Észak-Magyarország, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-04 / 80. szám
1984, április 4^ szerdő ESZAK-MAGYAR0R5ZÁG TI Az ózdiak városokért v Viktor 1 Hosszá évefcig dolgoztam Magyar-országon. Április 4.Í éröl, Magyarország felszabadulásának ünnepéről magyar ; barátaimmal együtt emlékeztünk meg. Elhelyeztük koszorúinkat, virágainkat a magyar földön elesett szovjet hősök emlékműveinél. Számomra ez mindig a katonatársaimra való visszaemlékezést is jelenti. 1945 nyarán Viktor Sae- leznyov, elesett katona társam kívánságára felkerestem feleségét, Natasát. Ülünk a ki* szobában. Egy fiatal nő és én. Törékeny alkatú, rövid hajú, szürke szemű, egész valóját áthatja a mély fájdalom. Natasa a fiókból egy nagy faragott fadobozt vesz eló. Benne Viktor fényképes, levelei, a frontújság ló- ki szóló kivágott cikke«. Mindez Viktort idea. A fiatalasszony elerzekenyúl, se-emét elfutja a könny. Azután erőt vesz magán. Az egyik fényképről mosolygó, tornánadrágos. trikói« fiatalember tekint ránk. Az erős lényben hunyorog. Kézében evező, mögötte csónakok és egy 1». — Amikor férjem a Hl. osztályba járt, a város egyik legjobb evezőse volt. És egy másik fénykép. Viktor a tüzérfőiskola növendékének egyenruhájában. Aztán Viktor és Natasa együtt. Majd a háború. Ama- törfónyképek, kivágások, »Szeleznyov hadnagy szakaszának hőstetteiről- Ee a lenetek. Viktor csaknem mindennap irt, szereimének, a front- diet nehézségiéiről, katonatársairól. Az egyik hosszá levélben arról mesél, hogyan fogadlak a távoli Magyarországon, milyenek ott az emberek. A magyarok nagyon »veretik * paprikát — írja. Amikor megkóstoltam, égette a számaL A levélek között egy akác- Wél van. Hazaküldte, mert azt mondták neki, hogy az akár magyar fa. Az utolsó levél rövid, benne felfoghatatlan szavak: .. életét áldozta ...” Nehéz, nagyon nehéz elolvasni ezeket a tragikus sorokat. A tudat nem akarja befogadni a rettenetes valóságot. Natasa föl, s alá jár a szobában, kezében tartja az akáclevelet. „Valahol a távoli Magyarországon a földben fekszik. Lehet, hogy sírja fölött akácfa levelei su sognak”. Megáll »élem szemben, tudni akarja, hogyan történt. Mivel is kezdjem. Még egyszer rápillantok a képre, ahol barátom és felesége áll. Jól ismerem a képet, Viktor sokszor mutatta nekem. 1945 márciusában a hitleristák kísérletet lettek, hogy elvágják a 3. Ukrán Front csapatait. Ki akartak jutni a Dunához. Reggel ellenőriztük a tüzelöállásokal, maid elrejtőztünk egy hevenyészett fedezékben. Hirtelen riadót fújtak. A német páncélosok áttörve az első vonalon, teljes sebességgel haladtak katyúsáank felé. Ezt a rohamot könnyen visszavertük. A hitleristák két kilőtt páncélosa maradt a harcmezőn. Ügy tűnt, hogy minden elcsendesedik és az ellenség meghátrál. Negyed óra múlva azonban újabb támadás indult. Ekkor már ismertük az ellenség szándékát. A tüzelöállás előtt újabb német páncélosok bukkantak fel. Nyolc nehéz tigris, nekünk pedig mindössze két lövegűnk volt. A többi rakétát már kilőttük, üjratölteni nem maradt időnk. A horogkeresztes harci gépek sebesen törtek előre. Sietnünk kellett, mert ha a páncélosok bejutnak a holttérbe, katyúsáink hatástalanokká válnak. A lövedékek tűz- és füstcsíkot húzva repültek a hitleristák felé. Hatalmas robbanások ráz- kódtatták meg a földet. Három ellenséges páncélost kilőttünk. A megmaradt páncélosok lelassítottak. Mindannyian tudtuk, hogy az ütközet ebben a pillanatban dől el. Az égjük ellenséges páncélos már közvetlenül a tüzelöállás előtt haladt. E pillanatban megláttuk Sae- leznyov hadnagyot, a szakasz parancsnokát. Kiegyenesedett, majd hirtelen a páncélosok felé szaladt Egy gránátot dobott az ellenséges páncélosra, majd összeesett. Egy golyó találta el. Nyfkolaj Zabclkrn Eléggé meredek oldalú, de Azért csúcsba nem szökkenő, leginkább furcsa, repedezett cipókra emlékeztető, fával, rontott erdővel csak itt-ott koronázott hegyek. A súvadásos völgyekben, a melyben rejlő, nagyrészt már kibánj'ászott szénva- gyonról tanúskodó meddőhányók. A környező települések neve Alberttelep, Felső- nyárád, Szuhakálló, Ormos- banya, Rudolftelep, Kuri- tyán, egykori vagy még ma is művelt szénbányák, aknák széncsatáinak, hősies bánya- mentéseinek országosan ismert történetét juttatja az ember eszébe. Az e települő sek szinte központjában le vő Izsófalváról viszont csak annyit tudnak az erre járók, hogy az itt született Izsó Miklós szobrászművész a névadója, s valamikor Disznóshorvát. volt a falu neve. Pedig Izsófalvának is van nevezetessége: egypontosán negyed százada a szénmezők feletti mostoha ""00 hektárt művelő közös gazdaság, az Aranykalász Termelőszövetkezet. Furcsa, de ez a kis, alig kétszáz embernek kenyeret adó — igaz sok ezernek kenyeret, húst, tejet termelő — me_ nő gazdasági özem pont arról nevezetes, hogy ritkán hallat magara!, nem igen szerepelt a mostoha vidékek gondjait, bajait summázó jelentésekben, statisztikákban. Gál József, aki a megalakulás első percétől elnöke a tsz-nek, ezt a kevés „szereplést” kicsit elmosolyodva azzal magyarázza, hogy a 25 ev alatt sosem kelleit a bajból kihúzni, „sajnálgatni" kis közösségüket, mert ezeken a 10 aranykorona alá értékelt, alabányászott földeken mindig megálltak a maguk lábán, még egyetlen évben sem zárták veszteseggel a gazdálkodást —■ Pedig gond, baj akadt itt is elég — meseli. — A dombvidék hagyományos mostohaságat itt. még tetézi, hogy szinte egész területünkön, lenn a mélyben, helyenként alig néhány méternyire a felszínt művelő gépek alatt, ott húzódnak, kanyarodnak a bányajaraUtk. Plusz 46 miflió Példamutató volt az elmúlt esztendőben is Ózd lakóinak a társadalmi munkaakciókban való részvétele. Mint a tavalyi év eredményeinek összesítéséből kitűnik, 1983-ban több, mint 19 ezren vették részt a szervezett társadalmi munkákban, s tevékenységük pénzben kifejezendő értéke 46 millió 360 ezer forint volt. Ennek egy főre eső értéke megközelíti az ezer forintot. A lakossági aktivitás tehát ezúttal is fontos tényezője volt a településfejlesztési és városüzemeltetési feladatok eredményes megvalósításának. A városfejlesztéshez kapcsolódóan nagy jelentőségűek voltak a parkfenntartási munkák, az új zöldfelületek kialakítása, közterületek rendezése, fásítása, gyermek- játszóterek építése, fenntartása, a csónakázótó karbantartása. Tovább épült a Majális-park, s a város gazdálkodó egységeinek, intézményeinek és lakóinak dicséretté méltó összefogásával több, mint másfél hektárnyi területen tereprendezési munkákat végeztek a gyújtói csomópont helyén. Növekedtek az erdővel telepített területek, s szépültek a lakótelepek is az utcai fásítási, cserje- és rózsátőülte- tési akciókkal. Az elmúlt évben három alkalommal is több műszakos munkakciókat szerveztek igen széles területen, amelyek nagy létszámú részvétéit és komoly gazdasági hasznot eredményeztek. Érdemes megemlítenünk például azt a több, mint 13 millió forint értékű munkaakciót, amelynek során utak, járdák, vízvezetékek és csatornahálózatok építését végezték el, részt vetlek épületek bontásában, a belvízrendezés és közvilágítás javításának a munkálataiban. Értékben és szorgalomban is ehhez közel álló (csaknem 12 millió forint) volt az óvodák, általános és középiskolák karbantartása, felújítása, ar. úttörőtábor fejlesztése, s a tervek szerint sikerült megszervezniük a sportpályák építésének és a sportlétesítmények fejlesztésének a tennivalóit is. A tervezettől egyedül az egészségügyi intézmények érdekében szervezett munkaakciók maradtak el: a javasolt 800 ezer forint helyett 400 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek el a jelentkezők. Elszívják a vizet fes, s alig van valami talajélet a mar- gás földekben. Az is gyakran előfordult, hogy beonv- lások helyén elsüllyedtek, szinte eltűntek gépeink a mélyben, vagy törtek, szakadtak a súvasodásokban. Nem lepi meg a köz bevetett kérdés, hogr miért lett mégis Aranykalász a szövetkezet, neve? — Most, a negyedszázados jubileumon is emlegettük ennek a történetét. A földet nagyon szerető emberek voltunk valamennyien, akik 1959 februárjának rgv per lek estéjén összejöttünk s gazdakörben, hogy tsz-t alakítsunk. A mi körünkben rangot jelentett, ha valaki szép, acélos búzát, tudott termelni ezen a mostoha vidéken. Péntek — ahogy az öregek mondtak: szerencsétlen nap léven — éjfél utánra halogattuk a doniest, * BŰZ/ 7 A gyig pjf JFEj LETT 1 Ml lesz és MIKOR? újításhoz í rendbehozatalhoz, a hol, mi lesz és lóként mikor lesz — sokféle kérdéséhez, problémaköréhez. Igaz, értékes műemlékünk — egyik történelmi ereklyénk — megmentéséhez, rangjához illő bemutatásához, nem utolsósorban pedig megfelelő hasznosításához a jó szándék már évtizedekkel korábban megszületett, munkálkodott, munkálkodik is, csak nem abban az ütemben, amely kívánatos lenne. Az ötvenes évek végén rendbehozták az egyik saroktornyot — most ez a Huszárvárhoz tartozik —, majd évekig nem történt semmi. Több család lakta a vár különböző helyiségeit, a családok kiköltöztetéséhez pedig lakások kelletlek, kellettek vol na. A várral kapcsolatos konkrét igények 1977-ben fogalmazódták meg, ezeknek az igényeknek teljesítéséhez viszont talán még két-három másik ilyen várra lett volna szükség. A munka persze folytatódott, ma is tart, sok szép eredmény született már meg és bár tudvalevő, hogy egy várnak a feltárása, „megkutatása”, tisztes helyreállítása rendkívül körültekintő, alapos munkát igényel. mindezek figyelembevételével is már előbbre tarthatnánk, szép lassan mégis „készre kell jelenteni" a várat. (Többek szerint az eredeti épület felépítése sem tarthatott sokkal tovább „4 Friss szelek Ügy tűnik: a fiatal város fiatal vezetői ez ügyben is gyorsítják a tempót. A közelmúltban a városi tanács elnökének irodájában gyűlt össze egy kis csoport. A házigazda tanácselnökön kívül ott volt a városi pártbizottság első titkára, a KLSZ-tit- kár, a pártbizottság, a tanács néhány más illetékes szakembere; jelen volt a megyei tanács műemléki felügyelője és ott volt az a tervező — hadd álljon itt a neve is: Erdei Ferenc —, aki az ötvenes évek végén a már említett saroktornyot rendbehozta, es aki azóta is lelkes munkása a vár megújításának. Térképek borították az asztalt, rövid, gyors tájékoztatók, ismertetők, kérdések, vélemények hangzottak el, végül is kialakult egy eléggé megnyugtató kép: a gyorsabb előbbre lépes lehetőségének képe. A vár elsősorban közművelődési célokat szolgál majd. könyvtár, múzeum, művelődési otthon, de például a lépcső mellett középkori konyha található, jó lenne ezt valóban konyhának átmenteni. A szükséges, korabeli eszközökkel berendezve bizony nem mutatna rosszul! A nagyterem jelenlegi állapotában nem szolgálja a várost Csak ott van. összekötő folyosóval jó lenne a várhoz kötni, rövidebb idő alatt, mint a tervezés jelzi. A bépített színpad sem jó. Dobogórendszer kellene, mely könnyen változtatható, bárhová helyezhető. (A színpad helyén, illetve mögött pedig ismét kijárat lehetne.) Fűtés a fürdőből Szerencs egyik értékes, szép épülete éppen a vár mellett emelkedik: a fürdő. Hosszú ideig kétséges volt, mi is legyen ezzel az épülettel. Az említett tanácskozáson kialakult (lehetséges: inkább már csupán megerősített) elképzelés tűnik valóban helyesnek. E szerint a fürdő épül elében helyeznék el azokat a széntüzelésű ' kazánokat, amelyek a vár központi lűtésct biztosítanák. Másrészt: ezt az épületet Szerencs egészségügyi központjává kell tenni, idald- t.ani. A város lakóinak nagy része (a statisztika sajátos megfogalmazása szerint évi 80 ezer ember) utazik Miskolcra különböző egészség- ügyi kezelésre! Szerencsnek mindenképpen szüksége ne egészségügyi központra. A fejedelmi udvar légkőre A fürdő épülete tehát az elképzelések szerint szorosan a várhoz kapcsolódna a tóra- ponti fűtés révén, de rzüli! egészségügyi létesítmény i városhoz. Ennek kapcsán; Szerencs főterének kialaiií fásáról is szó van, szó volt a tanácskozáson is. Jelenleg igazi főtere nincs a váruknak, jövőre viszont tervpályázatot írnak ki ez ügyben. A központi fűtés terve, a var funkcióinak megjelöl!- se, pontos meghatározásé rendkívül fontos, hisz* enélkül a belsőépítész, a gó pész egyáltalán nem léphel Csupán a cél ismeretében lehet tovább munkálkodni á vár megújításán, folytatni & már eddig is nagy értékű tevékenységet. Szépnek, látványosnak ígérkezik egyébként a megújított várkastély. Jó érzés volt hallgatni a tervezőt, i»lsi ragaszkodik (valószínű semmiért sem mondana le róla) az udvari homlokzat ajtó - nak. ablakainak megfelelő rekonstrukciójához. Megmaradtak azok az elemek, illetve egy részük, melyek az akkori építészeti színvonalat minősítik, mintegy elénk tárnak belőle valami ízelítőt. Rákóczi Zsigmond a fejedelmi udvarból sikeresen átplántált valamit ide, elhozta annak levegőjét, áthozott valamit az akkori építészeti formákból, melyekből most alkalmunk nyílik ízelítőt kibontani az évszázadok mélyéből. Föltehetően szép látványként, mely előtt meg-megállnak majd az ide érkező turisták. De mikor? A tervek szerint ez ér augusztusában megkezdik * vár külső vakolását Ebbel arra lehet következtetni, hogy már a csinosítás! mtitv kát végzik, tehát tulajdona képpen a belső, nagy musté, kákát be kellene fejezni. Közbejöhet persze még ez ts, az is. Annyi viszont már semmiképpen sem, hogy még mindig években lehessen mérni a végre megújított vár kapuinak megnyitását. Frisk* Tiber mindenkinek tetszett, »mikor valaki a Búzakalász nevet ajánlotta. Aztán a későbbi években, a szomszéd kis tsz-ekkel, szakszövetkezetekkel egyesülve, bízva abban, hogy nemcsak nagyobbak, hanem erősebbek is leszünk, választottuk a számunkra még szebben csengő Aranykalászt. És arra a kérdésre, hogy a hat fai« határában levő, 3200 hektárnyi összes területen, melyből csak 1350 hektárt lehet szántóként művelni, teremnek-e aranykalászok, az. ősz hajú, de fiatalos tekintetű és mozgású elnök tgy válaszolt: — Életünk formálását, gazdálkodásunk lehetőségeit mindig az erőnkhöz mértük. 'Eddig sikerült megélnünk, kicsikét mindig fejlődnünk, a gondokon úrrá lennünk. A mi szemünkben aranyló kalásza volt az elmúlt éviién 41 mázsás átlaggal fizető búzának.., Hogy érthetőbb, világosabb legyen, hol tar! ma gazdálkodásuk hatékonysága, felsorolja a nemrég lezajlott jubileumi zárszámadás néhány tényét, adatát. Bizony ezek sok jobb adottságú nagyüzemmel is elbírják az összehasonlítási- A kétszáz tag és alkalmazott, tavaly 65 ttullMJ iormlot, termelési beteket állított elő, s a nem könnyű esztendőben 7,3 millió forint volt a tiszta nyereség. Gabonát, a kedvezőbb időjárású 1982-es évben 730 tonnányit, tavaly, a mostohább, de jobban alapozott évben 1034 tonnányit tudtak értékesíteni. A tehenészetben a tehenenkénti 4450 literes termelésnél tartanak. Az 1200 anyás juhászaira eddig azt mondták: jó, hogy nem ráfizetéses, de most, hogy bevezetik a gépi fejest, már az a cél, hogy nyereséges legyen. Aztán sietve hozzáteszi, hogy természetesen az eléri eredményekhez nagymértékben hozzájárultak a helyi melléküzemágak. a sütőüzem, a lakatosüzem és a rendkívül jó partnernek bizonyuló BVK-ban tevékenykedő szolgáltató ágazat. * A banyák feletti beszakadt. besúvadt táblákon most a nagybarcaí tsz. meliorációs ágazatának földmunkagépei dolgoznak. A szón bányászat 7.2 milliós meliorációs munkával orvosolja s bányászkodás okozta „sebeket”, hogy több, acélosabb búza teremhessen a szénme- aök felett Pozsonyi Sándor Részlet a már korábbon rendbe hozott műemlékből, o Huszöowí*. bői, melyet ma hangulatos szállóként hasznosítónak.
