Észak-Magyarország, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-21 / 94. szám

1984. április 21., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Encts városi Tanácsa Végrehajtó Bizott­ságának legutóbbi ülésén két, sokakat ér­deklő — bizonyos összefüggésben Encsnek és körzetének egészét érintő — téma sze­repelt napirenden. A magánerős építkezé­sekről és a háztáji gazdaságokról volt szó. Mindkettőnek sok köze van a leendő vá­roskép milyenségéhez, márpedig senkinek sem lehet mindegy, hogyan, miképp ala­kul, formálódik majd ki ez a kép. Minde­nekelőtt hadd álljon itt, hogy a városi ta­nács vezetői, a vb tagjai szimpatikus sze­rénységgel, ugyanakkor kellő határozottság­gal fogalmazták meg az „emberléptékű” Városalakitási igényüket. Érezve a pionírok felelősségét, egyben vissza nem térő lehe­tőségét is a város kialakítására. Sok bátor ember Gyakran elhangzik, hogy bátor ember­itek kell annak lennie, aki építkezésbe kezd. Ügyesnek, fortélyosnak, rámenősnek is, de leginkább bátornak, mivel az építési anyag kínálata és a kereslete — enyhén fogal­mazva — nincs összhangban. Encsen vi­szont a tapasztaltak szerint ugyancsak sok a bátor ember. Az építési kedv ezen a te­lepülésen az utóbbi évtizedben, vagy évti­zedekben mindig is nagy volt, a hegyes­dombos vidékek aprócska falvainak lakóit szinte vonzotta magahoz a központi helyen levő község. Napjainkban pedig még többen építkez­nek. Tavaly például 67 építési engedélyt adtak ki. A jelenleg folyamatban levő épít­kezések száma Encsen 79. Abaűjdevecseren lü Gibárton 2, Fügödön 1. Érthető, hogy miként a nagyközségi ta­nács, úgy most a városi tanács vezetői is nagy gonddal ügyelnek az építési lelkek kialakítására. Encsen az utóbbi két évben száznál több telket alakítottak ki. Abaüj- devecseren megkezdődött 52 házhely kiosz­tása. (Illetve, ez utóbbinál az egyik teliken kisáruházat kívánnak felépíteni.) Abaújde- ♦ecseren szinte ugrásszerűen növekedett meg az igény, de másutt is vannak jelentkezők. A vb egyik tagja beszélt róla. hogy Gi­bárton két évvel ezelőtt egy . falugyűlésen kérték újabb építési telkek kialakítását, de ezekről most nem tudnak semmit. Az el­nök válasza szerint, ha tényleges igény je­lentkezik, úgy a telkeket most is ki tud­ják alakítani, de egyelőre nincs jelenfke- *ő. üresen meg kár lenne gazosítani egy előközmű vési tett területet. Kevés településen mondható el, ami rtt elhangzott: Encsen több évre biztosított ma- Saner ős építkezéshez a telek. Beton helyett virágot A telkeken kívül az építkezéssel, város­képpel ugyancsak kapcsolatos néhány, más kérdésről is szó esett. Már most jobban törekedni kell a zsúfoltság elkerülésére, Egynémely utca, terület bizony máris szű­kös. A közművesítés gondként jelentkezik, Például a Baross utcában a lakók társa­dalmi segítséget is vállalnának a szenny- ^atorna megépítéséhez. (A tanács megvizs­gálja majd ezt az ügyet.) És felbukkannak persze az eddig egyál­talán nem, vagy csak kevésbé ismert gon­dok: garázs, parkoló. A garázsépítés a ren­dezési tervnek megfelelően folyik — ilt-ott tartalékolnak is erre a célra területet, pél­dául a Jókai utcában, a parkoló viszont egyre kevesebbnek tűnik. Néha a gyepen is varakoznak kocsik. A rendezési terv úgy­nevezett belső parkolókat is megjelöl, ilyen lehet, vagy lehetne az OTP környékén. El­képzelés született már arra vonatkozóan is, hogy a patakot be kellene betonozni, raj­ta ismét parkolhatnának kocsik. A vb-ülésen egyértelműen hangzott: nem betonoznunk kell, hanem virágosítani. A már megépített parkokat, zöldfelületeket mindenképp szükséges megvédeni és még jóval többet is kialakítani, a pataknak pe­dig ugyancsak inkább a tisztaságára, ren­dezettségére kell ügyelni, nem a befedését szorgalmazni. Mi leqyen az állatokkal? Sok vonatkozásban kapcsolódik ehhez a témához a második napirend is a háztáji és kisegítő gazdaságok ügye. Mi legyen a háztájival? Lehel-e ezentúl a város Encsen disznót, nyulat slb. tartani? És mennyit, hol? A tanácselnök a következőképpen fogal­mazott. Gyakran szokták ránk mondani, hogy ez a falu város, de azért 'énnek cá­folataként nem lenne jó átesnünk a ló túlsó oldalára sem, mert igen megütnénk magunkat. Encsen mindig is tartottak ál­latokat, termeltek a ház körül, miként tet­ték minden' más faluban is. Kár lenne, ér­telmetlen is lenne felborítanunk ezt a ren­det. Ahol berendezkedtek az állattartásra, ehhez adottak a feltételek, ott tartsanak ezután is. Nyilvánvaló viszont, hogy a több­szintes lakásokban nem lehet majd sertést hizlalni, tehenet tartani. Az állattartás mikéntjére. hogyanjára egyébként a tanács rendeletet hoz. Ennek kidolgozására a vb-ülésen bízták meg az illetékes osztály dolgozóit. Mert valóban: szabályozni kell majd az állattartást, de nagy kár lenne teljesen le­mondani róla. Iíogv miről? Az encsi ház­tájikból tavaly 30 ezer hektoliter tejet. ltíOO kilogramm gyapjút, 50 hízómarhát, 350 hi- zódisznót, 4000 kiló nyulat, 200 juhot 1350 tonna cukorrépát értékesítettek. Nagyjából 40 millió forint (!) értékű termieket adtak at a tsz-nek értékesítésre. (A tsz segíti a háztájiban dolgozókat sokféle módon.) En­csen jelenleg 1310 sertést, ebből 35 anya­kocát, 126 szarvasmarhát, 91 tehenet tarta­nak. Némely földterület a város közigazgatá­si határában — a beépítésig — üresen álL A tanács éppen azt akarja, hogy ne állja­nak addig sem üresen. Bérelni lehet majd ezeket, leginkább zöldség termesztésére. Je­lentkezőket várnak minden évben az árok­partok, utak füvének betakarítására is, de nincs itt sem. aki lekaszálná. Ingyen se kell. Kárba vész, miként megyénk legtöbb árokpartján, útmentéjén. Még ilyen gondok is felvetődnek hát a falusias Encsen. melynek átformálása vi­szont mégis megkezdődött Priska Tibor Vetik a kukoricát Vetik o kukoricát a borsodsz iraki Bartók Béla Tsi-ben, ai úgynevezett Nyilaspart határrész­ben. Dcme András agrármérnöktől tudjuk, hogy' o szövetkezet idén 760 hektáron termeszt kukoricát, zömében a nagy termésproduktumú Pioneer fajtákat. Fotó: Fojtán László Mérlegen az első negyedév teljesítménye Tavaly ilyenkor, az első negyedév gazdálkodásának összegezésekor a mostanihoz hasonló megállapítások hang­zottak el. Nevezetesen: a pi­aci feltételek változatlanul kedvezőtlenek, a tervezett exportárbevételt csak több­letkiszállítással lehet elemi, tovább romlottak a vállala­tok pénzügyi pozíciói es meg folytathatnánk a vállalatok gazdálkodásában felfedezhe­tő kedvezőtlen jelenségek felsorolását. A múlt év vegén nem egy helyen arra számítottak, hogy az 1984-es esztendő végre meghozza a várt fel­lendülést, ez azonban nem következett be. Az 1983 vé­gere kialakult kedvezőtlen pénzügyi helyzetben az első negyedév sem hozott lénye­ges változást: a vállalatok pénzügyi pozíciói az önfi­nanszírozó képesség csök­kenése következtében összes­ségében tovább romlottak. Megfigyelhető volt azonban, hogy több vállalat — példa­ként említhetjük a vegyipari ágazatot — a korábbinál ru­galmasabban alkalmazkodott a szigorúbbá vált külső fel­tételekhez. Ez a rugalmas­ság végül is a piaci kapcso­Ahg bz honapja, lapunk 1983. május 8-i szamában tödósitasban közöltük, misze­rint „Üj téglagyár épül Pul- hokon”, amely korszerű töehnológiával 33 millió kis- töglát gyárt majd 1985 de­cemberétől. Az Eszak-ma- Syarországi Tégla- és Cse­répipari Vállalat műszaki 'Sazgatóhelyetlesétől, Lajos Sándortól kaptuk az infor­mációt, aki annak idején ar­ról is tájékoztatott, hogy vál­lalati beruházásként, válla­lati lebonyolítással valósítják töeg ezt a programot, 600 millió forint költséggel. S Ttivel lényegében 12 hónap alatt kellett a munkálatokat elvégezni. így az előkészü­lteket már meg is kezdték. Sajnos, nem így történt, nem J8y történik. Nem a műsza­ki igazgatóhelyettes hibájá­ból! Mint legutóbb elmondotta, a beruházási programot többször is át kellett dolgoz­tuk. Eszerint nem új gyár ®t>ül, hanem 175 millió fo­rintos állami kölcsönből erő- töljes rekonstrukcióra kerül tör 1984. október 1-től 1986. September végéig, majd a náromhónapos próbaüzem ótán, december 1-től évente J? millió darab kisméretű régióval bővül a gyár kapa- rntása. A hagyományos rósz konstrukciójára verseny­Stagnál a putnoki téglagyár termelése Új gyár helyett korszernsités tárgyalást írnak ki, miután az Állami Fejlesztési Bank — a miskolci területi igaz­gatóság már továbbította — jóváhagyja a beruházási programot. A korszerűsítés keretében az agyagbányában új szállítási rendszert, alakí­tanak ki. A dömperek mun­káját a mintegy 250 méter hosszú szállítószalag veszi át, ami energiamegtakarí­tást is jelent. Űj, úgyne­vezett előkészítő gépsort ala­kítanak ki, az őrlő, tároló és adagoló berendezések segít­ségével. Az eredetileg terve­zett korszerű technológiát valósítják meg. NDK gyárt­mányú prés után kikerülő félkész termék a csehszlo­vák gyártmányú elszedőgép útján vándorol a csatorna­szárítóba. A szárítóalagút energiáját a körkemencéből leszívott hővel biztosítják. A speciális körkemencében tar­goncaszállítási alkalmaznak. A korezerú lesoroló és egv- ségcsomagképzö berendezés nagymértékben megkönnyíti majd a rakodást, a szállí­tást, Ügy tervezik. hogy amíg van elegendő munka­erő. addig a hagyományos üzemrészben is tovább ter­melnek. S mivel kevesebb munkaerő kell majd az ere­detileg 6 ezer négyzetmé­ter alapterületű csarnokba —, amely most a felére csökken —, nem nyolcvan, hanem csak negyven főre tervezik a szociális létesít­ményeket Az Észak-magyarországi Cserép- és Téglaipari Válla­lat 279 millió kisméretű tég­lának megfelelő falazóanya­got gyártott. Borsod, Heves, Nógrád és Szabolcs-Szatmár megye tíz gyárában. Az idén a terv 286 millió kisméretű téglának megfelelő falazó­anyag. Egy átlagos családi házhoz 25 ezer téglát szá­mítanak, tehát a tavalyi ter­melésükből 11,5 ezer családi házat lehetett felépíteni. A putnoki gyár tavaly 57 mil­lió kistéglának megfelelő anyagot gyártott, idei ter­vük hasonló, amelyből 2300 családi ház építhető fel. As egész v-a Ha tatot súiíía a munkaerőhiány, Putnokon közel harminc fő hiányzik állandó jelleggel. Egyetlen gyárukban, Mátraderecskén állítanak elő cserepet, a múlt évben 12 milliót, az idén ugyanennyit. Pedig az elmúlt evekben erőteljesen előtérbe lépett az úgyneve­zett magánerős lakásépítés. A VI. ötéves tervben me­gyénkben a magánerős la­kásépítések aranya az előző tervciklus 53 százalékáról 64 százalékra nőtt. Ezen belül is kisebb mértékben növek­szik a hagyományos családi házak száma, ugyanakkor növekszik a korszerű, cso­portos házak — a láncház, a sorház, az átriumház, stb. — száma. A magasra szök­kent építési kedvel csak ab­ban az esetben lehet fenn­tartani, ha az építőanyag­ipar. főleg a téglaipar lépést tud tartani az igényekkel, az állandóan növekvő kereslet­tel. Oravee János latok bővülését es a gazdál­kodás jövedelmezőségének javulását eredményezte. A kedvezőtlen pénzügyi helyzettel magyarázható, hogy a borsodi vállalatok rendkívül elénk érdeklődést tanúsítottak a forgóeszköz­hitelek iránt. Az év első há­rom hónapjában beérkezett hitelkérelmek összege körül­belül 25 százalékkal maga­sabb volt az egy évvel ez^ előttinél. Mégis, a szelektív elbírálás, valamint a hitel­keret szűkössége folytán a folyósítható forgóeszköz-hitel (10,1 milliárd forint — szerkó ebben a negyedévben csupán 0,3 százalékkal ha­ladta meg az előző évit. Az ipari termelés me­gyénkben is a népgazdasági célokkal összhangban, mint­egy 2—3 százalékkal emel­kedik. Ha azonban az egyes agazatok előirányzatát vizs­gáljuk, a piaci lehetőségek­től függően, igen nagy el­téréseket lehel felfedezni. "Borsodban a legdinamiku­sabban ezúttal a vegyipari vállalatok termelése és ér­tékesítése nőtt, az emelkedes 6—13 százalékra tehető. A kohászati üzemek nagyjából az előző évben élért terme­lési volument irányozták elő. A téglaipar — kapacitás hiánya miatt — továbbra sem képes maradéktalanul kielégíteni a megnövekedett igényeket. A szénbányászát pedig a bázist kismértékben meghaladó termelését csak jelentős többletműszak beál­lításával tudta elérni. A fizetési egyensúly szem­pontjából meghatározó jelen­tőségű vállalatok exportte­vékenysége nagy: eltéréseket takar. A javuló piaci lehe­tőséggel bíró vegyipari kom­binátok több mint 30 szá­zalékkal növelték az első negyedévben konvertibilis exportjukat. Ebben közreját­szott, hogy a piaci árak fo­kozatosan javultak, illetve' megszűnt a korábbi időszak­ra jellemző árcsökkenés. A kohászati ágazatban ennek ellenkezője ment, végbe: a világpiaci árak mintegy tíz százalékkal tovább csökken­tek, s ugyanennyivel mér­séklődött a kohászati termé­kek nem rubel elszámolású exportja is. A vállalatok pénzű gvi helyzete alapvetően attól függ, milyen eredményt ér­nék el a gazdálkodásban. Az ezzel kapcsolatos éves tervelv, 1983-hoi képes! nagy­mérvű növekedést irányoz­nak elő. A vegyipar például 15—20. az építőanyagipar 40 százalék eredményjavulást ígér. Az iparvállalatok bérfej-; lesztési lehetőségei valójá­ban vegesek, hiszen a megy» iparában foglalkoztatottak! mintegy fele olyan vállala­toknál dolgozik, ahol a köz­ponti bérszabályozás van ér­vényben, ez pedig csak 2,3 —2,7, illetve a szénbányá­szatban 3,5 százalékos ber- íejlesztésre nyújt lehetősé­get. Korlátozottak a lehető­ségek az exportnövelés ré­vén elnyerhető preferenciád igénybevételére is, bár több vállalatnál erre komolyan számolnak. Figyelembe vevő a vállalatok pozícióit, az ex­portnövelésből eredő jelentő­sebb bérfejlesztésre a vegy­iparban nyílik lehetőség. Az átlagosnál kedvezőbbek a lehetőségek a kísérleti bérszabályozás alá vont vál­lalatoknál. A múlt évi ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy a kísérleti rendszerb» bevont vállalatoknál és' szó-- vetkezeteknél a nyereség, a gazdálkodás hatékonysága es a dolgozók átlagbére a me­gyei átlagnál lényegesen job­ban emelkedik. Az idén újabb vállalatok (TVK, De­cember 4. Drótművek stb.) tartoznak a kísérleti bérsza­bályozásba. Abban az eset­ben, ha a gazdálkodó egy­ségek teljesítik a vállalt fel­tételeket, az átlagnál jóval magasabb bérfejlesztést (8, illetve 6 százalékot) tudnak dolgozóiknak biztosítani. L. L. Húsvéti export Megyénk nagyüzemi juhá­szaiéiból egész éven át fo­lyamatosan szállítanak vá- gójuhokat a külföldi piacok­ra, de ilyenkor tavasszal van az ágazatnak egy különösen kapós exportcikke, a húsvéti tejesbárány. Az idén az elő­ző éveknél is jobban sike­rült. több forintot hozott a juhtenyésztőknek ez a hús­véti exportcikk. Megyénk­ből, csak az egyik felvásár­Iási „csatorna”, a Gyapjú­forgalmi Vállalat miskolci kirendeltsége útján közel tíz­ezer tejesbárányt exportál­tak a húsvétot megelőző na­pokban. A 14—18 kiló kö­zötti bárányok zöméért ki­lónként 100 forintos felvá­sárlási árat fizettek. Vala­mennyi tejesbárány az ola­szok asztalára kerül a hús­véti ünnepekben.

Next

/
Thumbnails
Contents