Észak-Magyarország, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-20 / 93. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1984. április 20., péntek Mester és tanítvány Teliinger István rojia Hagy Lászlé-emEékmusor a Vasasban A fiú nagyon igyekezett. A pillanatnyi kihagyást tán éppen ez a görcsös akarás okozta: a lemez, mint a papír gyúródott össze hirtelen, e* kipördült a gép alól. Kap- oosott volna jobbra-balra, ha a mester le nem fogja a kezet. .Aztán csak hallgatta leszegett fejjel a máskor oly nyugodt, türelmes szakit. Akkor valósággal gyűlölte őt, a csarnokot is, ahol rosszalló pillantások kereszttüzébe került, s utálta a szakmát. Itthagyom őket. hajtogatta magúban kanokul. Mesterét csak jóval később értette meg. Azt, hogy szó- áradatában több volt az aggodalom, mint a düh, s hogy nem a selejt miatt történt az egész, hanem mert majdnem súlyos balesetet okozott önmagának. Később, mondom, mert hősünk nem hagyta ott * szakmát, még a csarnokot sem. Kis híján másfél évtizede ott dolgozik. Azóta kicserélődtek a gépek. A mester már sajnos nincs köztük, a szive vitte el váratlanul. Ö pedig sokat gondol rá. .Különösen azóta, hogy oktat, hogy neki is tanítványai vannak. Akiknek minél többet akar átadni a szakmából, s akiket — félt. A tanítványok harmadévesen kerülnek hozzá. Az egyik ügyetlen, a másik túlságosan felszeg, a harmadik meg nagyhangú, hányaveti. Nem könnyű velük. Rá vannak bízva. Meg kell tanítani nekik a szakmát. Nemegyszer mérgelődik. Mert némelyik még a legalapvetőbb mesterségben fogásokat sem tudja. Az elmúlt két évben ugyan mit tanult gyakor latból ?! Máskor zavarba jön: az elméleti tudásuk olykor több annál, hogy azt a gyakorlatban is bemutathassa, az üzem gépparkja meg nem olyan korszerű ... Aztán a többi gond, arm a* oktatáson kívül esik! A gyerekek igényelnék a szorosabb kapcsolatot, gyakran a legapróbb ügyes-bajos dolgaikban a mestertől várják a tanácsot. Nincs rá idő? Muszáj hogy legyen. Ö az összekötő- kapocs a gyár és a tanítvány körött, oktat, szervez, irányít, nevel — segít. Általa ismerik meg a műhelyt, s a nagyobb, a vállalati Vörösséget, amelyben. feltehetőleg szakmunkásként dolgozni fognak. Hiszen az üzemnek nem titkolt igyekezete, hogy szakmunkástanulóikat megtartsák a bizonyítvány megszerzése után. Az oktatásukat irányító szakmunkás felelőssége ekképp igen nagy. Vállalja, csinálja, szívvel — többnyire mindenféle pedagógiai felkészültség nélkül. De nem csak, s nem elsősorban rajta múlik, hogy tanítványai az oktatóüzemben munkahelyre is leljenek. A vállalat anyagi támogatásainak és á szűkebb meg a tágabb értelemben vett munkahelyi közösségnek meghatározó szerepe van a szakmunkástanulók munkássá nevelésében, szakmai képzésében, világnézetük, magatartásuk formálásában. Sokszor nehéz persze a fiatalokat türelemmel bírni. Akkor mondjuk, ha az embert megannyi egyéni gond nyomasztja. S dolgozni, termelni kell, a gép mellett nincs idő, nincs ,,ideg”. holmi csip-csup szakmai kérdésekkel, az utánpótlással is foglalkozni. Való igaz, olykor egyszerűbb a majdani munkatársat, a félszeget vagy a bőbeszédűt egy kézlegyintéssel elintézni, kifutófiúként kezelni, igényes munka helyett keze be seprűt adni, takarítson csak. azzal is telik az idő, s legalább nem zavar . . . Csakhogy . . . Közhely igazság: a helyünkbe lépők olyanok, amilyenné mi neveljük- alakítjuk őket. S mi pedig azt szeretnénk, ha okosabbak, ügyesebbek lennének nálunk. A szakmunkásképzés korszerűsítésere irányuló törekvésekben nem véletlenül kapnak oly nagy jelentőséget a gyakorlati képzést folytató vállalatok, s velük a munkára nevelő kollektívák. A szakoktató mesterek számára tán a legnagyobb Őröm az volt, ha tanítványaik túlszárnyalták őket. A leendő szakmunkások tanításában is azt kell szem előtt tartani — szoros együttműködésben m iskolával —, hogy nem csupán a jelen feladatainak megoldására legyenek képesek, Hanem azokra a teendőkre is, amelyek húsz-harminc esztendő múlva várnak rájuk. S akkor a mesternek sem kell féltenie őket. Nagy László-emlékműsort adott a napokban a Vasas Művelődési Központban Ba- laskó Jenő a miskolci közép- iskolások számára. A sikeres költői esten a résztvevő mintegy 400 fiatal ízelítőt kapott a nemrég elhunyt költő munkásságáról és költői világából. Balaskó Jenő. aki nem csupán előadóművész, hanem zenei kísérője, szerkesztője is a műsorainak, valóban sokoldalú művész, hiszen maga is ir verseket és talán így mélyebb átéléssé! tudja tolmácsolni a költői világot, mint más előadók. A fiatal művész Budapesten a Műszaki Egyetem KlSZ-klubjának SZKÉNÉ A z érabossürrrp beszámoló szövegét az előadó felolvasta, következnek a felszólalások. A felszólaló kimegy a dobogóra, megpöcög- teti a mikrofont és elkezdi. Mondja, nagy várakozással tekintett a beszámoló elé, és most őszintén megmondja, hogy ezt a várakozást a beszámoló (az előadó oz egyik főnöke) teljes egészében kielégítette. Lényegre tört a beszámoló és színpadán szerepel rendszeresen, a klasszikus, a mai és a közelmúlt magyar lírikusainak bemutatásával, elsősorban József Attila, Nagy László, Pilinszki János és Weöres Sándor műveit adja elő, mint ő mondja népszerűsíti, missziót teljesít a magyar Ura minél jobb megismertetéséért. Balaskó Jenő Budapesten kívül az ország számos más varosában es településén adta már elő a műsorait, s most első ízben szerepelt Miskolcon. Még ebben az évben „Nagyon fáj’' címmel József Attila munkásságának bemutatását is tervezi a városban. átfogó keresztmetszetét adta a munkának. A feladatokat is kellő módon taglalta, megvilágította. A beszámoló egyébként tényleg jó volt. De honnan tudhatta ezt napokkal korábban a mostani felszólaló? Aki most o dobogón a már otthon, nagy gonddal megírt felszólalásra szánt szöveget olvassa fel. Nem mai gyerek! k. k. Szólam fpriskn» Másodfokú vízkoriátozás / Ozdon, Kazincbarcikán, Potnokon Mint ismeretes, a kozigaz- gatas év eleji átszervezésével Miskolc 25 városkörnyéki településsel bővült, a két közeli nagyközség, Ernőd és Szikszó pedig közvetlen megyei irányítás alá került. Tevékenységük összehangolása érdekében — természetesen a települések önállóságának csorbítása nélkül — a napokban Miskolcon városkörnyéki bizottság alakult meg. A bizottság elnökének Rózsa Kálmánt, Miskolc város Tanácsának elnökét választották meg, tagjai pedig a városi tanács elnökhelyettesei, s a két megyei irányítású nagyközség és az említett 25 település tanácsainak elnökei "lettek. Munkájukba bekapcsolódnak az MSZMP és a Hazafias Népfront városi bizottságai is, továbbá a város- környéki feladatok ellátásában részt vállaló szervezetek; vállalatok, szövetkezetek, intézmények stb. A bizottság léte elősegíti a városi tanács és a községi tanácsok egymás közötti új típusú kapcsolatainak a kibontakozását, kezdeményezi és segíti a közös távú fejlesztési célok megvalósftását, a kö- septávú és éves tervek összehangolását. -Javaslataival segítséget nyújt Miskolc és a városkörnyék egységes gazdasági arculatának kialakításában, az infrastruktúra minden területén a tevékeny együttműködésben. Vizsgál, intézkedéseket kezdeményez és ötleteket vitat meg azokban a témakörökben, amelyek a lakosság életkörülményeit érintik, s az éiAmte négy alkalommal rendezett ülésein tett állásfoglalásai ajánlás- jellegűek lesznek. Az év célkitűzéseiben többek között a városkörnyék vízellátásáról, a kereskedelmi hálózat fejlesztéséről, a közrend és a közbiztonság helyzetéről, s az építésügyi igazgatási társulások működésének a tapasztalatairól készült jelentések megvitatása szerepel majd. Az utolsó negyedév programjának fontos témáját képezi a VII. ötéves terv koncepcióinak az egyeztetése, összehangolása, s a köztisztasági feladatok javításának az újabb lehetőségei, különös tekintettel ezeken a településeken a szervezett szemétszállítás kiterjesztésére, a szemét el Helyezésére. {folytatás «* L oldalról) Megfelelő vízkorményoaá®sal elérhető, hogy ne csökkenjen tovább a tó szintje. (Tavaly, amikor naponta folyamatosan 25 ezer köbmétert vettek ki a tárolóból, a vízmagasság 4—5 centimétert csökkent) A szükségszerű intézkedésekkel sikerült elérni, hogy most már csak napi 13—15 ezer köbméter vizet vesznek ki a tárolóból a környék ellátására, a többit pedig a regionális vízmű többi üzemeiből pótolják. Ám még ez a csökkentett mennyiség is soknak mutatkozik, őszig így is nagyon visszahúzódna a vízszint. A korábban elrendelt elsőfokú vizlkorlátozást április 25-től másodfokú korlátozás váltja fel Özdon, Kazincbarcikán és Putnokon, illetve ezeknek a településeknek a térségében. Ez egyben azt jelenti, hogy a másodfokú korlátozás bevezetése után mindennap ellenőrzik az ipari nagyfogyasztók vízóráit és súlyos pénzbírságot fizetnek azok, akik a 15 százalékos csökkentést nem tartják be. Ugyanettől a naptóL égni)« 25-tól keadve tik« a kertek locsolása, ** »atomosán. Az Északimagyarorszáigi Regionális Vízműveknél a korlátozás súlyosbítása mellett az ellátási gondok enyhítésén is dolgoznak. Az ÉVl- ZIG-gel közösen oldják meg a Szeles-akna bányavízének hasznosítását, amihez az Országos Vízügyi Hivatal nyújtott anyagi támogatást, 19 millió forintot. (Ez a víz, jelenleg a Sajóba folyik.) A napi 8 ezer köbméter vizet felszíni medencébe vezetik, ott mésztejjel lágyítják, majd egy természetes szűrőrétegen keresztül átengedve jutnak a megfelelő minőségű ivóvízhez. Az ehhez szükséges öt kút fúrását április 11-én megkezdték. A másodfokú korlátozás bevezetésével, a fokozottabb takarékossággal remélhetőleg sikerül tehermentesíteni a lázbérci tárolót, amelynek árapasztója már harmadik éve nem csordult meg, ahol a szükséges és természetes fenék vízcserére sem kerülhetett sor. Egy nagyon várt csapadékos időszak talán csökkent hetne a jelenlegi gondokon. Hazank száMban Az ország-világ iránt érdeklődő olvasók figyelme az utóbbi időkben egyre inkább fordul a statisztikai kiadványok felé is, hiszen a számok nyelvén sok minden megismerhető. E szempontból ezért is mondható jelentősnek az az évről évre megjelenő kiadvány, amely praktikus formában elsőként ad számot társadalmi és gazdasági életünk helyzetéről, előző évi fejlődéséről. Minden esztendőben a legnagyobb példányszámban közreadott statisztikai gyűjtemény az a zsebkönyv, amely a Központi Statisztikai Hivatal számítógépein feldolgozott adatokat — a magyar könyvkiadásban rekordnak számító másfél hónapos átfutási idő alatt — közérthetően, tetszetős kivitelben adja közre. E hagyománynak megfelelően jelentette most meg a Statisztikai Kiadó Vállalat az 1983-as zsebkönyvét. Fél évszázados múltra tekint vissza ez a kiadványsorozat, amelynek első kötete 1933-ban jelent meg az előző két év adatanyagával. Folyamatosan látott évente napvilágot egészen 1948-ig, amikor is hosszabb kényszerszünet után 1956- ban hagyta el újabb kötet a nyomdát. Azóta viszont rendszeres a megjelenése, miközben tartalmában és formájában egyaránt sokat fejlődött az évtizedek során. A legfrissebb kötet >s számos színes ábrával, grafikonnal szemléltetve számol be 240 oldalon a tavalyi eredményekről, változásokról, jellemző adatokról. Így például részletes képet nyújt a népesség es népmozgalom alakulásáról, a foglalkoztatottságról^ a jövedelmekről és a főj gyasztásról. Életkorúimét nyeinkről a lakás és lakót környezet, a szociális ellátás. az. egészségügy, az oktatás és közművelődés, a sport helyzetét feltáró adatok tájékoztatnak. A társa) dalmi jelzőszámok között helyet kaptak a tudományos kutatás, a balesetek, a biztosítás és az igazságszolgáltatás legfontosabb mutatói is. Gazdasági eredményeink bemutatását a nemzeti jövedelem alakulásával kezdi a kötet, majd rátér az egyes népgazdasági ágazatok tevékenységének, teljesítményeinek szokásosan bö ismertetésére. Kiemelten foglalkozik a beruházásokkal é6 az energiagazdálkodással. Nem hiányoznak a lakossági szolgáltatásokra, a számítástechnikára és a kisszervezetek működésére vonatkozó adatok sem. A zsebkönyv függeteke átíogó ismertetést ad államigazgatási rendszerünkről, hazánk földrajzi és éghajlati viszonyairól, továbbá a devizaárfolyamok alakulásáról. Nemzetközi adatnia világgazdaság főbb folyamatainak megismerését segítik elő. A hazánk iránt érdeklődő külföldiek objektív informálásának is hasznos eszköze a kötet, mivel angol, német és orosz nyelvű változatban is kiadják. A számok nyelvén így tehát valóban ország-világ szerezhet reális ismereteket, pontos tényanyagot a mai Magyarországról. Munkavédelemről a DIGÉP-ben Munkavédelmi konferenciát tartottak a napokban a Diósgyőri Gépgyárban. Murányi Gyula vezérigazgatóhelyettes értékelte az elmúlt évi tevékenységet és szólt az idei főbb tennivalókról is. Elmondotta: a vállalatnál javult a munkavédelem, amihez hozzájárult például a munkakörülmények javítása, a zajártalom csökkentése is. Tavaly 342 üzemi Hol» eset történt, 66-tal kevesebb, mint 1982-ben; a balesetekből származó kieseti munkanapok száma 6934 nap volt, és ez 772 nappal kevesebb, mint a korábbi -évben, Korszerűsítették a gyárban a világítást, felülvizsgálták a gépek biztonsági berendezéseit, folytatódott az étkezőhelyiségek felújítása is. Riportfilm Ózdról özri) hétköznapok címmel február 28-án ötvenöt, perces riportfilmet sugárzott a televízió 4kz iparváros életéről, eredményeiről és gondj-arrőt! Most az első műsorban megismétlik az adást ma 16.58 órai kezdettel. Az ö névéből tényleg fogalom lett. Meg ruhadarab, olyasféle közkedvelt ruhadarab, a garbó, amelyet jószerivel bárki magára vehet. Ez pedig még a legnagyobb divatdiktátorok közál is csak kevésnek sikerült. Greta Garbo mégis évek óta a világ elöl elrejtve él, s nekem sehogyan sem fért a fejembe ugyan miért kell egy ilyen sikeres embernek az emlékeiből élnie, mikor nap mint nap az emberek előtt tündökölhetne. Hiszen a filmvásznon csodálva, vagy a tévé képernyőjén nézve, lényéből tényleg áradni vélem azt az igen-igen ritka tulajdonságot, amelyet magamban lefegyverző szépségnek szoktam volt nevezni. Az ilyen ember egy csapásra elnyeri minden szemlélője rokonszenvét. miért hát ez a nagy vissza- vonultság? Ugyan mi kényszeríti a csodálatos Garbót arra, hogy megfosszon bennünket lényének varázsától, s ugyan micsoda borzasztó aszkéta rejtőzik ebben a ragyogó szép asz- szonyban, hogy nem vágyik rajongóinak tekintetére? Minden bizonnyal valami nagy bűnt követett el, s önmagára szabott, önként ekkora büntetést, hogy napjait egyedül morzsolva éljen, ö, aki valójában addig élt igazán, amíg emberek között élt. F.gyszer-egyszer fölröppent a hír. itt, meg ott látták, még egy-két garbós, óriási fekete szemüveges képét is bemutatták, mögéje mindenki azt képzelt, amit-akit akart. Aztán egy fotóriporter megelégelhette, s évekig tartó vállalkozásba fogott: kamerájával meglesi Garbót. Irigyeltem <t fotóst, hiszen ilyen alanyt fényképezni nagyszerű munka lehet. Végre a fénykép elkészült, s bejárta a sajtót. Hunyorgó, kicsit előre dőlő. ezer ráncú ősz matróna tekint rám, leginkább nagymamámhoz hasonlít. S már nem a rejtőzködő Garbóra, hanem a fényképészre haragszom. (csendes) Nagy Jómét
