Észak-Magyarország, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-14 / 88. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1984. óprifis 14., szombat II r.i' M2 Pénteken ülést tartott a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége. Az ülésen Konsz- íantyin Csernyenko, az SZKP KB tőtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke elnökölt. Az ülésen áttekintették azokat a feladatokat, amelyek a különböző szintű tanácsokra hárulnak az SZKP KB áprilisi ülésén elfogadott határozat alapján. Megvitatták továbbá a Legfelsőbb Tanács ez évi és jövő évi munkájával kapcsolatos feladatokat. Az elnökség határozatot fogadott el. amely megállapítja: az SZKP Központi Bizottságának áprilisi ülésén a tanácsokról elfogadott határozatnak kell alapul szolgálnia a tanácsok munkájában. A Legfelsőbb Tanács tevékenységi körének kiszélesítéséről. ellenőrző szerepének növeléséről szólt Konsztantyin Moszkvában Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke az elnökség pénteken megtartott ülésén. Megállapítva, hogy az SZKP KB Politikai Bizottságának véleménye szerint tovább kell szélesíteni azoknak a kérdéseknek a körét, amelyekkel a Legfelsőbb Tanács foglalkozik, Konsztantyin Csernyenko aláhúzta: a szovjet parlament ülésszakain gyakrabban kell megvitatni egy-egy népgazdasági ágazat helyzetét, a társadalmi. kulturális építés, a külpolitika. a tanácsok munkájának kérdéseit. A tanács egyik legfontosabb feladata a törvényhozói tevékenység fejlesztése és tökéletesítése. A Legfelsőbb Tanács mindennapi munkájának egyik fő elemévé kell tenni a legfelsőbb szintű ellenőrzést — hangsúlyozta Csernyenko. Befejeződött az országgyűlés tavaszi ülésszaka A Varsói Szerződés Katonai Tanácsának ülése Ez év április második felében a Csehszlovák Szocialista Köztársaság fővárosában, Prágában tartja soron következő ülését a Varsói Szerződés tagállamai Egyesített Fegyveres Erőinek Katonai Tanácsa. (Folytatás az 1. oldalról) És azt is elvárjuk, hogy ez a felismerés egész életükön át munkálkodásra, vállalt kötelezettségeik magas színvonalú teljesítéséle ösztönözze őket — hangoztatta a Minisztertanács elnökhelyettese. — A magyar oktatásügy feladata — folytatta — a munkára, az emberségre, a haza szeretetére nevelés jegyében olyan jellemvonások kialakítása, amelyek az életben helytállásra, a közéletKádár János és Losonczi Pál találkozott Bettino Craxival Sajtóértekezlete után elutazott az olasz kormányfő Kádár János az Országházban találkozott Bettino Craxi olasz miniszterelnökkel. A képen: a to- lálkozó résztvevői. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken délelőtt az Országházban találkozott Bettino Craxival, az Olasz Köztársaság miniszter- elnökével, aki hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. A nyílt és szívélyes légkörű találkozón véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet, a kelet—nyugati viszony időszerű kérdéseiről, valamint a magyar—olasz kapcsolatok alakulásáról. A találkozón jelen volt Lázár György, a Minisztertanács elnöke. dr. Várkonyi Péter és Giulio Andreotti külügyminiszter, valamint Szita János, hazánk római és Emilio Paolo Bassi, Olaszország budapesti nagykövete. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke ugyancsak a délelőtti órákban, parlamenti dolgozószobájában fogadta Bettino Craxit. A találkozón jelen volt Giulio Andreotti. Esztergályos Ferenc k " lügyminiszter-helyettes. valamint Szita János és Emilio Paolo Bassi. A nap folyamán partnertárgyalásra is sor került. Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke és Antonio Ghirelli, az Olasz Köztársaság Miniszterelnöksége sajtóirodájának vezetője. kormányszóvivő, megbeszélést folytatott a tájékoztatás területén meglevő kapcsolatok jelentőségéről, az együttműködés fejlesztésének lehetőségeiről. A délutáni órákban Bet- tirío Craxi a Hilton Szállóban találkozott a hazai és a külföldi sajtó képviselőivel. A sajtókonferencián — amelyet Bajnok Zsolt államtitkár nyitott meg — az olasz kormányfő elöljáróban arról szólt: első alkalommal tett hivatalos látogatást Magyar- országon olasz kormányfő, s e programmal betöltődött a két ország kapcsolatainak történetében meglevő különös űr. A továbbiakban hangsúlyozta: a magyar fővárosról szerzett számos személyes élménnyel gazdagodva tér haza Olaszországba. A sajtókonferenciát követően Bettino Craxi Budapest nevezetességeivel ismerkedett. Megtekintette a Hilton Szálló műemléki nevezetességeit, valamint a Mátyás-templomöt, majd a magyar főváros látképében gyönyörködött a Halászbástyáról. Hivatalos látogatását befejezve, az esti órákban elutazott Budapestről Bettino Craxi. A magyar és olasz zászlókkal díszített Ferihegyi repülőtéren ünnepélyesen búcsúztattak az olasz miniszterelnököt és feleségét, valamint kíséretét. A búcsúztatásra megjelent Lázár György, a Minisztertanács elnöke és felesége, a kormány több tagja, köztük Várkonyi Péter külügyminiszter. továbbá politikai és gazdasági életünk több más vezető személyisége, valamint Szita János nagykövet. A légikikötőben csapat- zászlóval felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszszázada. Parancsnoka jelentést tett az olasz kormányfőnek, majd fölcsendültek a két ország himnuszának hangjai. A magyar és az olasz vezetők elköszöntek egymástól. kis úttörők virágcsokrot nyújtottak át a vendégeknek. Lázár György és Bettino Craxi kézfogással búcsúzott eí egymástól. ben való részvételre készítik fel az ifjúságot, s amelyek nemes érzelmekkel töltik el őket. A követelmények kitűzésével egy időben biztosítani kívánjuk a szükséges feltételeket: a korszerű, könnyen elölhető, a gyerekek lakásához közel levő iskolaépületeket, a jó tankönyveket, a lehetőleg hosszabb ideig érvényes tan- terveket, valamint a korszerű, jól kezelhető és beszerezhető taneszközöket. Az életnek tanuló fiatalokat már jó korán fel kell készíteni a valóság megismerésére. Nem szabad illúziókat kelteni, de az sem lenne helyes, ha csak a rosszat láttatnánk meg velük. A társadalom egészének közreműködésével kialakuló. fejlődő iskola képes lesz arra, hogy önállóan gondolkodó, az új iránt érzékeny, a közösségével harmonikus ízlésű, életszerető új nemzedéket neveljen. Ebben a folyamatban minden iskolatípusnak önálló, de a többiéhez is kapcsolódó feladatai, sajátos funkciói vannak és lesznek. A gimnáziumi oktatás súlyát olyan intézkedések bevezetésével növeljük, amelyek lehetővé teszik, hogy az érettségi birtokában azonnal, vagy más esetekben rövid idejű átképzés útján önálló munkakör betöltésére is alkalmasak legyenek a fiatalok. Fontos lépés a technikumi oktatás visszahozatala intézményrendszerünkbe. A felsőfokú oktatás megújulására is szükség van. Főkent arra törekszünk, hogy a tanárok és a diákok önálló cselekvési, döntési lehetősége növekedjék. Bővül az intézmények belső demokráciája. Szigorítjuk a nyelvtanítással és -tanulással kapcsolatos követelményeket, s bővítjük az intézmények kutatási lehetőségeit. A felső fokon, tanulók beilleszkedését kívánjuk megkönnyíteni ázzál. hogy időlegesen megszakíthatják tanulmányaikat, illetve — azokkal párhuzamosan — részt vehetnek nem- ’csak az egyetemi-főiskolai, hanem a helyi, sőt az országos közéletben is. Szigorítjuk az előmenetel elbírálását. Azt akarjuk elérni, hogy kemény munkával jussanak az arra érdemesek a diploma birtokába. Az iskolaügyben minden fokon meghatározó szerepe ▼an a pedagógusoknak. Döntő a szerepük abban, hogy milyen felkészültségű, világnézetű és erkölcsiségű emberek alkotják ma és a jövőben a magyar társadalmat. Az ő feladatuk, hogy utódainkat — családdal közösen — gondolkodó, tanult, haza- és munkaszerető emberré neveljék. Ha a társadalom tisztelettel és megbecsüléssel veszi körül a pedagógust, akkor megteremti annak a lehetőségét, hogy igaz szocialista ember legyen. Ha folyamatosan élünk az erkölcsi elismerés lehetőségeivel. akkor a pedagógusi pálya valóban élethivatássá válik művelői számára. Sarlós István befejezésül újra megerősítette: a kormány — a párt politikájának megfelelően — a magyar oktatási rendszer fejlődésére, a tananyag korszerűsítésére, a pedagógiai módszerek finomítására a jövőben is jelentős eszközöket használ fel. Bízunk abban, hogy a társadalom egésze által támogatott iskola mindinkább betölti emberformáló. népnevelő funkcióját. Bízunk abban, hogy az iskoláinkból olyan tudású fiatalok kerülnek ki, akik képességükkel, a szocializmus iránti elkötelezettségükkel, az új iránti készségükkel jól megállják helyüket az életben és kezdeményezői lesznek a gazdaság, a kultúra, a társadalmi együttélés folyamata* megújulásának. Pa'ásti Jozsefné felszólalása A sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola tanára szerint a korábban bevezetett, új tanterveknek csak a legtehetségesebb gyerekek képesek maradéktalanul eleget tenni. A kisebb képességűek nem tudnak lépést tartani, tudásbeli hiányosságaik halmozódnak és ez egy bizonyos ponton túl olyan hátrányt jelent számukra, hog.v megannyi korrepetálás, ..felzárkóztató foglalkozás” után sem tudnak helytállni, valódi képességeiket kibontakoztatni. Nagy hangsúllyal szólt Palásti Józsefné a gimnáziumok gondjairól. Az itt bevezetett úgynevezett fakultációnak olyan feladata is lenne — éppen a továbbtanulni nem kívánók, illetve nem tudók segítése érdekében —, hogy segítse a gyakorlati elhelyezkedést is, ám erre alig képes a jelenlegi rendszer. Minden fakultációs csoportban vannak a tárgyakat kényszerből választó tanulók, akiknél a kényszerűséget az iskola korlátozott lehetőségei, vagy saját motiválatlanságuk, belső ösztönzésük, megalapozott pályaválasztási elképzeléseik hiánya okozza. Természetes tehát — vélte a képviselőnő —, hogy az így „korszerűsített’' gimnázium nem tudja jól betölteni kívánatos funkcióit. A vitában felszólalt még dr. Mórocz Lajos Fejér megyei; Kapinya Miklósné Tolna megyei; Tőzsér Gáspár Nógrád megyei; Mészáros István Békés megyei; dr. Király István budapesti; Gyuricza László. Veszprém megy’ei; Bala János Pest megyei; dr. Végit György Zala megyei; Pásztóhy András Somogy megyei és Sztra- pák Ferenc Bács-Kiskun megyei képviselő. A vitában felvetett kérdésekre Köpeczi Béla művelődési miniszter válaszolt, majd határozathozatal következett: az országgyűlés a közoktatás és a felsőoktatás fejlesztési programját elfogadta. Áz Alkotmányjogi Tanács tagjainak megválasztása Ezután a napirendnek megfelelően az Alkotmány- jogi Tanács tagjainak megválasztása következett. Apró Antal bejelentette, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége javaslatot terjesztett elő az Alkotmányjogi Tanács tisztségviselőinek es tagjainak megválasztására, amellyel a képviselők megismerkedtek. A javaslatot az országgyűlés elfogadta: dr. Bognár Rezső akadémikust (Hajdú- Bihar m.), a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanárát az Alkotmányjogi Tanács elnökének, dr. Rő- der Editet (Budapest), az Országos Ügyvédi Tanács elnökhelyettesét az Alkotmányjogi Tanács titkárának, Avar Istvánt (Budapest), a Katona József Színház színművészét, dr. Csendes Bélónét (Budapest), a XX. kerületi Ady Endre úti Általános Iskola igazgatóját, dr. Eleki Jánost (Békés m.), a TOT főtitkárát, Fock Jenőt (Győr-Sopron m.), az MTESZ elnökét, Herczeg Karolyi (Borsod-Abaúj-Zemplén m.), a Vas-, Fém- és Villamos- energia-ipari Dolgozók Szak- szervezetének főtitkárát, Huszár Istvánt (Borsod-Abaűj- Zemplen m.), az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének főigazgatóját, Med- velzky Antalnét (Baranya m.). a Pollack Mihály Műszaki Főiskola docensei, Szépvölgyi Zoltánt (Budapest), Budapest Főváros Tanácsának elnökét, országgyűlési képviselőket: továbbá dr. Gellert Györgyöt, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott elnökhelyettesét, dr. Ki- lényi Gézát, az Államigazgatási Szervezési Intézet igazgatóhelyettesét, dr. Kovács István akadémikust, az lyTTA Állam- és Jogtudományi Intézetének igazgatóját, dr. Hagy Lászlót, a Magyar Jogász Szövetség főtitkárát és dr. Takács Imrét, az ELTE egyetemi tanárát az Alkotmányjogi Tanács tagjaivá egyhangúlag megválasztotta. Interpellációk Dr. Tóth Dankó István encsi körzeti orvos a közlekedési miniszterhez interpellált az Encsen áthaladó nemzetközi gyorsvonat megállításának ügyében. Kérte a minisztert, hogy támogassa az encsiek több esztendős kérését: gyorsvonaton utazhassanak a fővárosba. Válaszában Pullai Árpád elmondotta: a jelenlegi határőrizeti és vámkezelési eljárások, valamint a vasút- forgalmi feltételek lehetővé teszik a nemzetközi gyorsvonat megállítását Encs városában. Ezért június 3-tól, az új vasúti menetrend életbe lépésétől az encsi lakosok kérésének eleget tudnak tenni. A miniszter válaszát az interpelláló képviselő elfogadta, az országgyűlés két ellenszavazat, s három tartózkodás ellenében tudomásul vette. Mag Pál Csongrád megyei képviselő a lakásügyekben rendkívül nehezen végrehajtható jogerős bírói ítéletek tárgyában interpellált. Az interpellációra dr. Markója Imre igazságügy-miniszter válaszolt. Kovács Istvánné Pest megyei képviselő a kerepestar- csai telefonhálózat bővítése ügyében interpellált. Tóth Illés államtitkár, a Magyar Posta elnöke válaszolt. Ezzel az országgyűlés tavaszi ülésszaka — amelynek második napi tanácskozásán Apró Antal és Péter János felváltva elnökölt —, befejezte munkáját.
