Észak-Magyarország, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-08 / 32. szám

1984. február 8., szerda ÉSZAK.MAGYARORSZÁG 5 Nem lakóház lesz Hogyan hasznosítják az Express-házat? Azépítők jószándékból húzzák az időt A baromfiudvar szomszédai- Ha a farkamnál fognak meg, csodálható, hogy ilyen képet vágok? Fotó: Üdvardy József A belváros egyik jellegze­tesen miskolci épülete a Széchenyi István út 107. szám alatti ház, vagy aho­gyan a miskolciak emlege­tik, az Express ház. Nagyon érzékenyen érintette a kör­nyező hivatalok, üzletek dolgozóit, a vidékről beuta­zókat a jó konyhájú Exp­ress étterem bezárása, de az egész ház sorsát élénk érdeklődés kíséri, hiszen szem előtt van az épület. Mindenki tudja, hogy to­vább már nem lehetett ha­logatni a felújítást, mert a ház a szó szoros értelmében végelgyengülésben szenve­dett. A Miskolci Építőipari Vál­lalat kapta a szép, de csep­pet sem könnyű feladatot: két év alatt végezze el az épület teljes felújítását. Fe­szes határidő, de az építők vállalták — exponált he­lyen, fontos épületről lévén szó. Nagy erőkkel vonultak fel 1982 őszén és hozzálát­tak a munkához. A tervek szerint haladtak mindvégig a munkálatokkal és mind­végig magukon érezték a miskolciak szemét. Az Épí­tőipari Gépkölcsönző Válla­lattól bérelt hatalmas to­ronydaru munkálkodása lát­ványosság számba ment a főutcán. Aztán a múlt év őszétől mintha megtorpant volna egy kicsit a munka. — Valós az észrevétel? — kérdeztük dr. Palos Lajos­tól, a Miskolci Építőipari Vállalat igazgatójától; — Tudnunk kell, hogy U- alakú épületről van szó, te­hát olyan traktusokban is dolgozunk, amelyek nem lát­hatóak a Széchenyi útról, amellett sok munkánk van a pincében és az étterem hátsó, kiszolgáló részében is. Harmincöt-negyven kőműves dolgozik a helyszínen, akik­nek a munkáját akadályoz­ta a mínusz 10 fok alatti hőmérséklet, de a jelenlegi enyhe időben zavartalanul tudnak dolgozni. Mindemel­lett, valóban késleltetett ütemben dolgozunk mosta­nában, de ez csak a legutób­bi hetekre vonatkozik. — Miért? — Mert a megrendelő, a Miskolci Ingatlankezelő Vál­lalat 1983. november 2-án a következőt jegyezte az épí­tési naplóba: az épület jel­lege megváltozik, az eredeti tervekkel ellentétben, nem lakóépület lesz, a további naplóbejegyzésig csak a megkezdett munkákat sza­bad befejezni. A megkezdett munkák fogyóban vannak, várjuk az újabb naplóbe­jegyzést, illetve az épületre vonatkozó további terveket. — Miért módosítják az épület funkcióját? — Az első és a második emeleten tizenhat tágas la­kás volt. Az átépítés során 21 lakást kellett volna ki­alakítanunk ugyanazon az alapterületen. A szintek bel­magassága 4 méter 40 cen­timéter, ezen nem lehet változtatni. Mi és a MIK szakemberei is rácsodálkoz­tunk a tervekre: ugyan mi­lyen lesz itt egy 12 négy­zetméteres szoba, vagy a még kisebb fürdőszoba. A lakók úgy érzik majd ma­gukat, mintha kéményben élnének ... Emellett túlsá­gosan magas lett volna az egy lakásra jutó építési költ­ség, magasabb mint egy va­donatúj házgyári lakásé. Észrevételünket jeleztük a városi tanácsnak, egyet is értettek velünk. Ám az épü­let új funkciójáról még nem döntöttek. így tervek sin­csenek .'