Észak-Magyarország, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-02 / 27. szám
"V^ vv VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL. évfolyam, 27. szám Ara: 1,40 Ft Csütörtök, 1984. február 2. Csiilin hazánkba Érlei a brit koraiányli Magyar tv-interjú Margaret Thatcherrel Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívásaira február 2-án, csütörtökön hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Margaret Thatcher, a brit kormány elnöke. F Margaret Thatcher brit miniszterelnök csütörtökön kezdi meg hivatalos magyar- országi látogatását. A Magyar Televízió számára Aczél Endrének, az MTI tudósítójának adott nyilatkozatában kijelentette: „roppantul örül” annak, hogy „éppen ő hozhatja helyre a mulasztást”, miszerint őelőtte brit kormányfő még nem járt Magyarországon. Thatcher asszony szerint ■Magyarország sokat jelent a brit közvéleménynek: ismerik a történelmét, „népének tehetségét”. Ezenfelül — mutatott rá — mind Nagy-Britannia, mind Magyarország európai ország, mindkettőnek érdeke, hogy látogatásokkal és eszmecserékkel erősítsék a kölcsönös megértést. „Mirffel jobban értjük egymást, annál több üdv származik ebből valamennyi népre nézve” — fűzte hozzá. Ami a kétoldalú gazdasági—üzleti 'kapcsolatok eddigi fejlődését és jelenét illeti, a brit miniszterelnök első' ként a bankközi együttműködést emelte ki, amely szerinte „a gazdasági hanyatlás közepette nagyon hasznos tényezőnek bizonyult, jó adag kölcsönös tiszteletet ébresztett mindkét oldalon”. Ezután utalt a kapcsolatok azon formájára, amely a közvetlen kereskedelmi ügyletekben ölt testet. Ügy vélte, hogy „meglehetősen nagyarányú a Magyarországra irányuló brit export”. Hasznos rendezvénynek nevezte a tavasszal esedékes londoni „magyar napokat”, mert a rendezők tanulmányozhatják, milyen áruk érdeklik a brit vásárlókat. Végül Margaret Thatcher kifejtette, hogy a brit kereskedelem egy jelentős hányada — Magyarországra is — az Európai Gazdasági Közösség közbejöttével bonyolódik. Ezzel kapcsolatban neki az a véleménye, hogy az EGK- nak nem „a falakat kell magasabbra emelnie, hanem olyan szervezetként és eszközként kell funkcionálnia, amely bátorítja és segíti a közösségen túli országokkal, így Magyarországgal fenntartott üzleti kapcsolatokat is.” Margaret Thatcher angol miniszterelnök a látogatás küszöbén a BBC-nek is adott interjút. Mint mondta, magyarországi látogatásának egyik célja az, hogy előmozdítsa a nagyobb mérvű egyetértést a két nép között. Egy ország meglátogatása a kölcsönös megértés színvonala emelésének és szélesebb alapokra helyezésének egyetlen eszköze — mondotta az angol miniszterelnök. Rámutatott továbbá, hogy 6 az első angol miniszterelnök, aki Magyarországra látogat. Reméli — jelentette ki Margaret Thatcher —, hogy budapesti tartózkodása alatt megtudja majd, mi a vezető magyar politikusok álláspontja a nemzetközi kérdésekre és a jövő alakulására vonatkozóan. Hangsúlyozta, hogy magyarországi útján „csak Nagy-Britannia nevében fog beszélni” — de az első brit kormányfői látogatás Budapestre, hozzájárulhat a kelet—nyugati kapcsolatokhoz, a fegyverzet csökkentéséhez is. r A Madridban megtartott •urópai biztonsági és együttműködési értekezleten elfogadott záródokumentum alapján 1985-ben Budapest lesz a házigazdája az európai kulturális fórumnak és 1984-ben az előkészítő szakértői értekezletnek. A rendezvényeken a helsinki záróokmányt aláírt 35 állam képviselői- lesznek jelen. A Minisztertanács a fórum megrendezése érdekében ne- .ves közéleti és kulturális személyiségek részvételével előkészítő bizottságot hozott