Észak-Magyarország, 1984. március (40. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-15 / 63. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1934. március 15., csCItörtök A ,-,Hcnap műtárgya” Forradalmi márciusok ta­vaszára, tavaszok forradalmi március-lendületére kezdünk megint emlékezni. Nem le­het tehát másként: a Bor­sod—miskolci Múzeumban a „Hónap műtárgya” kiállítás sorozatában ezúttal az 1848 —49-es szabadságharchoz kö­tődő tárgyiasult emlékeket válogattuk bemutatásra. Miskolc a vértelenül for- radalmasult március 15-i események után a szabad­ság harcának fontos köz­pontja, sok jeles esemény színhelye, fontos katopai bázis volt. A történetet pa­pírra vetők megfogalmazása szerint „a gazdasági támo­gatás mellett elsők között alakult meg a miskolczi ön­kéntes vagy márcziusl nem­zetőrség”. A mostani kiállításon ler- meszetszerüleg ehhez kap­csolódó tárgyak láthatók. A juraluskard — péidául —, amely „erősen hajlított ívű, fekete kardkotóvel ellátott. Fém, T-alakú markolat- kereszlvasa enyhén görbí­tett. Pengéje jelzés nélküli...” Laiható egy nemzelörszalag, a harmadik században szol­gált Tóth Endre szalagja ... És megtekinthető egy nem- zelói csákó. aminek címere külön figyelmet érdemel: egy szárnyas angyalfej alatt mérleget és koronát tartó oroszlán van . . Mindezek mellett bőséges írásbeli dokumentum segíti a látogatót, az események zajló, áradatában eligazodni. Mert vidékünkön, s így Mis­kolcon is igen forgatagosan követték egymást az esemé­nyek. Seregekkel megfordult itt Klapka, Görgey, Mészá­ros Lázár, Dembinszky tá­bornok ... És természetesen a szabadságot védő harcosok ellenségei is. • Csatákról, diadalokról es vereségekről szólnak az írás­beli hirdetmény-dokumentu­mok. Lelkesítő és szívszorító szavak és mondatok. Mert, mint olvasható lesz: „A harc koczkajáték, melyben a veszteség és diadal egymást váltogatja.” Például: „A ja­nuár 4-diki Kassai csata reánk nézve nem kedvezően ütött ki . . . A borsodi veres szalagosok általában jól vi­selték magokat, egy osztálya pedig az elöcsatázók sorában hősi lélekkel haladt az el­lenség sorai leié .. Olvasható lesz a kiállítá­son az a dokumentum is, amelyben Éossuth — 1848. december 13-án — Szemere Bertalant Felső-Magyaror- szágon teljes hatalmú kor­mánybiztossá nevezte ki, a kihirdetés másik lapján pe­dig Szemerének a buzdító és fegyelmező gondolatai kö­zött ezek a sorok: „Alulirt. ki az országos honvédelmi bizotmány tagja, kikérte magának a kettős szeren­csét, hogy védhesse e vidé­ket, melynek szülötte is, képviselője is.” Minden márciusi lendület, hazafias hősiség ellenére, a szabadságharc vesztesei let­tünk. Miskolcon 1349. augusz­tus 25-én hirdették ki vég­legesen. hogy a szabadság- harc elbukott. Mások mel­lett a Kossuth-bankókat is köteles volt mindenki be­szolgáltatni: „1849. novem­ber 17-én Miskolczon az őr- ház előtt ezeket a bankje­gyeket elégették.” (146 995 darabot — 763 268 Ft érték­ben.) Ezt a kiállítást minden bizonnyal fölös buzgalom megtekintésre ajánlani. (C. n. j.) Ma reggel nyílik Központi kertészeti ' áruda Miskolcon Akik. évtizedek: óla — akár csak az önellátás szintjen — kerleszkednek, vagy telek­hez jutva, mostanában kez­denek ismerkedni e sajátos ágazattal, azoknak nein kell bizonygatnunk, hogy milyen sok szaporítóanyag, eszköz, szerszám szükséges a tevé­kenység zavartalan lolytala- sához. S ezek az anyagok, eszközók — beszerzendő te­leiként — általában nemegy alkalommal jelentkeznek, hi­szen a kipusztult, kiörege­dett fát, cserjét újjal kell pótolni, a vetőmagvakra, a lágyszárú növényekre, zöld­ség- és egynyári ■ virágpa­lántákra minden évben is­mételten szükség van. Mis­kolcon és környékén több tízézer kiskerttulajdonos, kis­termelő szaporítóanyag-ellá­tását ez ideig mindössze két aruda, lerakat végezte. Ezek is főleg gyümölcsfára szako­sodtak, így másfajta igények kielégítése elég nehézkes, vagy egyáltalán lehetetlen volt. Ezt a gondot szándé­kozik megszüntetni — rend­kívül ügyes ötlettel — a Mis­kolci Kertészeti Vállalat, amely a központi telephelye mellett központi árusítótele­pet hozott létre, ahol a saját előállítású, illetve az ország szinte valamennyi faiskolá­jából beszerzett szaporító­anyaggal igyekszik a terme­lési kedvet fokozni. A ma reggel 8 órakor megnyíló te­lepen árusítanak gyümölcs­fákat és -bokrokat, díszfákat és díszcserjéket, az ültetés, palántázás idején pedig zöld­ség- és virágpalántákat, ezen­kívül sokféle szőlőoltványt és rózsafajtákat. Az Unió Áfész jóvoltából a termelés­hez nélkülözhetetlen eszkö- gok, szerszámok is megvá­Alarckészitő 99 éve születelt Aba Novák Vilmos Önarckép Genthon István Aba No­vak Vilmost „magános bolygódnak nevezte, olyan festőnek, akinek életműve ugyan jellegzetesen husza­dik századi, ám sok min­denben eltér korának irányzataitól. Az izmusok kialakulásának idejére es­tek tanulóévei, kezdetben őt is megcsapta egyik-má­sik: a posztimpresszioniz­mus, a kubizmus. de hama­rosan elemi erővel tört l;i belőle az eredendő elbeszé­lő hajlam egy témaellenes festészeti korban, bár a modernség szinte a véré­ben volt, minden korszerű eszközt birtokolt. Az ember és az élet érdekelte, nem az izmusok, arra töreke­dett, hogy — saját szavai­val szólva — „életes” le­gyen. Mesélni akart a vi­lágról — szélesen, nagy ere­jű ecsetvonásokkal, deko- ratívan, lebírhatatlan élet­örömmel. Festészetének másik állandó eleme a gro­teszk. ezért test cirkuszi képeket, bohócokat, vásári sokadalmat — az élethez ugyanis a visszája is hoz­zátartozik. Törvényszerű volt, hogy a kirobbanó me- selökedv a monumentális falíestészet felé fordította: szegedi, pannonhalmi, jász- szentandrási, városmajori templomi freskói szinte eposziak. Nagy összefogla­lók a világról vallott néze­teiről. Kilencven éve, 1894. már­cius 15-én született, s 1941 őszén halt meg. Hazai és külföldi dijakkal ismerték el munkásságát (1940-ben például ő kapta meg a hí-' rés velencei biennale nagy­díját). Hosszas szünet után, 1962-ben volt először nagy­méretű. gyűjteményes kiál­lítása, azóta ismét elismert értéke a huszadik századi magyar festészetnek. Életé­ről. művészetéről Supka Magdolna írt alapos, rész­letes monográfiát. Aba No­vák Vilmos kilencvenedik Születésnapján érdemes fel­lapozni, hogy akik nem is­merik, megismerjék, akik pedig már ismerik, fölfris­sítsék emlékezetüket, (T. M.) Hatezer diák zenét katlploti A taps és füttykoncert 9 — akárcsak egy beal­hangversenyen — egy­szerre tört. ki. Háromezer te­nyér verődött össze, s leg­alább ezren fütyültek. A miskolci sportcsarnok alkal­mi hangversenydobogóján megjelent a Benkó együttes. Nekik így jár ki a tetszés­nyilvánítás — a dixieland koronázatlan hazai királyai, akiknek jó híre már régen túljutott az országhatárokon is. Az összevont ifjúsági hangversenynek kétségtele­nül a Benkó volt az első számú együttese. Akikért szívesen ültek fel az autó­buszra bárhol, hogy Miskol­con meghallgassák őket. Az Országos Filharmónia minden esztendőben szervez legalább egy összevont hang­versenyt ifjúsági bérletlu- lajdonosainak. Idén a dzsesszre épült ez a hang­verseny, s két előadáson összesen hatezer közép- és általános iskolás bérlettulaj­donos hallgathatta meg együtt a koncertet és a hoz­zá tűzött magyarázatokat, amelyeket Gonda János mondott el. Az illusztrációt pedig a már említett Benkó együttes, Berki Tamás ének­művész, valamint két szek­szárdi együttes szolgáltatta; a Big Band zenekar és a Spirituálé együttes. Az utób­bi két együttes egyébként kellemes meglepetése volt a hangversenynek. A Big Band, vezetője Pecze István, a harmincas évek nagyzene­kari dzsessz-stílusát képvi­seli, s feszesen előadott szá­maikban néhány virtuóz szólóbetét mellett az árnyalt, szép megoldásokkal hívták tel magukra a figyelmet. A Spirituálé együttes — veze­tője Kocsis Antal — nagy átéléssel, tisztán, bravúrosan szép megoldásokkal adta elő számait, s esetükben igen­csak sajnálhattuk, hogy a sportcsarnok akusztikája ugyancsak sok kívánnivalót hagy maga után. Berki Ta­más mind a spirituálé, mind a blues' műfajában kiváló előadóművész, rendkívül szuggeszlív hatású. A Ben­kó együttesről pedig való­ban csak felsőfokban lehet írni. Égy ifjúsági hangverseny­ről nehéz — s talán nem is kell — szabályszerű hang- versenykritikát írni. A mű­vészi élménynyújtás ebben az esetben ugyanis szorosan összefonódik az ismeretadás szándékával is — az ifjú­sági hangversenyekben leg­alább annyi az oktató szán­dék, mint a művészi él­ménynyújtás ígérete. De fel­tétlenül elmondandó: tiszte­letre méltó áz Országos Fil­harmónia törekvése, hogy valóban magas színvonalon formálja az ifjúság zenei ízlésvilágát, olyan művészi alkotásokat közvetítsen ma­gas művészi fokon, amelyek a mar említett kettős célnak megfelelnek. Egy ifjúsági hangversenyen közreműköd­ni éppen ezért nagyobb fe­lelősség is. Jó tudni, tapasz­talni, hogy a hangversenyt meghallgatok többsége első­sorban zenét hallgatni jött el a sportcsarnokba — át­adták magukat a muzsika élvezetének. Még egy tanulságot érde­mes talán megvonni — füg­getlenül a bérletes hangver­seny milyenségétől. A két szekszárdi együttes fellépése, meghallgatása után csak megerősödött a gondolat: jó lenne, ha a hazai vidéki ze­nei életről — egymás zenei életéről, kiváló együtteseiről — nemcsak ritka, alkalom- szerű ismeretekkel bírnánk. Cs. A. Nézőtéri meditáció mese E héten elsősorban a bűn­ügyek kedvelői szórakozhat­nak jól a miskolci premier- mozikban. Két olyan új film is bemutatásra kerül mától, amely a krimik kategóriájá­ba tartozik. Az egyik ezek közül a Halál a Jelszálló ág­ban című szovjet film, Ha­szon Bakajev munkája, amely egy, a szovjet főváros­ban működő, kereskedelmi ügynökségnek álcázott Ide­gen kémhálózat munkáját, il­letve leleplezését mutatja be rendkívül izgalmasan, fe­szült drámaisággal, meglepő fordulatokkal, a hasonló fil­mek legjobb kellékeinek nagyszerű alkalmazásával. Szocialista országunkban adódó bűnüggyel kapcsolato­san régen láttunk ilyen iz­galmas, ilyen jól megcsinált bűnügyi történetet. A másik bűnügyről, a Bizonyítási el­járás című japán filmről ke­vesebb jót lehet elmondani. Először is rettenetesen hosz- szü. vontatott, keveredik ben­ne a közönséges bűncselek­mény. a japán lakosságnak a második világ háború bam ott járt amerikai • katonákkal szembeni gyűlölködő emléke­zete és a könny csórd ító me­lodráma. Valami olyasmi is kiolvasható e filmből, hogy a háború még több mint har­minc év után is újabb bű­nöket szül, de egészében jó adag türelem is kell e film végignézéséhez, noha fordu­latokban, halottakban nin­csen hiány. Közép-európai néző számára szokatlanok a japán nyomozati eljárások, a japán gondolkodásmód. A film egyébként részben To­kióban, részben New York­ban játszódik. A hét harmadik új filmje a csehszlovák Patakfia és a Nap című mesefilm, amely­ben a király lánya és a sze­gény favágó fia, akik egy napon születtek, sok-sok ka­land után egymáséi lehet­nek. Mesefilm, de felnőttek­nek sem unalmast (benedek) Egy kocka a Lola című NSZK-filmdrámóból, Reiner Werner Fass­binder alkotásából, omely most irt a miskolci stúdiómoziba. Nézőpont Keimes Egyik középiskola tanári szobájába akartam bemenni. Automatikus mozdulattal nyúltam a kilincshez... és egy gombot találtam az ajtón. Gombot, amit nem lehet le­nyomni, elfordítani, megmozdítani, csak arra való, hogy a tanáriból kilépő behúzza maga mögött az ajtót. Vagyis: ezen az ajtón csak kulccsal lehet bejutni, vagy, ha belül­ről kinyitják. Miért? Miért van ez így? — kérdeztem a tanárnőtől, aki. tői megtudhattam, hogy nem szeretik, ha a diákok benyit, nak a tanáriba. Idáig rendben is lenne a dolog... ha az ajtón kilincs lenne, hiszen lehet - sőt az illem szerint kötelező — ko­pogtatni minden ajtón, és csak akkor illik azon belépni, ha belülről válasz érkezik a kopogtatásra. Nem hiszem, hogy a tanulók többsége ne tudná ezt, aki pedig még sincs tisztában eme illemszabállyal, azt meg kell arra ne­velni ... ez is pedagógiai feladat. De a tapasztalatom alapján, úgy látszik könnyebb egy­szerűen elzárkózni, megakadályozni, hogy szabadon belép­hessünk a tanári szobába.. ezzel a gombbal kiszűrtek minden esetleges kellemetlenséget, de a feladatot is. Sőt): továbbgondolva a cfolgot, azt hiszem elkövették azt az antipedagógiaí hibát is, hogy ránevelik a fiatalokat: van­nak ajtók, melyeken nem lehet egyszerűen át- és bejutni. Márpedig, akit erre nevelnek már tizenéves korában, az felnőtten is vagy tétován ácsorog, topog és izgul olyan ajtók előtt, melyek indokolatlanul vannak zárva ... vagy dühében meg sem kísérel bejutni azon. Holott: az ajtók mögött olyanok ülnek, akiket az ajtók előtt ácsorgók érdé. kében ültettek oda, abba a bizonyos székbe. Van vezető, aki tudja azt, és nyitva is áll minden beosztottja előtt az ajtaja és van vezető, aki titkárnői as’tolokkH. egvik szo­bából a másikba üzemelő telefonnal barikádozza el ma­gát, és ezáltal megtorpanja a köz- és maqánüavekben őt Felkereső embert. Netán az ilyen vezetők olyan iskolába jártak, ahol nem lehnte*» lenyomni n tanári szoba kilincsét? (szendrei) sárolhatók a helyszínen. A központi kertészeti áruda egész évben üzemel (nyáron az eszközök mellett konté­neres szaporítóanyagot for­galmaznak!, hétköznapon­ként 8-tól 18, szombaton 8- tól 16, vasárnap 8-tól 12 órá­ig­(ha)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents