Észak-Magyarország, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-17 / 40. szám
1984. február 17., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Tizenkétmillióba kerül a kazincbarcikai kenyérgyárat Jobb lesz a minőség is A kazincbarcikai . kenyérgyárban 1963-ban kezdődött, meg a termelés. Tíz év múlva végezték el az első nagyobb korszerűsítést, amikor üzembe állították az olajtüzelésű gőzkemencéket. Üjabb tíz év telt el, s isméi napirendre került a kemencék felújítása, lehetőség szerinti korszerűsítése annak érdekében, hogy mindennap elegendő mennyiségű és egyenletesen jó minőségű kenyér kerülhessen a kazincbarcikai és a környékbeli községek üzleteibe. Szükségessé vált , Mint azt Gönczi Sándor, a Kazincbarcikai Sütőipari Vállalat igazgatója elmondta, több tényező miatt vált sürgetővé a korszerűsítés megkezdése. Mindenekelőtt a megnövekedett lakossági igények tették szükségessé az átalakítást, hiszen a város és környékének lakói is egyre inkább az olcsóbb, 1 kilogrammos kenyerei keresik, A régi technológiával pem tudtak elegendő félbarna..és fehér kenyeret gyártani. ezért a vevő sokszor rákényszerült a kétkilós kenyér vásárlására. A vállalat belső gazdasági helyzete is kényszerítő erőként hatott. Csak a gépesítés enyhítheti a már krónikussá vált szakemberhiányt. A korszerűbb kemencék kialakításával csökken a nehéz fizikai munka. Kevesebb ember kell majd a kemencékhez, mert amíg a régi technológiával kilencen sütöttek ki 63 mázsa kenyeret, addig a korszerűbb eljárásnál hat dolgozó is elegendő ugyanannyi kenyér elkészítéséhez. Az ellátás zavartalan A kenyérgyár ez év január 1-én állt le a termeléssel, azonban zsemlét és kiflit továbbra is sütnek. Sokan megijedtek a hírtől, gllól félve, hogy a felújítás ideje alatt akadozik majd a város kenyérellátása, romlik a minőség. A vállalat vezetése azonban jól felkészült. Mindenekelőtt létszám-átcsoportosítást hajtottak végre, s oda szállítják saját mikrobusszal a dolgozókat, ahol ezekben a hónapokban Kazincbarcika és a környező települések lakóinak sütik a kenyeret. Átszervezték a termelést és a szállítást, hogy ne legyen fennakadás a sajószentpéteri, a sajóka- zai és az edelényi sütőüzemekben, valamint az ózdi kenyérgyárban. Négy helyről folyamatosan érkeznek a kenyérszállítmányok, a meny- nyiségi ellátással nincs probléma. Esetenként a megszokottól eltérő minőségű kenyér került a boltokba. Szerencsére komoly gondokról nincs szó. a kazincbarcikaiak többsége elégedett a kenyér minőségével. Áprilisra befejezik A rekonstrukció során átépítik a kemencéket. Az olaj fűtés ugyan megmarad, de a jövőben félautomata rendszerrel „vetik” a kenyeret, tehát félreteszik a kenyérgyárban a péklapálot. A vállalat .vezetői szerettek volna áttérni a gáztüzelésre, de erre egyelőre nincs meg az anyagi fedezet. A vállalathoz tartozó mezőkövesdi üzemben viszont 1985-től mór gáz melegíti majd a kemencéket, miután a vállalat egymillió forint értékben vásárolt gázkötvényt. A két beépített kemence magyar gyártmányú, szerelése jó ütemben halad, s áprilisra mindenképpen elkészül az egyik alagútkemen- ce. A tervek szerint a másik kemencével júniusra kellene végezni, óm a szakemberek reménykednek abban, hogy határidő előtt, talán mór április végére elkészülnek a teljes felújítással. A 12 millió forintba kerülő rekonstrukció befejezése után Kazincbarcikán egyenletesen jó minőségben tudnak majd kisütni mindennap 120 mázsa kenyeret. Fónagy István Több olcsó cement Beremendről Kétszeresére növelik a 20 százaléknyi pernyeadalékkal dúsított portlandcement gyártását a Beremendi Cement- és Mészmüben. A pécsi hőerőműben keletkező hulladékpernyét hasznosító termékből az idén százezer tonnát állítanak elő a délbaranyai építőanyag-gyártó nagyüzemben. Mivel a cement legfontosabb alapanyagát, a künkért Beremenden olajtüzelésű forgó csőkemencékben égetik ki, a vele való takarékoskodás lévén számottevően csökkenthetik a drága energiahordozó felhasználását is. Az Építőipari Minőségellenőrző Intézet által kiállított minőségi bizonyítvány szerint a húszszázalékos pernyetartalmú cement a hagyományos porti andcementekkel azonos értékű, a családi házak bármely szerkezeti eleméhez felhasználható, de más építkezéseken is alkalmazható. Az adalék ugyanis nem egyszerűen a térfogat, illetve a súly növelésére szolgál, hanem a szi- lárdulás folyamatában is részt vesz. A pernye-porl- landcementböl kevert beton néhány hónap elteltével még a hagyományosnál is nagyobb szilárdságot ér el. Legfőbb előnye azonban az építkezők számára, hogy a 350/20-as jelű cementet tíz százalékkal olcsóbban vásárolhatják a TÜZÉP-telepe- ken. Mezőgazdasági előadássorozat A Parasznyai Művelődési Otthon és Könyvtár mezőgazdasági előadássorozatot rendez A háztáji gazdálkodás időszerű kérdései címmel. Lulcdcs Tamás, a Bükk- alja Termelőszövetkezet kisír ertszö vet kezeiének elnöke, agronómus tart előadásokat a művelődési otthonhoz tartozó községekben. Így legközelebb 20-án 5 órától' Sajó- lászlófalvón a könyvtárban, Radostyónban 22-én, délután 5 órától a helyi könyvtárban, Parasznyán 27-én és Sajókópolnán 29-én szintén 17 órától a helyi könyvtárban. fcrffeei tüzelőanyag szénnemesítéssel Az ország energiafogyasztásában öt év alatt 40.7-ről 32,7 százalékra csökkent a eh ága kőolajtermékek aránya: az olajat sok helyen szénnel váltották fel. Ennél; lehetőségeit növelik továbbá bányák széndúsítósi és nemesítés! el’órásokkal. A szénelökészitést fejlesztették a Borsodi Szénbányáknál, amelyek a legtöbb háztartási szenet szállítják a lakosságnak. Berenlén nagy teljesítményű dúsító- és mosóművet építettek, amely óránként 300 tonna szenei tisztít meg az éghetetlen meddőtől. A próbatermelés már, megkezdődött, s az év közepétől indul az üzemszerű munka. Ezzel átlagosan 300 kalóriával javul a borsodi szén földértéke és 25- ről tíz százalékra csökken az elégetés után visszamaradó hamu és salak mennyisége. A háztartásoknak tehát a meddőtől rneetiszlított dió-, kocka- és darabos szenet szállítanak, ezenkívül daraszenet is előállítanak erőművek. és más ipari üzemek készére. Tatabányán is befejeződött egy nagy mosómű építése, s egy úgynevezett finommosót is létesítenek, amely az apróbb szemcséjű szenet, a brikett alapanyagát dúsítja majd. Az idén megkezdődött a pécsi szénelőkészítő-mű rekonstrukciója, amely lehetővé teszi, hogy a porszenet kokszolható szén- koncén trátummá alakítsák út. A Központi Bányászati Fejlesztési Intézet közreműködésével a nógi ódi szénmedence dúsító- és mosóművének tervezése is megkezdődött. Ugyanebben az intézetben'tervezik a Veszprémi Szénbányák ajkai medencéjébe és a Mecseki Szénbányák Máza-déli medencéjébe kerülő mosóműveket is. A szenet brikettezéssel és a kokszolással teszik igazán nemes tüzelőanyaggá. Ezt a szénnemesítést szolgálja Várpalota új brikett üzeme, amelyben megkezdődött a próbatermelés, s a gyár fokozatosan évi 400 ezer tonnára növeli termelését. A bri- kettezést a lignit víztelenítése előzi meg, amellyel 48- lól 20 százalékra csökkentik az alapanyag víztartalmát, s így csaknem kétszeresére növelik fűtőértékéi'. Új brikettgyárat létesít a Dorogi Szénbánya, s korszerűsíti régi brikettüzemét a Mecseki Szénbányák Nagy- mányokon. a Veszprémi Szénbányák pedig Várpalotán. Központi fejlesztési prog- ram segíti a mecseki kokszolható szén termelésének bővítéséi, s ezzel összefüggésben a Dunai Vasműben épülő évi egymillió tonnás teljesítményű új kokszolómű építését. Korszerű technológiával más módon is nyerni akarnak értékes kokszot. A Központi Bányászati Fejlesztési Intézet hazai és külföldi partnerekkel megkezdte a barnaszén kokszosítási technológiájának kidolgozását is. Biztató kísérleteket folytatnak a szén kéntartalmúnak csökkentésére, a jelenleginél kevésbé kormozó brikett-kötőanyag felhasználására. a széntüzelésű ipari kazánok füstgázában távozó kéndioxid csökkentésére és gazdaságos széntüzelésű módszerek kidolgozására is r Uj vezatőh, új munkamódszerekké! Tartalékok még mindig vannak Ruhák — játékbabákra? r Az utolsó meó. Aztán a kamionok Nyugat-Eurőpába szállítják a szép női ruhákat, szoknyákat. Jó híre van megyénkben a Hegyalja Ruházati Szövetkezetnek — és nem csak szövetkezeti berkekben. 1976- ban. amikor ők elkezdték, még kevés helyen lehetett hallani tudományos ismereteken alapuló munka- és üzemszervezési módszerekről. És nem sok helyen voltak olyan hűségesek a tőkés bérmunkához sem. mint itt, pedig voltak évek. amikor bizony veszteségesen termeltek. Ám mindig azt tartották, meg kell tartani a piacot, jelen kell lenni, hátha fordul a kocka. Eközben soha sem tágítottak a jó minőségtől, a pontos szállítási határidőktől. Ha nem is fordult a kocka egy egészet, kezd beérni a koncepció gyümölcse. Tavaly már nem volt veszteséges termék, az idén pedig már fő szempont a gazdaságosság. Ezt megtehetik azért, mert olyan sok a megrendelés, hogy válogathatnak. Kilencvenezer női ruhára és blézerré szóló megrendelést kénytelen volt visszautasítani a szövetkezet, mert nem bírják — munkaerővel. Jó évet zárt a múlt évben a Hegyalja Szövetkezet. Tőkés árbevétele meghaladta a 150 millió forintot, szocialista exportja 50 millió forint értékű volt, e mellett 35 millió forint értékű ruhát értékesítettek a hazai boltokban. Eredményük több mint 20 millió forint, s ez meghaladja az évközben módosított terveket. — Miért kelleti évközi módosítást végrehajtani? — A mólt évet úgy jellemezhetnénk a legjobban, hogy az intenzív személyzeti munka éve volt. ütvén fővel szerettük volna növelni a létszámot, ennyi munkaerőt igényeltek a vállalt feladatok, de sajnos — objektív okok miatt — nem sikerült — mondja Osváth Istvánná, a szövetkezet elnöke. — Külföldi munkások alkalmazásáról volt szó, de nem jött létre az egyezség. Emiatt kellett módosítani a terveket, noha az ellensúlyozás érdekében sok mindent megtettünk. Most már hat mezőgazdasági termelőszövetkezet nötagsága dolgozik nekünk. Azt hiszem, kölcsönös az elégedettség. Emellett. kádergondjaink voltak: a vezetői gárda 80 százaléka kicserélődött az év során. Házon belül oldottuk meg az. utánpótlást, olyan fiatalok lettek vezetők, akik 10—15 éve nálunk dolgoznak, tehát ismerik a szövetkezetei, rugalmasak. bizonyítani akarnak. Sokan a továbbtanulást is vállalták a kinevezéssel. Mindezzel egyidejűleg új irányítási rendszert vezettek be. Szükség volt erre, mert az. OK1SZ Szervező Vállalata magas szintre emelte a szalagok munkáját és elmaradt ettől a kiszolgálás és vezetés szervezettsége. Az egyensúly helyreállítását szintén a szervező vállalat végzi. A múlt év volt a tanulóidő. az idén már magasabb színvonalon irányítanak. A következő feladat az úgynevezett második vonal kiépítése. Az irányítási rendszerrel párhuzamosan korszerűsítik az információs rendszert is. Ennek érdekében a múlt év elején munkába állítottak — az OK1SZ és a KISZÜV támogatásával — egy VT—30-as típusú számítógepet. Először az anyaggazdálkodást. rendelésállományt vitték a gépre, most a termelésszervezési program indul, jövőre pedig már s* elszámolásban is segítségükre lesz a gép. A teljes igény- bevételt gyorsítja, hogy s Hegyaljának sikerült egy ügyes kiszolgáló csoportot alakítania, így a helyiek is képesek már önálló programok elkészítésére, nem kell mindent az OKISZ programozóira bízni. A számítógéptől remélik, hogy egy idő után létszámot is tudnak megtakarítani a segítségével. Népszerűtlen feladatai ks voltak tavaly a vezetőségnek. Felülvizsgálták a nem fizikai állományúak tevékenységét, és 63 olyan dolgozót találtak, akiknek a munkája nélkülözhető — ezen a területen. — Nagyon humánusa« o4- dottuk meg az átcsoportosítást, ezért is tartott olyan hosszú ideig, áprilistól októberig. Tizenegy kollégánk nyugdíjba ment, 29-en a termelésben dolgoznak, és sajnos, kiléptek I4-en — sorolja az elnök. — A fiatalok, egészségesek a szalagok mellett vállaltak munkát, az idősebbek, betegesek részere . pedig szerveztünk egv egy műszakos, könnyű munkahelyet. Többnyire hiánycikkeket gyártanak, torna- zsákot, tornanadrágot, papucsot, szörmesapkál. . . Most pedig, éppen ebből a műhelyből játékbabákra való ruhácskákat ajánlottunk ki Nyugatra. Ha sikerül az íút- let, a hulladékanyagot is exportálni tudjuk. A kisegítő műhelyben dolgozók * régi fizetésüket kapják. Mint említettük, nehezítette a múlt évi feladatok teljesítését a létszámhiány. Éppen ezért nagyon jól jött a szövetkezetnek, hogy sokan vállalkoztak pluszmunkára, pontosabban szakcsoportok alakítására. Húsz szakcsoport dolgozik jelenleg a sátoraljaújhelyi központi üzemben 770 fővel. Kizárólag tőkés exportra dolgoznak, árbevételük meghaladta 1983-ban a 13 és fél millió forintot. Jók a keresetek is. Kétezer-ötszáztól 14 ezer forintig terjednek a havi jövedelmek a Hegyalja Ruházati Szövetkezetnél. A vidéki üzemek dolgozói keresik a kis pénzeket. — Miért? —. Sajnos, nem nvegletelö színvonalú a vezetés, a munkaszervezés és a munkaintenzitással is bajok vannak. Első lépésként — még az idén — önálló elszámoló egységekké szervezzük mind az öt üzemet, hogy érdekeltté tegyük az ott dolgozókat. És szépen, fokozatosan alkalmazzuk mindenütt a központi üzemben szerzett tapasztalatokat. Nagy tartalékokat látunk ebben a munkában. I.cvay Györgyi Fotó: Laczó József Megyéi M is terjeí a bogvósgyümölcsílek termesztése A lakosság körében közkedvelt és keresett bogyós- gyümölcsűek, a szamóca, mál- , na, szeder, ribiszke, köszméte termesztése megyénk mezőgazdasági üzemeiben is egyre inkább lerjed. Néhány éve a tolcsvai Békeharcos Termelőszövetkezet telepített nagy területen fekete ribiszkét és tüske nélkül szedret. Idén újabb gazdaságok vállalkoznak telepítésre. A telkibányai Béke Tsz például áfonyát és szedret, a bakta- kéki Szárazvölgy Tsz pedig málnát és szamócát kíván telepíteni, mely ültetvényeket majd szakcsoporti formában müveinek meg. Ezen kívül az áfész-ek szervezte háztáji gazdaságokban, kiskertekben is terjed e gyümölcsök termesztése. A bogyósoknak például jó felvevő piaca a megyénkben a Miskolci Hűtőház. Nyilván ezen ízletes gyümölcsféléket termesztők táborának megnövekedése késztette a Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalatot, hogy tír. Ptipp János szerkesztésében megjelentesse a Bo- gyósgyümölcsück: szamóca, málna, szeder, ribiszke, kösz- méte című szakkönyvet, amely elsősorban a házi- kertben kertészkedők érdeklődésére tarthat számot. A könyv minden bizonnyal elősegíti a bogyósgyümölcsűelc termelésfejlesztését a háztáji és kisegítő gazdaságokban. Sőt alkalmas arra. hogy a nagyüzemi kertészek is haszonnal forgassák mindennapi munkájuk során. A szerzők mondanivalóját J27 raiz és fotó. valamint 38 táblázat teszi még áttekinthetőbbé, még szemléletesebbé. (Ha)
