Észak-Magyarország, 1984. március (40. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-06 / 55. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1934. március 6., kedd A Van Szerződés tagállamainak javaslata a 110 laolamaii (Folytatás az í. oldalról) seny megszüntetésének, a leszerelésnek. A felszabaduló anyagi eszközöket a társadalmi-gazdasági fejlesztés céljaira lehetne fordítani, így a fejlődő országok ilyen szükségleteire is. A nemzetközi feszültség fokozódásának körülményei között különösen fontossá válnak a katonai kiadások befagyasztására és csökkentésére irányuló intézkedések. Minden államnak, főleg a nagy katonai potenciállal rendelkező államoknak, erőfeszítéseket kell tenniük a katonai kiadások befagyasztására és csökkentésére. Különösen jelentősek lennének ilyen intézkedések a Varsói Szerződés, tagállamai, illetve a NATO-tagországok részéről, hiszen ezekre az országokra jut a világ katonai kiadásainak nagy része. A Varsói Szerződés tagállamai a Politikai Tanácskozó Testület prágai ülésén, 1983. január 5-én elfogadott politikai nyilatkozatukban javasolták, hogy a Varsói Szerződés tagállamai, illetve a NATO tagországai haladéktalanul kezdjenek tárgyalásokat a katonai kiadások befagyasztásáról, és az azt követő százalékos arányban vagy abszolút összegben kifejezett csökkentésükről. Ezt a felhívást megerősítették és pontosították a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista- Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége párt- és állami vezetőinek 1983. június 28-án, Moszkvában tartott találkozóján. Akkor ismét felhívással fordultak a NATO-tagországokhoz: . haladéktalanul kezdjenek közvetlen tárgyalásokat a katonai kiadások befagyasztásáról 1984. január 1-i hatállyal, és folytassanak megbeszéléseket annak érdekében, hogy a későbbiekben e kiadásoknak kölcsönös, gyakorlati csökkentésére vonatkozó, konkrét intézkedéseket tartalmazó megállapodásra jussanak. Továbbra is érvényesek a Varsói Szerződés tagállamainak együttesen vagy külön- külön tett javaslatai a katonai kiadások befagyasztására és jelentős mértékű csökkentésére. A Varsói Szerződés tagállamai tárgyalási Javaslatuk megtételekor azzal számolnak, hogy a lehető legrövidebb időn belül konkrét megállapodásokat érnek el a katonai kiadások befagyasztásában és azt követő csökkentésében. Az így felszabaduló eszközöket a gazdasági és szociális fejlődés szükségleteinek kielégítésére lehetne fordítani, többek között a fejlődő országokban. A katonai kiadások csökkentésének hozzá kell járulnia a ^fegyverkezési hajsza megszüntetéséhez és az áttéréshez a leszerelésre. A katonai kiadások befagyasztásáról és csökkentéséről javasolt tárgyalások szerves részét képeznék a fenti cél elérésére tett általános erőfeszítéseknek. A Varsói Szerződés tagállamai kifejezik készségüket: együtt a NATO tagországaival kölcsönös erőfeszítéseket tesznek azért, hogy mindkét fél számára elfogadható alapon olyan, realista megoldásokat keressenek, amelyek lehetővé tennék a katonai kiadások befagyasztásával és csökkentésével kapcsolatos kérdések áttekintésekor felmerült nehézségek leküzdését. Felhívják a NATO tagállamait, hogy ugyanilyen szellemben tevékenykedjenek. A prágai és a moszkvai nyilatkozat javaslatainak kiegészítéseképpen a Varsói Szerződés tagállamai a következő lehetséges lépéseket ajánlják a katonai kiadások csökkentésére: — kölcsönös példa alapján a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai katonai költségvetéseinek kismértékű, jelképes, egyszeri csökkentése úgy, hogy minden állam maga határozná meg a csökkentés összegét. Ezt követően ezen költségvetések befagyasztása bizonyos időre, például 3 évre. Ez a javaslat hivatott elősegíteni az áttérést a katonai költségvetések további tárgyalások útján történő, még radikálisabb csökkentésére ; — első lépésként a Varsói Szerződés és a NATO nukleáris fegyverrel rendelkező tagállamai katonai költségvetéseinek egyidejű, előzetesen egyeztetett, közös összeggel történő csökkentése; az egyes országokra vonatkozó csökkentés - konkrét összegét az egyeztetett összegnek a bruttó nemzeti termék arányában történő felosztásával kell megállapítani; — a Varsói Szerződés és a NATO érintett tagállamai katonai költségvetéseinek olyan, konkrét leszerelési intézkedésekhez kapcsolódó csökkentése, amelyek a leszerelési tárgyalások során kerülhetnek kidolgozásra. A leszerelési tárgyalások minden egyes résztvevője a megfelelő megállapodás után megnevezné azt az összeget, amellyel csökkenti katonai költségvetését; — a katonai költségvetések felső határának kölcsönösen egyeztetett megállapítása, a jelenlegieknél alacsonyabb szinteken. A Varsói Szerződés tagállamai készek tanulmányozni más javaslatokat is a katonai kiadások befagyasztásával és csökkentésével kapcsolatos intézkedésekről. A Varsói Szerződés tagállamai szerint a katonai kiadások csökkentéséről szóló szerződéseket olyan módon kell végrehajtani, hogy minden szerződő fél bizonyos legyen azok teljesítésében. A konkrét megállapodások eléréséért maximális erőfeszítéseket kell tenni, érdemi, konstruktív légkörű tárgyalásokat folytatni; olyan intézkedéseket foganatosítani, amelyek hozzájárulnak a tárgyalások előrehaladását szolgáló kedvező légkör kialakításához, ám tartózkodni kell olyan lépésektől, amelyek megnehezíthetik a tárgyalásokat. Pozitív szerepet játszhatna a katonai kiadásokat illető kölcsönös mértékletesség csakúgy, mint más, hasonló, a kölcsönösségen alapuló intézkedés. Az elképzelések szerint ezeket a tárgyalásokat a két szövetségi rendszer minden tagországának közvetlen részvételével bonyolítják le. A Varsói Szerződés tagállamai abból indulnak ki, hogy a tárgyalások mielőbb megkezdődnek. Javasolják előkészítő konzultációk lebonyolítását ugyanolyan ösz- szeíételben, szakértői szinten, hogy megegyezzenek a tárgyalások céljaiban, időpontjában és helyében, valamint a részvétel szintjében és más kérdésekben. Az előkészítő konzultációk idejét és helyét diplomáciai úton lehetne egyeztetni. A Varsói Szerződés tagállamai úgy vélik, hogy a javasolt tárgyalások elősegítenék a politikai légkör javulását Európában és a világon, megfelelnének a nemzetközi helyzet folytonos romlása, a fegyverkezési verseny fokozódása miatt aggódó népek alapvető törekvéseinek. A Varsói Szerződés tagországai bíznak abban, hogy e javaslatukra mielőbb pozitív válasz érkezik. Budapesten íáreya! Luircmir Slraga! Legfelsőbb tanácsi választások A Szovjetunióban vasárnap ■ megtartott legfelsőbb tanácsi választásokat nagyfokú politikai aktivitás jellemezte. A Legfelsőbb Tanács két kamarájába — a nemzetiségi és a szövetségi tanácsba — közvetlen, egyenlő és titkos szavazással összesen 1500 képviselőt választottak meg ötéves időtartamra. Az időeltérés miatt moszkvai idő szerint már a szombat esti órákban megkezdődött a szavazás a Távol-Keleten; a Csukcs nemzetiségi körzetben, Kamcsatkán és a Kűri li-szige teken. Biztosították a szavazási lehetőséget a ritkán lakott területeken élők, a kutatóállomásokon dolgozók, a Szovjetunió határaitól távoli vizeken hajózok és az úton levők számára. A szovjet központi lapok hétfőn is piros betűs, ünnepi fejléccel jelentek mcg, s részletesen beszámoltak a választásokról. — A legfelsőbb tanácsi választások ismét bizonyítékát adták a kommunista párt és a nép megbonthatatlan egységének, megmutatták a szovjet embereknek a jövőbe vetett hitét — írja a Pravda vezércikke. A választások végleges eredményét várhatóan kedden hozzák nyilvánosságra. Kádár János fogadta Lubomir Strougalt, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi kormányának elnökét. Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására hétfőn baráti látogatásra hazánkba érkezett Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi kormányának elnöke. Délelőtt a Parlament de- legációs termében megkezdődtek a magyar—csehszlo-. vák tárgyalások. . A magyar tárgyalócsoport vezetője Lázár György, tagjai: Marjai József, Roska István külügyminiszter-helyettes, Nagy Kovács Gyula, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Vds János külkereskedelmi miniszterhelyettes és Kovács Béla hazánk prágai nagykövete: A csehszlovák tárgyalócsoportot Lubomir Strougal vezeti, tagjai: Rudolf Rohlicek miniszterelnök-helyettes, Jindrich Rehorek, a külügymi-. nisztef első helyettese, Alois Bloch külkereskedelmi miniszterhelyettes, Václav Urban, az Állami Tervbizottság elnökhelyettese és Ond- rej Durej, Csehszlovákia budapesti nagykövete. Az MTI tudósítójának értesülése szerint a szívélyes, baráti légkörű tárgyaláson Lázár György és Lubomir Strougal tájékoztatta egymást a két ország szocialista építőmunkájának helyzetéről és feladatairól, amelynek kölcsönös megismerése, hasznosítása jól szolgálja kapcsolataink további erősítését. Megállapították, hogy a Kádár János és Gustáv Husák tavaly őszi, prágai találkozóján kijelölt célok újabb ösztönzést . adtak együttműködésünk fejlesztéséhez. Az eszmecserét követően Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi "Bizottságának első titkára a KB székhazában fogadta Lubomir Strougalt. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón véleményt cseréltek a'nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, valamint a magyar—csehszlovák politikai és gazdasági kapcsolatok sokoldalú fejlesztésének újabb lehetőségeiről. Kifejezték meggyőződésüket, hogy a két szomszédos szocialista ország együttműködésének további kibontakoztatása a kölcsönös érdekek alapján eredménvesén szolgálja a népeink közötti barátság és bizalom elmélyítését. s egyben a szocialista közösség egységének erősítését. A találkozón részt vett Lázár György, valamint Ondrej Durej és Kovács Béla. Délután a két kormánvfő szűk körű megbeszélést tartott. A nap folyamán partnertárgyalásokra is sor került. Marjai József Rudolf Rohlicekkel folytatott esz-, mecserét. A Külügyminisztériumban Roska István és. Jindrich Rehorek, az Országos Tervhivatalban Kovács Gyula és Václav Urban, a Külkereskedelmi Mi- nisztériurr tan Vas János és Alois Hloch tárgyalt a kétoldalú kapcsolatokról. Este Lázár György és fe- , lesége a Parlament Vadásztermében díszvacsorát adott Lubomir Strougal és felesége tiszteletére. A díszvacsorán Lázár György és Lubomir Strougal pohárköszöntőt mondott. Horvátországi magyarok „A Horvátországi Magyarok Szövetsége a szlavóniai falvakban élő színházkedvelőknek lehetővé tette, hogy február 25-én pécsi színházlátogatáson vegyenek részt. A pécsi Nemzeti Színházban a Luxemburg grófja című operettelőadást látta Dály- hegy, Szenllászló, Körögy, Vinkovci, Cakovec, Jan- kovei, Haraszt f és Eszék érdeklődő közönsége. A pécsi utazás résztvevői az előadás megtekintése előtt megismerkedtek a város nevezetességeivel is.” „A telecskai művelődési ház környékén 400 négyzetméter földterületet parkosítanak. A Kiss' Ferenc Általános Iskola erdótele- pítői adják a fenyőket, a helyi közösség pedig a lombtiullató fákat." A két, találomra kiválasztott hír az Eszéken megjelenő „Magyar Képes Újságban” olvasható, a horvátországi magyarság mindennapos életének eseményeiről beszámoló krónikarovatban. Az év eleje óta immár hetente megjelenő 34 oldalas lapban a korábbinál nagyobb terjedelem jut a hírrovatnak éppúgy, mint a kisripor- toknak, a szórakoztató jel- • legű írásoknak, és a bővülés révén megvalósulhatott az olvasók régi igénye is: hat teljes oldalt a zágrábi, a,budapesti, az újvidéki és a belgrádi televízió heti műsora tölt ki. A lapot Tausz Imre fö- és felelős szerkesztő mutatja be, aid 1971 óta tölti be ezt a tisztségei: — A felszabadulás után Horvátországban 1949-ben, ' Eszéken jelent meg az első magyar nyelvű újság, a Néplap, az ugyancsak abban az' évben megalakult Horvátországi Magyarok Kulturális Szövetségének orgánumaként. Három évvel később a Zágrábban megjelenő Magyar Képes Újság váltotta fel, amely már illusztrált kiadvány volt. 1971-ben a szerkesztőség ismét Eszékre került át, itt él ugyanis a körülbelül huszpnötezernyi horvátországi magyarság legnagyobb tömege, több mint háromezren, s a lap vezetői fontosnak tartották a,z olvasókkal való szorosabb, közvetlenebb kapcsolat kialakítását. — A jugoszláviai nemzetek és nemzetiségek teljes egyenjogúságának újabb gyakorlati megerősítését látjuk abban, hogy a horvátországi képviselőház a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben is biztosította a szükséges anyagi fedezetet a heti megjelenésre váló áttérésünkhöz. Lapunkat Tito elnök 1973-ban a Testvériség—Egység ezüstkoszorús érdemrendjével tüntette ki. A Horvátországi Magyarok Szövetségének tevékenységéről Tröszt Sándor főtitkár beszél: — Feladatunk a köztársaságunkban élő magyar nemzetiség kulturális életének szervezése, támogatása, a helyi egyesületek összefogása, az oktatásügy előmozdítása. A Horvátországi Magyarok Szövetsége rendszeresen megjelentet évkönyveket. A legutóbbi évkönyv előszavában a következő Tito-idézet olvasható: „Ju-‘ goszlávia mindig nagy jelentőséget tulajdonított a baráti együttműködésnek és jó viszonynak minden szomszédos országgal, az egyenrangúság, szuverenitás, területi integritás és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elve alapján. Az ilyen együttműködés mindig kölcsönösen hasznos volt. Meggyőződésünk, hogy e térség minden országának és népének közös érdeke, hogy ezen elvektől vezérelve állandóan hozzájáruljon a fejlődéshez. E tekintetben jelentős szerepük van a nemzeti kisebbségeknek. Magától értetődik jogaik tiszteletben tartása nemzeti azonosságuk, nyelvük, kultúrájuk és szokásaik ápolására. Az, hogy a történelmi események elválasztották őket nemzetüktől. semmiképp sem vezethet nemzeti és etnikai hovatartozásuk, nyelvük és kultúrájuk tagadásához, különösen nem asszipiilá- lásukhoz azon nemzet részéről. amelynek országához most tartoznak. Mindig az volt az álláspontunk, hogy a nemzeti kisebbségek hidak, amelyek egymáshoz közelítik a népeket .. AJÁNDÉKBOLT Miskolc, Rákóczi u. 2. (A Pátriával szemben) Március 7-töl 21-ig nagy árengedménnyel vásárolhat vas-műszaki cikkeket szaküzleteinkb en VAS-MŰSZAKI SZAKÜZLET Arnót, Felszabadítók útja 70 VAS-MŰSZAKI SZAKÜZLET Miskolc, Vásártéri u. 13—15.
