyar—olasz kapcso­latok további gyümölcsöző fejlődését. A tárgyalásokon kifejezés­re jutott., hogy a feszültebb nemzetközi helyzetben i,s le­hetséges az. érdemi párbe­széd a különböző társadalmi ! berendezkedésű országok 1 képviselői között. A Központi Bizottság * nagyra értékelte Javi- I er Pérez de Cuellarnak, az Egyesült Nemzetek Szerve­zete főtitkárának hazánkban tett látogatását, amely elő­segítette a világszervezettel és szakosított intézményeivel , fennálló kapcsolataink fej- l lesztését. A Központi Bizottság - kifejezte, hogy a Ma- 1 gyár Népköztársaság válto­zatlanul a közel-keleti vál­ság igazságos, tartós rende­zéséért száll síkra. A Liba­non belügyeibe való soroza­tos imperialista katonai be­avatkozás kudarca azt mu­tatja, hogy a térség problé­máit politikai eszközökkel, valamennyi érintett fél szá­mára elfogadható módon le­hel megoldani. Közvéleményünk figyelem­mel kíséri az Afrika déli ré­szén zajló eseményeket. Ha­zánk támogatja a Mozambiki Népi Köztársaság, valamint az Angolai Népi Köztársaság kormányának a népi hatalom megszilárdítására irányuló erőfeszítéseit. Megerősíti szo­lidaritását a fajüldöző politi­ka ellen, a függetlenségért és a társadalmi haladásért küz­dő afrikai nemzeti felszaba­dító mozgalmakkal. A magyar nép határozottan elítéli a Nicaraguái Köztár­saság ellen egyre nagyobb méreteket öltő agressziós cse­lekményeket, amelyeket a reakciós rendszerek, az el­lenforradalmi erőik az Egye­sült Államok közreműködé­sével hajtanak végre. Támo­gatja a Nicaraguái Köztár­saság igazságos harcát és a térség békéjében érdekelt .minden erőnek a közép-ame­rikai válsághelyzet tárgyalá­sos megoldására irányuló erőfeszítéseit, kezdeményezé­seit A Központi Bizottság • nagyra értékelte azo­kat a találkozókat és meg­beszéléseket, amelyeket pár­tunk az internacionalista szolidaritás és az elvtársi együttműködés szellemében a I tőkés és a fejlődő világ or­szágaiban tevékenykedő kom­munista pártokkal folytatott. A közös törekvések meg­valósítását és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését szol­gálta a Görög Kommunista Párt, a Libanoni Kommunis­ta Part küldöttségének ma­gyarországi látogatása, pár­tunk képviselőinek részvéte­le az Osztrák Kommunista Párt, a Luxemburgi Kommu­nista Párt, a Német Kom­munista Párt, a Norvég Kom­munista Párt, a Portugál Kommunista Párt, a Spanyol Kommunista Párt kongresz- szusán. valamint delegációnk megbeszélései a Finn.Kom­munista Párt, a Mexikói Egyesült Szocialista Párt és a Holland Kommunista Párt vezetőivel. Kapcsolataink további el­mélyítését szolgálta pártkül­döttségeink látogatása Nica­raguában. valamint Bissau- Guinea és a Zöld-foki Szi­getek Afrikai Függetlenségi Pártja, az Etióp Dolgozók Pártja Szervező Bizottsága delegációjának hazánkban tett látogatása. A nemzetközi béke, bizton­ság. a népek közötti jobb megértés ügyének előmozdí­tásához járultak hozzá pár­tunk küldöttségeinek tárgya­lásai a Finn Szociáldémok- rata Párt. a Finn Centrum­párt, a Francia- Szocialista Párt, a Jemeni Szocialista Párt, a mexikói Intézményes Forradalmi Párt képviselői­vel. valamint a Német Szo­ciáldemokrata Párt, a Spa­nyol Szocialista Munkáspárt delegációjával hazánkban folytatott megbeszélések. II. A Központi Bizottság átte­kintene gazdaságirányítási rendszerünk működését, és meghatározta továbbfejlesz­tésének feladatait. •f A Központi Bizottság '* megállapította: az 1908 óta érvényes gazdaságirányí­tási rendszer a gyakorlatban működőképesnek, eredmé­nyesnek bizonyult. Elősegí­tette a népgazdaság gyarapo­dását, az ország előrehaladá­sát, népünk életszínvonalá­nak, életkörülményeinek ja­vítását, a szocialista társada­lom építését. Fejlődtek a szocialista termelési és tulaj­donviszonyok, tervszerűbbé vált a gazdasági előrehaladás. Nőtt a vállalatok önállósága, hatásosabban érvényesült az anyagi érdekeltség, a munka szerinti elosztás szocialista elve. Fokozódott a vállala­tok, a dolgozók érdekeltsége a szervezett, jó minőségű munkában. 