Észak-Magyarország, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-22 / 44. szám

V

ESZAK-MAGYARORSZAG 4

1984, február 22., szerda

Szociológiai kutatások a miskolci egyetemen

A puli Ukíu és állami vezetés munkájának segítésére a megyei part-végrehajtóbi- zottaág döntése alapján 1970- ben egy szociológiai kutató- csoport alakúit a miskolci Kehézipari Műszaki Egyetemen. Azokban az években még gyűrűztek a szociológia helyéről, szerepéről folyó viták, de a döntés helyességét nemcsak a szociológiának a társadalomtudományok között azóta kivívott rangja, hanem a miskolci szociológusok eredményes tevékenysége is igazolta. Az egyetem marxizmus—leninizmus tanszéken szakcsoportban dolgozó szociológusok munkájáról dr. Lehoczky Alfréd egyetemi docenst kérdeztük:

— Első nagy munkánk 1970 és 1973 között a megye nagyipari dolgozói között végzett kutatás volt, amikor 34 vállalat mintegy 120 ezer dolgozójának élet- és munkakörülményeit vizsgáltuk. A kutatás összefoglaló jelentései a Társadalomtudományi Intézet adta ki öt kötetben. A hetvenes évek második felében a Miskolc város művelődési viszonyai című témával foglalkoztunk. E kutatások során öt munkafüzetet és öt kötetet jelentettünk meg több száz példányban.

Néhány borsodi nagyvállalat részére is végeztek kutatásokat, így 1978-ban a Diósgyőri Gépgyárban dolgozó fiatalok helyzetét elemezték. A Borsodi Szénbányák Vállalatnál 1979 és 1980 között a szocialista brigádok jellemző típusait vizsgálták. De elemezték az alsó és középszintű vezetők állásfoglalásait különböző gazdasági, társadalmi és politikai kérdésekben, valamint a városon és falun élő bányászok életmódjának specifikus vonásait. Mindezek mellett munkakapcsolatban vannak a Társadalomtudományi Intézettel, részesei voltak egy nagyobb nemzetközi kutatás előkészítésének. A szakcsoport vezetője egyik szakmai irányítója a megye párttagságának helyzetéről, aktivitásáról a megyei pártbizottság által kezdeményezett vizsgálatnak.

— Tekintettel arra, hogy kutatásaink egy része a

megrendelők konkrét igenjeihez igazodik, ezért nem kapcsolódik hozzá szervesen áz elméleti általánosítás irányába mutató tudományos tevékenység — mondotta dr. Lehoczky Alfréd. Ezt a szerepet az országos középtávú kutatási tervhez igazodva igyekszünk megvalósítani. Az országos tervben három témánk zárójelentését fogadták el. Az egyikben a vállalati dolgozók különbözó rétegeinek a gazdálkodással, a termeléssel kapcsolatos gondolkodásmódját, a másikban a különböző tipusú családok sajátosságait vizsgáljuk Észak-Magyarorsza- gon. Harmadik témaként a megye párttagságáról készített vizsgálat kapcsolódik az országos tervhez.

A következő tanévtől kezdve az egyetem minden karán tanítani fogják az általános szociológiát. A kutatások egyes fázisaiba eddig is bevonták a hallgatókat. Az elmúlt három évben 15 tudományos diákköri dolgozat készült szociológiai témából. Egy TDK-dolgozat 1981-ben i -szágos nivódíjat kapott.

Tóth Pál szociológus, a szakcsoport munkatársa elsősorban Miskolc urbanisztikai és társadalmi szerkezetével, népességének életmódjával és tudati viszonyaival foglalkozik. E munka során készített tavaly tanulmányokat a lakótelepeken és a családiházas peremrészekben élő sokgyerekes családokról, valamint diákok tanítás utáni életmódjáról, szabadidős tevékenységéről.

— Szerény eszközeinkkel igyekszünk a város vezető testületéinek döntéseit segítő előkészítő szerepet játszani — mondotta Tóth Pál. A Miskolc városi Tanács egyfajta mecénási szerepet is vállal, amikor igényli, segíti kutatásainkat, hiszen ily módon a magyar szociológia fejlődéséhez is hozzájárul. Bízunk benne, hogy a városlakók közérzetéről, a lakossági fórumokról, az információk áramlásáról folyó vizsgálataink is elősegítik a nyílt, demokratikusabb várospolitika kialakítását.

