Észak-Magyarország, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-04 / 29. szám

1984. február 4., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÄG 3 A munkamegosztás tartalékai P ártunk XII. kongresszusa joggal állapította meg, hogy „...a pártnak élő támegkap- csolatai vannak, a párt és. a tömegek összeforrottak ..Ezt fejezi ki a párt munka­stílusa, amelynek célja, hogy fejlődjön a köl­csönös bizalom a párt és a tömegek, illetve a párt, valamint az állami és társadalmi szer­vek között. Ebben a folyamatban fontos szere­pet tölt be a pártszervezetek, az állami szer­vek és társadalmi szervezetek együttműködése, a közöttük kialakult munkamegosztás, mely­nek alapja és feltétele, hogy az intézmények és szervezetek által képviselt tömegek alap­vető érdekei egybeesnek a politikai célkitűzé­sekkel. Miskolcon is arra tö­rekszünk, hogy a pártirá­nyítás biztosítsa a politi­kai rendszer egyes elemei­nek célirányos, a szociá­list! építés mai szükség­leteinek megfelelő tevé­kenységét. Városunkban a politikai helyzet kiegyen­súlyozott, a politikai in­tézményrendszer elemei rendeltetésszerűen működ­nek. melyben meghatározó a pártszervek és -szerve­zetek tevékenysége. A párt városi szervei, a pártszer­vek és alapszervezetek rendszeresen figyelemmel kísérik, elemzik a társa­dalmi, .politikai, gazdasági folyamatokat, az állami, a tömegszervezetek és moz­galmak tevékenységét és kijelölik a legfontosabb tennivalókat. Az elmúlt években átte­kintettük a városban levő állami és társadalmi szer­vek tevékenységét, beszá­moltattuk az ott dolgozó kommunista vezetőket a végzett munkáról. A ho­zott határozatok, állásfog­lalás'-k, ajánlások — nem sértve e szervek önállósá­gát — jól segítik és ori­entálják az ott dolgozó kommunisták tevékenysé­gét. Mind gyakrabban igé­nyeljük véleményüket, ja­vaslataikat a munka ter­vezésében, egy-egy döntés előkészítésében is. Ugyan­akkor a testület javasla­taival segíti programjuk, időszerű feladataik kijelö­lését. az összehangolt mun­kát. Rendszeres a tevé­kenységük koordinálása is. A munkamegosztásnak olyan fórumai vannak, mint a városi szintű álla­mi és társadalmi szervek vezetőinek havonkénti ta­lálkozói a város pártveze­tőivel, ahol tájékoztatást adnak a szükséges orszá­gos és helyi kérdésekről, a különböző szervekben dol­gozó kommunisták tevé­kenységéről. a soron követ­kező tennivalókról. E szer­vek vezetői állandó meg­hívottak a városi pártbi­zottság üléseire, és mi is részt veszünk rendezvé­nyeiken, testületi ülései­ken. A sokirányú együttmű­ködés mellett azonban gon­dot jelent, hogy nein meg­oldott a városi pártbizott­ság részéről az említett testületekben dolgozó párt­tagok rendszeres összehí­vása. informálása, segíté­se, munkájuk értékelése. Ok az adott testület ülé­sén ismerik meg a rájuk vonatkozó párthatározato­kat, ezért nem tudják pontosan, hogy mit és mi­lyen súllyal kell képvisel­niük: a velük való rend­szeres találkozás hiánya miatt nincs folyamatos tá- iékozottságuk a hozott ha­tározatok végrehajtásának tapasztalatairól sem. Nem működnek a kommunista csoportok olyan fontos tes­tületekben. mint a városi tanács, a HNF városi bi­zottsága, amelyek fórumai lehetnének a párttagok előzetes véleménycseréjé­hez és tevékenységük ösz- szehangolásához. Az egészséges fejlődés ellenére több olyan eleme is van tehát munkánknak, amelyben határozottabb előrelépést bírtunk’ szük­ségesnek. Politikai érzé­kenységünk! javult, de még nem minden esetben va­gyunk képesek a politikai folyamatok időbeni nyo­mon követésére, ezért ese­tenként nem a legfonto­sabb tennivalók kerülnek kijelölésre. Helyenként ta­lálkozunk olyan káros szemlelettel és gyakorlat­tal is, hogy a pártszerve­zetek aprólékosan beavat­koznak az állami és a tö­megszervezetek munkájá­ba. Ez ellen fellépünk. Nemcsak azért, mert sérti elveinket, hanem azért is, mert gyengíti munkánk hatásfokát és nem vezet eredményre. Ezért tovább kívánjuk csökkenteni a kü­lönböző politikai, allami és gazdasági szervek, tömeg- szervezetek munkájában fellelhető indokolatlan pár­huzamosságokat, mert úgy véljük, hogy bár azonos kérdésről, célról van szó, de a megközelítést a fel­adatok kijelölése tükrözze a sajátosságokat. A párt­szervezetek a helyi viszo­nyokat és tennivalókat jól tükröző politikai- állásfog­lalások kidolgozásával se­gíthetik legjobban e szer­vek munkáját, amelyek aztán alapul szolgálhatnak sajátos feladataik megje­lölésere. Igv történt ez például a közelmúltban, amikor a la­kosság ivóvízellátásának súlyosbodó gondjai már- már politikai kérdéssé vál­tak. A városi párt-végre­hajtóbizottság politikai döntést hozott, mely ala­pul szolgált a tanácsi szer­veknek és testületeknek a konkrét elképzelések, a megoldást jelentő tervek kimunkálásához. Ezt a HNF bevonásával széles kőiben megismertettük a város lakosságával. Vagy a lakáselosztás-rendelel meg­születése előtt a társadal­mi igazságosság biztosítá­sa érdekében a párt-, a HNF és a tanácsi szervek széles körű társadalmi vi­tát kezdeményeztek, ame­lyek jól szolgálták a poli­tikai döntést, s ennek alap­ján születtek meg a konk­rét tanácsi intézkedések. • A politika megvalósítá­sában kivételes szerepet töltenek be a tanácsi tes­tületek és a szakigazgatási szervek. Ezért megkülön­böztetett figyelmet fordí­tunk a tanács és szervei működésére és gazdálko­dására. Testületi ülésein­ken jelentős a tanácsi munkával kapcsolatos na­pirendek száma. A párt­ós a tanácsi szervek együtt­működésének eredménye­iként szélesedett, formáit tekintve gazdagabb lett a lakosság és a tanács kap­csolata. A lakosság öröm­mel fogadta a nyílt város- politikára való törekvést és ennek olyan új tormá­it, mint a tanácskozási központok rendszere, a te­rületpolitikai csoport meg­alakulása. A lakossági kap­csolatokat, a területpoliti­kai munkát — melynek tejlesz.tése egyaránt tél- adata a párt-, állami és tömegszervezeteknek — se­gíti az is, hogy a lakóte­rületi pártvezetőségek tit­kárai rendszeres résztve­vői a tanácsüléseknek. Fontosnak tartjuk, hogy a tanács és szervei kellő mélységben ismerjék a la­kosság hangulatát, az őket foglalkoztató kérdéseket, és a gondokból többnyire helyes következtetésre jus­sanak. Így lehet elkerülni, hogy ne csupán a „város- igazgatás” kösse le a ta­nács energiáját, hanem a tanácsi munkában egyszer­re legyen jelen az állam­polgárok napi ügyeinek es a hosszabb távon jelentke­ző érdekeinek a szolgálar ta. A város ifjúságának élet- és munkakörülmé­nyei számottevően javul­tak, sajátos igényeik ki­elégítésében is jelentős fejlődésről szólhatunk. A kialakult munkameg­osztásnak megfelelően a szakszervezetek hatékony érdekképviseleti, érdekvé­delmi, szervező és nevelő munkát végeznek. Az utóbbi években nagv- mértékben növekedett a szakszervezeti szerveink beleszólási joga a munka­helyek. vállalatok ügyeibe, s egyre hatékonyabban működnek a munkahelyi demokrácia fórumai. Lé­nyegesen csökkent, de még mindig előfordul a szak- szervezeti tisztségviselők megnövekedett jogkörével való szembenállás. A párt­szervezeteket arra ösztö­nözzük, ne engedjék sen­kinek elvitatni ezeket a jogokat, hanem segítsék érvényesülésüket. Elsősor­ban a pártcsoportbizalmi- ak és a szakszervezeti bi­zalmiak együttműködésére helyezzük a hangsúlyt, mert itt még tapasztalha­tó meg nem értés és he­lyenként bizalmatlanság is. Némely helyen úgy .gon­dolják, hogy a pártbizalmi „tekintélye'’ csak úgy te­remthető meg, ha igényt tart a párt illetékességi kö­rébe közvetlenül nem tar­tozó kérdések eldöntésebe való beleszólásra is. A szakszervezeti lakóterületi munka irányításába, koor­dinálásába a közelmúltban bekapcsolódott egy új szer­vezet, a Városi Szakmakö­zi Bizottság, melynek te­vékenysége fokozatosan bontakozik ki. A HNF városi és kör­zeti szerveinek tevékeny­ségében a javuló együtt­működés fontos eredménye a közösségért érzett fele­lősség, a közösség érdeké­ben való áldozatvállalás erősítése. Olyan példák fémjelzik ezt, mint a meg­alakított Városszépítő Egye­sület. a lakótelepi kulturá­lis napok, a Vadaspark társadalmi összefogással történő felépítése. A párt­irányítás és a koordináció is arra irányul, hogy a HNF-bizottságok a töme­gek mozgósítását a taná­csi, a társadalmi és tö­megszervezetek .aktivistái­val összehangoltan, együt­tesen végezzék. Eddigi tapasztalataink birtokában fontos célkitű­zésünk az előrelépés érde­kében az együttműködés területén még meglevő tar­talékok jobb kiaknázása, a tapasztalható feszültségek feloldása. Szigorú szabály, hogy nem lehet a párt­szervek, alapszervezetek, a párttagság felelősségét úgy értelmezni, hogy minden kérdésben ök hivatottak dönteni. Nem vállalhatják fel valamennyi feszültség feloldását, még akkor sem, ha az politikainak tűnik, mert jelenleg sok olyan munkát végeznek el. ame­lyeket bátran rábízhatnák más állami és társadalmi szervekre. Fontos követel­mény, hogy tartsák tiszte­letben valamennyi állami és társadalmi szervezet ön­állóságát. Igaz, ma a párt jóval több konkrét gazda­sági feladattal kénytelen foglalkozni, mint koráb­ban. Ezt a kényszer szül­te, de még így is nagyon gondos mérlegelést kíván a beavatkozás mértéke és módja. Az eddigieknél jobban kell hasznosítanunk a/ ál­lami és társadalmi szer­vezetek tapasztalatait, mert ez is nagy politikai és szel­lemi tartalék számunkra. Szükséges, hogy nagyobb rangot adjunk a tömeg- szervezetekben dolgozó kommunisták munkájának. Különösen fontos, bogy a káderek elosztásánál meg- , felelő figyelmet fordítsunk a minőségi munka szemé­lyi feltételeinek biztosítá­sára. Emellett szükséges, hogy az állami, társadal­mi szervek csökkentsék sa­ját munkájuk fogyatékos­ságait. Törekedjenek arra, hogy mindig a legfonto­sabb kérdések kerüljenek munkájuk középpontjába, ne másolják a pártmunka módszereit, hanem a tar­talomban és a formában jussanak érvényre sajá­tosságaik. A hatékony társadalmi munkamegosztás komplex megközelítést és gondolko­dásmódot kíván á párt- szervezetektől és a benne résztvevőktől. Közös fel­adatunk az együttműködés már meglevő módszerei­nek, fórumainak (munka- tervek egyeztetése, kölcsö­nös információ, részvétel egymás testületi ülésein, vezetői és munkatársi sze­mélyes kapcsolatok, kü­lönféle megbeszélések, ta­nácskozások stb.) célszerű, eredményes műk öd t el ése. szükség szerinti bővítése. K [apjaink egyik kiemelt feladata annak biztosítása, hogy a politikai intézményrendszer a nehezebbé vált körül­mények között hatékonyabban segítse a szocialista építés leiadatait. Ebben meghatározó jelentőségű a oárl- szervek és -szervezetek együttműködésének biztosítása az ’állami szervek, tömegszervezetek és -mozgalmak irányí­tásában, a velük való kapcsolat tartásában. Dudlo József, az MSZMP Miskolc váiosi Bizottságának első titkára Az új berendezéseket a szabadba telepítették, a beruházásnál ezzel lényeges költséget takarítottak meg. Fotó: Laczó J, Kamatozik a szellemi tőke Egy éve üzemel a Borsodi Vegyi Kumbinatban az am- moniaüzemi négyes számú rezlúgregenerálo. Ennek az új égysegnek a munkája megkülönböztetet t ügyeimet érdemel, meri magában hor­dozza azt a szellemi tökét, amely a gyárban á körül­belül 30 eves fennállás óta felhalmozódott. Kazincbar­cikán ugyanis technológiai változtatásokkal és belső fej­lesztéssel mod nyílt arra, hogy részben gazdaságosabbá legyenek egy gyártási folya­matot. és ezzel egy időben a keletkező mellekterméket pe­dig más fontos vegyipari alapanyagok készítésére for­dítsák. A BVK es a Vegy­ien’ kollektívája, Ollári Ist­ván, Mokka i Gyttia, Budai Pof. Adam I'stván, valamint Budai Gyula es Gyenis Ist­ván mérnökök olyan tervet dolgoztak ki. amely megol­dotta a rézlúgmosás költsé­geinek csökkentését, ugyan­akkor a korábbi, mintegy 90 százalék szénmonoxidot tar­talmazó gáz helyett 99 szá- z.alék CO-t tartalmazó gáz kinyerését tette lehetővé. A szabadalom értékű ter­vet a kollektíva 1981-ben benyújtotta az Energia Gaz­dálkodási Társaság és az MTESZ által kiirt pályázat­ra, és ott a III. díjat nyer­ték el vele. A pályázat ötle­tének megvalósítására a gyárban 1982-ben került sor, amikor is mintegy 100 mil­lió forint költséggel meg­épült az ammóniaüzem IV. számú rezlúgregenerálója, amely az eddig alkalmazott eljárástól eltérve, a szaba­dalmaztatott módszer segít­ségével lényegesen olcsóbban tudja az ammóni agy óriás­nak ezt a fontos mellekíolya- matát elvégezni. Az egyéves tapasztalat — mint az üzem irányítói el­mondtak —, hogy az új tech­nológiával mintegy 50 mii- . hó fori.nt megtakarításara nyílik lehetőség, azaz ennyié­vel kerül kevesebbe a szin­tézisüzemben változatlan mennyiségű ammónia előál­lítása. Az új technológia, il­letve szabadalom másik, leg­alább ennyire fontos része pedig az. hogy a nagy tiszta­ságú CO kinyerése lehetővé tette a BVK-ban a finom- kémia kialakítását. Ennek alapján épült meg az évi 10 ezer tonna kapacitású fosz- génüzem, amelynek az egyik alapanyaga a IV. számú réz- lúgregeneráloban keletkezett nagy tisztaságú szénmon- oxid. A tapasztalatok tehát ked­vezőek. mondják a BVK szakemberei. az egyéves üzemvitel sok mindent tisz­tázott, hiszen itt egy telje­sen új eljárásról volt szó. liven a gyakorlatban eddig sehol sem létezett (éppen ezért szabadalmaztatták), te­hát a megvalósításig csupán elméleti következtetésekre voltak utalva. Azóta kide­rült, hogy ez a módszer a nagy tisztaságú CO kinyeré­sére az elméletileg számítot­tól is jobb, meghaladja a 99 százalékot, erre pedig nem nagyon akad példa a szak- irodalomban sem. A másik oldalról, a gazdaságosságról szólva, a tervezők még nem elégedettek, szerintük rfic'1 akad javítani való. Ez meg , a jövő feladata, így várha­tóan a fajlagosok felhaszná­lása is a közeljövőben eléri majd a számított értékeket. Akkor pedig el tehet mon­dani, hogy saját fejlesztés alapján egy világszínvonalú technológiai egvséegel gaz­dagodott a BVK műtrágya- gyárának egyik üzeme. Vezérlő- és mérőegységek Kazincbarcikáról Nagy értékű, korábban csak importból beszerezhető mérőrendszereket cészitenek a hazai vállalatok megrende­lésére a Nehézipari Műszaki Egyetem Kazincbarcikai Vegyipari Automatizálási Fő­iskolai Karának laboratóriu­mában. A vezérlés és mikro­processzor alkalmazástechni­kai laboratóriumban — mint dr. A Hőnyi István docens el­mondta — nemcsak az üzem­mérnökök oktatása és képzé­se folyik, hanem mintegy öt esztendeje hozzáfogtak a ha­za: vállalatok kérésére a kü­lönböző elektronikai beren­dezések kifejlesztéséhez is. A laboratóriumban most — ugyancsak importból szár­mazó hasonló berendezések helyettesítésére, a Diósgvőrl Gépavár számára szám-egy kijelzős mérő- és pozicionáló készülékéi szerkesztene« Az ilyen jellegű autoroaM'-ákat a gyárban konstruált lemez­ollókba és élha’líh'kbn 'ehet beépíteni és ott az elektro- nilcus rendszer 0 1 milliméter pontossággal elvégzi p. • ásó- élnek, vagy a munkaeszköz­nek egy előre megadott ér­tékre történő ráállítását. 1- letve a betáplált méretoon- tokat a gáp automatikusén felveszi. Az automatikus rendszei tehát bonvohdt ol­ajatok elvégzésére kéoec és így. ha megoldódik maid a sarozat gyártása is. az jelentős fejlődést jelent a hazai ipar számára.

Next

/
Thumbnails
Contents