Észak-Magyarország, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-13 / 10. szám

wmm T984. )anuär 13., péntek

W

ESZAK-MAGYARORSZAG 3

11 fi keink étié elé m

A kínálkozó lehetőségek, miként a bon* tafcoKó tehetséges, haszontalanná válnak, ha nem találkoznak a beteljese- T déshez szükséges állhatatossággal. A ráter- í metteég a sikernek csak egyik fele, mely ak- í kor válik egésszé, ha felelősségteljes szorga- 1 lommal párosul. Mondom ezt a tévedés jo- I gáza is hagyatkozva, miközben naponta vál- ! lalni kell jelenségek és megtörtént esetek I nyilvános minősítését. A vélemény, az állás- foglalás manapság egyre jobban természetes emberi igénnyé válik, mely feltétele annak, hogy értélveinket megfelelő módon értékeljük.

A minap irodalmi lapunkban megkapóan szép riportot olvastam újságírópályára só- várgó fiatalokról, akiknek önismerete nem mindig esett egybe a szakma professzorának . értékítéletével. A példa egyedi, a jelenség, mármint, hogy az érték és az értékelés nem esik egybe, típusos. Engedtessék meg néhány hétköznapian prózai történéssel előhozakodni. Miskolci üzemben hallottam: micsoda erőfeszítéseket tettek az év utolsó napjaiban ! is azért, hogy csökkentsék a kapun belüli ; mulasztásokkal és a nem kívánatos külső ha- i tásokkal keletkezett adósságot, hogy visszaszerezzék a szakma, meg a gyár esetenként már-már megkérdőjelezett becsületét. Az áldozatvállalásokat súroló magatartást azonban egymástól nagyon is eltérő módon értékelték i még hivatalos szervek képviselői is. De ki ' ne emlékezne arra, miként dolgozott a falvak | népe kora tavasztól késő őszig, hadakozva a természeti csapásnak tekinthető aszállyal,

; hogy nagyobb kenyér kerüljön az ország asztalára — mégis akadtak félmondatos megjegyzések, amelyek lényege, hogy - értéken alul értékelték ezt a becsülendő fáradozást. Ugyanakkor korábban magam is jártam olyan zárszámadáson, ahol — elnézést a kifejezésért —, de ügyeskedő üzleteléssel hozott nyereség birtokában az értékítélet önmutogató kritikátlanságba hajlott.

Végletes, talán túlragozott esetek és groteszk metszetek ezek a valóság képéből azzal a céllal, hogy mily felelősségteljes dolog gondolataink és tetteink végtermékének minősítése. Aktualitását nem a tévedések gyakorisága, hanem az értékítéletek kényszere adja; Ezekben a napokban ugyanis számot vetünk munkánk eredményességével. Ahogy mondani szoktuk, tevékenységünk hatékonyságával. És ilyenkor óhatatlanul kísért az alá becsülés és a túlértékelés veszélye. Hogy a nagyítás, vagy a kicsinyítés optikája károsabb-e, azit jószeiével esete válogatja. De a két véglet célszerű tlenségél tények és példák bizonyítják. Most, amikor életünk és munkánk minőségét nem öles léptékkel, hanem nagyon is araszolva mérjük, óvakodnunk kell a megfellebbezhetetlen kinyi latkozásoktól csakúgy, mint. a tévedéshez vezető önkény eskedések tői. Hasznosabbnak tűnik az érveket. sorjáztál» eszmecsere a hangoskodó parancsolásnál

__

T

évedéseink számának és súlyának csökkentésére nincsenek előre gyártott klisék, receptek — de nem is volna jó, ha lennének. Önvédelmi eszközrendszer és sok jó módszer azonban van. Ilyen, egyebek mellett, a kiteljesedő demokratizmus, a közösség tetteket formáló értékítélete, 'magatartásunk és cselekedeteink önkon trolija, a szakmai gőg és a reális önbecsülés szétválasztása, valamint a tartalmas fogalmak tartalmatlan fecsegéssé devalválásának kizárása.

Azt, hogy miként élünk, nagyban befolyásolják anyagi természetű juttatások. De ezek kizárólagosságához kapcsolni kisebb vagy •nagyobb közösségek helyzetét, talán túlontúl is leegyszerűsített képlet. Miután pénzeszközeinket nem lehet parttalanul bővíteni, a közérzetet befolyásoló intézkedéseknél is megnő az értéke a forintokat nem igénylő, úgynevezett emberi tényezők javításának. Sok hasznos törekvés közül ezúttal csupán a gazdaságilag nagyon is nehéz helyzetben levő Lenin Kohászati Műveket említem, hiszen ott minden korábbitól többet tettek az emberi tényezők javításáért. A vállalat vezetése — minden esetben azonos hullámhosszon a társadalmi szervekkel — nemcsak kérte a véleményeket, hanem közeli és távolabbi idődet érintő döntéseknél kitapintható plasztikussággal visszaigazolta ezeket, értékén kezelve a közösség bölcsességét. Gondolok itt egyebek mellett arra a nagy tömegű levélváltásra, mely a vezérigazgató ,és sok vállalati dolgozó között volt; vagy a nyugdíjba vonulókkal történő bánásmódra; a fiatalokkal tartott eszmecserékre; a munkakörülmények javítására, és a közösségeket érintő döntések megvitatására, a közösségek tagjaival. Nos, ezek valóban nem milliós beruházásúk — mégis közérzetet befolyásoló, küzdőképességet állandóan karbantartó tevékenységek. Miután pénzeszközökben belátó- ható időn belül nem fogunk dúskálni, még inkább előtérbe kerül a beruházásokat nem igénylő, de munkahelyi légkört és alkotókedvet befolyásoló, ha úgy tetszik, a tulajdonosi szemléletet erősítő elképzeléselv megvalósítása.

A

z értékelés — minősítés. Mely ha jelenséget vagy konkrét helyzetet érint, akkor is személyekhez kötődik. Következésképpen nagy figyelmet, tárgyszerű jó szándékot, és mégis minden helyzetben emberséges magatartást igényel. Tulajdonképpen értékeink értékelésénél ma egyre inkább követelmény a valóságérzékenység becsülete.

Patitorlte Ágoston

Részmunkákra VGM

I Reprezentatív saekrény»- rokat, kisbútorokat, gyárt belföldi és külföldi megrendelésekre a miskolci Avas Bútoe1- gyár, emellett jelentős menynyi ségű munkát végez köxü- leteknek is. Ám mindig adódnak olyan megrendelések is, amelyek „nem fémek bele” a technológiai sorba, de a vállal art erkölcsi feladatán«*- dóvá teljesítésüket,.

Az ilyen részmunkákra, a kis megrendelések teljesítésére alákul a gyárban egy vállalati gazdasági munkaközösség. Három műszaki és három fizikai dolgozó sztwertSosnett, hogy a jövőben munkaidőn túl — többnyire a hétvégeken — elvégzi eraekert » munkákat A bútorgyár vezetősége támogatja a "VGM munkáját

A BVK mitráiya- gyárában

A hazai műtrágyagyártás ® egyik fellegvára a Borsodi Vegyi Kombinát, ahol a mezőgozdaság számára évente rwmtegy 190 000 tonna mész- ommonsalétromot készítenek. A gyárbon art efwuiít évekbe« sokat tettek a termék minőségének javítása érdekében; egyebek között olyan hazai alapanyagot találtak, amely megakadályozza a műtrágya összetapadását, ezáltal elősegíti az egyenletes kiszórást. A BVK néhány éve már folyékony műtrágyát is készít, évente mintegy 5000 tonna mennyiségben. Ennek az az előnye, hogy ck a talajban könnyebben felszívódik. Képünkön: a műtrágyaüzemben Fehér ZoKórmé a gyártási fo- lyomotot ellenőrzi.

1 A Bodrogközben sokszor az ár- és belvíz, az elmúlt, 1983- as esztendőben pedig — az ország más vidékeihez hasonlóan — itt is az aszály okozott nagy veszteségeket a gazdaságoknak. Főképp a növénytermesztésben, elsősorban a búzában, napraforgóban, kukoricában volt nagyobb kiesés. Éreztette ez a hatását a Bodrogközi Állami Gazdaság múlt évi termelési eredményeiben is. A gazdaság alaptevékenységének a jellegét a gyümölcstermesztés határozza meg, hiszen 600 hektárnyi termő alma- ée körteültetvénye van, amelyről évente tízezer, kedvező időjárás esetén akár tizennégyezer tonna termést is szoktak szüretelni.

— Az aszály a gyümölcsöseink hozamát is csökkentette — tájékoztatott dr. Rudolf Imre igazgató. — Ez az oka, hogy múlt ősszel csak 8500 tonna almát és 1800 tonna körtét takaríthattunk be. Ha nagyobb haszon nem is, de egv kis előny mégis származol! a kevesebb termésből. Ugyanis az aszály miatt almáink nem nőttek nagyra, így szinte az egész termést exportpiacon tudtuk értékesíteni. Márpedig az átvevők múlt ősszel igen szigorúan ellenőrizték a minőségi követélményekért., ,és például s 76

míHrméteméí nrwgrcÄA) átmérőjű aknát nem vették át.

A nemzetközi piacon *o utóbbi években mind nehezebbé válik a gyümölcsök, elsősorban az alma értékesítése. Ezért a Bodrogközi Állami Gazdaság más modem, nevezetesen ivóié formájában is igyekszik hasznosítani a megtermett gyümölcsöt. A sárospataki hűtőházulchoz kapcsolva, év . végén létrehoztak egy almaléüzemet, s erre a célra meghagytak 500 tonna almát és 100 tonna köriért. Most folyik a próbaüzemelés. Egyelőre egy gépsorral tudnak dolgozni, de az 1984-es tervükben szerepel egy másik gépsor és három csehszlovák gyártmányú présgép vásárlása. Ezzel már nagy mennyiségű gyümölcsöt tudnak majd feldolgozni rostos natúr almalévé, illetve sűrítménnyé.

— Gazdaságúnk alaptevékenysége : a gyümölcs- és növénytermesztés, az állattenyésztés összességében — a kedvezőtlen körülmények ellenére is — a lervszinten alakult 1983-ban — folytatta dr. Rudolf Imre. — Nagy létszámú állatállományunk számára megtermeltük a jó minőségű tömegtakarmányt, ist' az állatok áttelelletése nem okoz gondot. Bevételi tervünk teljesítésében termessekei««

»■ te.... ft- »■— .„.Jl iét _____ifi _ja___

W

CTtXrSVk J& SCAK2WT Tve& M

ipari tevékenység. Vasszerkezeti elemeket gyártunk: a« Öadí Kohászati Üzemeknek, aas Észak-magyarországi Állami Építőipari és a 43. sz. Állami Építőipari Vállalatnak, a Magyar Hajó- és Daru gyárnak, és különböző forgácsolási munkákat végzünk a Mezőgép Vállalatnak.

— Mindez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy teljesítettük a 260 millió forintos termelési tea-vön két úgy, bogy tisztes nyereséggel zártuk a« 1983-as gazdálkodásunkat. Sohasem volt még ekkora bértétele gazdaságunknak, s ez éppen a kétszerese az öt évvel ezelőtti termelési értéknek. Különösen megnyugtató eredménynek tartjuk, hogy az utóbbi három évben mindig nyereséggel zártuk gazdálkodásunkat. A bérszínvonal is emelkedett, a tavalyi átlag meghaladta az 51 000 forintot.

Azt is elmondotta az igazgató, hogy a pénzügyi egyensúly megteremtését — a tevékenységi kör bővítésén és a termékszerkezet-váltáson kívül — elősegítették azok a belső szervezeti intézkedések is. amelyeket a vállalat vezetősége fokozatosan megvalósított. Bátran éltek a teljesítményhez Kötött' bérdifferenciálás lehetőségeivel. E to- krrtéertbe*» — ahol été meglehetett termi — mimfig az volt a fő értékelési szempont, hogy melyik csoport, melyik brigád milyen mértékben járati hozzá a gazdálkodás eredményességéhez. Különböző szintű önelszámoló egységeket alakítottak ki, reálisabbá téve, és a követelményekhez igazítva a dolgozók anyagi érdekeltségét.

— A nehezedő piaci és gazdasági körülmények ellenére 1984-re is nyereséges tervet tudunk készíteni, s mindent megteszünk ennek megvalósításáért Mert szerintünk nem az lehet a megoldás, aminek a gondolatával egyik-másik gyümölcstermelő gazdaságunk mostanában foglalkozik, lrogy az „árudömping” miatt irtsunk ki nagy értékű almaültetvényeket. Valljuk: csakis úgy tehetjük gazdálkodásunkat eredményessé, ha a meglevő struktúrán belül tovább növeljük a termelés hatékonyságát, a lehető legszigorúbb takarékossággal csökkentjük az előállítási költségeket, nemkülönben azzal, ha jő minőségű új termékekkel jelentkezünk a hazai és a külföldi piacokon, amelyeknek — ismereteink szerint: — uw in warty keletjük van.

Hegyi Jénté

Akár ötven méter mélyről

Úszókotró

Hernádnémetibet

Külföldről is érdeklődnek Miskolci találmány Előtérben a földvédelem

A közelmúltban kötötték meg az első szerződést annak az úszókotrónak a. gyártására, amelynek tervei a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem ásványéi ökészítési

tanszékén születtek meg. A szolgálati találmányt a her- nádnémeti Hernádvölgye Termelőszövetkezet szakemberei „öntötték formába”, s az első kísérleti jellegű úszókotró sikerrel mutatkozott be az on- gai tavon.

Mit is tud ez a — lokál- patrióta szemmel — hazainak mondható konstrukció? A leglényegesebb az, hogy alkalmazásával megoldható; jelenlegi bányatavaink ne széliében és hosszában, hanem mélységében nőjenek, így szövetkezeteink és vállalataink mentesülhetnék az alól a bínság alól, amellyel köztudottan mezőgazdasági területeket a termelésből kivonni — így a tavaikat szélesíteni — csak százezrek befizetése ellenében lehel. Megyénkben, ahol szövetkezeteink nagy része rendelkezik kavicsbányával, megfelelő mélységű kavi-csmezővel, ennek a beresideKésnek nagy jövője lehet, mert üzembe áü- lításáwart nem kell a növény- termesztéstől etesbotoi *jaWs területéivel.

Természetesen nem szükséges az úszókotrónak azt az előnyét kihasználni, hogy 50 méter mélyből bányásszon, hiszen tavaink a jelenlegi géptípusainknak „köszönhetően” hat métertől nem mélyebbek. A szakemberek figyelmét is a berendezés más tulajdonságai keltették fel, elsősorban az, hogy teljesítménye a kívánalmaktól függően alakítható. Vagyis a megrendelő 50-től 200 köbméteres óránkénti kapacitásig. négy típusból választhat saját lehetőségeink tükrében. Az igényeket várhatóan fokozza, hogy ára kedvező: a legalacsonyabb teljesítményű ( minióba, * legnagyobb M mffltiób* teer®.

Bár megyénkbe» Wbb. viawonylag korszerű kotrótipusrt alkalmaznak üzemeink, az eddigi tapasztalatok alapján a hemádnémeti gyártmány az első helyre kerül. A berendezés óriási előnye, hogy kimarta* au iszapot, s így • partra, a zárt csőrendszere« keresztfa már tiszta termék kerül, térni osztályozás után három méretben kínálhatják a sódert a vásárlóknak. A

bányászást, osztályozást, szállítást elektromotorokkal oldották meg a tervezők. így az úszókotrót csak ott lehet alkalmazni, ahol a partközel- ben kiépített hálózat van. A kavics továbbítására egyelőre még csak elméleti számok vannak, ezek szerint 150 méterre tudja elhagyni a partszélt a kotró, de további szivattyúk alkalmazásával a tá. volság természetesen növelhető.

A kedvező páráméi erek alapján négymillió forintot kapott fejlesztési alapként a gyártás megszervezéséhez a szövetkezet, amelyhez további négymilliós ráfordítással alakulhatott ki a mad üzem. Egy régi gazdasági épület átalakításával, speciális hegesa- íőkészülékek, lemezvágók vásárlásával, darupálya építésével, 40 dolgozót alkalma«», korszerűnek mondható üzemet hoztak létre. Jelenleg óéi négy úszókotró- berendezés

szerelésére, gyártására vsat lehetőség, de ha az igények nőnek, akár 13 berendelés összeszerelésére is válktlkos - hatnak. A 45-től 86 tonnát ^íyotoó” úsraókotrókart *dassr- boíua”, országúton száliÜState majd el a megrendelőkhöz.

A ftéí mérések szertnrt s. vásárlási kedv jóval nagyobb lenne, mint a tényleges igény, hiszen eLsősovban megyénk legszegényebb gazdaságaiba« vannak azok a bányák, ahol a berendezésre földvédelmi s gazdaságossági célból a legégetőbben szükség lenne Sajnos, hitelek híján éppen ezek az üzemek nem tudtiak vásárolni, bár indokaikat senki nem vitatja. így úgy tűnik, hogy a külföld jobbal-; számon tartja a még kísérletinek mondható berendezőéi ön veit, hiszen a NIKEN külkereskedelmi vállalat máris több ország vállalataival, cégeivel tárgyal. Rövidese;- ráütik a pecsétet arra a szer ződésre, amelyet, a szomszédos Csehszlovákia egyik lep nagyobb hőerőművével kőtől tek meg. Ugyanis az ott vív, zel elárasztott pernyetárolóí. „kitermelésére” ugyanúgy a! kalmas ez a berendezés, mini a sóderbányászatra. Ezért előfordulhat, hogy a közeli or- rtgattté hamarabb válik i—aertte a. HHK — a Her-' nádnémeti BBdr—Mow Kotor —, an tot itthon.

— kármán —■

Megkezdődött a bárányexport

A Gyapjúforgtétni Vállalat miskolci kirendeltsége már az ér első napjaiban megkezdte az idei első exportszállítmányokhoz szükséges vágójuhok felvásárlását. Olaszországba január 9- éu indították útnak az első vagon expressz-pecsenye bárányt Szikszóról. Tavaly, az előző évhez viszonyítva felélénküli. a juhhúsexpori. A vállalat miskolci kirendeltsége 1,983-ban másfélszer annyi vágójuhot vásárolt fel megyénkben, mint 1982- be*. Oak decemberben rmnt- ttveaer vágéjwhort, aö»mel tejesbárányt exportáltak megyénkből. Még az év utolsó napjaiban, karácsony és újév között is több szállítmányt indítottak útnak az olasz piacokra.

1983-ban nemcsak a vágójuhok, de a gyapjú is nagyobb árbevételt biztosított megyénk nagyüzemi és háztáji juhászától számára. A megyében összesen 114 vagon gyapjút vásároltak fel. ami ugyan csak 2 vagonnal több az előző évi „termésnél”, de 1983-ban kilónként átlagosan 6 forinttal javult a felvásárlási átlagár.