Észak-Magyarország, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-22 / 44. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 8 1984. február 22., szerda . Panoráma Ahol elsőként látják a napot Gazdag zsákmány az oszty-kamesatszkij halászati kombinát egyik hajóján (bal oldali kép). Ebből lesz az ízes rak konzerv (jobb oldali kép). Moszkvából az IL— # 62-os Kamcsatkára nyolc óra alatt teszi meg az utat. Ez az ország legkeletibb része, ahol el­sőként kel fel a nap, s a félsziget dolgozói itt kilenc órával korábban kezdik a munkanapot, mint a moszk­vaiak. A Szovjetunió meg­alakulása óta eltelt hat év- -tized alatt teljességgel meg­változott e távoli vidék ar­culata is. A változásról szemléletesen beszél Dmit­ri] Kacsin, az SZKP terü­leti bizottságának első tit­kára. — Gyakorlatilag újjászü­letett az egész gazdaságunk — mondotta.. — Különösen nagy változások zajlottak le az északi népek életé­ben. Ma már nehéz elkép­zelni,- hogy . még nem is olyan régen a korjákok. even kék,. csukcsok földbe- vájt kunyhókban, vagy jur­tákban éltek és tömegesen, pusztították őket a járvá­nyok. Ma a korjákok szá­mára például saját radio­es televízióállomás műkö­dik, és korszerű lakótele­peiken minden szolgálta­tás megtalálható. — Hogyan vesznek részt Kamcsatka lakói a Szov­jetunió nemrég elfogadott élelmiszer-programjában? — Kamcsatka fő termé­ke a hal. Ez a terület ad­ja az ország halászszákmá- nyának tíz százalékát. A programunkban a halter­melés választékának bőví­tését, a minőség és a cso­magolás javítását tűztük lei célul. A haltermelés meny- nyiségét nem növeljük. Legfontosabb a haltermé­kek feldolgozása. A tenger­ből kifogott zsákmány mintegy 20 százalékából fe­hérjékben gazdag tápanyag, halliszt készül, amely nél­kül ma már elképzelhetet­len az iparszerű szarvas- marha- és baromfitenyész­tés. A mezőgazdaság célja pedig, hogy a félsziget ke­mény éghajlati viszonyai kö­zött is megtermelje az it­teni lakosság számára szük­séges élelmiszereket. Itt te­rem meg egyébként a he­lyi lakosság teljes szükség­lete zöldségfélékből, burgo­nyából, káposztából. Állat- tenyésztésünk a tej- és hús- igényéknek mintegy 30—32 százalékát elégíti ki. A nyolcvanas évek végére a felét szeretnénk saját erő­forrásból megteremteni. Többet nem tervezünk, mi­vel a félszigeten a takar­mány igencsak kevés. Nin­csenek tartalékaink, hiszen a szarvascsordák számát erősen meghatározza a le­gelők nagvsága. — Milyen nehézségei vannak Kamcsatkának a további fejlődésben? — Legnagyobb gondunk a kevés munkaerő. A terület lakossága bár számbelileg növekszik ugyan (évente mintegy 5 százalékkal), de ez nem elegendő. Ahhoz, hogy többen jöjjenek hoz­zánk az ország más részei­ből. építkeznünk kell. Sok minden készül Kamcsatkán, de az igényekkel nem tu­dunk lépést tartani. Ebben az erősen földrengésveszé­lyes zónában az építkezés drágább, mint az ország más területein. A másik sajátos kamcsatkai probléma a szál­lítás. A mi adottságaink közepette nem gazdaságos közutat építeni. A partok mentén a szál­lítás egyetlen lehetséges formája a vízi út. Másutt a légi közlekedés és szállítás jelent kapcsolatot a világ­gal. A belső légi fuvarozás­ra elsősorban a JAK—40 tí­pusú gépeket alkalmazzuk. — Kamcsatka energiaigé­nyét teljes egészében saját hőerőművekben állítjuk elő, a fűtőanyagot viszont más területekről szállítjuk ide. így természetesen igen ma­gasak a költségeink. Viszorrt termálvízzel a természet bő­ségesen ellátta a félszigetet. Távlatokban úgy gondol­kodunk, hogy Kamcsatka déli részén a geotermikus energia felhasználására té­rünk át. Észak szükségletét pedig a folyókra épülő vízi­erőművek elégítik majd ki. Egy kísérleti geotermikus erőmű már hosszú évek óta sikeresen működik. A mut- novi erőművet, a leendő geotermikus erőművek első példányát, 1983-ban kezdtük építem. teííliuyas konferencia Budapesten „Az 1934. februári oszt­rák munkásfelkelés fél év­százada” címmel kétnapos tudományos konferencia kez­dődött ködden a Magyar Tu­dományos Akadémia Törté­nettudományi Intézete, a bu­dapesti Osztrák Kulturális Intézet és a TIT Budapesti Történeti Szakosztálya ren­dezésében a Kossuth Klub­ban. A tudományos tanácsko­zást — amelyen megjelent Arthur Agstner, az Osztrák Köztársaság budapesti nagy­követe is — Mucsi Ferenc, az MTA Történettudományi Intézetének igazgatóhelyette­se nyitotta meg. Az ausztriai munkásság fegyveres küzdelmében ma­gyar szocialista és kommu­nista emigránsok is részt vettek. A közös küzdelmek együttes tanulmányozását mind a két ország történet­tudományi kutatásában az eddiginél fontosabb hely il­leti meg. A megnyitó után Rátfcai Ferenc művelődési minisz­terhelyettes és Kari Schra- mek, a budapesti Osztrák Kulturális Intézet igazgatója köszöntötte a konferencia résztvevőit. Ezt követően Herbert Steiner, az Osztrák Ellenállási Levéltár nyugal­mazott igazgatója a Magyar Vörös Segély bécsi szekció­jának anyagaiból származó értékes dokumentumokat nyújtott át Erényi Tibornak, az MSZMP Párttörténeti In­tézete igazgatóhelyettesének — az intézetnek szánt aján­dékként. Tcrzsvezefesi , gyakorlat Ez év márciusában a Bol­gár Népköztársaság, a Ma­gyar Népköztársaság, a Ro­mán Szocialista Köztársaság területen, a Szovjetunió dél­nyugati körzeteiben és a Fe­kete-tenger vízterületén a szövetséges hadseregek és flották „Szojuz—84” fedőné­ven terv szerinti közös pa­rancsnoki és törzsvezetési gyakorlatot tartanak. A gyakorlat célja a szö­vetséges hadseregek és flot­ták csapatainak vezetésével és magasabb szintű törzsei­nek együttműködésével ösz- szefüggő kérdések feldolgo­zása közös harctevékenység megvívása esetén. Nőtt az ittasan okozott balesetek aránya Ülést tartott az MKBT elnöksége A Szovjetunió külpolitiká­jának folyamatosságát hang­súlyozza keddi vezércikké­ben a Pravda. A lap meg­állapítja: továbbra is ér­vényben van valamennyi bé­kekezdeményezés és javas­lat, amit a Szovjetunió az utóbbi években tett. Az SZKP változatlanul hű a különböző társadalmi be­rendezkedésű államok békés egymás mellett élésének le­nini alapelvéhez. A Szovjet­unió egész sor javaslatot ter­jesztett elő, amelyek elvi je­lentőségűek az egyetemes bé­ke megőrzése szempontjából. A vezércikk megerősíti: a Szovjetunió nem törekszik katonai fölényre más orszá­gokkal szemben. A Szovjet­unió tisztában van azzal a felelősséggel, amit a népek előtt visel a béke megőrzé­séért és megszilárdításáért Éppen ezért a Szovjetunió a vitás nemzetközi kérdések komoly, egyenjogú és konst­ruktív tárgyalások útján tör­ténő megoldásáért száll sík­ra. A Szovjetunió politiká­ba a párbeszéd politikája. Az elmúlt évben Borsod­ban nem történt olyan sú­lyos, a közvéleményt is élén­ken foglalkoztató tömeges közúti baleset, amilyen az 1983-as év mérlegének elké­szítésekor feltétlen kiemelést, vagy említést követelt volna. Sőt, az elmúlt esztendő meg­alapozott és átgondolt bal­esetmegelőző munkája bizo­nyítja, hogy tovább lehet ja­vítani a közlekedés bizton­ságát. Tavaly hétezerrel nö­vekedett a rendszámmal el­látott gépjárművek száma és így már 120 ezer gépjármű­vet tartanak nyilván Borsod megyében. Az 1983-as évben 1390 sze­mélyi sérüléses közlekedési baleset történt Borsodban, 1,2 százalékkal több. mint az azt megelőyő évben. Ezen be­lül csökkent, mégpedig 21,1 százalékkal halálos kimene­telű esetek aránya, örvende­tes, hogy a S3'a logos ok tavaly számottevően kevesebb bal­esetet idéztek elő. Az adatok tanúsága szerint fegyelme­zettebben vettek részt a köz­lekedésben a teherkocsik és az autóbuszok vezetői is. En­nek éppen az ellenkezőjét lehet elmondani a motorke­rékpárosokról, illetve a se­gédmotorosokról. Sok év vi­szonylatában is a gyorshaj- tók, a sebességet helytelenül megválasztó autósok, moto­rosok állnak a baleseti sta­tisztikák élén, de sok bal­eset írható az elsőbbséget meg nem adók, a szabályta­lanul kanyarodok, a szabály­talanul előzők rovására is. Többek között erről adott számot a Borsod megyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnökségének tegnap megtar­tott ülésén Tóth Tibor rend­őr ezredes, a megyei rendőr- főkapitány helyettese, amikor az elmúlt év közlekedésbiz­tonsági helyzetét értékelte. Szólt az előadó arról is, hogy sajnálatosan emelkedett az it­tas állapotban okozott közle­kedési balesetek száma és az országos átlagot messze meg­haladó 25,3 százalékra ugrott. Ez különösen Miskolc, Özd. Edelény, Szerencs körzeté­ben alakult nagyon kedve­zőtlenül, míg csökkenés csak Kazincbarcikán és Sárospa­takon volt mérhető. Az elnökségi ülést vezető dr. Túrós András rendőr ez- ledes, a Borsod megyei Rend­őr-főkapitányság vezetője, az MKBT elnöke a beszámolót követő vita összefoglalójában hangsúlyozta, hogy a Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács szakbizottságai és aktívái, valamint a társadalmi szer­vek közreműködésével, segít­ségével sokat tettek az el­múlt évben a balesetmegelő- zö munka színvonalának ja­vításáért. ám önelégültségre semmi ok sincs, hiszen a köz­lekedés mindennapi tapasz­talatai. a balesetek alakulása azt mutatja, sok még a ten­nivaló a közlekedés bizton­ságának javításában. Ezt követően Pónus Ferenc rendőr őrnagy, a megyei rendőr-főkapitányság közle­kedésrendészeti alosztályának vezetője, az MKBT titkára az idei tapasztalatokról szá­molt be, az elnökség elé tár­ta a januári, korántsem ked­vező baleseti helyzetképet. K. J- . Elhunyt Mihail Soiohov Hosszan tartó betegség után, életének nyolcvanadik évében hétfőn elhunyt Mihail Soiohov, a Nobcl-dijas szovjet író. Re­gényei, a Feltört ugar, a Hazáért harcollak, s a leghíresebb, a Csendes Don. valamint novellái világszerte ismertek, szé­les körben olvasottak voltak, hazánkban is számos alkalom­mal adták ki őket. Valamennyi regényét és sok novelláját megfilmesítették. Magyarországon az Emberi sors vált közü­lük a legismertebbé, Szcrgej Bondarcsukkal a főszerepben. Három hónap múlva, má­jus 24-én lett volna nyolcvan éves a Nobel-díjas, szovjet író, Mihail Soiohov. akit ha­zájában és külföldön is úgy tiszteltek, mint a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom utáni korszak legnagyobb szovjet prózaíróját. Szülőföld­jén, a csendes Don partján érte a halál, Vjosenszkaja fa­luban, ahol a húszas évek kö­zepe óta élt. Farasztszülők gyermeke volt, s alig tizenöt évesen már fegyverrel a kezében küzdött a Don mentén a fe­hér csapatok ellen. Részben személyes élményeiből táplál­kozik tehát legnagyobb re­génye, a Csendes Don. Tizen­öt éven át, 1925-től 1940-ig dolgozott a hatalmas művön. Főhősének, Grigori j Mele- hovnak 1912-től 1922-ig kísért életútján keresztül egy egész nép, a doni kozákság szenve­désekkel teli életét, kegyet­len próbatételét mutatta be, feltárva a forradalom utáni időszak vívódásait, nehéz út­keresését. írói tehetségének, becsületének, történelmi tisz­tánlátásának köszönhető, hogy Grigorij Melehov a XX. századi prózairodalom egyik legművészibben megmintá- zott alakjává lett. Ez a ragyogó emberábrázo­lás jellemzi Soiohov másik nagy regényét, az 1932—1956 között írt Feltört ugart, amely egy kis kozák falu la­kóinak életén át mutatja be a harmincas évek elejének, a mezőgazdaság kollektivizálá- 1 sának ellentmondásos, véres küzdelmektől sem mentes időszakát. 1960-ban fejezte be A hazáért harcollak című művét, amely egy tervezett nagy terjedelmű regény első fejezeteiből tevődik össze. A könyvhöz az élményanyagot a II. világháborúban a Prav­da, a Krasznaja Zvezda és a TASZSZ haditudósítójaként végzett munka szolgáltatta. Külön irodalmi tanulmá­nyok témája Soiohov novella­írói munkássága. Első elbe­szélése, az Anyajegy 1924-ben jelent meg, ezt követték két 1 évvel később a magyarul Idegen vér címen kiadott do­ni elbeszélések. A polgárhá­ború élményanyagát feldől- . gozó művek a puritánságig egyszerű, mégis hatalmas in­dulatoktól fűtött nyelvezetük-: kel, mély emberábrázolásuk­kal gyakorolnak nagy hatást ', az olvasóra. Ez az egyszerű­ség, mélyről fakadó ember­ség, az élet értelmébe vetett hit jellemzi az ötvenes évek­ben írt és filmen is hatalmas sikert aratott elbeszélését, a világháború idején játszódó Emberi sorsot. Soiohov, aki 1965-ben kap­ta meg az irodalmi Nobel- díjat, Magyarországon is a, legolvasottabb szovjet írók., közé tartozik. A Csendes Dog . először 1941-ben jelent meg magyarul, s ezt még kilenc kiadás követte napjainkig. Sok kiadást ért meg többi regénye és novellája is. * Mihail Soiohov nekrológ­ja, melyet Konsztantyin Cserr/yqnko, az SZKP K.B főtitkára, számos más szov­jet vezető és sok neves író, művész írt alá, egyebek kö­zött rámutat: Mihail Soio­hov egész élete és munkás­sága a Szovjetunió és a kommunizmus ügyének oda­adó szolgálatában telt el. Soiohov nagy művészi kife­jező erejű alkotásai a világ forradalmi átalakításáról szóltak, s rendkívül nagy hatást gyakoroltak az embe­riség haladó kultúrájára. j. W szakszenezeii kongresszus A Kubai Dolgozók Köz­pontja (CTC) országos ve­zetőségének beszámolója fe­letti vitával folytatta ked­den munkáját a kubai szak- szervezetek XV. kongresszu­sa. Ibrahim Zakaria, a Szak- szervezeti Világszövetség fő­titkára az SZVSZ több mint 200 milliós tagsága nevébe« üdvözölte a kubai szakszer­vezetek legmagasabb szintű fórumát. Kedden a CTC XV. kong­resszusára érkezett közép- , amerikai és karibi országok 1. szakszervezeteinek képvise- i lói külön tanácskozást kezd­tek a térség problémáiról. Kedvezményes fuvarozás Értesítjük a magánerős építkezőket, hogy a március 15-ig megrendelt nyékládházi bányakavics házhoz szállítását 10 köbméterig 15 százalékos, 10 köbméter feletti rendelés esetén 25 százalékos fuvardíjkedvezménnyel végezzüki Kavicseladás és fuvarvállalás: hétfőtől péntekig 8-15 óráig, szombaton 8-10 óráig: Miskolc, Vörösmarty u. 9. Telefon: 46/36-974, Kazincbarcika, Mucsonyi u. 1. Telefon: 48/11-622, Volán fuvarvállaló irodákban. urnAm/fé&Lgte- 3. SZ. VÁLLALAT, 9 MISKOLC

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents