Észak-Magyarország, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-24 / 46. szám

ÉSZAK-MACYARORSZAG 2 1984. február 24., péntek ír Mire r (Folytatás az 1. oldalról) töltenek el bennünket aggo­dalommal az enyhülés ered­ményeinek aláásására, a fe­szültség szítására, a katonai eröengyensúly megbontásá­ra irányuló kísérletek. Ag­godalmunkat csak tovább növeli, hogy a közép-hatótá­volságú nukleáris fegyverek nyugat-európai telepítésé­nek megkezdésével tovább éleződött a helyzet Európá­ban, azon a földrészen, ahol a szemben álló katonai erő és a tömegpusztító fegyve­rek nagy koncentrációja már amúgy is rendkívül veszé­lyes szintet ért el. A Magyar Népköztársaság azt vallja, hogy a mai ki­élezett nemzetközi helyzet­ben különös jelentősége van az eltérő társadalmi rend­szerű országok közötti pár­beszéd folytatásának, az érintkezések fenntartásának. Változatlanul az a vélemé­nyünk, hogy a vitás kérdé­sek rendezéséhez, a nemzet­közi légkör megjavításához, a fegyverzetek csökkentésé­hez meg lehet és meg kell találni a megoldást. Ehhez azonban arra is szükség van, hogy a tárgyaló felek kész­séget mutassanak egymás ér­dekeinek tiszteletben tartá­sára, magukévá tegyék az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvét. A Varsói Szerződés tagállamai, össz­hangban az ENSZ céljaival, éppen ebben a szellemben tették meg ismert leszere­lési és bizalomépítő javasla­taikat. Ami bennünket illet, a nemzetközi fórumokon, az ENSZ-ben, Stockholmban és a kétoldalú tárgyalásainkon is támogatunk minden konstruktív javaslatot, amely a feszültség csökkentését, az államok közötti jó viszony helyreállítását, a kölcsönö­sen előnyös együttműködés fejlesztését szolgálja. A továbbiakban Lázár György hangsúlyozta, hogy az ENSZ alapokmányában lefektetett célok és elvek nem veszítettek időszerűsé­gükből. Biztosította a főtit­kárt arról, hogy a világszer­vezet a béke és biztonság megőrzésében mindig szá­míthat épünk és kormá­nyunk támogatására. Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára pohárkö­szöntőjében köszönetét mon­dott magyarországi meghí­vásáért. Hangsúlyozta, hogy mély benyomást tett rá az a látogatás, amelyet Magyar- ország az Egyesült Nemze­tek Szervezetének nyújt, majd így folytatta: Ahhoz, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetét haté­konyabbá tegyük, nem többre és nem kevesebbre van szükség, mint az ENSZ alapokmányában előirány­zott nemzetközi biztonsági rendszer újjáélesztésére. Mai, kölcsönös függésen nyugvó világunkban minden probléma, minden válság és minden viszály veszélyeket jelent nem csupán az érin­tett régiókra, hanem a nem­zetközi közösség egészére is. Nincs olyan nemzet, amely mentesülhet a bizalom hiá­nyának és a nagyhatalmak közötti érintkezés beszűkü­lésének káros hatásaitól. Ezek alapjaiban fenyegetik a nemzetközi béke és bizton­ság problémáinak közös megoldását. Egyetlen békeszerető em­ber, csoport vagy állam sem kérdőjelezheti meg, hogy a nemzetközi kapcsolatok rom­lását azonnal meg kell állí­tani. Mindenkinek fel kell ismernie, hogy e cél elérése érdekében a kormányoknak újra meg kell erősíteniük tu­datos elkötelezettségüket az Egyesült Nemzeteik alapok­mányában lefektetett elvek iránt. Ennek az ismételt el­kötelezettségnek egyetemes­nek kell lennie. Miközben mindezeket el­mondom itt, ma este, tuda­tában vagyok Magyarország gazdag és sokrétű történel­mi múltjának. Magyarország századokon át tanúja volt birodalmak összecsapásának, tapasztalta a háború pusztí­tásait és hosszú időn át lát­hatta, hogyan tagadják meg és veszik semmibe nemzeti létét. Történelme során a magyar nép szakadatlan hő­sies harcot folytatott nem­zeti függetlenségéért és ön­megvalósításáért. Csak a mi korunkban kö­vetkezett be, hogy ez a küz­delem teljes mértékben el­érte célját. Magyarország te­hetségével és törekvéseivel összhangban maga irányítja sorsát. Mindezek alapján biztos vagyok abban, hogy Magyar- ország különösen óhajtja a szilárd békét. A kontinens két része közötti, kölcsönös együttműködésen alapuló eu­rópai béke létfontosságú az egész Föld békéje szempont­jából. Az ENSZ főtitkára a to­vábbiakban szólt közelmúlt­ban tett afrikai útjáról, amelynek tapasztalata alap­ján felhívással fordult a nemzetközi közösség tagjai­hoz, hogy két- és többoldalú segítségnyújtással járuljanak hozzá az aszály következ­ményeinek leküzdéséhez és az éhezés enyhítéséhez. Pérez de Cuellar befejezé­sül ismételten kifejezésre juttatta azon meggyőződését, hogy a világbéke elérése ér­dekében törekedni kell az Egyesült Nemzetek alapok­mányában megfogalmazott célok megvalósítására. az Kádár János látogatása ai MTESZ-nél. A képen: az MSZMP KB első titkára mellett jobbra Fock Jenő, balra pedig dr. Tóth János. (Folytatás az 1. oldalról) országos szintű partnereik­kel kialakított együttműkö­dés során egyaránt annak le­hetőségeit keresik: miként állítható a magyar értelmi­ség szellemi kapacitása még inkább a termelés, a hala­dás szolgálatába. E célt se­gíti például részvételük az energiagazdálkodás korsze­rűsítésében, az elektronikai ipar fejlesztésében, vagy a biotechnika elterjesztését szolgáló programban. El­hangzott: a VIL ötéves nép- gazdasági tervkoncepció ki­öszlyinov cikke a Pravdában A szovjet hadsereg és ha­ditengerészeti flotta napja alkalmából a Pravda csütör­töki száma közli Dmitrij Usztyinov marsallnak, az SZKP KB Politikai Bizott­sága tagjának, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének cikkét. Usztyinov marsall felhívja rá a figyelmet, hogy a re­akciós imperialista körök napjainkban szándékosan nö­velik a nemzetközi feszült­séget. A történelem tanulsá­gait figyelmen kívül hagyva „keresztes hadjáratot” hir­dettek a Szovjetunió és a világszocializmus ellen. Az Egyesült Államok az agresz- szió imperialista politikájá­nak fő szervezőjévé vált. A Szovjetuniónak a világ- helyzet legidőszerűbb kérdé­seivel kapcsolatos álláspont­ját pontosan kifejtette az SZKP KB-nak a szovjet vá­lasztókhoz intézett felhívása, az SZJÍP KB februári rend­kívüli ülésének dokumentu­mai, a Legfelsőbb Tanács múlt év nyarán megtartott ülésszakának határozatai. Ez az álláspont kézzelfoghatóan megnyilvánul a Szovjetunió békekezdeményezései ben. Ezek közül Usztyinov mar­sall kiemeli azokat az Egye­sült Államokhoz intézett szovjet felhívásokat, hogy fagyasszák be a nukleáris fegyverzetet, akadályozzák meg a fegyverkezési hajsza kiterjedését a világűrre, vál­lalják, hogy lemondanak a nukleáris fegyverek elsőként való alkalmazásáról, a NA­TO és a Varsói Szerződés kössön megállapodást, hogy nem alkalmaznak egymással szemben katonai erőt, vala­mint az Európa vegyi fegy­verektől mentessé tételére vonatkozó javaslatot. A Reagan-kormányzat hallgatással válaszol ezekre a javaslatokra, s e területe­ken nem kíván konkrét lé­péseket tenni. Az erőre, a fenyegetésre és nyomásra épített politikát akar foly­tatni a Szovjetunióval szem­ben, amely azonban határo­zottan elutasítja ezt a ma­gatartást. Az SZKP és a szovjet kor­mány hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió r.em engedi a kialakult katonai erőegyen­súly megbontását, s a Var­sói Szerződés más államai­val együtt megteszi a szük­séges válaszintézkedéseket biztonságának erősítésére — szögezi le cikkében Usztyi­nov marsall. Merénylet New Yorkban Egy cionista csoport — kihasználva az amerikai ha­tóságok elnéző rnagatar tását — csütörtökön New York­ban terroristaakciót hajtott végre egy, szovjet állampol­gárok lakta ház ellen. Nem sokkal éjjeli három óra után egy gépkocsiból há­rom robbanószerkezetet dob­tak az épület kerítése mögé. A robbanások következtében megsemmisült egy szovjet tulajdonban levő gépkocsi, másik kettő pedig meg­rongálódott. Jelentős anya­gi kár keletkezett, és csak a szerencsének köszön­hető, hogy nem volt ha­lálos áldozat. A szovjet ál­lampolgárok erőfeszítéseinek köszönhetően sikerült elolta­ni a robbanás által keletke­zett tüzet és megakadályoz­ni, hogy a lángok az épü­letben levő gépkocsigarázsig eljussanak. Meddig rabol még a „télkarú” ?... Még egyszer a játékautomatákról Az ország számos lapja — közöttük az Észak-Magyarország többször is — fog­lalkozott a gombamód elszaporodott já­tékautomaták káros hatásával. Szóvá tet­tük, hgy főleg az általános iskolás korú­ak körében hódít az új szenvedély, s né­melyek az iskolakerülés mellett hihetet­len nagy tétekben játszanak, ami felveti annak a lehetőségét is, hogy a gyerekek egy része nem mindig tisztességes úton jut a szükséges összeghez. Legutóbbi cik­künk után levél érkezett szerkesztősé­günkbe, melyben az egyik Széchenyi ut­cai ház lakói panaszolták el a házukban működő játékterem miatti kellemetlensé­geiket. Mellékelték az ügyben különböző szervekhez küldött beadványaikat és az azokra kapott elutasító válaszokat is, Mint kiderült, „jogilag” minden rendben talál­tatott a játékterem körül. Ezzel együtt sokan érezték, hogy a já­tékautomaták működését sok nem kívá­natos jelenség kíséri. Ezért örvendetes, hogy az Állami Ifjúsági Bizottság állás- foglalást tett közzé a játékautomatákról. Ebben megfogalmazzák, hogy vélemé­nyük szerint is az úgynevezett nyerőau- tomalák kimondottan károsak a gyerme­kek, a fiatalok személyiségének fejlődé­sére. Az elmúlt hónapokban az Állami Ifjú­sági Bizottsághoz is sok jelzés érkezett, hogy az elsősorban nyerőautomatákat üze­meltető játéktermek rossz hatásúak a környéken éló, tanuló fiatalokra. Azt ta­pasztalták, hogy a helyiségek kulturált­sága, néhány kivételtől eltekintve, nem megfelelő, s a fiatalok egy része szinte minden szabad idejét a ..pénznyelő gé­pek” mellett tölti. Mindezek alapján az Állami Ifjúsági Bizottság kezdeményezi — jelentették be —, hogy nyerőautomatákat csak ott, olyan szórakozóhelyeken szerelhessenek fel, ahol fiatalkorúak eleve nem tartóz­kodhatnak. Ugyancsak javasolta az Á1B. hogy amíg a káros hatású játékok nem tűnnek el a már működő klubokból, úgy szabályozzák a klubok nyitvatartását, a gépek üzemeltetésének idejét, hogy a gyermekek ne használhassák ezeket a berendezéseket. Az ÁIB az illetékes minisztériumoknak megtette javaslatait, kérve azt is, hogy a már meglevő játékklubokban fokozzák az ellenőrzést, az automaták üzemeltetőinek jelenlegi adózási rendszerét pedig vizs­gálják felül az illetékesek. Ehhez nincs sok hozzáfűzni való. Csu­pán annyi, hogy talán Miskolcon és a megyében nem kellene megvárni a mi­nisztériumi döntést, hanem min'él előbb intézkedni kellene, hiszen fontos feladat­ról ifjúságunk eav részének védelméről van szó. Szatmári Lajos dolgozói is számítanak az MTESZ véleményére, javas­lataira. A szövetség egyszersmind érdekképviseleti fórum is. Dolgozik a műszaki és ter­mészettudományos értelmi­ség jobb társadalmi rangjá­ért, anyagi és erkölcsi meg­becsülésének javításáért. Nem „általában” kérnek na­gyobb elismerést a műsza­kiaknak, hanem azért küz­denek, hogy a konkrét ered­ményekben, magas színvona­lú termékekben megjelenő munka kapjon ily módon is nagyobb ösztönzést. Ez éppoly fontos része e réteg közérzetének, mint az alkotásra serkentő kiegyen­súlyozott munkahelyi légkör. A műszaki értelmiségiek hangulatát ma a politika iránti bizalom, a tettrekész- ség jellemzi; az a tettre- készség, amely a legionto- sabb gazdaságpolitikai célja­inkkal való egyetértésen ala­pul — mondotta Tóth János. A tájékoztatót követő be­szélgetés során Madar Mik­lós, az MTESZ pártszerveze­tének munkájáról számolt be. Vámos Tibor, a szerve­zet tudománypolitikai bi­zottságának elnöke kiemel­te, hogy az MTESZ mindin­kább képes a műszaki hala­dás állította sürgető igénye­ket érzékelni, s azokat köz­vetíteni. Most például a műszaki értelmiség helyzeté­nek javítására tett javasla­taik, s az elektronikai prog­ram fejlesztésére vonatkozó elképzeléseik kerülnek az il­letékesek elé. Soós Gábor, az MTESZ társelnöke arról szólt, hogy az agrárértelmi­ségiek népes rétege nemcsak a termelés korszerűsítésében, ’ hanem a falvak közéletében is meghatározó erővé vált-’ Dimény Imre, az oktatási bizottság elnöke elmondot­ta: a szervezetbe tömörült.: szakemberek véleményére is ' alapozva született meg -a most bevezetendő új rend—: szerű technikusképzés, s be­kapcsolódhattak a köz- és • felsőoktatás fejlesztési kon­cepciójának kidolgozásába is. Müller István, az MTESZ al- elnöke beszámolt arról, hogy. a műszaki fejlesztés viszony-., lagos lassúságán kívántak, változtatni az országos szak­mai tanács tavalyi létreho­zásával. E testület az elkéh-" zelések megvalósulásának fo- ' lyamatát hangolja össze. Dobroika László, az ellenőr­ző bizottság elnöke a veze­tő műszaki szakemberek helyzetét, gondjait érintette felszólalásában. Kónya Al­bert, az MTESZ társelnöke kiemelte, hogy a természet- tudományok művelői is nagy segítséget kapnak a tájékó-. zódásban, az eredmények.1 kölcsönös megismertetésében a szervezettől, és szólott az’ MTESZ széles körű nemzet­közi kapcsolatrendszerérői. Kádár János felszólalása-, ban időszerű bel- és külpo- litikai kérdésekről beszélt, majd elismeréssel szólt á magyar műszaki értelmiség munkásságáról, méltatta az MTESZ és tagszervezetei* társadalmilag fontos tevé­kenységét. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! ÉRDEKELHETI ÖNT IS! 1984. március 5-én háromhónapos JEGYKEZELŐI fkai auzi) tanfolyam indul. Pályázati feltétéi: — 18 éves korhatár (legalább 1984. május 31-ig betöltve)- érettségi, vagy 8 általános iskolai végzettség- jegyvizsgáló munkakörre való t, rátermettség — orvosi alkalmasság Jelentkezni lehet: személyesen a MÁV Miskolc Tiszai pu. felvételi irodáján. A jelentkezőket a kiképzés megkezdése előtt is foglalkoztatjuk! MAGYAR ÁLLAMVASUTAK IGAZGATÓSÁGA MISKOLC Munkaügyi Szolgáltató Iroda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents