Észak-Magyarország, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-11 / 8. szám

1”9S4. január TI., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Szerződés negyven évre f Remélem nem haragszik meg Deres Istvái}, a felső- zsolcai Lenin Termelőszö­vetkezet elnöke, amikor gaz­dálkodásukat egy szólás­mondással jellemezném: egy­szer hopp, máskor kopp Mármint, ha kedvez az idő­járás, s gyümölcsösben, .szán­tóföldön megterem az, amit terveznek, akkor akár tizen­ötmillióval is mérhetik a nyereséget, ha beüt az aszály, a jég, akkor viszont a jövedelem felére csökken (Pontosan ez történt a múlt évben, s tavalyelőtt.) És ez a hat-hétmillió közötti ered­mény, bizony a bővített új­ratermeléshez, a beruházá­sok megvalósításához kevés. Beszélgetésünk kezdetekor az elnök viszont egészen mást hangoztatott: — Az árpán kétmillió fo- j rinlot vesztettünk. A gyü­mölcsösben az időjárás szin­tén „kitett magáért”, 5,7 millió az, amivel az elmúlt évben nem számolhattunk. Ezeket a veszteségeket pár évvel korábban nem bírtuk volna pótolni, veszteségessé vált volna a'szövetkezetünk. Ma más a helyzet. Nyereség lesz, s így a jövőbeli felada­tunk változott, hiszen nem­csak a jövedelemfokozás lesz a cél, hanem az, hogy eze­ket a hullámvölgyeket vala­hogy kiegyenlítsük. Sajátos helyzetben van ez .a gazdaság. Annak idején, . még a hatvanas évek köze­pén nagyszabású gyümölcs- telepítésbe kezdett. Indokol­ta ezt a városközelség — ' bővében lesznek munkáske­zeknek?! —, s a telepítések­re adott magas állami tá­mogatás. ríem számoltak az- ,zal, hogy a piac telítve van, a munkadíj megdrágul, s ' amit eleve nem tételezhet­tek: fel, az, hogy a kialakí­tott gyümölcsösök kezdettől fogva korszerűtlenek. Így a kertészet eleve kerékkötőjé- ' vé váK a nyereséges szerke­zet kialakításának, s őszm- 1 tén szólva: a mai napig az. 1 A kérdés ebből adódik, ak- ' kor miért nem vágják lei a fákat? Az elnök: 1 ' — Ha az olyan egyszerű | vohva. Ha idő előtt szüntet­nénk meg a gyümölcsterme­lést, vissza kellene fizetni aoc állami támogatást. A szö- 1 vetkezet soha nem voR, s a ! mai napig nincs olyan hely­zetben, hogy milliókat: ál­dozhatott volna — lényegé­ben — pusztításra. A másik lehetőségünkkel próbálkoz­tunk: megkíséreltük a tudo­mány legújabb- módszereivel fokozni az ültetvények ter­mőképességéi. Ez legjobban a meggyesünkben sikerült, ahol eg.v Gibrescol nevű szerrel (kilogrammja 611 ezer forint!) 'jelentős eredménye­ket értünk el. De a többinél — almánál, körténél — ha vannak is sikerek, a fajta­szerkezei. a korszerűtlen te­lepítés eleve kudarcot sej­tet. így a kajsziültetvé- nyünk kivágása után, sajnos 15 hektár almát is fel kell áldoznunk a gazdaságosság érdekében. Ha'az olvasó esetleg hely­telenítené, hogy egy ültet­vényen a motorfűrészek kap­ják a főszerepet, akkor sem lehet 'más indokot találni, mint amivel az elnök ér­velt. — A növénytermesztésben az még sohaseni fordult elő, hogy egy évben minden ter­mesztett kultúra csődöt mond. Az elmúlt évben buk­tunk az árpán, nem nyer­tünk semmit a kukoricán, viszont a legnagyobb terü­leten termelt őszi búza 48 mázsás, a napraforgó közel huszonnyolc mázsás hektá­ronkénti hozammal fizetett. Vagyis a növénytermesztés minden évben jövedelmező. És ezt nem mondhatjuk a .kertészetről, amely hol a piaci árviszonyoknak, hol a kedvezőtlen időjárásnak van kitéve. Kivéve természetesen a meggyet. Az elmúlt évben ez az ágazat vitte el a leg­többét a nyereségünkből. Ez a gyümölcsös telepíté­se egyik fő alkotóeleme volt annak a nagyszabású prog­ramnak, amellyel a közeli Miskolc ellátásába akartak besegíteni. A mai kép vi­szont egészen mást matat a szövetkezet a megye bár­mely táján lehetne, mert kis kapacitású húsüzemén kívül egyetlen ágazata sem kap­csolódik az eredeti célhoz. Magyarán, Felsőzsolca távo­labb van a megyeszékhely­től, mint egy Miskolcon met-’ léközemágakat kiépítő, ide árukat szállító távoli szö­vetkezet! Az elnök bólint: — Hozzátebethém, hogy vasi egy kis szántóföld) ker­tészetünk, de ténylegesen a képen ez nem változtat. A lehetőségeink mindig meg­voltak, hogy fokozottabban bekapcsolódjunk a város el­látásába, de ezek kihaszná­latlanul maradtak. Talán a mi hibánkból is, de arról sem szabad elfelejtkezni, hogy adtunk be pályázato­kat, de mivel .ezeket ■ pénz­ügyileg nem' tudták támo­gatni, elutasították. Lénye­gében melléküzemági törek­véseink sem a megyeszék­helyre irányultak, hiszen a fővárosban ezek jobb haté­konysággal működhettek, má­sodszor célszerűbb volt — mivel kihasználatlan épüle­teink voltak — ezeket hely­ben letelepíteni. — Ahogy elmondta, úgy tűnik, mindez már múlt idő? — Felemelte a kezét: — Részben! Jelenleg olyan se­gítséget tud nyújtani a vá­ros, amelyre negyven . évre kötöttünk szerződést. Foná­kul, mosolyogtatóan hat, de ennyi időre kapjuk meg a város szennyét. Ugyanis a korszerű szennyvíztisztító- telepről, megfelelő kémiai kezelés után — a már elké­szített depókra — fog kerül­ni a szikkasztott szerves anyag, amellyel talajaink tápanyagtartalmát fokozni tudjuk. Évente mintegy 25 ezer tonna iszapot tudunk fogadni, s számításaink sze­rint 500—550 hektáron tud­juk hatóanyaggal feltölteni, javijani tábláinkat. Ez nagy szó! Kevés az állatállomá­nyunk, így évek óta az a legnagyobb gondunk, hogy a műtrágyák savanyító hálását mivel közömbösítsük. Most már készen kapjuk hozzá <w anyagot. Mivel a fővárosban a déi- dunántúli termelőszövetke­zetek bekapcsolódúsával fo­kozódott az „aiullicitátósf” kedv, és romlott a szolgál­tató ágazatok hatékonysága, a szövetkezet nagy erőfeszí­téseket tesz a helyi iparte­lepítésre. Ennek első jele az az arnóU radiátorüzem, amelynek éves árbevétele meghaladhatja a hatvanmil­lió forintot Következéskép­pen a szövetkezet jó úti» jár ahhoz, hogy hozamnöve­léssel, szerkezetigazítással, s jövedelmezőbb ipari tevé­kenységgel az időjárás szám­lájára írható nyereséginga­dozást kiküszöbölje. Az egyenletes fejlődés biztosítá­sához, s talán ahhoz is, hogy Feisőzsoica betöltse várowel- látásban elvárt szerepkörét, ezek a döntések, beruházá­sok üéRcálözhetettenek. — kánná»— A medve ott feküdi a kohó aljúban... így nevezik a ko­hászok a kohófenékben ösz- szegyüit, beleégett salak- és vastömböt. Fogatlan óriásként ásított a lecsupaszított, kibon­tott kohó; oldalán és belsejé­ben állványzat, azon embe­rek dolgoztak. Átépítik az ózdi Il-es kohót. A munká­kat alapos és körültekintő elő­készítés után, november 26- án kezdték el a Kohászati ílyárépítő Vállalat, a CSŐ­SZER és a VÍV, valamint a kohászat dolgozói. Naponta több mint egymillió forint jut a felújításra, hiszen összesen százmillió forintot költenek a kilencven napig tarló mun­kára, amibe beletartozik a a 7-es léghevítő teljes átépí­tése is. Rendkívül zsúfolt területen, aUg-alig egy teherautó nyom- távolságára elegendő útsza­kaszon. daru igyekezett he­lyezkedni. hozzáférni az áll­ványok és vezetékek sűrűié mögött megbúvó léghevitö- höz. Közelében már magaso­dott az új.' nyolcvan méter magas kémény, aminek aljá­ban. mint boltíves kapun, ki­be jártak a megrakott targon­cák. Benéztünk a kéménybe, óriás „látcsövön” keresztül pillanthattunk az elmosódó égre. Dallas József, a KGYV dolgozóinak üzemvezetője magyarázta a csőlabirin'tuso.k. állványerdők mögött és kö­zött folyó munkákról': — Nem tartottunk se kará­csonyt, se szilvesztert. Végig­dolgozták az emberek, az ün­nepek«*. Egyösszegű jutolm»­zást kínáltunk íe) a munká­soknak. Azt mondtuk: ami­korra lebontják a léghevítőt, akkor kapnak százezer farm- lót, ez a munkabérük, jutal­muk, minden egyben. Memy­Százmiliió forint nvi jut így egy embernek? Körülbelül 9—10 ezer forint egy havi munkáért. Milyen munkáért? Vas- és acélszerkezet, megkérgesedett falazat, korom, por. rozsda és rendkívül szűk munkaterü­let . . . ilyen munkáért. Egyik­másik ponton még tél lábon is nehéz megállni, alig-alig lehet hozzáférkőzni a felada­tokhoz. — A régi kéményekkel mar nem tudna üzemelni a léghevítő — mutat fel az új kéményre az üzemvezető. — Megnöveltük a füstcsatorna- rendszeri és közben még ott van a 15-ös léghevítő is, amit január 25-ve kell át­adnunk. de még mindig nem mondtam el valamennyi fel­adatunkat. A jelenlegi mun­kákkal párhuzamosan a mar­tinban 9t kemencét is átépí­tettünk. Régen volt ermyire zsúfolt, ennyi munkával to­li év végénk és évkezdé­sünk. Rajrak, grafikonok, sr.átn- «*»7.topok, kivitelezési ütenv fel újításra terv, költségkimutatások, je­lentések, határidők, kivite­lező partnerek koordinálá­sa. .. kötik le Kiss Antal ü zeni f enn ta rt ási törném ök perceit, óráit, napjait. — Nem tudtunk akkor le­állni a kohóval, amikorra eredetileg terveztük. Ennek több oka volt. Zavarok je­lentkeztek a tömörítvényel- látásban, acélművünk a ter­vezettnél több szürke nyers­vasat igényeli és a Dunai Vasműben bekövetkezett rob­banás miatt 23 és íél ezer tonna fehér nyersvasat kér­tek tőlünk a dunaújvárosi kollégák. Ezek a többletfel­adatok késleltették az átépí­tés. felújítás megindítását. — Mi mindent korszerű sí - temek a 600 köbméteres ko­Ai új splétromscivíireniben Nagy Irma a mű- Horváth Zoltán gépkezelő az egyik manomé- szertáblát ellenőrzi tér állását ellenőrzi Laczó József felvételei vált az új saviizem Csaknem egy éve dol- 0 go zik a Borsodi Ve­gyi Kombinátban az új savüzem, amelyet a gyár rekonstrukciós programjá­nak részeként építettek fel. A szovjet gyártmányú be­rendezésekből álló új üzem­rész építésének kettős célja van, ugyanis ez a rendszer biztosítja a savüzemi felújí­tás, a rekonstrukció során az egyenletes, állandó szín­vonalú termelést, a munká­latok befejezése után pedig a salétromsav-termelés kö­rülbelül 50 százalékos fet- fu ttot fisával lehetővé teszi majd a nitrogénmű trágya- termelés növelését. A több mint 100 millió forintos költséggel épült üzemben a felfutás az 1983. év első felében jól sikerült, és a második fél évben a gyáregység már hozzájárult ahhoz, hogy a Borsodi Ve­gyi Kombinát a nitrogén­műtrágya termelési tervét teljesíthesse. Ugyanakkor az is lehetővé vált, hogy a nyári karbantartás idősza­kában megkezdjék, illet­ve körülbelül három hó­nap alatt elvégezzék a régi, ni in légy hai'mmc éve dol­gozó sav üzem egyik egysé­gében az úgynevezett ab­szorpciós rendszer nagyja­vítását, benne az erősen el­használódott berendezések cseréjét. Ezt a munkát ter­vezik a légi Il-es egységnél is. és ez a két felújítás le­hetővé teszi majd, hogy a legfontosabb javítások befe­jezése után a savüzem meg­feleljen a követelmények­nek. A későbbi időre terve­zett műtrágya üzemi rekonst­rukció után pedig számítás­ba jöhet a leemelés foko­zása is. : i I r Alloinásfeiujítás A wtiStaawitofc auywgí tehe­tőségek miatt új beruházá­si*: helyett, löbbnyire csak a már folyamatban lew* feíytatósára futja a»: kién a vasúi epéjéből. Két új utas­csarnok építésének megkez­désére van mód, s több ál­ló másom folytatódik a ®e- konstrukció, a felújítás. Mér megkezdett éprífcenéwí fe&yfcataafc: é* fejeznek he ebben énben Sérsxspwí»- bon, avvoí KI mvt'-ió teriuMtot költenek Új ifflraeaérwpiStei tetesöésépe. hón? — kérdeztem a főmér­nöktől. — Kicseréltünk métvden gépészeti berendezést, le­bontottuk az aknapáncélt és új kerül a helyére, az elegy - alkotók pontos mérlegelésé­re egy elektromos mérleget szerelünk be. a koksz ros­tálását is korszerűsítjük és a kohóelegy hőmérsékleté­nek mérésére egy az NDK- ból vásárolt licencia alapján készült műszert helyezünk el. Teljesen új lesz a 11-es kohó hűtőberendezése és az energiaellátó rendszer is megújul. És, hogy jelent-e javulást környezetvédelmi szempont­ból az újjáépítés, arra a fő­mérnök a következőket vá­laszolta: — A magasabb kémény természetszerűleg csökkenti a környezet szennyezését, de a legfontosabb, hogy március­ra el kell készülni az 5-ös számú elexszel. vagyis a gáztisztító berendezéssel, ami valóban számottevően mér­sékli majd a környezet szennyezését. Mivel ez is a kohók mellett helyezkedik el, igen körültekintően kell szervezni minden munkát, szinte minden lépést ki kell számítani, és az eddigi ta­pasztalatok alapján elmond­hatom. hogy munkásaink emellett is kiemelkedően vé­gezték feladatukat. Svcpdroi Ivari«*« i Aknam&yítók nein csak bányában Uj igénye változó profil A ti »úri. évbe« volt het­venöt esfctendós a magyar bányászati aknamélyités. A felszabadulás utáni újjászer­vezés idején az alapító ok­mánynak megfelelően az új bányák nyitásában, a régi­ek korszerűsítésében jelöl­ték meg elsősorban a fel­adatát. A Bányászati Akna- mélyítő Vállalat kazincbar­cikai központtal működő borsodi körzete is ennek megfelelő feladatok megva­lósításán dolgozott. És dol­gozik jelenleg is, azonban — ahogy ezt Limburger Jó­zsef, a körzet vezetője meg­fogalmazta —, az új igé­nyeknek megfelelően változ­tatják profiljukat. Jelenleg is részt vesznek a Borsodi Szénbányák megbízása alap­ján a Putnoki Bányaüzem nagy rekonstrukciós mun­kálataiban, a királdi akna fejlesztésében. Hasonló fel­adatok megvalósításán dol­goznak a Nógrádi Szénbá­nyák kánvási lejtőaknájának kialakításánál. Heves megyé­ben az Országos Érc- és Ás­ványbányák felkérésére, a recski Il-es aknában úgy­nevezett vízkizárási művele­teket folytatnak. A vágat - hajtásra, ezek korszerű biz­tosítására speciális szakem­berek és technológiák áll­nak rendelkezésükre. Évek óta dolgoznak a Borsodi Vegyi Kombinát területén, ahol a gyárfejlesztés, bőví­tés előtt feltárják, biztosít­ják. íömedékelik a már ré­gen bezárt szénbányákat. A/ Eger és Szentendre alatt hú­zódó pincerendszer feltárá­sán és biztosításán is reger dolgoznak. Bányamunka- számba mégy a Tokaj hegy­aljai Állami Borkombinát és a budapesti Kőbányai Sör­gyár részére végzett pínce­rekonslrukció is. Immár kö­zel másfél évtizede dolgo­zik, közel 80—100 fős szaku ember gárdájuk a Szlovák Magnezit Művekben is, ahol elsődlegesen új munkahe­lyek feltárása, kialakítása te­rületén szereztek megbecsü­lést. Már az elmúlt években is jelentkeztek olyan feladatok; amelyeket nem a föld alatti kellett megvalósítaniuk. Ta­valy Tolcsván, Edelényben és Lázbércen építettek szennyvízátemelő telepeket előregyártott betonelemek­ből. Az idén is folytatják ezt a munkát. Szegeden egész szennyvízátemelő rend­szert képeznek ki az újsze­gedi lakótelepen úgynevezett fagyasztásos eljárással. Bód- vaszilason pedig a község és a környék ivóvízellátását segítik elő a Pasnyák pata­ki forrásfoglalással. ahol 15 méter mély aknát képeznek ki, úgynevezett süllyesztett eljárással. A múlt évi 234 millió fo­rintos értéktervüket mara- déktalanul, a 24 millió fo­rintos nyereségtervüket pe­dig 26 millióra teljesítették. Az idén. a Szlovákiában végzett munkával együtt több mint 280 millió forint ■rtékű feladatot kel' mes- alósíianiok úgy. how a még meglevő tartalékok fel- nasznákisávai a tavalyinál is eredményesebb , évet zárja­nak. O. J. ,

Next

/
Thumbnails
Contents