Észak-Magyarország, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-28 / 49. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1924. február 28., kedd A képernyő előtt Egy régi, meg egy mai rossz Ar elmúlt Ítél műsoraira visszatekintve, mindenekelőtt a Wagner című angol—magyar sorozatról illik megemlékezni. Nos: a sorozat tíz folytatás és ugyanannyi ismétlés után véget ért, * Szombaton késő délután még n naptárl is megnéztem, jól tudom-e, hogy 1984-ben élek. A névtelen tévénéző is felhívott telefonon, mert hasonló aggálya volt. Felhívtam egy televíziós barátomat Budapesten, de az ő naptára is 1984-el mutatott, nem lettem tőle sem okosabb. A naptárban pedig ezért kellett kétkednem, mert szombaton 17.05-től az első műsorban a Szerető fia, Péter című, 1942-ben készült magyar film pergett. A film öregsége nem gondolkoztalna el különösebben, hiszen megszoktuk a régi értékek, vagy ha nem értékek, úgy egyéb méltánylandó okok miatt felújított filmek sorát, s sokat közülük örömmel is kell fogadnunk. Ám a Szerelő fia, Péter egyike a leghazugabb giccseknek, amit az akkori filmgyártás is csak ritkán tudott produkálni, Kiváncsi lennék, a fiatalok mit szólnak ehhez a nyálas, a feudalista világot glorifikáló filmipari produktumhoz. Mit szólnak az ábrázolt világhoz, a jószívű földesúr, meg annak csupa gonoszság törvényes fia és a hirtelen „megszületett” törvénytelen fia hármasához, a filmvégi, kulisszahaso- galóan giccses kézfogáshoz, egyéb mozzanatokhoz? Balogh Péter cselédsorból földesúrrá avanzsált, 1942 nyarán (!?). 'íMert ugye, ez földesúri szokás volt!? (Más kérdés, hogy jó íket és fél év múlva felosztotta a nagybirtokokat az új Magyarország, de ezt Balogh Péter akkor még nem tudhatta, a film alkotója meg nem hitte,) A filmet az a Bánky Viktor rendezte, aki a hazai filmélet fasizálódásának egyik leg- prominensebb alakja volt, aki a filmvilág fasizálódása után Jett tulajdonképpen filmrendezővé — első filmjét, a Bors Istvánt 1939-ben rendezte , előzőleg sokáig Németországban élt, majd szériában gyártotta fasisztáid, majd nyíltan fasiszta, uszító filmjeit, szám szerint huszonegyet, köztük a hírhedt Őrségváltást, 1942-ben, majd utána másodikként a most bemutatott Szerető fia, Péter címűt. A felszabadulás elől külföldre menekült. Lassan elfelejtjük, hogy valaha itt ügyködött. Vajon a Magyar Televízió milyen szándékkal •mulatta be eret a filmjét amely alkotójának személyiségétől függetlenül is érzelgős, hazug készítmény, csapnivaló *ices, amelynek napjaink tömegkommunikációs művészetében nem lehet helye sehol. Televíziós sugárzását semmivel «sem lehet indokolni, ezt a műsorszerkesztési tévedést meg- magyarázná is nehéz. ♦ A&g lett el szombaton szűk két és fél óra, a Magyar Te- tevtzió bebizonyította, hogy nem kell a múltból kölcsönöz- s»ie, maga is tud igen rossz filmet csinálni, s megkezdte a Szálka, hal nélkül című valami sugárzásút. Persze, ez másképpen és más okokból rossz. Ez a film, illetve első darabja m Halászlé csípősen, egyszerűen mai rossz, Mivel a sorozat darabjai önállóak, máris lehet róla nyilatkozni. Azt hittük, bogy a néhai Dánielt már nem lehet alulmúlni. A Magyar Televízió bebizonyította: lehet, (Ráadásul még itt is egy Wagner családról esik szó!) A Szálka, hal nélkül írója, flyurkovics Tibor eredetileg elmeorvos, s amíg nézem, hogy forgatókönyve milyen szituációkba kényszeríti a jobb sorsra etdemes színészeket, ez nem megy ki az eszemből. Az egész játék inkább elmekórtani esetnek tűnik — élén a szerencsétlen Lajcsilcával (Szacsvay László) —, mintsem szórakoztató műalkotásnak. (Munka előtt mos kezet a szerelő, majd r spray helyett borotvahabot fúj a ruhájára stb.) Szükségtelen sorolni a logikai bukfenceket, nem lehet méltatni a máskor kiváló színészeket (Bodrogi Gyula, Málhé Erzsi, Herezeg Csilla, meg a többiek), csak szorongani lehet, mert ez * sorozat —> ígérete szerint — még ötször visszatér. * Másfelszereeére nőtt a* elmúlt héten az Ablak című szolgáltató műsor. A nagyszámú közönségszolgálati adások között talán ez a legösszetettebb, a beérkezett kérdések azt mutatják, népszerű is. A mostani adásból elsősorban a Merkúrral kapcsolatos észrevételek, a cég képviselőjének nehezen elfogadható magyarázatai, meg egy azokból kitűnő álláspont — ne akadékoskodjon a vevő, örüljön, hogy megkapta a kocsiját, meg ha romlik is a kocsik minősége, a várakozók most mindent átvesznek — erősen elgondolkoztatok. Jó, hogy visszatértek az M3-aíj út fölötti felüljáró ágyere is, Szükségtelennek tűnik viszont ebben az összeállításban az olyanfajta színesítő élcelődés, mint most Föld ü Péter í&tóko-mmentárja volt. Benedek Miklós Új protíÉi a Társulás Filmstúdióban Második alkalommal vett reszt a magyar' játékfilm- szemlén az 1981-ben alapított Társulás Filmstúdió, s bemutatott filmjei jelentős szakmai és közönségsikert arattak. A Jób lázadása, az Átváltozás, valamint a Reformgondolatok című alkotások a kritika! fogadtatások szerint Ismételten igazolták a legfiatalabb filmkészítő műhelyben önkéntesen társult rendezők elképzeléseinek helyességét. A stúdió az idén a nehezebb gazdasági körülmények között is több, jelentősnek ígérkező produkcióval lép a közönség elé. Elkészül az innovációs sorozat második része, Szalay Györgyi rendezésében. Ez a film műfajilag a dokumentum-esszé kategóriába tartozik, a reformgondulatok születésének és olykor! meghiúsulásának társadalmi mechanizmusát 'térképezi fel. Izgalmas vállal; kozásnak ígérkezik Gulyás János és Gulyás Gyula produkciója, az Én Is jártam Isonzónál című dpkumen- tumlilm, amelyben megszólalnak az első világháború ma még élő tanú). Műfajilag más kategóriába tartozik az Őszi almanach című film, amely lírai hangvételű kamaradráma, és a pénzről, az emberi érzelmekről. valamint a szenvedélyekről szól. Az író-rendező Tarr Béla. Ugyancsak a játékfilmek kategóriájába sorolható a Higgyetek nekem című film, amely Mihályfy László rendezésében készül. A magyar nyelv hete —i Á pápai Kékfestő Múzeum kiállításának egy részlete. Kékfestő Múzeum Pápán Vaskos kis fiizeteeske tartalmazza a magyar nyelv hetének idei programját. Kétszáznál is több előadás helyét, idejét, témáját tudhatja meg belőle az, aki nem rest és forgatja egy kicsit. Egy hét múlva, március 5- én kezdődnek meg a hagyományos rendezvénysorozat előadásai. A nyitó előadást dr. Lőríneze Lajos címzetes egyetemi tanár tartja Édes anyanyelvűnk címmel. Kétszáznál több előadás túlontúl sok ahhoz, hogy akár csak ízelítőként is felsoroljunk néhányat belőlük. De ez a kétszáznál több előadás egyben tiszteletet is parancsol. Akkor is — ha nem véletlenül! — az idén főképpen az iskolák lesznek majd ezeknek az előadásoknak a helyszínei, s inkább csak ízelítőként jut belőlük művelődési házakba, üzemi előadótermekbe. Az idén ugyanis az ifjúság beszéd- és magatartáskultúrája a magyar nj'elv hetének vezérlő témája, s ez indokolja, hogy nagyon sok általános iskolában is szólnak — a magyar nyelv- és irodalomórán kívül — az anyanyelv gondozásáról, ápolásáról. Több előadást terveznek a rendezők szakmunkásképző intézetekben is, s nemcsak a beszédstílus általános kérdéseiről ejtenek szót a fiatalok körében, de jó néhány helyen ennél gyakorlatiasabb, prózaibb dolgokra is mód nyílik, például beszédtechnikai gyakorlatokra. A magyar nyelv hetének rendezőgárdája a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezete, de részt vállalnak benne mindazok, akiknek tiszte és dolga az anyanyelv védelme. A magyar nyelv hete lényegében három hetet ölel fel — már csak az érdeklődés miatt sem lehetett volna hét napra, egyetlen hétre összezsúfolni előadásait Jó lenne hinni, tudni, hogy maga az ügy — az anyanyeiv, a magyar nyelv ügye — az évnek nemcsak e három hetében vált ki közérdeklődést (es. *-) Nemrégiben nyílt meg Pápán a felújított Kékfestő Múzeum. Európában egyedülálló létesítmény. A látogatók százait vonzza bel- és külföldről. Kétszáz évvel ezelőtt a jelenlegi múzeumi épületekben kezdte meg a termék kékfestését a Kluge család. A szászországi So- rauból származott Carl Friedrich Kluge 1783-ban műhelyt nyitott Pápán. A kékfestés magyarországi elterjedése a XVIII. század közepén vett lendületet. A festékanyagot az indigó szolgáltatta, importcikk volt. A Kluge-féle üzemet 1053- ban műszaki és ipartörténeti emlékké nyilvánították, 1962- ben pedig múzeummá. Az üzem iratai az 1783-ban történt alapítástól 1956-ig tartó működéséig hiánytalanul fennmaradtak. Az államosítást követően háziipari szövetkezét dolgozott benne. A Kluge család századokon át megőrizte gazdag mintaklncsót, és az üzem teljes felszerelését, Ezt mutatja be a látogatóknak a mai Kékfestő Múzeum. A kézi technikától a kis gyár színijéig fejlődött üzem egyik kiemelkedő műszaki emlék, amely méltó hazai és külföldi látogatók érdeklődésére. Egyedülálló , élményt nyújtanak a kiállítótermekben látható, szemet gyönyörködtető mintákkal feldíszített kékfestett kelmék. Oltjártunkkor megtudtuk, hogy a kétszintes festődében, tizenhat betonkupában történt a festés. 1908-ban már gázfűtéses szárítógép is működött. A mintázás kézzel és géppel is történt, a favázas, három színnyomásra alkalmas Perrotine-gép- pel gyorsították a munkát. A vándorló festölegények a műhelyekben laktak. A munkaidő reggel 5-töl este 7- ig tartott. A gyár udvarán keresztül folyt a Tapolca patak. Itt volt a mosóhíd, itt történt a kelmék sava- zása és öblítése. A medret betemették, de a felújítási munkálatok további folytatása során újra megépítik a patak medrét és felette a mosóhidat. Kluge Maliid volt a család utolsó tagja, aki szintén folytatta a kék- festést. A mángorlás a pincében történt. Ló hajLotla a mángorlót, a ló álarcot viselt, csak előre látott, nehogy az állandó körbejárástól megszédüljön. A lóvontatta mángorlót is felújítják. A felújítási munkálatok 1983-ban elkészültek, a Kluge kékfestő műhely alapításának 200. évfordulójára. Több nyelvű kiadványban számolnak be ennek az iparágnak a kétszázéves történetéről. A Kékfestő Múzeum a Textilipari Múzeum osztályaként működik és a felújítási költségeket a textilipari gyárak is viselték. Évek óta egy megszünle-i tett kétemeletes gyárépületben folyik az építkezés Budapesten, hogy 1988-rn műszakilag átadják a létesítendő Textilipari Múzeumot. Á 3200 négyzet méter területen 1400 négyzetméter lesz a kiállítási rész. A gyűjtési munka évek óta folyik. A raktárakban számos gép vár kiállításra. A Textilipari Múzeum a megnyitásig is kölcsön ad muzeális gépeket e« a Miskolci Pamutfonó fennállásának 30. évfordulójára nagyszabású kiállítást rendez a technika fe.l'ődéséről. Boda István A márciusi Napjaink Mázsáról! Miklós kiállítása Megyénk irodalmi és művelődési lapjának legújabb számában az értelmiségről szóló vitában ezúttal három hozzászólást olvashatunk. Kerékgyártó István Esélyek és korlátok; Tóth Imre László Van-e esélyünk? így nincs!; Madarász Imre Értelmiség? Közművelődés? eimmel adta közre publikációját. A valóság kérdései köré fonódó gondolatok mellett ajánljuk a lap olvasói figyelmébe Brackó István Színesedünk című írását: „Igaz, van már kék iskola, piros toronyház, s hófehér maszek vendéglő. A Volántól megpatlant pilóták narancssárga Aeróval furikáznak, s a szerződéses presszó vezetője olyan gyakran cseréli a személyzetet, mint a söntéspult halvány rózsaszín csokrát, Színesedünk” — írja a szerző egy bekezdésben, s még énnél is tágabb horizontú a figyelmet érdemlő „bejárás"... Befejeződik a márciusi számban Páskándi Géza háromrészes drámájának közlese —- A vadorzó, vagy a visszhang becsülete címmel —, s ismét jelentkezik Berko vies György: Miért lett öngyilkos Apa? című doku- menlumno vei Iájával. A történelmi tárgyú Írások között- találjuk Vitányi Iván közlését Vitányi József levelei és feljegyzései; I-Iörcsik Richard A békés együttélés útján (Nicolae Baleescn és az 1849-es magyar-román megegyezés) címmel. A képzőművészeti anyag Mezei István, Drozsnyik István, Ssujó Zoltán nevéhez fűződik. Lírai közlés olvasható Tornai Józseftől, Büki Attilától, Zentai Lászlótól, Bodnár Istvántól, Valkó Antaltól, Csorba Pi roska lói, Parázs Istvántól, G. Hagy 1 liántól és Tornai Máriától Szerencsen, a Rákóczi-vár Árkád-termében nyílik kiállítás Mázsáról! Miklós Mun- UúcK.v-dijas festőművész alkotásaiból. A művész huszonegy ’ alkui ásót '■ Ymftatjá be ezúttal az , érdeklődő közönségnek. Elsősorban tájképekkel jelentkezik, a borsodi vidék jellegzetes látványával és úti emlékeivel. A spanyol tengerpart, a mediterrán táj és a Kanári; szigetek felejthetetlen élményéit osztja meg képeinek nézőivel, Mozsárul! sokfelé járt — tanulmányúton ás Hu-Islnként —:. - mindenütt figyeli a tájra, a vidék népének életére, életformaváltozásaira. E kiállításán — amelyet március 2-án este 6 órakor nyitnak meg — élményeit adja tovább,------------------------------------------------------------------------------------------------------------M a este a képernyőn: SanzmÉÉiiN - ózdi hélkeznapfllc Aki ma mar 17 órakor bekapcsolja a televízióját, az első műsorban Dénes Margit dalait hallhatja a Sanzonpódium című sorozatban. A Baranyai Ferenc műsor- vezetésével pergő adásban Almási Éva, Dénes Margit, Kovács István, Run.vocz Mária és Szcrsén Gyula működik közre, a rendező Koltay Beáta. — Érdemes lesz utána átkapcsolni a második műsorra, ahol 1H.25-től Ózdi hétköznapok címmel ötvenöt perces dnkumenlumtilm látható, E film, amelynek forgatókönyviró-rlporlere Rrády Zoltán, rendezője pedig Korompai Márton, alapvetően azt. kívánja megmutatni, miként hatottak a város életére a 6()-as és a 70- es évek elejének beruházát sai, miként jelentkezett Öz- don a 70-es évek második felében a ma is ható kohászati világválság. (Képünkön: ózdi hétköznapi Iáikén 1
