Észak-Magyarország, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-12 / 9. szám

<4 V “4 VlUsG PßOLEIÄSLWil, EGYESDUETm A továbblépés záloga: a helyi közösség teremtő ereje A£ MSZMP BORSOD-A&AŰJ-ZEMPLEN MEG VEI BTZOTTS A C .4 N flfK LAPJA XL. évfolyam, 9. szám Ära: 1,40 El Csülörlök, 1984. január 12. Csso Ce-jam Washingtonban Filial Castro tarjai t Ftdeí Castro, a Kubai KP KB első titkára, az állam- és rainiszterianács elnöke ked­den i Havannában fogadta Marjai Józsefet, az MSZMP KB tagját, a Minisztertanács elnökhelyetteséi, aki a ma­gyar—kubai gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság XII. ülés. Szakán vesz részt Kubában. A baráti eszmecserén köl­csönösen tájékoztatták egy teást a két ország helyzetéről és soron következő feladatai­ról. Megvitatták a nemzetközi politikai és gazdasági kap­csolatok időszerű kérdéseit, valamint a kétoldalú gazda­sági együttműködés fejleszté­sével összefüggő legfontosabb teendőket. A találkozón ku­bai részről részt vett Carlos Rafael Rodriquez, a Kubai KP PB tagja, az állam- és minisztertanács elnökhelyet­tese. valamint Jósé Ramon Fernandez miniszterelnök- helyettes. az együttműködési bizottság kubai tagozatának elnöke. Marjai József ezt megelő­zően Carlos Rafael Rodri- guez-szel tárgyalt. „Nagy nézeteltérésnek”, ,.az amerikai—kínai kapcsolatok útjában álló legnagyobb aka­dálynak” nevezte Csao Ce-, jang kínai miniszterelnök a tajvani kérdést kedden este a Fehér Ház által tiszteletére adott fogadáson. Kedden Washingtonban Kí- na-ellenes tüntetést tartottak Reagannek a tajvani kérdés­ben tanúsított állítólagos en­gedékenysége miatt. A kon­zervatív tüntetők tulajdon­képpen a kormányzat meg­hirdetett politikáját kérték számon a mosolydiplomáciát (Folytatás a 2. oldalon) A sziiet szakszervizetek feladataira A szovjet szakszervezetek feladata, hogy mozgósítsák a dolgozókat az 1984-es nép­gazdasági terv maradékta­lan teljesítésére és túltelje­sítésére. A terv előirányoz­za a társadalmi termelés ha­tékonyságának növelését, az életszínvonal emelését, s mindannak előteremtését, ami a Szovjetunió védelmi képességének megfelelő szin­ten tartása hoz szükséges — állapította meg Sztyepan Salajev, a Szovjet Szakszer­vezetek Központi Tanácsá­nak elnöke szerdán Moszk­vában a központi tanács élesén. Salajev rámutatott, hogy a szovjet dolgozók akció- programnak tekintik az SZKP KB 1983 decemberi ülésének határozatait, s em­lékeztetett rá, hogy az 1984- rc szóló tervnek, amelynek kidolgozásában egyébként: a dolgozó kollektívák ezrei vet­lek részt, az a jellemzője, hogy az intenzív, belterjes gazdálkodás irányába törté­nő döntő fordulatot szorgal­maz. A sikerek akkor mutat­koznak, amikor hatásuk már valóban lemérhető a jóléten — mondotta Salajev, s rá­mutatott: az elmúlt évben a munkások és az alkalmazot­tak bére 2,4 százalékkal, a szövetkezeti parasztság jöve­delme 7 százalékkal emelke­dett, s érezhetően megnöve­kedtek a bérenkivüli jutta­tások. Az 1984-es terv sajá­tossága, hogy az eddigiek­nél jobban tükrözi a szociá­lis jelleget, amit mindenek­előtt az mutat, hogy a nem­zeti jövedelem egész beter­vezett gyarapodását a folyó évben az életszínvonal eme­lésére fordítják. A szovjet dolgOBÖfc teljes egészében támogatják az SZKP világos és követkeae- tes kül- és belpolitikáját, s béke és a népek közötti ba­rátság politikáját. Megértés­sel és egyhangú helyesléssel vették tudomásul Jurij And- ropovnak, a« SZKP KB fő­titkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­sége elnökének áz érj ame­rikai nukleáris rakéták nyo­A Koreai Népi Demokra­tikus .Köztársaságban a Köz­ponti Népi Bizottság és a Legfelsőbb Népi Gyűlés ál­landó bizottságának együttes ülésén javasolták, hogy tart­sanak háromoldalú tárgyalá­sokat a KNDK, Dél-Iíorea és az Egyesült Államok képvise­lőinek részvételével. A Phenjimban kiadott köz­lemény hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok agresszív törekvéseinek nyomán a Ko­gal-európai telepítésének megkezdésével kapcsolatban 1983. november 24-én tett nyilatkozatát. A szovjet dol­gozók továbbra is mindent megtesznek az ország gazda­sági és védelmi erejének nö­veléséért, s készek mindent megtenni, hogy ne engedjék katonai fölényhez jutni a NATO-t, megvédelmezzék a békét — mondotta végeze­tül Salajev. Az ülés határowatet taga­dott el, amely hangsúlyozza, hogy a szovjet szakszerveze­tek erőiket megsokszorozva járulnak hozzá er. ötéves tervidőszak negyedik évére szóló népgarzdasági terv tel­jesítéséhez, s a békéért foly­tatott harchoz. reai-félszigelen stBvosbodó, feszült helyzetben a béke el- éiésének, Korea békés egye­sítésének egyetlen útja az építő párbeszéd. A népi Korea azt javasol­ja, hogy a háromoldalú meg­beszéléseken elsősorban a fegyverszüneti megállapodás békeszerződéssel való felvál­tásáról tárgyaljanak. Az új szerződés előirányozná az amerikai csapatok kivonását Dél-Koreából. A KNDK tárgyalási javaslata A sírólslil kuferessfa lefűznie Kyő kedden ebben ax épületben kexdi meg munkáját az eurépa! bizalom- és bbtonságerősrtő it leszerelési konferencia a svéd fővárosban. A szerencsiek szeretettel köszöntötték a Központi Biiottság titkárát Szerencs tegnap ünnepi zászlódiszbe öltözött: ünnepelt e fejlődő, alkotó település szorgalmas népe. A januári szép napsütésben már a kora délelőtti órákban százak és százak indultak el a Bocskai István Gimnázium aulájába, hogy ré­szesei legyenek az oly régóta várt és óhajtott történelmi eseménynek és pillanatnak, a város­sá avató ünnepi tanácsülésnek. Az ősi történelmi település és környékének fakói örömmel, büszkeséggel és bizakodással fogadták, köszöntötték a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának azt a határozatát, amely Szerencs nagyközséget 19S4. január 1-i hatály- lyal várossá nyilvánította. Szerencs nagyközség Közös Tanácsa a tegnap kora délelőttre összehívott ülésen a városi ta­nács elnökének Kövér Lászlót, elnökhelyettesé­nek Mizser Sándort választotta meg. Dr. Biró Lászlót « végrehajtó bizottság titkárának ne­vezte ki, és tizenegy tagú végrehajtó bizottsá. got választottak. A városavató ünnepi tanácsülés lé! tizenegy­kor a Himnusz elénekléséve! kezdődött. Az új város lakóinak első ünnepi eseményét Kövér László, a városi tanács elnöke nyrtotto meg. Köszöntötte a résztvevőket, a megjelent vendé­geket, az országos, a megyei és o helyi pórt-, állami és tömegszeivezelek képviselőit. Külön tisztelettel és szeretettel üdvözölte Aczél György elvtársat, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagját, a Központi B'zott- ság titkárát, a tanácsülés ünnepi szónokát.- Az elnökségben foglalt helyet 'Grósz Károly, a Köz­ponti Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Ladányi József, a megyei ta­nács elnöke. A megnyitó beszéd után Aczél György emel-, kedett szólásra. Aczél György ünnepi beszéde Mindenekelőtt »éretném ttCtv-ósoi-tt OaoKtH a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa és Minisztertanácsa nevében — mondotta aa MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára a mikrofon­hoz lépve. Ünnepi beszédét egy Mikszáth-idézettel kezd­te: „Ügy rémlik, mintha messziről lépegetnének Rá­kóczi kurucai. Hej ez a Zemplén, ez a Zemplén! Boldog annak minden röge, mert azok a fenséges ár­nyak járnak rajta és azok nem múlnak el!...” Más ár­nyak, kevésbé fenséges ár­nyak is jártak e vidéken, ahol egyszerre voltak nagy hagyományok és nagy elma­radottságok — folytatta, hozzátéve, hogy ezúttal nem a történelmet szeretné meg­idézni, mert arról, a hon­foglalás kori mondákról, ta­tár és török dúlásáról, az újjáépítésekről, Bocskairól, a Rákócziakról, az 1919-es piactéri koporsóégelésröl, a felszabadulás hőseiről, a bé­ke első szerencsi várospa­rancsnokáról, Cserezovról már sokan és sokszor be­széltek. — A feudalizmusban — mondotta —, a városi rang a teljes kiszolgáltatottság el­len jelentett védelmet. Ké­sőbb a városnak más jelen­tősege lett. E százait elején például a városiasodás kere­tet. lehetőséget teremtett Magyarország fejlődésének. Ezért is ünnepeljük ma nemcsak Szerencs várossá létét, hanem azt is, hogy a közösség vívta ki a városi rangot es remelhetőleg a város is közösség marad. Nem rangkórságból jo vá­rosban lakni, mint a hogy községben lakni sem rang- vesztés. hanem azért, mert több a fejlesztési lehetőség, jobbítani lehet az életkörül­ményeket. De a városi rang egyben felelősség is. hogy a környező településeket is segítse az értelmes, harmo­nikus városias oda s ba n. Beszéde - további részében Aczél György arról , szólt, hogy Szerencs is büszke le­hel a helyi közösség teremtő Aczél György ünnepi beszédét mondja erejére, s hogy ez a közös­ség akkor érdemli ki iga­zán a városi rangot, ha ott­honosabb életet segítő kap­csolata alakul ki környeze­tével, ha a szó legnemesebb, legjobb értelmében ember­szabású és emberekért elő város lesz, ahol jó élni, s ahol a környező községek is szeretettel mondják: a mi városunk Szerencs. Ehhez pedig együttes gondolko­dásra, cselekvésre van szük­ség. A mai ünnep — mondot­ta Aczet György — jelentős állomás Szerencs életében. De akkor, amikor a jövő ke­pe vazolódik fel az immá­ron várossá lett település la­kói előtt, amikor a fejlődés lehetőségét mérlegelik, nem szabad elfeledkezni azokról sem. akik az elmúlt negy­ven évben azért dolgoztak, hogy a szocializmus többel jelentsen, mint amennyit há­rom és fél évtizeddel ezelőtt.: kenyeret, szalonnát, ledelet. időjárás elleni öltözéket. — Az. hogy ma egy hi­degebb világban is jobban élünk, s még jobban, szeb­ben otthonosabban akarunk élni. megköveteli tőlünk, hogy javítsuk munkánk mi­nőségét. Most érkeztünk el a társadalmi forradalom olyan korszakához, amikor .műiden háztar fásban, üzem­ben, szövetkezetnél, válla­latnál, iskolában a munka minőségét szebbé is kell tenni, nemcsak jobbá. Nem mástól, tőlünk függ, hogy javítjuk-e a munkahelyi, la­kóhelyi légkört; hogy szoli­dárisaim, kulturáltabb, szo­cialistább emberi légkörben cselekszünk, dolgozunk-e. Ki kell állnunk mindenütt ' a teljesít menyek, a közösség szolgálatával szerzett tekin­tély mellett. Így tudjuk erő­síteni nemzetünket, szocia­lista hazánkat. A közösség adja a lehetőséget az egyén kibontakozásához, s viták­ban, érvekkel, közös cselek­véssel naponta kell újrate­remteni mindenütt a nem­zeti közmegegyezést. Figyel­mesebbnek kell lennünk azokra, akik vállalják ezért a nehézségeket és szigorúbb­nak kell lenni egymással cs önmagunkkal szemben. Mer­jünk differenciálni jó és rossz közösség, jo és rossz teljesítmény/ között, és ne becsüljük azt., akit á ma­gyar nyelv olv szellemesen magának való embernek mond. de becsüljük jobban a közösségnek val • 'inhe­re két, Beszéde tovább iv/eoen Aczél György . >i; > írről, hogy egy társadalom önma­gáról való képe füge utol, hogy mennyire dinamikus, müven feladatokat ad fia­taljainak. de .attól is. ángy mennyire humánus, meny­nyire becsüli az időseket. Beszélt arról. hogy nehéz korszakban élünk, hogy a vi­lággazdaság nehezedő kö­rűimen vei közötl szerelnénk egy modernebb, szebb, kor­szerűbb szociálist a országot teremteni. Althoz azonban. hogy Magyarország valóban úgy fejlődjön nhocvan azt szeretnénk, nemcsak a gaz­daságban. a munkában, ha­nem egymás közötti kapcso­latunkon is változtat!'-' kell. A szociálist;! erkö!e> — mondotta többek között —• az emberiség évezrede« vá­gyait akarja megvalósítania (Folytatás a 3. oldalon) ,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents