Észak-Magyarország, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-10 / 84. szám

1984. április TO., ÉSZAK-* AGTÄR A.tg4LlQ f Tömöri tapasztalatok Súlyos hatékony tlo«yan lehet elrJ^J} két év alatt egy mostoha adottságok között gazdálko­dó termelőszövetkezetben az ötmillió forintot meghaladó alaphiánytól a tizenkilenc és fél milliós nyereségig? Előt­tem is sokan kérdezték ezt mostanában a tömöri Pető­fi Tsz fiatal elnökétől, Oros2 Sándortól. Nem véletlen, hogy a rendkívül eredmé­nyes zárszámadást követően az edelényi, városi jogú, nagyközségi pártbizottság is napirendjére tűzte a gazdál­kodás javítására tett tömöri intézkedések s eredmények alapos elemzését. A Petőfi Tsz-ben ugyanis nem történi semmiféle „osoda”, de hoz­záállásban, gondolkodásban, munkában, a gazdálkodás­ban történt egy sor gyöke­res • változás, ami más — hasonló „cipőben” járó — tsz-ek számára is tanulságul szolgálhat. Kezdjük talán az 1981-es mélypont előtti évek tömö­ri tapasztalataival. Itt fenn, a Csereháton, a Bódva és a Vadász patak vízválasztó dombjain, öt kis település 4050 hektárnyi határában, amelyből alig több, mint 2300 hektár a szántó, ahol a földek értéke 10 aranykoro­nán aluli, valahogy mintha belenyugodtak volna abba, hogy mostoha adottságaik között nincs lehetőség a fejlesztésre. Hiszen az 1981- *4- megelőző öt év gazdálko­dása is úgy alakult, hogy 26—39 millió forintos terme­lési érték mellett a mérleg csekélyke, 1—3,5 millió fo­rint közti nyereséget is mu­tatott. Ez a kis nyereség, minthij feledtette volna a nagy gondot, hogy egyre alacsonyabb színvonalon áll az eszközellátottság. 1981- ben azután már ott tartottak, hogy csupán saját amortizá­ciós alapjuk kevéske forint­jait „élték fel”, pedig az eszközök hiánya ' már olyan súlyos gondot okozott, hogy előző ősszel a földek egyhar- mada mélyszántatlanul ma­radt. Mi más lehetett a kö­vetkezmény, mint az, hogy 1981-ben 20 mázsái alatt ma­radt a gabona átlagtermése, a szántókat eluralták a gyo­mok, s 5 millió 180 ezer fo­rint lett az alaphiány. A 1 amuri Tsz­ft i amuri ben mostmár úgy emlékeznek vissza er­re a mélypont okozta meg­rázkódtatásra, mint egy rossz álomból való hirtelen felébredésre. Szanálásra nem került sor, középlejáratú forgóhitellel hidalták át a pénzügyi gondokat. Az akkoriban újonnan vá­lasztott vezetés élére került új elnök. Orosz Sándor a nehéz újrakezdésre így em­lékezik: — Tudtuk, hogy sok min­denem kell változtatnunk, sok mindent kell másként, jobban csinálnunk, de az első perctől éreztük azt is, hogy v»n mibe kapaszkod­nunk. Segítségünkre lesz az itt élni és megélni akaró tagság, s tudtuk azt is, hogy ha megkeressük, kimunkál­juk a gazdálkodás javításá­nak lehetőségeit, akkor szá­míthatunk a párt- és ta­nácsi vezetés támogatására. Már a mélypont utáni el­ső, az 1982-es év gazdálko­dását 7,6 millió forintos, majd az 1983-as esztendőt 19.5 milliós nyereséggel zár­tak. Ebben az utóbbiban már sikerült megduplázni az 1981- es árbevételt. Es ezen a 80 millió forintot megha­ladó árbevételen belül az alaptevékenység főtermékei­nek értéke — a már igen jó 1982- es évhez viszonyítva is — 33 százalékkal nőtt. A gépvásárlásokra .fordított 10 millió foiánt -jó része na­gyon gyorsan megtérült pél­dául azzal, hogy a rendes talajművelés, a gyors beta­karítás eredményeként pél­dául a napraforgó 369 hek­táron 28.2 mázsás, e vidé­ken eddig elképzelhetetlen átlagterméssel fizetett. De nem volt olyan növény, amelynek termésátlaga ne nőtt volna jelentősen . az elő­ző évekhez viszonyítva. A száraz év külön „ajándéká­nak” bizonyult az egymillió forintot hozó aprómagfogás. Az állattenyésztésben meg­teremtették az itt jövedel­mező marhahizlal a* lehető­ségeit, a juhászaiban 114 Gyorsuló fejlődés A SZOVJET TÁVOL-KELETEN — Olyan a tempó, amilyet eddig soha nem láthattunk a szovjet Távol-Keleten ... — jelentette ki Dmilrij Kara- banov, a Tengermellék ha­tárterület tanácsának elnöke, az elmúlt öt év gazdasági fejlődését értékelve. Öt esztendő alatt több mint 90 nagyüzem épült ezen a te­rületen, az ipari lermeles összességében 20,5 százalék­kal növekedett. A határterü­let mind jobban kiveszi ré­szét az országos munkameg­osztásból. Hrusztalnyenszkben fel­épült a színesfém-kohászati ércdúsító kombinát, megnyi­tottak két bányaüzemet, megkezdte munkáját az or­szág keleti részének legna­gyobb cementműve, Vosz- tocsnijban, a kikötőváros óriási közlekedési csomó­pontjának eddig elkészült el­ső szakaszán már megkezdő­dött a ki- és berakodás. Szovjet Távol-Kelet déli részén jelentős részben elő­állítják azokat a termékeket, amelyeket régebben a Szov­jetunió más részeiből kellett ideszállítani. A gyors ütemű fejlődést az tette lehetővé, hogy minden iparágat mo­dernizáltak, és az üzemekben műszaki rekonstrukciót haj­tottak végre. A terület mezőgazdasága ellátja a lakosságot rizzsel, szójababbal, kellő mennyi­ségben termel burgonyát és zöldséget, baromfit, tejter­méket. Felépült az első 15, teljesen gépesített r.agy ál­lattenyésztő gazdaság. A gazdasági fejlődés leg­főbb célja itt .is a lakosság anyagi jólétének növelése, öt év alatt a munkások és al­kalmazottak átlagkeresete 11 százalékkal növekedett, a fi­zetésen kívüli juttatások ösz- s/ege pedig — beleértve a társadalmi fogyasztási ala­pokat — 20.5 százalékkal lett nagyobb. A Tengermelléken ma már elegendő mennyiségben gyár­tanak bútort, elektromos ház­tartási gépeket, porcelán edé­nyeket, kötöttárut, ruházatot éc egyéb fogyasztási cikkeket. Lakúházlenntartási program (Folytatás az 1. oldalról) A továbbiakban Báthori Gábor arról beszélt, hogy a VT. ötéves tervidőszak első három esztendejére 1830 el­maradt felújítást irányoztak elő, a teljesítés azonban alig haladta meg a 80 százalékot. Ennél lényegesen kedvezőbb a helyzet az időszerű, illetve a részleges felújításoknál, I ahol a tervezettnél nagyobb teljesítést értek el. A megvalósítandó felada­tok közül kiemelkedik a la­káskorszerűsítés, ami a fel­újítással együtt, de külön is végezhető, Borsodban eddig 920 lakásban került sor erre a munkára. A hátralevő idő­ben még mintegy 800 lakás korszerűsítését tervezik, amely minden esetben a komfortfokozat növekedései eredményezi. A távol-keleti Nohodko kikötő százalékos volt a bárány- szaporulat. A* rdeléuyi községi pártbizottság érté­kelve a tömöri változásokat, megállapította, hogy az el­ért eredményekben közre­játszott a vezetés színvona­la, a megszilárdult munka- fegyelem, a bátor kezdemé­nyezőkészség, a tagság ér­dekeltsége (a mit, miért kell? ismerete), a jó mun­kaszervezés, a kialakult közgazdásági szemlélet. Lé­nyegében az, hogy levonva a tanulságot az előző évek hiányosságaiból, szinte min­den területen igyekeztek másként, jobban, hatéko­nyabban dolgozni. Az alap- tevékenység mellett, amely az elmúlt évi eredmény 65 százalékát adta. hozzáértően „nyúltak” a melléküzem- ágakhoz is. A már megle­vőt átszervezték, hatékomy- nyá tették. A tömöri varro­da most már „hozza” az évi 600—800 ezer forintos ered­ményt, az epitöbrigád pe­dig. amely az előző évek­ben veszteséges volt, tavaly 1.4 milliós nyereséget tu­dott elérni. És az új „mel­lékes”. a két: ipari és szol­gáltató szakcsoport, az 1932- ben létrehozott TOPSZOLG, valamint a tavaly szervezett METÁLSZOLG. közel négy es háromnegyed milliós nye­reséggel segítették az alap­tevékenység fejlesztését. <p. *-) Segít a szakköpyv ffezánk awn vat.niMrh'a-áljo- manyáoak 31 százaléka, ezen belül a tehenek 33 százalé­ka a kisgazdaságokban ta­lálható. Ugyancsak jelentős a háztáji portákról evente kikerülő 4S—50 ezer tonna vágomorba-mennytóeg is. Ez a vágóállat-termelés 14 szá­zaléka. Napjainkban a szarvasmerha-tenvésztes te­rületen új tendenciák, együttműködési formák ala­kulnak ki. Amíg a hagyo­mányos háztáji állományban csökken a tehénlétszám, ad­dig a kisegítő gazdaságok­ban nő, szélesedik az úgy­nevezett „tehénkihelyezés”, amikor a nagyüzem a saját teheneit adja ki a kisgaz­daságokba megfelelő szerző­déses feltételek n•ellett. Na­pokban lapunk is beszámolt a Bodrogközi Állami Gazda­ság ilyen akciójáról, de raj­tuk kívül a esobaji és a tak- taharkányi termelöszövetke- aetbeo Is kedvezőek az e te mm sswzett tapasztalatok. A* effajta vallalkoea-vok »eg gyorsabb térhódítását mindmáig akadályozta egy jó gyakorlat szakkönyv hiá­nya, ameiyböi a szarvas- marhával korábban nem fog­lalkozó, de a vállalkozáshoz most kedvet érző egyén megismerhette volna a tar­tás feltételeit, a kis- és nagyüzemek kapcsolatát. Ezen a .gondon segített most a Mezőgazdasági Könyvki­adó Vállalat, és megjelen­tette dr. Babinszky Mihály: Szarvasmarha a kisgazdaság ban című művét, amely a háztáji és kisegítő gazdasá­gok számára rendkívül sok hasznos tanácsot ad a tej­termeléstől kezdve egészen a hizlalásig, minden technoló­giai és szervezési tényezőről. Az olvasmányos stílusban megírt szakkönyv többek kö­zött ismerteti a különböző termékek előállításának munkaerő-, takarmány-, ál­ló- és fogyóeszköz-, vala­mint egyeb anyagszükségle­tet, módszereit, a nagy- és kisgazdaságok szerződéses formáit. A gazdálkodás ellenőrzése A Központi Statisztikai Hivatal a közelmúltba* mór Itöezáv tette az 1983-as gazdasági év eredményeit. A nehezebb ko« lülmények között folyó gazdálkodós körültekintőbb ellen, őrzést igényel, aminek egyik legfontosabb gazdája o Pénzügy­minisztérium Ellenőrzési Főigazgatósága. Az országos szerv me­gyei igazgatóságán kerestünk orra választ, hogy az ellenőrzé­sek során milyen tapasztalatokat szereztek a gazdálkodás sza­bályszerűségeiéi, a kimutatott vállalati—szövetkezeti eredményeik valódiságáról? 1983-ban 23 minisztériumi vállolatnól, 19 tanácsi vóhaiotndi es 150 szövetkezetnél tartottak ellenőrzést, melyek során az előző két esztendő gazdálkodásának szabályszerűséget vizsgáltok. Számszerűleg is növekedtek az ellenőrzési feladatok es számos helyen hatósági intézkedés kezdeményezése is szükségessé volt, A gazdálkodó szervezetek mérleg szerinti eredményeit beiolyo- soló elszámolásokat 315,3 millió forinttal kellett módosítani, amely összeg 48,5 százalékkal magasabb volt, mint az előző revíziók során. A hibákat elemezve kimutatták, hogy csökkentek az eszközök értékelésében előforduló hiányosságok, de még mindig előfor­dul a beruházás tényleges befejezését megelőző elszámolás, es a ráfordítások könyvelésében is pontatlanságok mutatkoznak. Ja­vult több helye* a készletek értékelésének szabályossága, de — főleg a mezőgazdasági szövetkezeteknél — ezen a téren Is ki­mutattak pontatlanságokat. A költséggazdálkodás, költségelszámolás felülvizsgálata soron kedvezőtlenebb tapasztalatokat síereztek az Ellenőrzési igazga­tóság szakemberei, mint a korábbi években. Különösen figyel, met érdemel, hogy növekedett az állóeszköz-fenntartást elszá­moló beruházások oránya és gyakoriak a költségek évek kö­zötti elhatárolásában tapasztalt tévedések. Ezekkel a megoldá­sokkal sem a hiányzó fejlesztési pénzeszközök pótlását, sara pedig az eredmények évek közötti atokítósót nem lehet megva­lósítani. Ugyanez vonotkozik oz árbevételek elszámolásánál tapasztalt — ugyancsak jelentés mértékben növekvő — pontatlanságokra, melyeket föJeg az építőiparban áMapitottok meg. Az állammal szembeni különböző befizetési liátelezettsegek (adók, egyeb kötelezettségek) teljesítésének és a különféle or- kiegészitések, támogatások igénybevételének ellenőrzése soian 169 millió forint összegű helyesbítést rendeltek el, omi több mint kétszerese az előző időszak hasonló intézkedésének. Sajnos, ezek a kibok, pontotlonságok o*t mutatják, boot a gazdálkodós szabályszerűsége, a gazdolkodosi folyamotok rco- zitésének bÍ2onylo*i teovelme és számviteli rendje nem lejtő, dórt, sót egyes területeken visszaesett. A feltolt hibókot nándeoJiol konkrét intezüeöések követtek; Hotosóoi hotorozotokúoi rendelték el oz elszámolási siobotyto- lonságok helyesbítését, megtiltottak a szobálytalon »ahalat' gya­korlatok folytatását es előírták a szabályszerű eljarosoka; 1983-boo 43,4 millió forint bírságot állapított meg oz Efien- őrzési Igazgatóság. Emellett fokozottabbon éltek o személyi fe­lelősségre vonós lehetőségével és 28 személy ellen folytattok I« szabálysértési eljárást, akiket különböző pénzbüntetésekkel súj­tottak a számviteli rend súlyos megsértése vagy a vállalati-szö­vetkezeti meilegbeszómolok hibos kitöltése miott. Súlyosabb mu­lasztások miott borom tanácsi váHalai és 11 szövetkezeti veze­tő ellen kezdeményeztek fegyelmi felelősségre vonást, melyek, enk mindenhol megfelelő szankcionált következménye lett. A gazdálkodás szabályszerűségén túlmenően o hatékonyság tokozására tett intézkedéseket, lépéseket is vizsgálták oz ellenőrzések során, A gazdálkodó szervezetek eltérő ha­tározottsággal és eltérő eredményességgel, de törekedtek a gozdasógosobb termelésbővítésre, oz export tokozására, e kész­letekkel void jobb gazdálkodós«!, o hatékonyságot növelő in­tézkedések megtételére, oz új náflalkozási tormakbon «ejtő te. betósegek kihoMroálósáneL S«. L Díjazott nedűk Értene venegy borrnl ne­vezlek megyénk kistermelői *z idén második alkalommal megrendezésre került kister­melők borbemutatójára. ver­senyere. A zsűrizésre az el­múlt heten Miskolcon, a MÉSZÖV oktatótermében ke­rült sor. A bíráló bizottság — amelynek elnöke Tome- roaszki Andros, a megyei tanács mezőgazdasági és elelmeseésügyi osztályának főkertésze volt — ez évben igen magasra állította a mércét a szín, az illat, a za­mat, az összbenyomás érté­kelésekor. s elsősorban ezzel magyarázható, hogy az elő­ző évek borbemutatóival szemben kevesebb nedű ré­szesült arany-, ezüst- es bronzéremben. A miskolci borok kategó­riájában (itt volt * legtöbb nevezés, összesen 38 minta) « legjobb bornak járó nagy- dijat Rács Lukács vegye* fehérborának ítélte a zsű­ri. Ebben a kategóriában aranyérmes lett még Székely Miklós vegves feher. dr. Ko­vács Miklós furmint-hársle­velű és Csere János fur­mint-hárslevelű bora. Ezüst­érmet kapott Cordt Lajos, Varga Lajos vegyes fehér-, Kamenyiczky Lajos musko- tálvos, bronzérmet Veres Sándor furmint-hars. Hand­ke György olaszrizling. Sütő József leányka. Bihari Ist­ván. Takács József vegyes fehérbora. (ValamenMi kis­termelő miskolci.) A hegyaljai borok hteto­gonajaban a nagydvjat a miskolci Barijai Zoltun hegy­aljai furmint-hárs bora kap­ta. Itt aranyérmes még Óé­ra y Károly (Miskolc) fur­mint-hárs bora. Ugyanő muskolályos borával ezüst­érmet szerzett, míg a bronz­érmét Kamenyiczky Lajos, Hegyalján termett íurmin»- hárs borának ítélték. Bükkal?* legjobb kister­melői bora címet a miskolci Spisák István Bükkaiján ter­mett hárslevelű borának ad­ta a zsűri. Ebben a kategó­riában Lukács Janos bogá­csi olaszrizlingje és Borzán la jós nvékládhazi furmint­ba rs bora bronzérmét kapott. A vörös borok versenyé­ben a miskolci Menner lvan oportó boráé a nagydij. Aranyérmes Brezni Pál ugyancsak oporto borral. Ezüstérmet kapott Lukács Janos és ifjú Kelemen Gyu­la (Miskolc) vegyes vörös­bora. bronzérmet Pásztor lajosné (Miskolc) kékfran­kosa. A gyümölcsborok nagydi- jasa a miskolci Bereczki Ist­ván. tneggyborral. Aranyért met kapott Havasi György- né (Miskolc) meggy-, ezüs­töt dr. Kovács Miklós Le­ket éri biszke-. bronzot Pálin­kás Ferenc (Miskolc) íekete- ribiszke- es idős Kerekes Imre meggy bora. ás*.xd* U)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents