Észak-Magyarország, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-30 / 101. szám

ÉSZAIC-MAGYARORSZÁG 14 1984. április 30., hétfő Rejtvény: A bal felső sarokban levő U betűből kiindulva, 9 lóugrásban olvassátok össze a betűket! Ha he­lyes útvonalon haladtok végig, Ady Endre: Föl- Kzallott a páva című verséből kaptok idézetei. Hogy szói ez az idézet? Beküldési határidő: május 3. Kérünk benneteket, hogy megfejtéseiteket leveiezölapon küldjétek be szer­kesztőségünk címére. A hibátlanul megfejtők közölt könyveket sorsolunk ki. A korábban közölt rejtvény helyes megfejtése: Ma­dách. Könyveket nyertek: Király Eleonóra, Csenyéle, So- modi Endre, Alacska. Musinszki Zoltán, Büttös, Pirigyi Szilvia, Sátoraljaújhely, Busák Mária, Leskó Péter, Miskolc. A könyveket postán küldjék el. Oscar Wilde: fiz igaz szó és Volt egyszer egy király és ez a világ összes többi királyánál gazdagabb volt. És mert ő volt a leggaz­dagabb, a legszebbnek is tartotta magát. Azért is, mert az arany csábítja a hízelgőket és egy művész a király arcáról az arany­tallérra szép képmást ké­szített. Egyszer egy napon ab­ban lelte kedvtelését a ki­rály, hogy kísérete nélkül indult sétaútjára. A kas­télya feljárójánál egy kol­dusba ütközött, akit a ha­nyag lestőrség nyilván nem látott meg. A koldus meg­állította az ismeretlen ki­rályt és így kéregetett: „Én szegény vagyok Uram, és olyan éhes... Kérlek, adj nekem valami pénzt, hogy magamnak egy kevés ételt vehessek . . .” A király az összes zse­bében pénzt keresett, de csak egy aranytallér volt nála, a saját képmásával. Mosolyogva mondta: ,.Bár csak a saját képmásom van nálam, azért neked adom.” A koldus' a csodálkozás­tól tágranvílt szemmel néz­te tenyerében a pénzt. Mi­után alaposan megszem­lélte, így szólt.: „Uram, amikor azt mondtam, hogy szegény vagyok, akkor iga­zat mondtam. De miért akarod nekem azt monda­ni, hogy ez a Te képmá­az aranytallér sód? Te királyi ajándékot adtál nekem és én köszö­netét mondok érte. De az aranyon lévő képmás any- nyira hasonlít Tehozzád, amennyire én a római pá­pához hasonlítok!” Így először tudta meg életében a király, hogy nem fiatal és nem is szép. Ebben a pillanatban oda­sietett egynéhány testőr és e! akarták fogni a koldust. Ekkor vette észre a koldus, hogy a királlyal beszélt. Félelemtől remegve borult a király elé és így jajve- székelt: „Irgalom, irgalom, királyom! Ne vétesd feje-, met, mert olyan buta vol­tam és a képmásodat a talléron nem ismertem meg! De öreg szemeim már igen nagyon meggyön­gültek. De most látom: a képmás itt a talléron elké­pesztően hasonlít Rád — és Te a valóságban még sokkal szebb vagy!” „Egy szót sem többet!” kiáltott a király. „A féle­lemtől ne légy ugyanúgy hazudozó, mint ezek itt! Vedd az aranytallért s én megtartom, amit te mond­tál! Mert igazmondó ember vagy és olyannal ajándé­koztál meg engem, amit nem lehet megfizetni az egész világ aranyával sem: az igaz szóval!” Fordította: Zoltán Aranka A Motyó Mgtsz, Mezőkövesd megvételre felajóntjo az alábbi használt onyagokat Szőlőkaró 220 Ft/q Betonoszlop 2,5-től 3,5 fm-ig egységesen 60 Ft/db áron. Érdeklődni és megvásárolni lehet a tt. telep központ! anyagraktárában, a Szihalmi úton. Vüris repüli a TanácsMztáfsasái lérleréten Ady Endre Ma egyke«. • híres versében: „Vörös jelek a hadak útján". Nos a Tanácsköztársaság alatt ilyen vörös jelek voltak a Vö­rös Hadsereg kilenc repülő­századának a gépei. Amerre vörös csillagos testük szárnyalt, ott remény ébredt, az inter­venciós ellenfelek ijedten néz­tek az égre. Félelmetes fegyver volt már 1919-ben a repülőgép. S hogy még inkább az legyen, arról a Vörös Hadsereg vezetése gon­doskodott. Hetési Tibor írta a Stromfeld Aurél vezérkari fő­nökről készült könyvében, hogy a korszerű hadvezetés szelle­mében milyen nagy súlyt he­lyezett a vörös repülőszáza­dok alkalmazására. Nemcsak felderítésnél, hanem — a kor­szerű követelményeknek meg­felelően — a harcoló csapatok gépfegyverrel való támogatásá­ra, ellenséges objektumok bom­A Tanácsköztársaság 1019. március 21-i megszületése után a repülőerők megszer­vezését kezdték meg első­nek. Rendkívül fontos fel­adatuk volt a demarkációs vonalak figyelése, az ellensé­ges csapatmozgások jelenté­se. Már a márciusi—áprilisi napokban hozzáláttak a Ta­nácsköztársaság végéig funk­cionáló repülőszázad harcké­pes állapotba helyezésé! iez. Ezeket a századokat nyom­ban el kellett látni repülő­gépekkel és a hiányzó le­génységet is ki kellett egé­szíteni. Ezért megkezdték a pilótatoborzást és szorgal­mazták az aszódi Magyar Lloyd Repülőgépgyár és az Osztrák—Magyar Monarchia legnagyobb gyára, a buda­pesti MARÉ gyár és a MAG gyárak termelésének megin­dítását. Egy május 24-i terv b'ózósóra, repülőgépek elűzésé, re, vagy megsemmisítésére. Stromfeld a repülőkötelékek sze­repét oly fontosnak tartotta, hogy a rendelkezés jogát felettük ma­gának tartotta fenn, majd szer­vezetileg is a Hadseregpa­rancsnokság alá rendelte. A Károlyi-kormányzat alatt kiala­kult repülőszázadokat tovább fejlesztették: 8 repülőszázadot és 1 vízirepülő századot állí­tottak fel, amelyek változó szá- mű, általában 20—40 repülőgép­ből álltak. szerint ezek a gyárak havon­ta összesen 20 gépel készí­tettek el a hadseregnek. Egy adat szerint a Tanácsköztár­saság alatt Aszódon 80 ha­digépet gyártottak a hadse­regnek, és már hozzáfogtak a békés célokat szolgáló utasgépek tervezéséhez is. Különösen sürgőssé vált, mind a toborzás, mind a re­pülőgépgyártás megindítása április 16-a után, amikor a cseh légionisták angol, fran­cia és olasz hadfelszerelés­sel és tisztek vezetése alatt átlépték a demarkációs vo­nalat, elfoglalták Miskolcot, Egert, és Salgótarjánt fenye­gették. Néhány nap múlva, pedig a románok indítottak támadást, elfoglalták Debre­cent és a Tiszán túlra szo­rították vissza a magyar Vö­rös Hadsereg még fel nem készült egységeit. dékeiket és rendszeresen in­formációkat adjanak a had­osztály-parancsnokságnak a miskolci csata kimeneteléről. Az ő érdemük is. hogy az első. majd a második mis­kolci csata a vörös csapa­tok döntő győzelmével vég­ződött és Miskolc. Salgótar­ján végleg felszabadult. Ami­kor a szükség úgy hozta, A híres 8-as repülőszázad legénysége június 1-én azt a parancsot kapta, hogy a Ti­száidénál felállított 4 üteget és légvédelmi géppuskát semmisítse meg, mivel ezek akadályozzák a gyalogság előrehaladását. A parancs elhangzott és annak vétele után a század három gépe a levegőbe emelkedett, s tel­jesítette feladatát. A gyalog­ság előtt immár szabad lett az út. Egy másik alka­lommal. egv június 13—i je­lentés szerint nyugatra a Sajó torkolatánál Ujvárv és Kreisz tábori pilóták légi­harcban egv ellenséges re­pülőgépet lőttek le. A lelőit első repülőgép átfestett UCI gép volt a királyi román hadsereg szolgálatában. Az ellenséges gép csapataink, repülőterünk és állásaink fe­lett körözött, amikor Ujvárv és- Kreisz felszállt üldözésé­re. „Többszöri intésre és fi­pótol ha tat lan szolgálatot let­tek a forradalmi diplomáciá­nak is. fgy sok segítséget adtak az osztrák munkásság felvilágosításához, elősegítet­ték az osztrák fegyverszállí­tást Maavarországnak. Sza­muely Tibor pedig bravú­ros nepülőutat lett meg Bu­dapesttől Kijevig, hogy el­jusson Leninhez Moszkvába. gyelmeztetésre a román gép nem szállt le. annak ellené­re. hogy pilótáink időközben 100 m-re lenyomták, és fi­gyelmeztető lövéseket adlak le eléje. Mikor pedig előre- nyomott géppel, fokozott se­bességgel a román front felé akart menekülni. Ujvárv — alája kerülve — lövéssoro­zatot adott le rá. A román UCI a hátára zuhanva a földön összetört. A bennülők még a levegőben meghal­ló k ’ Nem sokkal ezután Mező- tárkányról a Miskolc mellet­ti Onga repülőterére települ­tek. Itt is volt számtalan eredményes felszállásuk, ve­lük együtt a 7-es és 3-as század repülői is sok bra­vúrt hajtottak végre: pán­célvonatot támadtak, tüzér­ségi megfigyelést végezlek, közvetlen beavatkozással se­gítették a gyalogság előre­nyomulását. LÉGIHARC FELDERÍTÖK A LEVEGŐ TIGRISEI MISKOLCI CSATA Stromfeld személyes pa­rancsára a repülőerőknek mindenekelőtt felderítéssel kellett támogatniok a Mis­kolc megvívásáért folytatott csatát. Ennek érdekében elő­retolt repülőtereket létesí­tettek a Nógrád megyei Pásztón és a Heves megyei Mezőtárkányon. S elérkezett a nagy nap, május 20-a: a Miskolcért vívandó harc el­ső napja. Mielőtt a harc megkezdődött volna, repülő tett jelentést a csehek harc- álláspontjáról, tüzérségük el­helyezkedéséről. Később, a heves harc közben is —amit ez a Hadműveleti naplóból kiderül — a vörös harci gé­pek ott keringtek a harcolók felett, hogy tájékoztassák a gyalogságot, a magyar tü­zérséget. hová szórják löve­De nemcsak az állandó harcban álló 8-as. 7-es és li­as század, a győri repülök is kitettek magukért. Fel­adatuk Győr bombázásának megakadályozása, a Dunán­túl légterének védelme volt. Soraik között szolgált az óceánrepülő Endresz György is. Nemegyszer vakmerő rajtaütésekkel tették félel­metessé nevüket a cseh re­pülők előtt. Egy ízben sike­res légiharcban egy ellensé­ges cseh gépet le is lőttek. Végeredményben a Ta­nácsköztársaság rövid idő­szaka alatt — Győrt kivéve — egyetlen nagyobb váro­sunkat sem érte jelentős lé­gitámadás. s ebben nagv ré­sze volt a vörös vadászre­pülőknek. akik Budapesten, Győrben és Mezőtárkányon állandó készültségben álltak, hogy hazájukat oltalmazzák. V. L. Számítógépes öntözés A közép-ázsiai Kirgiz Köz­társaságban kipróbálták az első központi ellenőrzésű és vezérlésű öntözőrendszert, mely különösen nagy terüle­tek öntözésére alkalmas. A számítógépek a rendszer egész területéről összegyűjtik és elemzik a vízkészlet adatait,s „parancsot” adnak az auto­mata zsiliptábláknak, melyek a mezőkre szétterítik az éltető nedvességet. Tizenkét esztendős festőművész Taskent ben az egyik helyi iskola hatodik osztályos tanu­lója, Miss Kalinyin festmé­nyeiből kiállítás nyílt, öt esztendővel ezelőtt a kultúr­palota képzőművészeti köré­be, hóna alatt tömött mappá­val érkezett egy nagy szemű kis emberke. Bejelentettel művész akar lenni. Es most egyéni kiállítása nyílt, amely nagy sikert ara­tott — a fiatal művész eddig festett több. mint 900 alkotása közül a 110 legjobbat állítot­ta ki. Műanyagok a gépjárműgyártásban Az utóbbi időben az autó­ipar mind nagyobb mennyi­ségben használ fel műanya­gokat. A szintetikus anya­goknak ugyanis két nagy elő­nyük van az autógyártásban alkalmazott fémhez képest. Amazoknál sokkal könnyeb­bek, s ezért azok a gépko­csik, amelyekbe beépítik őket, kevesebb üzemanyag­gal működtethetők. Ám az is fontos szempont, hogy nem rozsdásodnak. Napjaink­ban egy-egy közepes nagy­ságú személyautóba átlago­san mintegy 90 kg műanya­got és 1300 kg fémet építe­nek be. Egy korszerű gépkocsinak a belsejében — mindegy, hogy személy-, vagy teher­autóról van-e szó — ma már nincsenek élesen, vagy hegyesen kiugró fémprofilok, az acéllemezt mindenütt va­lamilyen műanyagból készült burkolás, illetve párnázat ta­karja. A kormánykerék, a kormányoszlop ütköződobja, a műszerfal, a kartámla stb. mind habanvagbevonatot kap. Ugyanez áll a tető bel­ső kiképzésére, az ajtók ol­dalsó borítására is. E konst­rukciós rendszabályok a baH A teherautó vezetőfülkéje 27 elemből készül esetkutatás eredményeiből következnek. Hasonlóképpen fontos sze­rep jut a vegyipari eredetű szerkezeti anyagoknak a tö- ké.scsillapításban. A biztosító intézetek adatai szerint az általuk kifizetett összegek­nek mintegy felét a viszony­lag csekélyebb karosszéria­károk helyrehozására folyó­sítják. Az iiven ártalmatlan horpadások és más karosz- széria-sérülések amelvek parkolási manőverek, vagy egv ajtó meggondolatlan ki­nyitása áltat is létrejönnek, elkerülhetők, ha a különös­képp veszélyeztetett ponto­kon lakkozol! fém helvett, valamilyen műanyag ütköző van. A szintetikus anyagok fel- használása terén persze még korántsem merítettek ki minden lehetőséget., ezl bi­zonyítja a képünkön bemu­tatott új elképzelés is. A Nagv-Britannia ban ki kísér­letezett műanyag lemezöntő masszából 27 alkatelem ké­szíthető. s ezekből gyorsan összeszerelhető egy teherau­tó vezetőfülkéje. A könnvű, tűzálló, korrózióálló eleme­ket ieen esvszerű módon le­het rácsavarozni egv acél­keretre. Az így készült ve­zetőfülke lényegesen keve­sebbe kerül, mintha üveg­szálbetétes műanyagból, acél* ból. vagy alumíniumból ké­szítenék az egyes elemeket.

Next

/
Thumbnails
Contents