Petra Józs-cf

Mától a Miskolci Galériában

Lenkey Zoltán emuftása

’ Kétszáznyolcvanot alkotás j»kisérli meg” felvillantani Lenkey Zoltán grafikusművész hirtelen félbeszakadt életművét. A Miskolci Galériában ma, február 22-én. délután 5 órakor nyílik emlékkiállítása annak a művésznek, akinek tevékenysége, művészete egybeforrt — meghatározóan — Miskolc képzőművészeti életével, s akinek múlhatatlan érdemei vannak abban, hogy ez a város a magyar grafika egyik legjelentősebb műhelye lett.

A hagyatékból, a köz- gyűjteményekben levő munkáiból. a magántulajdonban levő alkotásaiból vázolódik fel a Galéria-beli kiállításon az életút, művészi életműve. Hatalmas anyag ez — méreteiben a Miskolci Galéria egyik legnagyobb „vállalkozása” a bemutató, hiszen a teljes kiállítási intézményt

betölti. Lenkey Zoltán munkáiból végül 134 nyomat, 109 rajz és 42 egyéb művészi alkotás — olaj- és pasztellkép

— kerül a képzőművészetbarát nagyközönség elé. Legkorábbi munkája egy 1952- ben készült ceruzarajz, a legutolsó pedig mindössze alig hatvan nappal halála előtt készült. Szinte a teljes életművet átfogják így a művek.

Az emlékkiállítást B. Sup- ka Magdolna nyitja meg. A megnyitón Kulcsár Imre színművész mondja el Kondor Béla — a szintén eltávozott barát-grafikusművész

— versét. A kiállítást — amelyet március 25-ig tekinthetnek majd meg az érdeklődők — Jurecskó László rendezte. A kiállítás katalógusába Feledy Gyula írt előszót.

Bél Mátyás

Az sémuft három évben

váltak rendszeressé a miskolci Lévay József Tudományos Könyvtár előadásai. Ezúttal Bél Mátyásra, a ma- gyár honismereti kutatás 30«

evvel e»Wtt ■etftoteJU áttérőjére emlékesnek. Ac ető- »dást dr. Csorba Csaba tartja, február Tt-ém, ődiutáo & waktar.

Kulturális

seregszemle

Hideg

A Hegyekben most, február végéhez közeledve is igazi a tél. A hótakarót néha erős szél bontogatja, a felkavart porhót rácsapja o bezárt ajtajú, üres-csendes apró házakra. A tető, a korlát, a csupasz, szúrós ágú bokor szinte árasztja a hideget, mit sem érezni még a havat szikráztató, de alacsonyan járó nap melegéből. (priska)

Műveltségi verseng - brigádoknak

A miskolci Szabó Lőrinc Könyvtár és a Miskolci Galéria közösen hirdet műveltségi versenyt a város szocialista brigádjainak Körösi Csorna Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából. A műveltségi versenyhez kapcsolódva hat előadást tartanak. Az egyes előadásokon a történelem, az irodalom, a nyelvészet, a földrajz, a művészetek és a zene oldaláról közelítik majd meg a nagy magyar tudós és utazó életútját, munkásságát. Az előadások alapján állítják össze a műveltségi versenyt lezáró vetélkedő kérdéseit. Egy-egy témából három-három kérdés szerepel majd a szellemi totón. A verseny döntőjét egyébként május 21-én tartják majd meg a Szabó Lörinc-kertben.

Hernádi Istvánná, a Miskolc városi Könyvtár igazgatója kérdésünkre elmondta; a Körösi Csorna műveltségi vetélkedő első előadására március 19-én kerül sor a Miskolci Galériában. Az előadásokat egyébként mindig a Miskolci Galériában tartják meg. z kéthetenZenei estek

Tanári hangversenyt adnak a miskolci Egressy Béni Zeneiskola pedagógusai. A hangversenyt február 25-én, szombaton, délután 5 órai kezdettel tartják a miskolci Bartók-teremben. A koncerten a zeneiskola tizennyolc tanára lép a közönség elé, s játszik az iskola pedagógusaiból alakult Miskolci Vonósnégyes is.

A hangverseny egy rövidített változatát egyébként meghallgathatják a zenebarátok a TIT miskolci Kazinczy Klubjában is, ahol a zenei szakosztály rendezésében tartanak zenei estet, február 23-án, este 5 órai kezdettel.

ként, hétfői napokon várják majd rájuk a szocialista brigádok tagjait. A műveltségi verseny jelentkezési határideje — a kiírás szerint — február 29-e, de a felhívások kiküldésének „elcsúszása miatt” a határidőt meghosszabbítják, s mindenki részt vehet rajta, aki az első előadást eljön meghallgatni.

A könyvtár és a galéria nem első alkalommal hirdet műveltségi versenyt szocialista brigádok részére. Közös szervezésük volt pélA miskolci Herman Ottó Múzeum Évkönyvének XXI., az 1982-es esztendőre vonatkozó kötete most került az érdeklődő olvasó kezébe. A múzeumi évkönyvek több tudományág művelőinek nyújtanak rendszeresen képet a múzeum vonzáskörében végzett muaeológiai tevékenységről, de a szakmán kívül igen sok általánosan érdeklődő olvasót is kielégítenek. Ez a mostani szám is, szinte minden közleményével, a nagyközönséghez » szól.

Az évkönyv szerkesztője — Szabadfalvi József megyei múzeumigazgató és Vi- ga Gyula muzeológus — már az előző, a huszadik kötetben megváltoztatta a több évtizedes évkönyvszerkesztési gyakorlatot, amely tudományágak, múzeumi részterületek szerint elkülönítve kínálta a publikációkat, s noha a munkák jellegéből adódóan az egyes közlemények tematikailag mégis elkülönülnek egymástól, ez a fejezetekre bontás hiánya mégsem pusztán formai dolog, hanem az egységesebb múzeumi szemlélet és tevékenység kifejeződése.

Miként az előző évkönyvben a szalonnái református templom kutatásával és helyreállításával kapcsolatosan négy publikáció is megjelent, a mostani, huszonegyedik évkönyvben a zubogyi református templom kutatása — Feld István tollából —, * zubogyi gótikus kehely és paténa bemutatása — Lukács Zsuzsa írása —, vala- nrevvá a templomban végzett

dául a Bartók műveltségi verseny és a várostörténeti vetélkedő is, hogy csak két hasonló rendezvényüket említsük. A mostani, a Körösi Csorna műveltségi versenyre egyébként közel száz felhívást küldtek ki a város nagyüzemeibe, intézményeibe. A könyvtárnak évek óta jó kapcsolatai vannak a drótgyár, a vízügyi igazgatóság, s jó néhány miskolci középüzem és vállalat szocialista brigádjaival, s így bizton számíthatnak azok részvételére is.

műemléki és régészeti kutatás során előkerült XVII. századi éremlelet bemutatása — V. Székely György munkája — járja körül sokoldalúan a zubogyi témakört.

Az évkönyv élén egyébként P aradi Nándortól a kácsi középkori lakótorony kutatásáról szóló beszámoló olvasható, amely e lakótorony, valamint az onnan nem messze levő sály-latori lakótoronyrom és más hasonló építményromok kapcsán végzett kutatások eredményeit összegzi. Ugyancsak régészeti témájú Erdélyi Balázs írása Régészeti légi- fényképezés és légifénykép- értelmeaés címmel, és ehhez szervesen kapcsolódik Kis Papp László munkája: Fotogrammetria az építészetben és a régészetben. Végül Simán Katalin számol be a Mezőzomboron feltárt rézkori és császárkori leletekről és összegező beszámolót találunk a Herman Ottó Múzeum 1980 és 1982 között végzett ásatásairól és leletmentéseiről.

Érdeklődésre tarthat számot a nagyközönség körében is Csorba Csaba publikációja a Hernádnémetiben élő Fige-család elődeinek feljegyzéseiről, amelyek 1842- től 1914-ig szolgálnak érdekes adalékokkal. Akik Miskolc múltja után érdeklődnek, bizonyára nagy figyelemmel olvassák majd Dob- rossy István és Iglói Gyula Koronauradalmi épületek Miskolcon a XIX. század elején című munkáját, amelyben húsz olyan épüleEgyetemi es toiskolai kul- luraiis napok elnevezéssel, nagyszabású fesztivál színhelye lesz május 4—5—ü-an Sárospatak. Az országos rendezvény másik két Helyszíne Keszthely es Kecskemet. A Művelődési Minisztérium es a KISZ Központi Bizottság felhívására szép számban jelentkeztek versenyzők az ország valamennyi egyeteméről és főiskolájáról. Sárospatakon tizenhét intézményből 780 hallgató vetélkedik majd produkciójával a legjobbaK- nak járó elismerésekért.

Az egyetemi és főiskolai kulturális napokra Sárospatakon szervező bizottság alakult, amelynek tagjai az elmúlt hét végén dr. b'öldy Ferencnek, a Coménius Tanítóképző Főiskola főigazgatójának elnökletével koordinációs ülést tartottak. A tanácskozáson Homonnay Nán- dorné dr., főiskolai docens, a szervező bizottság titkára tájékoztatta a résztvevőket a sárospataki programról.

A jelentkezési lapokat január 30-ig kellett beküldeni a hallgatóknak a Népművelési Intézethez. A három nap alatt, kilenc kategóriában versenyzők bemutatóját, előadását, illetőleg alkotását véleményezik majd a zsűri tagjai. Ezek a következők : irodalom-színjátszás; vers-prózamondás; politikai dalok; írásban beküldött irodalmi alkotások, vers, kisregény, esszé stb.; kórusok, zenekarok, szólisták és kamaraegyüttesek; jazz-pop- rock-együttesek; néptáncosok, szólisták; népi zenekarok és szólisták; továbbá a szintén előzőleg már beküldött, a vizuális műfajba tartozó alkotások.

A fesztivál jó alkalom arra, hogy minél szélesebb körben tárja fel a korszerű művelődési törekvéseket, bővítse a kulturális ismereteket, és színvonalas szórakoztatással egyúttal bemutassa a diákélet múltját is. Valójában ezzel a céllal is hirdették meg az idén, az immár hagyománnyá váló egyetemi, főiskolai kulturális napokat, amelynek záró ünnepsége ugyancsak Sárospatakon lesz.

tel, illetve létesítményt matat be, amelyek a diósgyőri koronauradalomhoz tartoztak, s amelyek hajdan Miskolc nevezetességei közé számítottak, mint például „A Koronához címzett uradalmi szálló-vendéglő”, „A Három Rózsa uradalmi vendégfogadó” és mások. A koronauradalom egy másik tanulmányban is elő 'ukikan: Veres László ugyanis az erdőbirtokoknak a diósgyőri koronauradalom gazdálkodásában a XVIII. század második felében betöltött szerepét vizsgálja. Ritkán olvashatunk a szűkebb pátriánk zsidó emlékeiről. most Scheiber Sándor tollából Hegyaljai zsidó sírkövek címmel találunk huszonhárom fényképpel illusztrált tanulmányt, amelyben a hegyaljai községek zsidó lakosságának XVIII— XIX. századi megtelepülését, egyházközségeik, temetőik kialakulását, a fennmaradt sírköveken látható vallási szimbólumokat mutatja be. Folytatódik az évkönyvben Vargáné Zalán Íréit posztumusz tanulmánya: Miskolc zenei élete a két világháború között.

Három néprajzi témájú írás — Viga Gyula: A bükkvidéki falvak XIX. századi életmódjához, Fügedi Márta:

A Bükkalja női népviselete és Cseri Miklós: Népi lakás- kultúra a Szuha-patak völgyében —. valamint Semscp x Andor, a Zempléni Múzeumban található régi magyar ex libriseket bemutató írása teszi teljessé a Herman Ottó Múzeum XXI. évkönyvét. (bm)

II tinszonegvedik múzeumi évkönyvről