Észak-Magyarország, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-08 / 83. szám

1984. április 8., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 „Ha nincs gondod elég, bontsd el a hazad!" Kétszer vette fel a pénzt... A jó időnek köszönhetően egyre többen indulnak ki­Növekszik a káresetek száma Az egyik kárszakértő, Csontos István, egy összetört Moszkvics kárfelvételét végzi. A lakosság tüzelő- és épi- tóanyag-ellátásával foglalko­zott legutóbbi ülésén a Sze­rencsi Népi Ellenőrzési Bi­zottság. A vizsgálat célja az Volt — mit, milyen minő­ségben és rendszerességgel kaphat a szerencsi, abaúj- Szánlói, tokaji, tareali, tak- taharkányi vagy bodrogke- resztúri vásárló az Észak- magyarországi Tüzép Válla­lat és az áfész itt kijelölt telepein. A vaskos jelentés — saj­nos — szinte közhelyszámba menő problémákat feszeget. Problémákat, amelyek orszá­gosan és e vidéken is a hi­ánygazdálkodás szülöttei, s melyek jó részéért aligha a kereskedelem felelős. Van­nak azonban „portán belül” megoldható gondok is. + TÖBBCSATORNÁS ÁRUBESZERZÉS A telepek önálló szállítási szerződést nem köthetnek, az áfész-kezelésben levők vi­szont többcsatornás árube­szerzési lehetőséggel rendel­keznek, s ha a visszaigazoU mennyiséget nem tartják elegendőnek, igénybe vehe­tik például a Skála—SZÖV- KERT-et, az erdőgazdaságot stb. Más kérdés, hogy ezt a lehetőséget a telepvezetők nem használják ki kellő­képpen A szállításokkal kapcsola­tosan megállapították, hogy a telepek változatlanul nem rendelkeznek megfelelő gé­pekkel a le- és felrakodás­hoz, s az áruféleségek ház­hoz szállítását megnyugtató módon csak a szerencsi te­lepen oldották meg. Aki te­hát vásárol, ■ annak gyakran magának kell megszerveznie a hazaszállítást, de még le­ás felrakodást is. A szállító- eszközök hiánya tette azt is, hogy a taktaharkányi áfész Tüzép-telep a kiutalási ke­retének a nagy részét közü- leteknek adta át, mivel azok saját járművekkel rendel­kezvén, el tudták hozni a nyergesújfalui Eternit Gyár áruját. ♦ MÉSZ ÉS CEMENT SZABAD ÉG ALATT A vizsgálat időpontjában kielégitőek voltak általában a mész- és cementkészletek, ellenben kicsi volt minde­nütt a faanyag, fűrészáru és asztalos termékek választé­ka. Ám, ezek tárolási felté­telei sehol nem voltak meg­nyugtatóak. Évek óta a sza­bad ég alatt áll — igaz, fó­liával letakarva — a mész és a cement, a nap és a szel azonban megteszi a magáét, s a fóliával együtt tönkre­megy a takarni kívánt, áru is. Miért nem szereznek be a telepek mozgatható fém- födémeket. amelyek ráadásul olcsóbbak is lennének, mint a fóliaanyag? És nemcsak a tárolással, hanem a tele­pek szétszórtsága miatt sok helyen az őrzéssel is bajok vannak. Alig- áttekinthető egy-egy telep árukészlete, ezért is fordulhat elő olyan „esemény”, hogy amíg az éj­jeliőr a különálló tárolóhe­lyeket ellenőrzi, addig egy másik helyen a csővázas rak­tár oldalát felszaggatva, fi­zetség nélkül óhajtanak csempét hazaszállítani. * TÜZ-VÍZ JÁTÉK? Az 1983-as tapasztalatok azt mutatják, hogy a cement és a mész kivételével bizony tűz-viz játékot folytat az. aki kis méretű és B 30-gs téglát., cserepet, födöm bé­léstestet. betongerendát és nyílászárókat keres az épít­kezéséhez. A hiánycikklistán vajmi k eves eb- segített az új­módi értékesítési forma, az anyagbiztosítási szerződés, annál is inkább, mert a te­lepvezetők becsületes beval­lása szerint, a hiányos és ütemtelen anyagellátás mi­att nem látják biztosított­nak a szerződések teljesít­hetőségét. S ha már a tűz­nél tartunk — tűzvédelem szempontjából egyik telep sem volt biztonságos. Ahol ■nincs vízvezeték, ott nincs tűzcsap sem. alkalmasint üzemképes poroltó sincs, s Tokajban például az oltóvíz tárolására szolgáló edények üresek voltak ... * MAGÁN­KERESKEDELEM Végül is több megszívle­lendő javaslattal zárta a NEB a lakosságot igen ér­zékenyen érintő témájának jelentését. Köztudott, ' hogy ez évtől valamelyest enyhül az a merevség, amely a Tü- zép-telepek központhoz kö­tött árubeszerzését illeti, hi­szen engedélyezték például a telepeknek a csempék ön­álló beszerzését is a Rom- hányi Csempegyáron keresz­tül. De változatlanul fontos volna, hogy az áfész-vezetés alatt álló telepek jobban él­jenek a többcsatornás be­szerzési móddal. Mivel a fű­részáruk minősítésére vonat­kozó szabványt nagyon komp­likáltnak találták, s emiatt a minősítés nagyban függött az ezt végző dolgozótól, a vásárló gyakran zavarodot­tan tévelygett a jelöletlen faáruk között. Kívánatos volna tehát az egyértelmű festékmegjelölés, s érmék táblázaton való kifüggeszté­se. A legfontosabb javaslat azqnban az volt, hogy ide­je lenne felszámolni azokat a kis forgalmú és szegényes választékú Tüzép-telepeket, amelyek néhány községben már aligha tudnak eleget tenni a vásárlói óhajoknak. Szerencs város körzetében sem ötre, hanem egyre len­ne szükség, ez a városban levő „egyetlen” viszont mind az áruellátás, mind pedig a korszerűség követelményei­nek maradéktalanul feleljen meg. Az ilyen jellegű kon­centráció akkor nem hagy­na hézagos helyeket, ellá­tatlan területeket, ha felszá­molt telepek szerepét ma­gánkiskereskedők vennék át, mint arra már példaként szolgál egy abaújszántói és egy tiszalúci magánkereske­dő megfelelőnek ítélt tevé­kenysége. Keresztény Gabrieli* A miskolci Állatkórház forgalma tavaszonként rend­szerint fellendül, mivel me­gyénkben — az ország többi területeihez viszonyítva — még nagy területen legelte­tik a szarvasmarhákat, és így az ellesek is időszako­sak. A kórházban egy év­ben átlagosan 150 császár­metszést végeznek, és ebből megközelítőleg száz erre az, időszakra esik. Ilyenkor nem ritka, hogy az itt dolgozó két állatorvos, naponta há­rom kisborjú világra jöve­telét segíti elő. Kevesen tudják, hogy az állatok vizsgálatáért, ellátá­sáért, szállításáért és gondo­zásáért. valamint az elvég­zett műtétért fizetni kell. Ez alól csak a biztosított nagy értékű haszonállatok jelentenek kivételt. Az intézetet szarvasmar­hák, lovak, juhok és serté­sek gyógyítására hoztak lét­re elsősorban, de természe­tesen a kisállatokon is azon­nal segítenek, akár nappal, akár éjjel szállítják be azo­kat. Időnként azért akadnak olyan kérések is, melyeket lehetetlenség teljesíteni. Dr. Dudás Gyula vezető állat­orvos példaként azt az ese­tet említette, amikor egy öreg néni amiatt telefonált, hogy sürgősen távolítsák el a cinkéket veszélyeztelő ra­gadozó madarat. A tavaszi kirándulások idején gyakran előfordul, hogy a túrázók az erdőben fészkéből kiesett fiókára lel­nek, s — megfosztva attól a lehetőségtől, hogy anyja a földön tovább táplálja — kórházba juttatják. Nem tud­ják, hogy a legnagyobb esélyt életben maradásához a természetes környezetben való háborítatlansággal biz­Hárman tanakodnak a her­cegkúti csárda előtt. Kocsi­juk a parkolóhelyen, a há­rom idegen pedig, mint aki nem hisz a szemének, akku­rátusán vizsgálja a csárda ajtaján a zárat. Aztán az ab­lakokon kísérelnek meg — tenyerüket szemük mellé szorítva —, bebámészkodni, de a lehúzott vászonredőny bármilyen napszítta is, nem engedi át a tekintetet. Sose volt még zárva — hümmőg a terebélyes asszonyság —, aztán, mint aki nem veszi tudomásul, hogy a kocsma ezúttal zárva, elmegy a kere- keskútig, hátha ott rejtőzne a kócsmáros. A két férfi az autónál vár­ja az asszonyt, aki mielőtt a kormányhoz ül, így vigasz­talja úti társait: „Hát akkor majdnem ittatok egy pohár bort”, — azzal továbbhajta­nak Sárospatak irányába. Ám még el sem tűnt a ko­csi az országúira telepedett tavaszi ködben, mikor újabb autó fordul a csárda mellet­ti parkolóba, de hiába. Á hercegkúti csárda néhány hete zárva. Szokatlan ez a Patakra, Üjhelybe tartó utas számára,' hiszen az utóbbi években hasonlót sose ta­pasztalhattak Ellenkezőleg. Ez a hely akkor is nyitva volt. ha egyéb vendéglátóhe­lyek a környéken nem. Az itt mért borok — me­lyek a hercegkúti, „Remény” Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezet pincészetében érle­lődtek —, s a melléjük kí­nált svábszalonna messzi főidről vonzotta's turistákat A csárda mellett zöld terü­let, szalonnasütőhely, -no meg a kuglipálya, úgyszintén a vendégmarasztalást szol­gálta. Hogyan, arról a haj­rándulni. más tájakat meg­ismerni gépkocsival. Ennek következtében no a gépjár­művek száma az országuta­kon és ezzel csaknem ará­nyosan növekszik a balese­tek száma is. A felelőtlen­ség. a szabályok be nem tartása, a forgalomban részt vevő gépkocsik nem megte­lő) ó műszaki állapota okoz­za a legtöbb balesetet, A személyi sérüléseken túl ie- lentős anyagi kár is keletke­zik. A kár megallapítas», ren­dezése az Állami Biztosító kárrendezési fiókjára tarto­zik. Mint azt dr. Gaál Zol­tán fiókvezetőtől megtudtuk, sokan megfordulnak itt. Az első negyedévben 3400 kár­esetet jegyeztek fel, ami az előző év ugyanezen idősza­kának adataihoz képest öt­százzal több. A károkra ösz- szesen 20 millió forintot fi­zettek ki. A totálkáros ko­csik száma 90 volt. A jó idő közeledtével már most érez­hető bizonyos növekedés. Sajnálatos módon több lett a lopás is, és sok a vanda­lizmusból eredő rongálás. Nem ritka, hogy a gépko­csik egyes szerelvényeinek (antenna, külső visszapillan­tó tükör, dísztárcsák), vagy a járműben hagyott értéke­sebb tárgyaknak eltulajdoní­tását jelentik. De sok az olyan eset is, amikor az autónak is nyoma vész. Az „elkötött” kocsik nagy része megkerül ugyan, de rend­szerint összetörve, „kihajt­va". A járműlopások meg­előzésének érdekében nagyon ajánlatos a kormányzár hasz­nálata, i riasztóberendezések alkalmazása. Hasznos be­szerezni, és felszerelni az „elefánifül”-ablak biztosítá­sát szolgáló szerkezetet, Arv­A mostani tavaszon meg­tízszerezett területen vetik az iregszemcsei Takarmány- termesztési Kutatóintézetben nemesített napraforgó-hibri­deket az országban. Népgaz­dasági érdek a több napra­forgó termesztése, ezért az dani vendégkönyv tudna be­szélni, bizonyítván, szívesen tértek vissza ide azok az idegenek is, akik külföldről érkeztek ismerkedni Magyar- országgal. Nos, idén tavasz- szal, nyáron, bizonyára sok vendég meg fog lepődni a bezárt csárda láttán. De ne vágjunk a dolgok elébe! A csárda egykori vezető­jét, egy személyben alkalma­zottját, Somossy Jánosnét könnyű dolog sárospataki lakásán föllelni. Március kö­zepétől nyugdíjban van, még ha a csárda ablakában elhelyezett táblán jelenleg is az ő neve szerepel. Nyole évig vezette az üzletet, férje segítségével, bár férje nem állt a tsz alkalmazásában, hiszen fizetést csak a feleség kapott. Nyolc évig ők vé­geztek a csárda üzemelteté­sével járó minden munkát, borkihordástól kezdve a ta­karításig, jó részük lehet ab­ban, hogy a hercegkúti csár­da és az ott kapható sza­lonna valóságos fogalommá vált. Még akkor is, ha kü­lönböző okok miatt az utób­bi években meg kellett szün­tetni árusítását, annak elle­nére, hogy a szalonna a hi­vatalos vizsgálati eredmé­nyek szerint minden tekin­tetben kiváló. A hirtelen jött nyugdíja­zást. keserű szájízzel vette tudomásul Soniossyné. Öt­venöt évesen azért folytatta nál is inkább ajánlatos ez, mivel a „profik” már jól funkcionáló „célszerszámot” is használnak ehhez. Az utóbbi időben több biztosítási csalás ügyében tettek feljelentést. Ilyenre természetesen csak akkor ke­rül sor, ha már teljes mér­tékben bizonyított a csalás. A bíróság el is marasztalja az ügyeskedőket, és jelentős pénzbírsággal sújtja őket. Pórul járt az az ügyfél is, aki kétszer vette fel a kár­térítési összeget. Az autós (akinek állandó lakása Deb­recenben, ideiglenes lakhe­lye pedig Miskolcon van), idén már 305 ezer hektárra szerződtek a gazdaságok, és e terület csaknem egyhar- madán a Tolna megyei ku­tatóintézetben előállított ve­tőmagók kerülnek a földbe. Az új magyar hibridek nemcsak felzárkóztak a kül­a munkát, hogy az újabb öt év munkaviszonnyal vala­micskét növelni tudja majd a kapott nyugdijat. Nos, eh­hez még százhuszonhat le­dolgozott munkanapra lett volna szüksége, ám a szö­vetkezet március 19-i hatály- lyal bezáratta a csárdát. Az már igazán apróság, hogy az asszonyt az üzlet átadására március 19-re szólították föl, és aztán az átvételt végző dolgozók csak szerdán, vagy­is két nappal később érkez­tek. Ám a csárda még már­cius vé:gén, április elején is érintetlenül áll, láthatóan senki sem Végzett még raj­ta egyetlen simítást sem. Az üzemeltetés ugyanis átépítés miatt szünetel. Mint Kiss János, a hercegkúti „Remény” Termelőszövetke­zet főagronómusa elmondta, a vendégfogadó átépítésének tervei njár készek. A kivi­telezés munkálatait —, me­lyet a szövetkezet saját épí­tőbrigádja végez —, mintegy 2 millió forintnyira tervezik, s a csárda felújításán kívül szeretnék elvégezni a parko­ló nagyobbítását, valamint a fogadó körüli terület rende­zését is. A szövetkezet vi­zet vezet az épületbe, mert ez az egyik feltétele annak, hogy a fogadóban meleg­konyhás üzletet üzemeltes­senek. Felújítás után két­szintes épület lesz a herceg­kúti csárda. A földszinten a megjelent a károkozóval együtt a miskolci fióknál a kár megállapítása, és kifize­tése végett. Annak rendje s módja szerint meg is kapta a kártéritést. Debrecenben azonban ismételten felkeres­te az ottani fiókot, és a kár­okozó betétlapját beadva, másodszor is felvette a kár nagyságának megfelelő pénzt. Arra azonban nem számí­tott, hogy a fiókok értesítik egymást és egyeztetik az előforduló káreseteket, Így aztán kiderült a csalás, ami­nek feljelentés, majd jelen­tős pénzbírság lfetl a vége. — mészáros — földiek mellé, hanem a be­tegségekkel szembeni ellen- állóképességük még jobb is, hiszen hazai éghajlati kö­rülmények és talajviszo­nyok mellett nemesítették őket. Ezeknek a fajtáknak magas a magtermése és az olajtartalma, belőlük egy hektárról 3000 kilogrammot takarítanak be, a magok 49 —51 százalék olajat tartal­maznak. borozó, az emeleten a fala­tozó kapna helyet. S hogy miért egyelőre a feltételes mód? Bár a ter­vek elkészültek, mint emlí­tettük, még senki nem nyúlt az épülethez. Függőben van a csárda körüli telekrészek kérdése is, mert azok több tucat tulajdonos kezében vannak, akik keveslik a szö­vetkezet által felajánlott vé­telárat. A főagronómus sze­rint, ha nem sikerül velük megegyezni, kisajátíttatják a területet. Ámbár az ilyesfajta eljá­rás alighanem hosszadalmas művelet, nem különben az épület felújítása, amely ha rendben halad, jövő nyárra talán befejeződik. Hogy más feltételek között fogja tudni majd ellátni az ide érkező vendégeket a felújított csár­da, az nem kétséges, hiszen a tervek alapján impozáns épület kerül a mezítlábas csárda helyére. Persze, az is igaz, hogy a harapnivalók között a svábszalonna már majd nemigen szerepel. Nem mintha nem volna keletje, ám a rendeletek útvesztőjé­ben a szalonna eltűnőben van. Mint ahogyan eltűnik a régi épület is. Mert egy- gyel megint kevesebb lett azoknak a vendégfogadóknak a száma, — ráadásul épp az idegenforgalmi idény kezde­tén —, amelyekben a bakan­csos turista is nyugodtan megpihenhetett, kevés pén- zért csillapíthatta éhét és szomját. És ha a Sárospatak­ra menő út melléke a kö­vetkező években egy új „vendéglátóipari egységgel” gazdagodik is. másfelől a környék szegényebb is lett. Csendes Csaba twsíthatnák. !— szalóezi — Hemesített napraforgó II csárda végleg bezárt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents