Észak-Magyarország, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-13 / 87. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1984, április 13., péntek Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka (Folytatás az l. oldalról) Munkáspárt munkájának köszönhető. Pártunk az elmúlt évtizedekben mindig kiemelt figyelmet szentelt az alkotmányosság és a törvényesség ügyének, amelynek állapota és fejlődése nagymértekben múlik azon is. hogy rendelkezünk-e az adott kor törekvéseit reálisan tükröző, azt magas színvonalon szolgáló. jogrendszerrel. Jogrendszerünk továbbfejlesztése terén az elmúlt két év során is számottevő eredményeket értünk el. A társadalmi és a gazdasági fejlő- . dés által megszabott követelmények alapján korszerűsített, jogrendszerünk segítette az államélet, a szocialista demokrácia fejlesztését; biztosította a törvényes rendet, az alkotmányosság érvényre juttatását. Szilárd kereteket es ösztönzést adott a gazdasági élet terén felmerült új, megnövekedett feladatok megoldásához. Előmozdította a lakosság széles körét érintő, különböző tipusú igények kielégítését. Markója Imre szólt a kormány jogalkotási tervében szereplő számos fontos elképzelésről is, majd hangsúlyozta: nagy figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a jog- .aJKotás alkotmányossága, törvényessége szilárd legyen. Ez alatt elsősorban azt értjük, hogy összhangban legyenek a különböző szintű jogszabályok az alkotmánynyal, illetve az alacsonyabb szintű jogszabályok a magasabb szintűekkel, a jogi iránymutatások pedig a jogszabályokkal. Emellett az alkotmányosság és a törvényesség követelményének érvényesítése a jogalkotásban azt is jelenti, hogy a társadalom életét döntően befolyásoló kérdéseket, az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit törvényi szintű szabályozás rendezze. Tapasztalataink alapján hyugodt lelkiismerettel kijelenthetjük — mondotta —, hogy a magyar jogalkotást — és a jogalkalmazás irányítását is — általában az alkotmányosság és a törvényesség tiszteletben tartása jellemzi. Eseti gondok azonban e tekintetben is nemegyszer észlelhetők. Az egyre bonyolultabbá és differenciáltabbá váló életviszonyok mind szélesebb körű szabályozása ebből a szempontból is sok hibalehetőséget rejt magában. Mindezek miatt vált szükségessé, hogy az alkotmányosság védelmének jogrendszerünkben már kiépített állami és jogi biztosítékait továbbfejlesszük. L'z tette indokolttá, hogy az országgyűlés az alkotmányosság érvényre juttatásának elősegítése céljából egy új, önálló szervnek: az Alkotmányjogi Tanácsnak létrehozását rendelje el. Az Alkotmányjogi Tanácsnak a javaslat szerint fontos feladata lesz a közreműködés az alkotmány egyes rendelkezéseinek értelmezésében. Ennek szükségessége, ha nem is túl nagy gyakorisággal, de kétségtelenül felmerülhet, hiszen az alkotmányos elvek és tételek tartalma a társadalmi-gazdasági viszonyok fejlődése következtében változhat, mégpedig anélkül, hogy . az adott alkotmányos rendelkezést módosítani kellene. Az Alkotmányjogi Tanács az országgyűlésnek számol be tevékenységéről, és a tanács, illetőleg tagjai választására és visszahívására is az országgyűlés jogosult. A tanács összetétele szinten e szerv szoros kapcsolatát tükrözi az országgyűléssel. Az Alkotmányjogi Tanács 11—17 tagból áll, akikre a Hazafias Népfront Országos Tanácsa tesz javaslatot: elnökét, titkárát és tagjainak többségét az országgyűlés a képviselők sorából, a többi tagot pedig más közéleti személyiségek közül választja meg. Az Alkotmányjogi Tanácsban végzett munkájuk tekintetében azonban ez utóbbiaknak — tehát az Alkotmányjogi Tanács nem képviselő tagjainak — jogállása azonos az országgyűlési képviselőkével. Az Edeiényi városi jogú nagyközségi Tanács elnöke arról szólt, hogy a mai magyar valóság, a társadalmi viszonyokban bekövetkezett változások igénylik és szükségessé teszik államéletünk fejlesztését, jogrendünk gazdagítását. Törvényszerű, hogy keressük az újszerű megoldásokat, »melyele révén eredményesebben valósíthatjuk meg társadalompolitikai és gazdasági céljainkat. Napjainkban és a jövőben még inkább, társadalmi fejlődésünk fontos tényezője a szocialista demokrácia, a nemzeti egység kiteljesítése, népünk nagy többségének bevonása az állami, gazdasági élet formálásába, az államigazgatási munka ellenőrzésébe, az üzemekben, a községekben és a városokban egyaránt. E törvényjavaslat tehát a szocialista demokrácia toBorbándi János bevezetőben elmondotta: szocialista társadalmi rendszerünkben az állami és a társadalmi ellenőrzés a munkásosztály és az egész dolgozó nép érdekeit szolgálja, céljaink valóra váltását segíti. Fontos szerepe van az ellenőrzésben a dolgozók személyes részvételének, a szocialista demokrácia különféle intézményeinek: a közéleti, az üzemi és a lakóhelyi demokrácia számos fórumának. A Minisztertanács elnökhelyettese megállapította: a népi ellenőrzésre vonatkozó hatályos jogszabályok felülvizsgálata során arra az eredményre jutottak, hogy új törvény megalkotására nincs szükség. A hatályos törvényen csupán azokat a módosításokat kell elvégezni, amelyek a népi ellenőrzés feladatainak hatékonyabb és magasabb színvonalon történő ellátásához szükségesek, illetve amelyek az időközben megjelent új jogszabályok folytán időszerűvé váltak. Ezt szolgálja a most előterjesztett törvényjavaslat. A népi ellenőrzés jellegét, társadalmunkban elfoglalt helyét határozza meg a törvényjavaslat első szakasza. Markója Imre befejezésül elmondta: ezek a rendelkezések megfelelő kereteket adnak ahhoz, hogy a megválasztandó Alkotmányjogi Tanács jól elláthassa fontos hivatását és az alkotmányosság mind a jogalkotásban, mind a jogalkalmazás irányításában maradéktalanul érvényre jusson. A miniszteri expozéi követően dr. Antalffy György, a szegedi József Attila Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság titkára volt a törvényjavaslat bizottsági előadója, s az országgyűlési ügyrend kiegészítésének beterjesztője. Ezután hozzászólások következtek. Dr. Mátay Pál nyugalmazott megyei főügyész felszólalása után dr. Sándor Dezső borsodi képviselő kért szót. vábbfejlesztésének köve^et- ményeivel is összefügg. A továbbiakban arról szólt, hogy az Alkotmányjogi Tanács közvetve működik majd közre a társadalom alkotmányos rendjének védelmében, a jogi szabályok és a jogi iránymutatások alkotmányosságának biztosításában. S mivel ebben a feladatkörében ellenőrzi a jogszabályokat, a Legfelsőbb Bíróság irányelveit és elvi döntéseit, a Minisztertanács tagjai, a legfőbb ügyész, az országos hatáskörű szervek vezetői, valamint a tanácsok és szerveik által, a jogalkalmazás irányítása céljából kibocsátott jogi iránymutatásokat, lényegében valamennyi jogforrás ellenőrzésére kiterjed a hatásköre. A képviselő végül arról is szólt, hogy szükségesnek látszik a városon és falun élő emberek jogi tudatának tervszerűbb, folyamatosabb formálása. Ebhez szükség van a szakemberek szélesebb körű bevonására, de sokat tehet a sajtó, rádió és a televízió is, amely sajátos eszközeivel felkeltve a társadalom érdeklődését a jogi ismeretek iránt, közreműködne az ismeretek terjesztésében. Az országgyűlés az Alkotmányjogi Tanácsról szóló törvényjavaslatot elfogadta. Ezután Borbánéi János, a Minisztertanács elnökhelyettese tartotta meg expozéját a népi ellenőrzésről szóló törvény módosításával kapcsolatos törvényjavaslatról. Eszerint a népi ellenőrzés általános hatáskörű állami ellenőrző szervezet, amely feladatait az állampolgárok széles rétegeinek az ellenőrzési munkába történő bevonásával, a társadalmi szervezetekkel együttműködve oldja meg. További követelmény azonban — és a törvényjavaslat ezért egészíti ki a hatályos törvény szövegét azzal —, hogy & népi ellenőrzés működjék együtt a társadalmi szervezetekkel. Az alkotmány legutóbbi módosítása révén a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke a Minisztertanács tagja lett; jogállására és felelősségére a miniszterekre vonatkozó rendelkezések az irányadók. Ennek megfelelően a javaslat szerint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a Minisztertanács felügyelete alatt áll és irányítja a népi ellenőrzés szervezetét. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke — más ellenőrző szervekkel együtt — közreműködik az állami ellenőrzés irányításával, ösz- szehangolásával kapcsolatos kormány felad a tok ellátásában; beszámol a gazdálkodás felelősségi rendszerének érBorbándi János expozéja Dr. Sándor Dezső felszólalása vényesitéséröl; a Minisztertanács elé terjeszti a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság véleményét, az állami költségvetést és a zárszámadást megállapító törvényjavaslatról; ellátja a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság testületi működésével kapcsolatos elnöki tisztet, és irányítja a népi el- . lenőrzés fő hivatásé tisztségviselőinek, a Népi Ellenőrzési Bizottságok irodáinak munkáját Szükségessé vált a népi ellenőrzés szervezeti rendszerének módosítása is, a helyi állami irányítás megváltozott szerkezetének megfelelően. A Népi Ellenőrzési Bizottságok megválasztásával ösz- szefüggésben a törvényjavaslat az eddiginél szélesebb körben juttatja érvényre azt az elvet, hogy a hatáskörök gyakorlását azokra a szervezetekre kell bízni, amelyek annak ellátásához a legtöbb ismerettel rendelkeznek. A törvényjavaslat további rendelkezései közül kiemelést érdemel az ellenőrzési hatáskör szélesítése is. Borbándi János itt ulalt az új vállalkozási ■ tormákra, s mint mondotta: alapvető társadalom- és gazdaságpolitikai követelmény, hogy azok államilag ellenőrzött keretek között működjenek. Ezért a törvény- javaslat új módon fogalmazza meg a népi ellenőrzés hatáskörét, kiterjesztve azt a magánszemélyek és társulásaik üzletszerű gazdasági tevékenységére is. Végezetül kifejezte reményét, hogy a tervezett új rendelkezések hozzájárulnak a népi ellenőrzés eredményes, megbecsült munkájának továbbfejlesztéséhez, s ezáltal gazdasági és társadalmi céljaink megvalósításához. Ezt követően felszólalt Szokola Károlyné dr., Somogy megyei képviselő. Ezután az országgyűlés a néni ellenőrzésről szóló 1968. évi V. törvény módosításának törvényjavaslatát, módosítási indítvánnyal elfogadta. Ezután Köpeczi Béla művelődési miniszter terjesztette a képviselők elé a köz- és felsőoktatás távlati fejlesztési programjával' kapcsolatos elgondolásokat. Köpeczi Béla expozéja A művelődési tárca vezetője elöljáróban elmondotta: az új társadalom építésének történetében első alkalommal került sor arra, hogy az ország legfőbb népképviseleti szerve, a teljes, és nemcsak a közoktatási rendszer helyzetét és fejlesztési feladatait megvitatja. 1972-ben az állami oktatás helyzetéről és feladatairól hoztunk határozatot, amely a tartalmi korszerűsítés irányának kijelölésében ma is érvényes. Rendszerünk demokratikus jellegéből adódóan az oktatásban érvényesült a társadalmi igazságosság azzal, hogy a munkások, a parasztok, s azok gyermekei előtt minden fokon nyitva vannak az oktatási intézmények kapui, noha a teljesebb esélyegyenlőségért még nagyon sokat kell tenni. A közoktatás és a felső- oktatás további korszerűsítését részben az új társadalmi feladatok, részben az iskolarendszeren belüli ellentmondások és gyengeségek teszik szükségessé. Irányait a politikai fórumok 1981-ben és 1982-ben határozták meg, és ezen útmutatások alapján indult meg a fejlesztési programok kidolgozása, amelyeket széles körű szakmai-társadalmi vitára bocsátottunk, és amelyeknek téziseit az országgyűlés megismerhette. A tudományos-technikai haladás és a gazdasági-társadalmi fejlődés nálunk is megköveteli, hogy az oktatás tartalmát tovább fejlesszük, illetve módosítsuk. Ennek értelmében arra törekszünk, hogy az általános műveltség szerepét az egész oktatási rendszeren belül egyetemlegesen növeljük; széles alapú, több foglalkozási ágban is használható szakmai ismereteket, úgynevezett szakmai alapképzést adjunk. Célunk, hogy a nivelláló jellegű oktató-nevelő munka helyett az egyéni adottságok és képességek differenciált fejlesztésére, a különböző jellegű tehetségek felkarolására, gondozására, kiemelésére törekedjünk. Feladatunknak tekintjük, hogy a specializációt jobban kössük a termelő-gazdálkodó szervezetek munkájához és a gyorsan változó konkrét munkaköri követelményekhez — hangoztatta Köpeczi Béla. A fejlesztésben az elsőbbséget az általános iskolának kell biztosítanunk, nemcsak azért, mert ez adja a mindenki számára kötelező és elérhető alapműveltséget, hanem azért is, mert munkájának javítása nélkül a közép- és felsőfokú oktatás fejlesztése sem lehetséges. A középfokon magát a szerkezetet belátható ideig nem szükséges átalakítani, tehát meg kell tartani a gimnázium, a szakközépiskola, a szakmunkásképző intézetek rendszerét, de egyes iskolatípusokon belül lényeges változtatásokat kell végrehajtanunk. A szakközépiskolát alkalmassá kell tenni a széles alapú szakmai képzésre, de a továbbtanulást ösztönző felkészítő tevékenységre is. Ehhez alapvető társadalmi érdekek fűződnek, hiszen a fizikai dolgozók gyermekeinek többsége a szakközép- iskolában tanul. A társadalmi mobilitás érdekében is biztosítani kell, hogy ez az iskolatípus a továbbtanulást az eddiginél hatékonyabban segítse. Ezt szolgálja a szak- középiskola első két osztályában a közismereti 'tárgyak oktatásának bővítése is. A középfokú oktatásnak szerepel kell vállalnia a gazdaság technikus-szükségletének kielégítésében is. Ennek megfelelően — a Miniszter- tanács határozata alapján — a következő években a szak- középiskola keretei között megvalósul a nappali, az esti és a levelező technikus- képzés. A felsőoktatásban fő feladatunknak tartjuk az oktatás tartalmi struktúrájának átalakítását és színvonalának emelését. Célunk: olyan szakemberek képzése, akik mint értelmiségiek el tudják látni irányítói, a kultúrát alkotó és közvetítő, közvéleményalakító funkcióikat. Ügy vélem — mondotta befejezésül Köpeczi Béla —, hogy a közoktatás és a felsőoktatás fejlesztésének előterjesztett programja olyan reális — vagy ha úgy tetszik realista —, folyamatos, a kor kívánalmainak megfelelő változtatásokat tesz lehetővé, amelyek a következő másfél évtizedben szolgálni tudják a tartalmi, szervezeti, irányítási korszerűsítést és megfelelő gazdasági feltételek biztosítása esetén élő tudják készíteni a későbbi, még nagyobb arányú minőségi fejlődést.. Ezután Medvetzky Antalni Baranya megyei, Váczi Istvánná Komárom megyei, dr. Petri Gábor Csongrád megyei, Fábryné Dobot Ilona Heves megyei, Biszku Béla Szabolcs megyei, dr. Csendes Béláné budapesti. Borsos János Baranya megyei^ dr. Varga János Győr meT gyei, Karakas László Hajdú megyei, Szurgyi Istvánná Szolnok megyei, dr. Tóth János budapesti, dr. Zsolnai Mária Fejér megyei, Tarjányi Béláné Pest megyei képviselő szólalt fel. Ezt követően Bódis Gábor Borsod megyei képviselő szólalt feL Bódis Gábor felszólalása A Borsodi Vegyi Kombinát technológusa — maga is vegyészmérnök lévén —, elsősorban a mérnökiképzés gondjait, a műszaki diplomák elértéktelenedésének folyamatát elemezte. Adatokkal bizonyította, hogy a vállalatok, intézmények vezetői között kedvezőtlenebb lett a diplomások aránya, s a kívánatosnál kevesebb a felsőfokú közgazdasági végzettségű szakember. Javasolta, hogy a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen vezessék be a közgazdász- képzést, ami segíthetné a közgazdászhiány felszámolását, a komplett műszaki, gazdasági szemléletű szakemberek képzését, továbbképzését. A képviselő annak a véleményének adott hangot, hogy a főiskolákra, egyetemekre előfelvételi nyert fiataloknak 11 hónapos katonai szolgálatuk ideje alatt kellene lehetőséget biztosítani a szervezett nyelvoktatásra. Ezzel az országgyűlés tavaszi ülésszakának első munkanapja — amelyen felváltva elnökölt Apró Antal, Cservenka Ferencné és Péter János — véget ért. A parlament pénteken a köz* és felsőoktatás fejlesztési programja feletti vitával folytatja munkáját.