2 A Központi Bizottság • megállapította: a szo­cialista építömunkában nö­vekvő társadalmi, gazdasági követelményekkel kell szá­molni. Feladataink megoldá­sa, hosszú távú társadalmi, gazdasági céljaink elérése megköveteli, hogy reálisan számba vegyük a külső gaz­dasági feltételeket, de min­denekelőtt arra van szükség, hogy javítsuk a hazai mun­kánkat, maximálisan kihasz­náljuk gazdasági adottsága­inkat, a szocialista rendszer­ben rejlő lehetőségeket. A tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy az ország adottságainak megfelelő, ha­tékonyan működő gazdaság­irányítási rendszer a szocia­lista társadalom építésének, a gazdaságpolitikai célok el­érésének nélkülözhetetlen eszköze. Alapvető követel­mény, hogy az irányítás összhangban legyen az or­szág gazdasági fejlettségével, és segítse az épftőmunka fel­adatainak megoldását. Gazdasági tevékenységünk középpontjában az elkövet­kező években is a minőségi tényezők kibontakoztatása, a gazdaság jövedelemteremtő képességének és nemzetközi versenyképességének fokozá­sa áll. Gyorsítani kell a mű­szaki haladást, csökkenteni a fajlagos anyag- és ener­giafelhasználást, ésszerűsíte­ni a munkaerő-gazdáUvodást. Javítani kell a köztulajdon­nal való gazdálkodást, s fej­leszteni a dolgozók tulajdo­nosi tudatát. Olyan intézke­déseket kell tenni, amelyek mozgósítják a kollektívákat és az egyéneket, s jelentős energiákat felszabadítva, a gazdasági hatékonyság javu­lását eredményezik. Tovább kell javítani a népgazdasági tervezést, erősíteni a köz­ponti gazdaságirányító tevé­kenységet. növelni a válla­latok önállóságát és kezde­ményezőkészségét, bővíteni a szabályozott piac szerepét. O A Központi Bizottság úgy foglalt állást, hogy a gazdaságirányítás folyama­tos, összehangolt tökéletesí­tése fogja át az irányítási rendszer minden elemet: a tervezést, a gazdasági sza­bályozást, az intézményi es szervezeti rendszert, és se­gítse az emberi tényező sze­repének teljesebb kibonta­koztatását. A szocialista állam gazda­ságszervező funkciójának megfelelően a központi gaz­daságirányítás fó feladatai a következők legyenek: a nép- gazdasági terv és az állami költségvetés kidolgozása, végrehajtásának szervezése, ellenőrzése, a gazdasági fo­lyamatok összehangolása, az irányítás eszközeinek a ki­munkálása és működtetése. A népgazdasági terv a társadalmi érdek érvényesí­tésének, a szocialista gazda­ság irányításának alapvető eszköze. A népgazdasági ter­vezésnek és a terveknek job­ban meg kell felelniük a gazdaság intenzív fejlődési szakaszával, a változó kül­gazdasági feltételekkel ösz- szefüggó feladatoknak. A vál­tozó körülmények között is biztosítani kell, hogy a ter­vek reálisak, megalapozottak legyenek. Erősödjék a ter­vezés nyitottsága, rugalmas­sága. A népgazdasági tervek az eddiginél jobban mérle­geljék és vegyék figyelembe a gazdasághoz szorosan kap­csolódó társadalmi folyama­tokat, az oktatásügyet, a szakemberképzést, a közmű­velődést. a szociálpolitikát. A gazdasági szabályozás, az üzemek közöt ti gazdasá­gi verseny teremtsen olyan körülményeket, amelyek a gazdálkodás valamennyi résztvevőjét az eredmények es a teljesítmények növelé­sere, rugalmas alkalmazko­dásra ösztönzik, szorítják. A termelőüzemekkel szemben általános és alapvető köve­telmény a nyereséges gaz­dálkodás. A társadalmi szempontból fontos szociál­politikai. művelődéspolitikai szolgáltatást nyújtó vállala­toknál, szervezeteknél, az infrastruktúra néhány ága­zatánál, az egészségügyben olyan pénzügyi szabályozás működjék, amely az alap­feladatok színvonalas ellátá­sát összekapcsolja a takaré­kosság követelményével. Az árrendszer fejlesztésé­vel el kell érni, hogy a ter­melői árak csak a társadal­milag indokolt ráfordításo­kat juttassák érvényre, en­nek révén fokozottan kész­tessék a termelőket és a fel­használókat a hatékony gaz­dálkodásra. Az árképzési és kalkulációs előírásokat egy­szerűbb«'. áttekinthetőbbe es ellenőrizhetőbbé kell tenni. Folytatni kell a termelői ár­támogatások leépítését. A' fogyasztói árrendszer fe­leljen meg mind a gazdasá­gi. mind a társadalompoliti­kai követelményeknek. A ter­melés és a szükségletek kel­lő összhangjának, a megfe­lelő áruellátás biztosításának feltétele, hogy a fogyasztói árakban érvényesüljenek a termelői árakban kifejezésre jutó szükséges ráfordítások. A fogyasztói arak tartósan ne szakadjanak el a termelői áraktól. Állami támogatást hosszabb távon csak a tár­sadalompolitikai szempont­ból indokolt termékek, szol­gáltatósok fogyasztói ára tar­talmazzon. A lakosság fo­gyasztásában alapvető ter­mékek és szolgáltatások árát továbbra is központilag kell meghatározni. Változatlanul hatósági árformába tartozza­nak az alapvető élelmisze­rek, az üzemanyagok, a tü­zelőanyagok és más megha­tározott termékek és szolgál­tatások árai. Biztosítani kell a jövedelmek és az árak tervszerű alakulását, a fo­gyasztói árak érdemi ellen­őrzését. Gazdasági céljaink elérésé­nek fontos feltétele, hogy a társadalmi, erkölcsi megbe­csülés és az anyagi érdekelt­ség egyaránt a teljesítmények növelésére ösztönözzön. A ke­resetek jobban fejezzék ki a tényleges teljesítményeket, és tükrözzék a munka társadal­mi hasznosságát. A szabályozás tegye lehe­tővé a hatékonyan gazdálko­dó. « nyereség«^ termelést folytató vállalatoknál a ma­gasabb keresetet, s akadá­lyozza meg a keresetek nö­vekedését ott, ahol a haté­konyság ezt nem támasztja alá. A jelenlegi vállalati át­lagbér-szabályozás szűnjön meg azokon a területeken, ahol a teljesítmény növelésé­re ösztönző módszerek alkal­mazhatók, s a gazdasági ver­seny, az ár- és költségérzé­kenység képes korlátozni a teljesítménnyel nem meg­alapozott bérkiáramlást A bér-, illetve keresetsz»- bal yozás továbbfejlesztésével is elő kell segíteni az elosz­tás szocialista elvének követ­kezetesebb érvényesítését, a teljesítményt visszatartó, fé­kező hatású egyemlősdi szem­lélet és gyakorlat visszaszo­rítását. Elsősorban a többet vállaló, a kezdeményező, a kimagasló teljesítményt nyúj­tó dolgozók anyagi megbe­csülését kell fokozni. A vállalati vezetők anyagi érdekeltséget, jövedelmét a vállalati gazdálkodás haté­konyságához kell kötni, fi­gyelembe véve a kollektíva értékítéletét is. Társadalmi juttatási rend­szerünknek az elmúlt évtize­dekben kialakult alapvonása­it meg keli tartani. A szociál­politika továbbfejlesztése, valamint a társadalmi jutta­tásokra fordított eszközök erősítsék a létbiztonságot, mérsékeljék az indokolatlan társadalmi egyenlőtlenséget. Arra kell törekedni, hogy távlatilag az összjövedelmen belül növekedjék a munka- jövedelmek aránya. A gazdaságirányítási in­tézményrendszer, valamint a vállalati szervezeti rendszer fejlesztésével elő kell mozdí­tani a hatékonysági követel­mények érvényre jutását, a vállalati önállóság növekedé­sét és a vállalatok közötti gazdasági verseny kibontako­zását. A vállalati méretek a gazdaságosság és az ésszerű termelés követelményeihez igazodjanak. Javítani kell az allami vállalatok közötti ko­operációt, valamint az álla­mi vállalatok és a szövetke­zetek együttműködését. A gazdaságirányító szervek és az állami vállalatok kap­csolatait oly módon kell to­vábbfejleszteni, hogy növe­kedjék a gazdaságirányítás hatásfoka és bővüljön a vál­lalatok önállósága, felelőssé­ge a gazdálkodásban. A jelenlegi vállalatvezetési formában — kinevezett ve­zetővel, igazgatótanáccsal, felügyelő bizottsággal — mű­ködjenek a kommunális és közszolgáltató vállalatok, va­lamint az állami érdekből a Minisztertanács által ideso­rolt vállalatok. Az állami vállalatok köré­ben — a tulajdon jellegének változása nélkül — két új vezetési formát kell alkal­mazni: a vállalati tanács, il­letve a választott vezetőség útján történő irányítást. Mindkét esetben állami ha­táskörben marad: a vállala­tok alapítása, s egyidejűleg a tevékenységi körök megha­tározása, a vállalatvezetési forma, valamint a vezetők­kel kapcsolatos káderhatás- kör megállapítása, a vállala­tok megszüntetése. — Vállalati tanács irányí­tásával működjenek a köze­pes és egyes nagyméretű ál­lami vállalatok. A vállalati tanács a vállalat stratégiai döntéshozó szerve, amely át­ruházott hatáskörben gya­korolja a szocialista tulajdon­nal kapcsolatos egyes rendel- kezési és munkáltatói jogo­kat. A vállalat folyamatos irányítása, a vállalati terv megvalósításához szükséges döntések meghozatala a vál­lalati igazgató feladata, il­letve joga. A vállalati ta­nács tagjai a dolgozók kül­döttei és a vállalatvezetés képviselői legyenek. Munká­jában részt vesz a vállalat pártszervezetének, szakszer­vezetének és KlSZ-szerveze- tének titkára. A dolgozók küldötteit meghatározott idő­re a vállalati kollektíva vá­lasztja. — Választott vezetőséggel általában a kisebb, minisz­tériumi és tanácsi vállalatok működjenek. A tulajdon fe­letti egyes rendelkezési és munkáltatói jogokat a dolgo­zók közgyűlése vagy kül­döttgyűlése gyakorolja. A vállalatot az igazgató és a vállalati vezetőség irányítja. Az igazgatót és a vállalati vezetőség tagjait a dolgozók választják meg és hívhatják vissza. A vállalati tanáccsal, illet­ve a választott vezetőséggel irányított vállalatok esetében a törvényességi felügyeletet vagy az ágazati minisztériu­mok, vagy a fővárosi, a me­gyei, illetve a helyileg ille­tékes tanácsok gyakorolják. A Központi Bizottság • áttekintette gazdaság­irányítási rendszerünk fej­lesztésének társadalmi össze­függéseit. Hangsúlyozta, hogy társadalmi és gazdasági cél­jaink elerese megköveteli a népgazdaság teljesítőképes­ségének jelentős fokozását, és az ezt akadályozó ténye­zők következetes felszámolá­sát, Megállapította, hogy a gazdasági teljesítmények nö­velését akadalyoeza: a mű­szaki színvonal viszonylagos elmaradottsága, az anyagi ér­dekeltség nem keilö érvé­nyesülése, az alacsony haté­konyságú vagy ves-zleséges gazdasági tevékenységek ki­terjedt köre. az irányító mun­ka gyengeségei, az. üzem- és munkaszervezés hiányossá­gai. a munkafegyelem laza­ságai, s helyenként a niun­H6nm évvel ezelőtt hir­dette meg az ésszerű ener­giagazdálkodást szolgaid programját a kormány. Múlt év végéig összesen 2386 pá­lyázatot nyújtottak be a gazdálkodó egységek, ame­lyekből 1329-et fogadtak el, ami összesen 20,5 milliárd forint értékű energiaracio­nalizálási beruházást jelent. A pályázatok közül 654-et Néhány esztendeje vált megyénkben szép hagyo­mánnyá, amolyan „helyi ki­tüntetéssé”, a szövetkezeti mozgalomban végzett mun­ka elismerésévé, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei Mezőgazdasági Szövet­kezetek Szövetsége arany­gyűrűvel jutalmazza azokat a tsz-elnököket, akik a tag­ság bizalmából húsz eszten­dőt töltöttek egy szövetkezet élén. Legutóbb, a TESZÖV küldöttközgyűlésén Szaniszló Sándor, a szövetség elnöke hat ilyen aranygyűrűt nyű j- tott át két évtized erednie­kaerő nem megfelelő foglaV koztatasa. A gazdaságirányítás to­vábbfejlesztésének az is cél­ja, hogy mindezekre a prob­lémákra olyan szocialista megoldást találjunk, amely a kedvezőtlen folyamatok fo­kozatos felszámolását segíti elő és biztosítja alapvető tár­sadalmi és politikai felada­taink megoldását. A Központi Bizottság is­métel len hangsúlyozta, hogy a gazdasági építésben a part alapvető feladata a gazda­ságpolitika meghatározása, érvényre juttatása és a vég­rehajtás ellenőrzése. A párt- szervezetek fő feladata a gazdaságpolitikai elvek helyi érvényesítése, a végrehajtás segítése politikai eszközökkel, a tömegtámogatás biztosítása, a tömegek mozgósítása. Meg­felelő ideológiai, politikai te­vékenységgel alakítsák a köz- gondolkodást. fordítsanak fo­kozott gondot a kádermun­kára. támogassak határozot­tan a jó kezdeményezéseket. A Központi Bizottság fel­hívja a szakszervezeteket, a Kommunista Ifjúsági Szövet­séget, a társadalmi szerveze­teket, hogy sajátos eszközeik­kel segítsék a gazdaságira- nyitási rendszer ' továbbfej­lesztését. A gazdaságirányítási rend­szer továbbfejlesztéséi« 1985-től folyamatosan és ősz- szehangoltan kerüljön sor. A Központi Bizottság felkéri a Minisztertanácsot, hogy dol­gozza ki a gazdasagiránvíta- st rendszer fejlesztésével kap­csolatos állami feladatokat, terjessze az országgyűlés ele a szükséges tor vény mód <1 - tási javaslatokat. ■ír Tk A Központi Bizottság kö­szönetét es el ismerését 1 e— jez.te ki a kommunista es partonkívüli tudósoknak, el- meleti es gyakorlati szakem­bereknek. a közreműködő in­tézményeknek. mindazoknak, akik a tárgyalt napirend elő­készítésében részt vettek. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy állásfoglalását a gazdaságirányítás tovább­fejlesztéséről teljes terjede­lemben nyilvánosságra hozza a Társadalmi Szemlelten, és c Partéletben. elutasítottak, a többit még vizsgáljak. Eddig 518 beru­házás valósult meg, amelyek 5,7 milliárd forintba kerül­tek, s ezeknek évi 270 ezer tonna kőolajnak megfelelő mennyiségű energiamegtaka- ritás köszönhető, valamint az, hogy további, mintegy 420 ezer tonna kőolajtermé­két más energiahordozóval sikerült helyettesítem. nyes tsz-elnöki munkásság gért. Aranygyűrűvél jutal­mazta a TESZÖV a közel­múltban nyugdíjba vonul! elnökök közül Csősz Lászlót, a vizsolyi Lenin Tsz. O. Nayv Lászlót, a homrogdi Oj Elet Tsz és Juhász Istvánt, a sá­toraljaújhelyi Oj Erő TsvS volt elnökét Az aktív szö­vetkezeti vezetők közül Cho­nin Tivadar, a harsánvi Pe­tőfi Tsz. Gál József nz izsó- falvi Aranykalász Tsz és Lipták Gyula, a hangácsi Rákóczi Tsz elnöke részesüli az elismerésben. Javuló energiagazdálkodás Aranygyííríís tsz-elnökök

Next

/
Thumbnails
Contents