.. — Meddig tudja még kés­leltetni a munkákat, módo- *ul-e emiatt a határidő? — tettük fel a kérdést Kothay Péter termelési főosztály­vezetőnek. — Néhány hétig tudunk még várni, aztán sajnos le kell vonulnunk a területről, mert vállalatunk munkaerő- hiánnyal küszködik, a Szé­chenyi úton pedig kőműve­sek dolgoznak, akiknek munkájára a legnagyobb szükség van másutt is. Ha elvezényeljük a munkabri- gádot, nagyon nagy lesz az időkiesés. Az átadási határ­időt már így sem biztos, hogy tartani tudjuk, mert való igaz, lelassultak a mun­kálatok. Türelmetlenül vár­juk a döntést es az új ter­veket, nem szeretnénk ab­bahagyni a rekonstrukciót. Bízunk is benne, hogy erre nem kerül sor. Jirkovszky ,Imrétől, a Mis­kolc városi Tanács V. B. építésügyi osztályának he­lyettes vezetőjétől kérdeztük meg, hogy milyen funkciót kap a belvárosi ház két fel­ső szintje. — Nagyon igazuk volt a M1ÉP és a MIK szakembe­reinek, amikor felhívták a figyelmet a hibára. Kisla­kások kialakítására valóban nem alkalmas ez a ház. Többet nyer vele a város, ha közösségi célra alakítjuk át az emeleteket. Hogy pon­tosan mire? Nos, még nem szülelelt döntés ... Közben eltelt egy hét ■— napi tíz telefonhívással és üzenethagyással —, de a vá­rosi tanács illetékeseivel nem sikerült kapcsolatot lé­tesíteni. Föladtuk. Sikerült ellenben beszél­nünk egy tervezővel, akinek a rajzasztalán ott vannak a Széchenyi út 107. szám alat­ti épülettel kapcsolatos fel­adatok, melyek azonban ko­rántsem véglegesek. Vár a tervező, vár a kivi­telező — és majdcsak meg­tud a lakosság is valamit a házról. Lakásgazdálkodás A jelenlegi tervidőszakra 210 tanácsi bérlakás. 190 ta­nácsi értékesítésű és 128 OTP- lakás építését irányozta elő annak idején Sátoraljaújhely város Tanácsa. Amint a leg­utóbbi tanácsülésen dr. Ku­tas Péter osztályvezető elő­terjesztése alapján megálla­pították, a tervezett 528 la­kásból eddig 171 készült el, a többi ezután kerül átadás­ra. A 171-hez hozzávéve a 20 felújított és a 46 megürese­dett lakást, összesen 237 la­kással gazdálkodhatott az el­telt években a városi tanács. Hozzáértéssel, körültekintő mérlegeléssel „forgatta” a rendelkezésre álló lakás­mennyiséget a tanács ható­sági osztálya. Ennek tulajdo­nítható. hogy a 237 lakás fel- használásával 377 igényt si­került kielégíteni. Ezt a való­ban hatékony lakásgazdálko­dóst lehetővé tette az a két évvel ezelőtt hozott tanácsi határozat, amely szerint a tanácsi elosztású lakásoknak legalább a 30 százalékát cse­rére, a névjegyzékre biztosí­tott lakásoknak legalább az 50 százalékát lépcsőzetes cse­rére kell fordítani. Természetesen „forgatni” csak a tanácsi bérlakásokat és kis részben a tanácsi ér­ték esítésűeket: lehet. S bizony nem könnyű a cserét, olykor a többszörös cserét minden érdekelt fél megelégedésére, vagy legalább a megnyugvásá­ra lebonyolítani. Elégedetten állapították meg a tanácsülé­sen. hogy a „lakásforgatás" a városban jól sikerült. A ren­delkezésre álló 100 bérlakás megfelelő „forgatásával” pél­dául 228, a tanácsi értékesí­tésű 62 lakással pedig 83 igényt tudtak kielégíteni. A 66 OTP- lahás esetében — ezek jelle­géből következően — semmi­féle „forgatásról” sem lehe­tett szó. A többszörös cserék lebo­nyolítása után megmaradt la­kások túlnyomó többsége fél- komfortos és komfort nél­küli. Ezeket a hatóság az életveszélyessé nyilvánított lakásokban lakók elhelyezé­sére használta fel. Az ősellenségek most # békén megférnek egy­mással. Erről aligha­nem a drótháló téliét, amely­nek egyik oldaláról — vagy csak nekem tűnik úgy — éhes pillantások röpködnek a csen­desen kaparászó tyúkokra. Azok észbeli képességeiket most sem tagadják meg, egé­szen közel húzódnak a tizen­két ketrechez. A tizenkét ket­recben. tizenkét harcias gö­rény, amelyek közül egy is elég lenne ahhoz, hogy ször­nyű vérengzést csapjon a kot- kodácsoló baromfiudvaron. De a drótháló békét teremt. De egyáltalán hogvan ke­rülnek görények ennek a her- nádnémeti háznak az udva­rára? — Pénzért. Negyvennyolc­ezer forintért. Ugyanis da­rabja négyezer forintot ér. Sokak szerint ennyi pénzért illatosabb árut is vásárolhat­tunk volna. Mondjuk francia parfümöt. Hasznunk azon se lesz, de jobban jár a kör­nyezet. Szó. ami szó, amikor az őt­lel először felmerült, az ud­var lakói megrémültek. Hiá­ba volt a rábeszélés, nem tudlak mit kezdeni az előíté­lettel. ami ugye a görényt együvé veszi bűzmirigyeinek figyelemre méltó illatával. De ez a norvég fajta ilyen szem­pontból teljesen veszélytelen. Akár a farkát is meg lehet fogni, mert egyetlen támadó fegyvere az attól távol eső foga. így az ötlet megvalósí­tásához először is „telephe­lyet” kellett szerezni. A bo­csi görények így kerültek Hemádnémetibe. És kedvenc példányát, kesztyűs kézzel itt tartja a fényképezőgép len­cséje elé Zsámba Kálmánná, akiben az ötlet először fel­merült. A kesztyű nem vé­letlen, mert mint általában a kis testű ragadozók, a hajlé­kony testű görény pillanatok alatt belemarhat a gazda ke­zébe. Így az óvatosság nem árt. Miután az állatkát visz- szahel.vezte a ketrecébe, meg is jegyezte: — Még a társaim is félnek tőle. Pedig nincs miért. Éle­temben először akkor talál­koztam ezzel az állattal, ami­kor megvásároltam. Akkor is meg mertem fogni, mint ahogy most sem jelent prob­lémát nyakon csípni. Sőt még az injekciózásukat sem ha­gyom másra. Soha nem re­megtem nagyobb és veszélye­sebb állatoktól sem, pont fl norvég görények ezektől * vakarcsoktól fogok megijedni? Ezzel a bocsi általános is­kola tanárnője elárulta, eb­ben a vállalkozásban ő a hangadó. Amit nem is tagad: — Ebben az országban, s főleg falun, nehéz elképzelni, hogy három nő vállalkozhat valamire. Mi ezt az ötletért készen kaptuk, helyből vásá­roltuk az állatokat, s mégis sokan azt hiszik, hogy bele­törik a bicskánk. Erre akkor sem, most sem tudok mást válaszolni: lehet, hogy igazuk lesz, de nevetni senki nem fog rajtunk. Mert ez az ötlet többet ér a sertéstartásnál, a borjúnevelésnél, mert eredeti, s mert ha beválik, nagyobb lesz rajta a hasznunk. És amikor beválik, nos akkor mi fogunk nevetni. — Nem túlzott ez * derű­látás? Nevetett: — Az! Hát, hogy­ne volna az! De a kétkedőket csak így lehet meggyőzni. És megvan a reális alapja is. De mivel mindössze egy szak- könyvböl merítjük a tartás­hoz az ihletet, előfordulhat, hogy rögösebb utat választot­tunk annál, amit először gon­doltunk. Ezek után illik megvizs­gálni: mit is tudhatnak ezek a negyvennyolcezer forintért megvásárolt norvég görények, amelyekből három a hím, s kilenc a nőstény. Ez a i'aga- dozófajta február végén pá­rosodik, venihét hat héten keresztül hordja, a kicsik ugyancsak hathetes korban választhatók el anyjuktól. A nőstények egy évben kétszer fialhatnak, egy alom — hogy minek is nevezzem — 10—14 gören ypalán tát számlál. El­méletileg háromszor is fial­hatna ez a szapora állatka, de mivel a kicsik teljesen csupaszon, csukott szemmel születnek, télen már elpusz­tulnának. Meleg helyen, ól­ban nem tarthatók az anyák, amelyek nagy szőrméjükből adódóan jobban kedvelik a hideget. így meg kell eléged­ni a két fialás hasznával. Ami, mennyi is? — Könnyű utánaszámolni. Ha mi is el tudjuk adni te- nyészanyagnak a kicsiket, ak­kor darabjukért 4000 forintot kaphatunk. Ha nem, akkor szőrméjéért tenyésszük, amelynek ára minőségtől füg­gően ezer-eaemégyszáz forint. Hála a gesztor szövetkezet­nek — amely patronalja ezt a tartásformát —, az állato­kat élve viszik innen el. Így mentesülünk minden durvább feladattól. — Vagyis elméletileg több százezer forint árbevételt is hozhat egy év alatt az egy tucat állat? — Elméletileg. Mert na­gyon sok a ha. Ha sikerül a párosodás. Ha megfelelő szá­mú lesz az alom. Ha el tud­juk adni az állatokat tenyész- anyagként. Ha továbbra is tíz forintért tudjuk beszerez­ni a hús kilóját. Ha nem üt be semmilyen állategészség­ügyi probléma. Es ezzel még nem soroltam fel az összes bizonytalan tényezőt. De mi­vel a szőrmepiac biztosnak ígé-?r.ezik, a tisztességes ha- szetfra mindenkép>pen lehető­ségünk van. Persze, a tenyésztés „másik oldala” sem kerül fillérekbe. A sp>eciálisan összeállított hús ugyan olcsó, de több száz ki­lométerre kell érte utazni. Az energiát, az állatorvosi sze­reket is fizetni kell, igaz munka nincs sok a farmon. Napi tíz percbe kerül az ete­tés, hogy a húst a ketrecre helyezzék, ahonnan az állat­ka magához berángatja. Az állatka, amely annyira tiszta, hogy „dolgával” mindig a ketrec legtávolabbi sarkát tiszteli meg. A három asszony — akiket ezért a vállalkozásért min- denképp>en tisztelet illet meg — így egy valamivel már teljesen tisztában van. amit Zsámba Kálmánná így feje­zett ki: — Ez a görény nem büdö~ De még ha szagosabb lenne a szikszói állatifehérie feldolgozó kömvékétől — azt pedig nehéz lenne elkénzelni —, az érte kapott pénzen azt már senki nem érzi meg. — kármán Lévay Györgyi MAGAZIN Ködből jég Hazánkban valószfnű­O leg már mindenki lá­tott zúzmarát, hiszen olyan téli időszakban iga­zán nem számit ritkaság­nak, amikor ködös az idő­járás és a hőmérséklet a fagypont alá süllyed. A fák ágain, a kerítés fémrácsán vagy éppen a tv-anteruiá- kon gyakran láthatunk szemre nagyon látványos fehér bevonatot, amely oly­kor tekintélyes méretűre nőhet. Keletkezésének az a magyarázata, hogyha a le­hűlő levegőben 0 C-fok alatti hőmérsékletű tárgyak vannak, akkor a vízgőzből ezeken jégkristályok rakód­nak le. Ez szélcsendes idő­ben éppúgy lezajlik, mint­ha a köd élénk mozgásban van. fújja a szél. Ilyenkor keletkeznek a jellegzetes jégtűk, zászlócskák és jég- szakállak. Ha nem túl nagy átmérőjű tárgyak körül sza­badon áramolhat a levegő, a rájuk fagyó vízből olyan jégzászlócskák keletkezhet­nek, amelyek szabad vége éppen az áramlási iránnyal ellentétes, akái'csak a repü­lőtéri szélzsákok, vagy a ké­mények tetejére szerelt szél­kakasok. Olykor a zúzmara hasz­nos lehet a növénytermesz­tésben, hiszen szivacsos szerkezete miatt elég jó hő­szigetelő, s így megóvja a rügyeket a túlzott lehűlés­től. Gyakrabban károkat okoz, mivel egyes helyeken oly nagy mennyiségben kép­ződik. hogy súlya többszö­rösen felülmúlja azokét az ágakét, amelyekre kikristá­lyosodik. Ezért láthatunk annyi letört ágú fenyőfát hegyi erdei nkben. A lombos erdőket sokkal kevésbé ve­szélyezteti, mivel ezek felü­lete télen jóval kisebb mint az örökzöld tűlevelűeké. A vékony fenyőágakon kiló- számra kivált zúzmara előbb csak lehúzza, majd letöri azokat. A legszomorúbb az, hogy a fiatal hajtások pusz­tulnak leginkább, és ezek a fenyők örökre csonkák ma­radnak. A zúzmara az építmé­nyekben is sok kárt okoz. Évente több millió forint kárt okoz a Postának, az Elektromos Műveknek, vál­lalatoknak, intézményeknek és magánszemélyeknek az­zal, hogy a légvezetékeken is lerakódik, és hatalmas súlyával túlterhelve azokat, leszakítja. Sajnos, ritkán tudunk védekezni ellene. Az egyetlen megoldás a huza­lok megfelelő nagyságú túl­méretezése. Ez azt jelenti, hogy olyan átmérőjű és sza­kítószilárdság ú vezetékeket kell telepíteni, amelyek mé­terenkénti összsúlyuk több­szörösét is elbírják. Szélső­séges esetekben a méteren­kénti 5—10 kilogrammot is el kell bírniuk. A védeke­zés egy másik módja: zúz­maraveszély esetén olyan erősségű áram átvezetésé a fémszálakon, amelvnek hő­hatása megakadályozza a lé^ki válást. Képünkön jól látható a jégzászlócskák széliránnyal ellentétes kialakulása.

Next

/
Thumbnails
Contents