Észak-Magyarország, 1984. március (40. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-21 / 68. szám

1934. március 21., szerda ÉSZAK MAGYARORSZAG 5 H Köztudottan energiazze- geny időket elünk. Az. ener­giává, való takarékossal va­lamennyiünk érdeke: min­denki a saját területén te­heti a legtöbbet ebben az ügyben. Így gondolták ezt a XVI. sz. Autójavító Vállalatnál, ahol tudjak, hogy az ener­giatakarékosság szempontjá­ból nagy snrepe van az üzemanyaggal való takaré­kosságnak. Nem mindegy, hogy milyen benzinből, mennyit fogyaszt egy gép­kocsi. Megkezdődött az őr- szagban egy program, amely­nek keretében a ZIL-teher- autókal IFA dízel-motorok­kal szerelik át. Ezzel párhuzamosan a mis­kolci vállalat kidolgozta, ho­gyan lehet a Robur teher­autók motorját Avia gyárt­mányú dízel-motorra kicse­rélni. Ez a csehszlovák gyárt­mányú motor paraméterei­ben megfelel az eredetinek, sőt mintegy 4 kW teljesil- mennyel erősebb is annál. Legjelentősebb eltérés üzem­anyag-fogyasztásuk között van: a Robur-motor 22,5 li­ter benzint fogyaszt 100 ki­lométeren, míg az Avia tí­pusú 15,5 literrel is meg­elégszik az olcsóbb gázolaj­ból. A prototípus elkészítése után a Közlekedéstudományi Intézet megvizsgálta a „Ro- via” elnevezésű teherautót. Megállapították, hogy a gép­kocsi rendelkezik a Robur és az Avia valamennyi elő­nyös tulajdonságával. Ennek alapján a Közlekedési Főfel­ügyelet kiadta a típusmódo- sitási engedélyt, és hozzájá­rult 250 teherautó átalakítá­sához. A csehszlovák Avia gyár­ral az Autókeren keresztül zajlottak a tárgyalások. Így jelenleg 100 motor behoza­tala biztosított, a további­akról még folynak a meg­beszélések. Az első szállítás április végére várható. Mihók Rezső az autójaví­tó vállalat igazgatója el­mondta, hogy a közületek részéről nagy igény mutat­kozik az átalakításra. Je­lenleg 172 rendelés szerepel a nyilvántartásukban. Ért­hető a nagy érdeklődés, hi­szen havonta 2500 kilométer megtételét feltételezve alig több, mint másfél év alatt megtérül az átalakítás költ­sége. A motor kicseréléséhez egj'ébként az Autóíelügye- let előzetes engedélye szük­séges. Erre azért van szük­ség, mert az átalakítás után a gépkocsi vizsgaköteles. Ép­pen ezért gazdaságosabb, ha egyéb felújítás, javítás el­végeztetése mellett kerül sor az új motor beépítésére. Az autójavító 4 napos átfutási idővel tudja vállalni az át­alakítást és naponta egy te­herautó készülhet el. Az országban egyedül itt végzik a Robur teherautók ilyen átalakítását. Ha tevé­kenységüknek sikere lesz, készek más autójavító vál­lalat számára is átadni a technológiát. Így lehetőség nyílik arra, hogy az ország­ban máshol is elvégezhessék ezt a jelentős üzemanyag­megtakarítást eredményező átalakítást. — papp — Biztonságos sícipő A Grazi Műszaki Főisko­lának és a bécsi Munkabal­eseti Kórháznak a szakem­berei éveken át kísérletez­tek, hogy megállapítsák, mi­lyennek kell lennie annak a sicipőnek, amely a legin­kább védi bukás esetén' a sipcsontol a töréstől.. A kutatók 33 csőn Iparon mérték a sípcsontok hajlító­szilárdságál. A vizsgálatok azt mutatták, hogy a hajlí­tószilárdság körülbelül a sípcsont alsó nyolcadában a legkisebb. A láb tehát ott a legveszélyeztetettebb, annak ellenére, hogy a sípcsont át­mérője a középtől lefelé csökken, ám a bokaízület előtt ismét megnagyobbodik. A törési ellenállás azonban nem egyedül a csont átmé­rőjétől, hanem falvastagsá­gától is függ, márpedig a csonttal vastagsága felülről lefelé folyamatosan csök­ken. A kutatók véleménye szerint ezért az a magas szá­rú sícipő, amely körülbelül az alszár feléig ér, óvja leg­jobban a sípcsontot bukás­kor. Leninvárosban Országos hőlégballon' verseny A IV. országos hőlégbal­lon-verseny megnyitójára ke­rült sor március 20-án dél­előtt Leninvárosban. 1.979 óta idén már negyedik alkalom­mal ad otthont a Tisza-parti város a hőlégballon-sport legjobbjainak. A 10 órakor kezdődött ünnepélyes meg­nyitón Éles Gábor, az MHSZ Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei vezetőségének titkára üdvözölte a versenyre érke­zett tizenegy csapatot. Ezt követően Lábas József, az MSZMP megyei bizott­ságának osztály vezetője szólt a nyitóünnepség résztvevői­hez. Többek közölt elmond­ta, hogy az MSZMP Politi­kai Bizottsága immár más­fél évtizede azt a célt tűzte a Magyar Honvédelmi Szö­vetség elé, legyen ez a szer­vezet alapvető bázisa a la­kosság, és különösen az if­júság hazafias és honvédel­mi nevelésének, felkészítésé­nek, valamint a honvédelmi jellegű tömeg- és verseny- sportnak. Az eltelt évek ta­pasztalatai azt bizonyítják, hogy az MHSZ élt az adott lehetőségekkel. Az MHSZ miskolci repü­lőklubja létszáma, technikai felszereltsége tekintetében is az ország egyik legnagyobb repülőklubja, s az itt dolgo­zóknak is dicséri a munká­ját az, hogy a megye, illet­ve Lenin város már negye­dik alkalommal rendezheti ezt az országos hőlégballon- versenyt. A verseny megnyitója után a program szerint, már a hőlégballonok vették volna át a főszerepet, ám az idő­járás egyelőre közbeszólt. Az erős szél miatt elmaradtak a felszállások, így a csapatok a szálláshelyre vonulva vár­ják, mikor kezdődhet végre az igazi verseny, amelyen három versenyszámban ve­télkedhetnek a csapatok március 25-ig, a győztes számára kiírt kupáért. (csendes» Forgalmi csomópont Miskolcon, a volt Ady-hidon néhány évvel ezelőtt új forgalmi csomópontot alakítottak ki az építők. Azóta bebizonyosodott: a csomópont áteresztőképessége elegendő a forgalom lebo­nyolításához, ritka a torlódás. Ez nem kis dolog, hiszen a képünkön is látható út a 3-as fő közlekedési út részét képezi. Miegymás a kenyérben Ha elmarad a kóstoló Szerkesztőségünket nem­régiben böszült férfiember kereste fel, magával hozván bőszültségének tárgyát és bi­zonyítékát: egy vekni elfeke­tedett. megkövesült valamit, amit születésének pillanatá­ban még kenyérnek nevez­tek. — Itt van ni, láthatják, ezen élnek a zsujtai embe­rek! — koppantottá elénk Matyi Gyula a kővé vált ke­nyeret, amire megkövültén meredtünk mindannyian. Szó, mi szó, ilyen csudát ritkán lát a finnyás ízlésű, többfé­le cipóhoz is szokott miskol­ci ember. És ömlött belőle a panasz. Hogy általában a kenyérben mi minden található. Szög, szemes kukorica. spárga, egérfarok. Legutóbb pedig minden falat megcsikordull a szájban, mintha búzaliszt he­lyett kavicsból sütötték vol­na. Ez mégiscsak felháborí­tó! Mert Zsujtán ugyan nem érint 150 embernél többet a dolog, de a sütőüzem tíz község több mint ötven bolt­jóval egymilliárd fölött van az az összeg, amelyet a Tokaj-hegyaijai Állami Gazdasági Borkombinát a megalakulása óta eltelt 13 esztendő alatt a szőlészet- borászat korszerűsítését szolgáló különböző beruhá­zásokra költött. Ezzel saját vállalatának gyarapításán kívül, nagybein hozzájárult az egész történelmi borvi­dék fejlesztéséhez, a tokaji bor versenyképességének és világhírének megőrzéséhez. De a borkombinát hatása érezhető a többi nagyüzemi szőlőtermelő gazdaság, sőt a kistermelők gazdálkodá­sán, szőlőtelepítésén, kor­szerű művelésmódján. Mind­ennek következtében az egész tokaj-hegyaijai táj arculata is kedvezően meg­változott. Erről nemcsak a szakem­berek, hanem a Tokaj- Hegyaljára mind nagyobb számban érkező hazai és külföldi kirándulók is meg­győződhetnek és bizonysá­got is tesznek. Hiszen Sá­toraljaújhelytől Szerencsig, Tokaitól Abaújszántóig — mintegy 70 kilométeres hosszúságban — pompás lát­ványt nyújtanak a kordo- nos ültetvényekkel betele­pített vulkáni eredetű he­gyek. dombok oldalai. A borkombinát beruhá­zásai. ésoeclig a több száz hektárnví űi szőlőültetvé­nyek. öntözőberendezések, szőlő- és borfeldolgozó üze­mek, új pincék és szociális létesítmények közül a nagy teljesítőképességű tolcsvai palackozó a legjelentősebb. Építése két ütemben tör­tént. Előbb csak egy sza­laggal dolgozott a nyugat­német Seitz cégtől vásárolt modem berendezés, de ez­üaem, amelynél nagyobb, modernebb hazánkban, de talán KözépTEurópában sincs. Az üzemhez hatal­mas, ezüstösen csillogó, saválló acéltartályok tar­toznak. Ezekből vastagon patakzik az érett, erős, za­matos tokaji a palackozó­A feledés itala Három puttonyos a tokap nyakasba zel is megtöltöttek évente mintegy 20 millió félliteres fehér és hétdecis zöld raj­nai üveget jóféle tokajival. Aztán felállították a máso­dik gépsort, amely az első­nél már jobban automati­zált. Ezt az is bizonyítja, hogy míg az első gépsornál 27-en dolgoznak, a máso­diknál már csak 16 mun­kásra van szükség. A má­sodik ütemben elkészült a gépi csomagoló is. ahonnan szalag szállítja a megrakott dobozokat a szintén új rak­tárba. Mintha a görög-római vi­lágbeli boristennek, Bac- chusnak a csarnokába lép­nénk. olyan hatást lesz. iánk a tolcsvai palackozó­ba. Az üvegek a „mosodá­ból” megtisztulva, szalagon sorakoznak, hogy elindulja­nak a palackozással járó úton. Látogatásunkkor a gép éppen 3 puttonyos aszúval töltötte meg a Eélliteres, sa­játos tokaji, nyakas üvege­ket. Aztán nagy körben. csörömpölve haladnak ..ál­lomásról állomásra", s köz­ben minden „kitérőben” történik velük valami. Az egyik bel yen egy hatalmas kávédarálőra emlékeztető tartályból parafadugót kap­nak, amelyre odébb ara­nyos — a száraz borokra ezüstös — kupak kerül, majd a nyakára védjegyet a hasára pedig emblémává’ ellátott címkét ragasztanak. A gép olyan „okos”, hogy ha az üveggel valami tör­ténik, például nincs ledu­gaszolva, vagy netán a szá­ja megrepedt, rögtön „ész­reveszi”. nem tesz rá ku­pakot. s ezt fényvillanással jelzi. Egy baboskendös lány gyorsan odanyúl, és az ilyen palackot leveszi a sza­lagról. Mert hogy el ne felejt­sük, a két gépsornál csupa lány meg asszony vigyázza a szalagokat, hogy minden szép rendben haladjon, semmi bánlódásuk se essék a férfinép kedvelt nemes italának. S miközben az aranyló nektárral telt pa­lackok csörrenve, katonás rendben haladnak a lányok, asszonyok sorfala között a végállomás, a dobozoló, majd pedig a raktár felé, a nagy francia író, Anatole France lelkendező sorai jár­nak az eszünkben amelye­ket a hires nektár iszoga­tó sa közben vetett natúrra: ...A tokaii a feledés itala\ Milv boldog lehet az a vi­dék. ahol ilven mézédes források törnek frl a por­hanyó földből! Ml íven jó­kedvű. kieevensúlvozott. egészséges nén lnkbntlk a magvar Tokaiban! Mllv de­rűs harmónia lakba!ik ott! Ölnek az aranvfolvó nart- ián. és kedvüv szerint me­ríthetnek belőle . . TTervi József ját látja el. Ám ők nem hagyták annyiban. A kenye­ret az emberek visszavitték a boltba, a boltos vissza is vette, s a szövetkezeti gyű­lés forradalmi hangulatban zajlott. — Az kérem nem igaz, hogy megjártuk — meséli később egy zsujtai lakos. — Leöltük a disznót, sütöttük a vért, szeltük hozzá a fris­sen vett kenyeret, a komám­nak majd’ kivitte a maradék fogát. Homok vagy mi a fe­ne lehetett abban... Ha ak­kor meglátjuk a sütőüzem vezetőjét, hát ő kerül a füs­tölőre! Azt nem mondom, hogy mindig ilyen a kenyér, de máskor is előfordult már, hogy morogtunk miatta. A kifli és zsemle is elég gyak­ran kerül a szárítózsákba, a jószág több hasznát veszi... A község „mindenes” bolt­jában Kerenyi Endre több, mint húsz évig dolgozott. Öt találtuk ott most is, mert a jelenlegi vezető, a felesége megfázással az ágyat nyom­ja. Ősz hajú, szemüveges férfi, rózsás arcán békebeli nyugalom. Szabad idejében leginkább népdal-, most leg­utóbb a munkaidejében ke­nyérgyűjtéssel foglalkozott. — Mit tehettem volna? Visszavettem minden kenye­ret, az árát visszafizettem. Tele volt olyan veknikkel a bolt amitől a helybeliek sze­rint még a jószágot is kiteli a hideg. Egyébként ez a mi­nőség nem jellemző, inkább a péksüteményekre gyakori a panasz. Most csend van, mert a sütőüzem szünetel egy ideig a szabadságolások miatt, és máshonnan kapjuk a kenyeret. Több mint húsz kilométer ide Gönc, ahol a sütőüzem vezetője. Kerekes István ki­törő lelkesedéssel fogad, majd látogatásunk célját megtudván, elkomorodni. — Ismerem én az ilyen embereket, mint ez a Matyi Gyula. Több mint harminc évig voltam maszek pék, sokszor vásárolt nálam, most meg telekürtöli a fél vilá­got, hogy itt rossz kenyeret sütnek! — Nem volt igaza? — Na ... az a sütés tény­leg nem sikerült. A malom­ban karbantartás volt. es egy darab malter levált a plafonról, beleesett a lisztbe, tönkretette az akkori dagasz- tást. Azt érezték a foguk alatt az emberek. Üzemi bal­eset az ilyen ... nem fordul elő mindennap. Na. de hogy spárga, meg szög, meg egér­farok?! Ez hülyeség! Ilyet csak az állíthat, aki nem tudja, hogy a mi centrifugá­lis szitáink nemhogy az egér farkát, de. magát az egeret is lisztté őrli. ízzé-porrá zúz­za a konzervdobozt is! — És potyog még a vako­lat? — Már hogy potyogna! A karbantartást elvégezték, most rend van és- tisztaság. Az a baj, hogy nem vettük észre a hibás szériát. Pedig selejtezhettük volna az egész sütést. Akkor nem kerül az üzletekbe. Ha a szabadságo­lások letelnek és hozzáfo­gunk a munkához, majd job­ban vigyázunk. Az utolsó mondat jogán: a jó háziasszony, mielőtt tálal­ná, megkóstolja a saját főzt- jét. Ezt a pékek is megfo­gadhatnák ... Keresztény Gabriella Kistermelők borbeintatója A Hazafias Népfront mel­lett működő Kertbarátok és Kistenyésztők Társadalmi Szövetsége a MESZÖV-vel és a Kertszövetkezetek Akadé­miájával közösen idén is megrendezi a kistermelők borbemutatóját, versenyét. Az immáron II, megyei és V. miskolci borversenyen bárki részt vehet saját ter­mésű fehér és vörös szőlő­borokkal, illetve gyümölcs­borokkal. A benevezni szán­dékozók a bormintákat már­cius 23-án pénteken 8-tól 18 óráig. 24-én. szombaton 8-tól 12 óráig adhatják le Miskol­con a MÉSZÖV oktatóter­mében (Baross G. u. 17.). ahol valamennyi versenybe benevezett bort jegyzőköny­veznek és sorszámmal lát­nak el. (A zsűrizéskor a bí­ráló bizottság ugyanis csak a borok sorszámát ismerte­ti.) Minden benevezésre szánt borfajtából egy liter­nyit kell a nevezéskor be­adni. A fehér borokat literes fehér, a vörös- es gyümölcs­borokat literes zöld. parafa­dugóval lezárt üvegben ké­rik a termelőktől a rendező szervek. A borbemutatón legjobban szereplő borok termelőit arany-, ezüst- és bronz oklevéllel, valamint értékes díjakkal jutalmaz­zák a rendezők, illetve a legjobb borok teszt vehet­nek áprilisban, elsősorban a termelőgazdaságoknak ren­dezett megyei borversenyen.

Next

/
Thumbnails
Contents