létre, amely szerdán a Parlamentben tartotta alakuló ülését. A bizottság elnöke Kopácsi Béla művelődési miniszter, alelnöke Nagy János külügyminisztériumi államtitkár, titkára Nádor György, a Nemzetközi Kulturális Intézet főigazgatója. Az előkészítő bizottság megvitatta a fórummal kapcsolatos hazai előkészítő munka irányelveit és tennivalóit. Köpeczi Béla elmondta: a fórum feladata, hogy a résztvevők eszmecserét folytassanak a kulturális alkotások, a kulturális értékek terjesztése, az együttműködés kérdéseiről, a kulturális kapcsolatok és a csere előmozdításáról. A magyar kormány — mondotta Köpeczi Béla — köszönettel fogadta a bizalmat, a megtiszteltetést, és kinyilatkoztatta, hogy szívesen látja a helsinki záróokmányt aláírt 35 állam kulturális életének reprezentánsait, valamint az UNESCO és a szakértői értekezlet határozata szerint esetleg még meghívandó kormányközi és nem kormányközi szervezetek képviselőit. (Folytatás a 2. oldalon) A vértranszíúziós állomásért mint ezer befizetés Elismerő oklevél a borsodi bányászoknak r A Borsod megyei Tanács e\lökének hivatalában tegnap, szerdán rövid ünnepségre került sor abból az alkalomból, hogy a megyei vértranszfűziós állomás építésének támogatására eddig tízmillió forintot meghaladó összeget fizettek be a különböző vállalatok, intézmények és magánszemélyek. A megye nagyvállalatainak sorában találjuk a Borsodi Szénbányák Vállalatot is, amely 300 ezer forintot ajánlott fel a nemes célra. Ez egyben azt is jelentette, hogy a szénbányák befizetésével, az állomás létesítésére felajánlott pénzösszeg elérte a 10 millió forintot. A társadalmi felajánlások elismerésének kifejezéseként oklevelet adományoztak a szénbányák vállalatnak. Kenek átadására került sor Dr. Ladányi József (balról) átadja oz oklevelet Téli gépjavítás A termelőszövetkezetek a téli hónapokban végzik a mezőgazdasági gépek nagyjavítását, karbantartását. A felvétel Bükkábrányban készült, ahol a Béke Termelőszövetkezet gépműhelyében Vayszeg Lajos autóvillamossági szerelő egy Rába 180-as traktoron az. elektromos berendezéseket vizsgálja. / „ _ fiz OKI! erÉiéiwi (3. oldali Csoki vagy csoniagolás? (3. oldat) (A. oldal) Kálid gyerekeit (4. oldat) fi pincemssier (5. oldal) II népsazfcág lielyzele - megyei feladataink Ülést tartott a HNF megyei bizottsága Tegnap Miskolcon a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban ülést tartott a Hazafias Népfront Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Bizottsága. Az ülésen * Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a, megyei pártbizottság első titkára tartott előadást népgazdaságunk helyzetéről, megyénk iparának, mezőgazdaságának elmúlt évi eredményeiről, megyénk 1984-es évi feladatairól. A megyei pártbizottság első titkára előadása bevezetőjében a világgazdaságban történt változásokról, illetve azoknak a hazai gazdálkodásra gyakorolt hatásairól szólt, majd ezt követően gazdaságpolitikánk jellemzőiről beszélt, többek közt a munkaerőhelyzetről, ár- és bérrendszerünk alakulásáról. Népgazdaságunk helyzetéről tegnap. Az ünnepi aktuson dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke méltatta azt a széles körű társadalmi ösz- szefogást, amely a vértranszfúziós állomás építéséért megyénkben kibontakozott. Egy esztendeje hangzóit el a felhívás, s azóta a kezdeményezés tápiogatá- saliént 1026 befizetés történt. A megyei tanács elaöke elmondta: a Borsodi Szénbányák Vállalat 300 ezer forintos befizetésével a társadalmi felajánlások összege elérte a 10 millió forintot, s ezért az új vértranszfúziós állomás építését kezdemé- nyéző megyei szervek elismerő oklevél adományozásával fejezik ki köszönetüket a vállalatnak. Dr. Ladányi József ezt követően átadta az oklevelet Kiss Dezsőnek, a Borsofli Szénbányák Vállalat vezér- igazgatójának. Áz oklevél átadásánál jelen volt dr. Szabó István, a Borsod megyei Tanács egészségügyi osztályának vezetője. Kiss Dezső vezérigazgató a bányászok további támogatásáról biztosította a megye vezetését a közhasznú, az egész társadalom érdekeit szolgáló célok valóra váltásában. szólva kiemelte, hogy változatlanul első számú cél a fizetőképesség megőrzése. Megyénk.ipara az országos állagot meghaladó eredményeket ért el az 1983-as évben. és túlteljesítette exporttervét is, jóllehet a cserearányromlás üzemeinket érzékenyebben érintette, mint átlagosan véve az ország iparát. Kiemelkedő gazdasági eredményeket mutatott íel a Diósgyőri Gépgyár és A megye agrárgazdaságának elmúlt évi munkájáról, az elért eredményekről, a termelést nehezítő gondokról, az idei célkitűzésekről, a tervek megvalósításához várt központi segítségről folytattak eszmecserét tegnap, szerdán Miskolcon, a megyei tanácson, a Mező- gazdasági és Élelmezési Minisztérium, valamint a megye párt- és tanácsi vezetőinek év eleji szokásos, fel- adategyeztetó tárgyalásán. Dr. Ladányi József, a Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács elnöke bevezetőjében üdvözölte a tanácskozás résztvevőit, köztük a minisztérium küldöttségét vezető dr. Dénes Lajos MÉM-mi- niszterhelyetlest, valamint dr. Havasi Bélát, a ‘megyei pártbizottság titkárát, majd a megyei vezetés nevében köszönetét mondott a minisztérium által megyénk agrárgazdaságának nyújtott segítségről, elismeréssel szólt a termelést előmozdító jó kapcsolatokról. A megyénk agrárgazdaságának elmúlt évi munkáját és idei feladatait, ezek alapozásának mikéntiét ismertető írásos .jelentésből és Kopasz Bélának, a megyei tanács osztályvezetőjének szóbeli tájékoztatásából kitűnik, hogy a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és az erdőgazdaság összességében a Tiszai Vegyi Kombinát. A' két nagyüzem minden célkitűzését teljesítette. Mezőgazdasági üzemeink 4 elmúlt évi eredményei között kiemelhető, hogy a termelés nyolc százalékkal nőtt az előző évihez képest, hogy nem csökkent a szarvasmarha-állomány, illetve számottevően emelkedett a sertés- állomány. (Folytatás a 2. oldalon) teljesítette éves célkitűzéseit.’ Az aszály és • más nehezítő körülmények ellenére az agrárágazat termelési érteke az előző évi 32-röl 34 milliárd forint fölé növekedett. Ezen belül a tsz-ek termelési értéké' 12,7-ről mintegy 13.8 milliárd az állami gazdasagoké 3,2-ről 3,4 milliárd torkúra növekedett. A legdinamikusabb, több mint 11 százalékos volt a termelés növekedése az élelmiszeriparban. A kisgazdaságoknak, a háztájinak a megye mezőgazdaságában betöltött fontos szerepét tükrözi az, hogy termelési értékük meghaladta a 4,6 milliárd forintot. A lehetőségek szűkülése ellenére a megye mezőgazdasági üzemeiben sikerült 1983-ban is 1.3 milliárd forintot meghaladó beruházásokat megvalósítani, s ebből 127 millió volt az 5624 hektáron végzett melioráció költsége, amihez 80 millió forint állami támogatást kaptak az üzemek. Pénzügyileg is eredményes évet zárnak a mezőgazdasági nagyüzemek, bár a mérleg szerinti nyereség az 1982. évi rekord nyereséggel sz-mben mfnteey 20 százalékkal csökken. Sajnos, néhány mostoha adottságú tsz — részben az aszálykárok miatt — veszteségesen zárja az éve!t (Folytatás « <t. oldalon) \ r A MÉM és megyénk vezetőinek leiaéateiyeztető tárgyalása S3 Megalakult az európai kulturális fórum előkészítő bizottsága
