Észak-Magyarország, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-03 / 28. szám

XL. évfolyam, 28. szám Ára : 1,40 I t Péntek, 1984. február AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLEN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ttUO PROLETÁRJAI, EGYESDUETEICI Mai számunkból: A VILAGGAZDASAG HÍREI (3. oldal) MILYENEK A LAKÓHÁZAK TERVEI? (4, oldal) HETI RÁDIÓ- ÉS TV-MÜSOR (7. oldal) Hazánkba érkezel faáréi Mer F Lázár Györgynek, a Magyar Népköztár­saság Minisztertanácsa elnökének meghí­vására, csütörtökön hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Margaret Thatcher, Nagy-Britannia és Észak-írország Egye­sült Királyság miniszterelnöke. A Ferihegyi repülőtéren — ahol a késő esti órákban landolt a brit kormányfőt és hivátalos kíséretét hozó különrepülőgép — ünnepélyesén fogadták a vendégeket. A piagyar és a brit zászlókkal díszített légi­kikötőben csapatzászlóval felsorakozott a néphadsereg díszszázada. A fogadtatásra megjelent Lázár György, Marjai József miniszterelnök-helyettes, Vár- konyi Péter külügyminiszter, valamint po­litikai és gazdasági életünk több más ve­zető személyisége. Jelen volt Bányász Re- i ásó, hazánk londoni nagykövete és Peter William Unwin, Nagy-Britannia és ßszak- írország Egyesült Királyság budapesti nagykövete. Elsőként Lázár György üdvözölte Mar­garet Thatchert, köszöntve a kiséret tag­jait is. Kis úttörők virágcsokrokkal ked­veskedtek a magas rangú vendégnek, aki­nek személyében első ízben tesz hivatalos látogatást Magyarországon brit kormány­fő. A díszszázad parancsnoka jelentést tett a miniszterelnök-asszonynak, majd felcsen­dült a két ország himnusza. Ezután a ma­gyar és a brit személyiségek, a házigaz­dák és a vendégek kölcsönösen üdvözöl­ték egymást. Az ünnepélyes fogadtatás után a ven­dégek — a magyar vezetők társaságában — gépkocsiba szálltak, s szállásukra haj­tattak. F Jegyzőkönyv aláírásával kifejeződött a Magyar—Len­gyel Gazdasági és Műszaki Tudományos Együttműködé­si Bizottság elnökeinek ta­lálkozója. Marjai József és Janusz Öbodowski mlniszterelnök- hélyettesek, a bizottság társ- , elnökei a megbeszélések so­rán meghatározták azokat a teendőket, amelyek a hosz- (tóű-. távú gazdasági együtt­működés fő irányainak ki­dolgozásához kapcsolód­nak. Megfogalmazták a konkrét feladatokat, az 1984 —85. évi együttműködés el­mélyítésére. Pozitívan értékelték az együttműködési bizottság legutóbbi ülésszaka óta vég­zett munkát. Kiemelt figyel­met fordítottak a közúti járműipari együttműködés 1984. évi bővítésére és to­vábbfejlesztésére. Megállapították, hogy a tényleges "árucsere-forgal­munk 1983-ban ismét mint­egy 20 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi teljesítést. Az 1984. évi jegy­zőkönyv is hasonló nagy­ságrendű növekedést és az áruforgalom strukturális arányainak javítását irá­nyozza elő. Áttekintették az 1984. év­re vonatkozó árucsere-for­galmi jegyzőkönyv aláírása óta létrejött, illetőleg elő­készület alatt álló külön árucsere-megállapodásokat; amelyek a forgalom évközi bővítésén túlmenően a két ország szükségleteinek jobb, rugalmasabb kielégítését .szolgálják. Kedvezőnek ítélték a két ország közötti 1986—1990. évi tervkoordinációs mun­kák ütemét, amelyek kere­tében bővítik a szakosítási és kooperációs együttműkö­dést, mindenekelőtt a köz­úti járműiparban, az elekt­ronikában, a vegyiparban, a bányászatban, az energeti­kában. Kijelölték a további ten­nivalókat az idegenforgalmi kapcsolatok és az egymás­nak nyújtott szolgáltatások fejlesztésében. Janusz Öbodowski csütör­tökön elutazott Budapestről. Az Országos Béketanács levele a stockholmi konterencia résztvevőihez-Az Országos Béketanács levelet intézett az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel, valamint a leszereléssel foglalkozó stockholmi értekezlet részt­vevőihez. A dokumentum bevezetőben megállapítja: a magyar társadalom — a nemzetközi közvéleménnyel együtt — nagy figyelemmel kísérte a stockholmi konfe­rencia kezdeti szakaszát.- Re- ménytkeltő jelnek tekintjük, hogy a NATO szélsőséges köreinek politikája követ­keztében megnövekedett fe­szültség ellenére összeült az értekezlet, amelynek nyitá­nyán a külügyminiszterek is jelen voltak. ‘ Ez arról tanúskodik, hogy rL kontinensünk népeinek kívánsága szerint — folyta­tódhat az európai biztonsá­gi folyamat,' s van lehelő- keg az enyhülés továbbvite­lére — hangsúlyozza a levél, nfajd rámutat: a nyugat­éurópai rakétatelepítés azon­ban árnyékot vetett és vet Stockholmra is. Ebben a bo­nyolult és ellentmondásos helyzetben a stockholmi konferencia nem helyettesít­heti és nem pótolhatja az elmaradt és meghiúsult gen­fi lehetőségeket, A józan ész Ugyanis változatlanul azt kívánja, hogy Európa tér­jen vissza a telepítés előtti helyzethez. A békeszerelő erők azt remélik, hogy eb­ben fontos szerepet vállal­hat a svéd fővárosban lét­rejött -új tárgyalási fórum. Az Országos Béketanács nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a szocialista or­szágok, — köztük a Magyar Népköztársaság — továbbra is kezdeményezően kívánnak hozzájárulni az európai bi­zalom- és biztonságerősítő intézkedések átfogó prog­ramjának kimunkálásához. Elősegítené ezt, ha a két politikai-katonai szövetsé­gi rendszer lemondana az erőszak alkalmazásáról, va- , lamint a nukleáris fegyve­rek elsőkénli alkalmazásá­ról, továbbá Európa men­tessé válna a nukleáris és vegyi fegyverektől. Az Országos Béketanács messzemenően támogatja a feszültség csökkentését cél­zó, a bizalom és a bizton­ság légkörének erősítését szolgáló indítványokat, mert ezek megvalósítása minden nép. köztük a magyar nép érdekében állnak — han­goztatja a dokumentum. Te­szi ezt annak a több mint 4 millió magyar állampol­gárnak a nevében is. akik az elmúlt év végén aláírá­sukkal tettek hitet a béke, az atommentes Európa meg­teremtése mellett., A magyar békemozgalom következetesen vallja, hogy a vitás kérdéseket tárgyalá­sok útján kell rendezni, de a tárgyalások nem leplezhe­tik a fegyverkezési hajsza fokozására tett lépéseket. Stockholm újabb próbája a jóakaratnak; alkalom arra, hogy javuljon a nemzetkö­zi helyzet — fejeződik be az OBT levele. Jó évet zártak Bodrogolasziban Hz összefogás diadala A beszámolókat nagy figyelemmel hallgatta a tagság. A szövetkezet pecsétjében tevő három búzakalász — a zárszámadásra invitáló közgyűlésre készített meghí­vóra is ezt nyomták — nem csupán a szövetkezet nevé- fe utal. Egyed András el­nök szerint ez a jelkép is azt példázza: bármennyire mostohák is a földrajzi kö­rülményeik, bármennyire is kedvezőtlenek az adottsá­gaik — most és mindig a mezőgazdasági tevékenység marad fő tevékenysége a bodrogolaszi Búzakalász Tsz- nek. Ám ahhoz, hogy az maradjon hosszú távon is, mégpedig úgy, hogy az ide­települtek megfelelő szinten élni tudjanak, szükséges foglalkozniuk mással is. Ma úgy nevezik ezt a mást: melléküzemági tevékenység. E két dolog — alaptevé­kenység és melléküzemág — ötvözete jellemzi a Búzaka- lósz Tsz termelési szerkeze­tét. Jó ötvözet ez? Az 1983-as esztendő eredményeit sum­mázó, tegnap megtartott zár­számadó közgyűlésen, az el­nöki értékelésből és a sok hozzászólásból úgy tűnt ki: igen. De r»e vágjunk a dol­gok elébe... Bodrogolasziban ré, — mint szerte a megyében — ünnep a zárszámadás, a megmérettetés napja. Ün­neplőbe öltözött tagokkal, alkalmazottakkal zsúfolásig megtelt a községi művelő­dési ház, s a vendégek so­rában ott volt Grósz Ká­roly, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Ladányi Jó­zsef, a megyei tanács elnö­ke is. ■Egyed András elnök rész­letes beszámolója többek között emigyen summázta a múlt esztendőt: „Minden te­rületen érvényesíteni kellett azt az elvet, hogy minősé­gi változásokra van szük­ség ... A vezetés és a tag­ság között a bizalom to­vább erősödött. Ennek ered­ménye a jó munkahelyi lég­kör és a jó politikai han­gulat.” Ezerotszázhuszonhat hek­tár összterületű — tehát ap­rócska tsz — zárszámadó közgyűlésének elnöki beszá­molóját hallgattuk. Mind­össze 587 hektár a szántó­területük. Legelőik, rétjeik zöme (körülbelül 700 hek­tár) a Bodrogon túl, árvíz­zel gyakorta veszélyeztetett helyen található. Földjeik átlagosan 12 aranykorona értékűek, ennek ellenére — papíron — nincsenek a ked­vezőtlen adottságú tsz-ele közé sorolva. Itt, s ilyen körülmények között például ezt produkál­ták: — A növénytermesztés 1,9 millió nyereséget reali­zált. Az eredményességet meghatározó köménymag , termésátlaga hektáronként 0,36 tonna volt, s ezt jó mi­nőségben, kevés szemveszte­séggel takarították be. A búza 3,5 tonna hektáron­kénti átlaggal, a szőlő pe­dig .7,3 átlaggal fizetett. Megtermett a szükséges szá- lastakarmány-mennyiség is,1 annak ellenére, hogy az ál­lattenyésztés — a juhászat — mínusszal zárt. Ennek okait nyíltan feltárta a zár­számadó közgyűlés: alacsony hozamok, magas költségek, pangó juhpiac, szakemberek (Folytatás a 3. oldalon) Acélgyártás számítógéppel A vas- és acélipar jelenleg válságban van az egész vilá­gon és a diósgyőri kohászat sem dicsekedhet a néhány év­vel ezelőtti sikerekkel, ám a jövő, hogy versenyképesek maradjanak a piacon, meg­követelte a sok áldozatot kí­vánó beruházást, a világszin. vonalú technika és technoló­gia meghonosítását. Éneikül nem lenne remény a felszí­nen maiadásra. A legkorsze­rűbb technika része a számi­tógépes programozás és fo­lyamatirányítás. Üj gondolko­dást, új képzettséget, új ma­gatartást kívánt ez a dolgo­zóktól. Hogyan gyártják az acélt komputer segítségével? - erre kerestük a választ, ezt kérdeztek a felvételünkön lát­ható Panyi János villamos karbantartó műszerésztől és Oláh Pál océlgyórtö operá­tortól is. Riportunk a 3, olda- Ion. m Magyar-lengyel pazÉsági lárgyalásck

Next

/
Thumbnails
Contents