Észak-Magyarország, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-10 / 7. szám

1984. január 10., kedd ESZAK-MAGYARORSZÄG 5 Á céhlegények vándorlása F|o|g|a|s| kérdés A miskolci fogtechnikai laboratóriumban Amíg az inasból mester lett M inoennapi nyelvliasznalalunkbon olykoi előfordulnak eyyes szavak, kifejezések, melyeknek nem ismerjük pontosan oz erede­tét. Ilyen például az atyamester. Ö volt o céhlegények felügyelője és patrónusa. Segítőtárs.ai pedig a bejárómesterek cs a mívlátó- tnesterek, akik a termékek minőségére vigyáztak, és a mester- remekek elkészítését ellenőrizték. E tisztségek eredete visszanyú­lik a középkorba, s funkciójuk csupán a céhek felszámolásával — Magyarországon 1872-ben — szűnt meg. De mik is voltuk tulajdon­képpen a céhek? Az azonos mesterségei ű/ö kézművüspk érdekvédelmi szervezetei. A munkamegosztás fejlődésé­vel, a mezőgazdaság és az ipar különválásával egy idő­ben születtek meg az áruter­melés, a piac, a rendszeressé váló vásárok megindulása idején. A helyi mesterek piaci érdekeit védelmezték a feudális rend keretei között. A kézművesek egyfajta szak­mai tömörülését megfigyel­hetjük már az ókori Rómá­ban, majd Bizáncban is, de igazi táptalaját a nyugat-eu­rópai polgárosodás jelentette. Magyarországon a 14—15. században betelepüli, főleg német és olasz mesterembe­rek alakították meg az első céheket, s a 16. század ele­jén már több száz működött jelentősebb városokban. A 19. század elején a számuk meghaladta a négyezret. Több mint kétszázra tehető azoknak a foglalkozásoknak a száma, melyeket céhes ke­retek között folytattak ha­zánkban. A céh szigorúan zárt szer­vezet volt, tagjait szorosan összefogta, soraiba csak ne­hezen engedett be pj tagot. Mesterei monopolhelyzetét minden külső konkurrenciá- val szemben féltékenyen őrizte, de termékeinek minő­ségére is éberen ügyelt. „Céhbeli”-nek lenni rangot jelentett, s e kifejezés még ma is szakmai öntudatra utal, szemben a szervezetből kirekesztett „kontár”-ral. A ranghoz vezető út első állomását jelentették az inasévek. Rendszerint 10—12 éves korában szegődtették az inasokat, 3—5 évre. A sze- gődtetés — mint minden egyéb aktus a céhben —, szertartásos ünnepség kere­tében történt. -A kérelmező­nek igazolnia kellett törvé­nyes • születését. Ezt követő­en felnyitották a céhládát, ismertették a rá vonatkozó szabályokat, majd beírták a nevét a szegődtetési könyv­be. Ettől kezdve az inas mestere családjához tarto­zott. Fizetést nem kapott, de gazdája ruházta, nála lakott, étkezett, s nemcsak a szak­mai ismereteket kellett el­sajátítania, hanem a házi munkából is kivette a ré­szét. Neki kellett kiszolgálnia a segédeket is. * Ha az inas mestere meg­elégedésére kitöltötte a la- nulóévekel, a céhmester a tagság előtt felszabadította: inasból legény vagy más né­vén segéd lett. Erről, díszes ..bizonyságlevelet” állítottak ki a céli vezetőségének az aláírásával és pecséttel ellát­va. Ekkor azonban még nem lett teljes jogú mesterlegény, fel kellett vétetnie magát a legények társaságába. E szer­vezet is szigorúan a céh ke­retei között működött az atyamester felügyelete alatt, a máguk választotta „dé- kány” vezetésével. Külön lá­dájuk volt, az úgynevezett társláda. melybe tagdijat fi­zettek. Ebből támogatták be­teg társaikat és az átutazó vándorlegényeket, önállósá­gi törekvéseik olykor még sztrájkokhoz is vezet lek, de ezt a mesterek és a hatósá­gok szigorúan letörték. E szervezetek jelentették a köl­csönös betegségi társadalom­biztosítás és a szakszervezeti mozgalom előfutárait. A le­gényavatás az úgynevezett „társpohár” adásával történt, melyet különféle próbákkal kötöttek egybe. Ez alkalom­ra szolgált a díszes ivóedény, melyet a németek „Will- komm”-nak (isten hozott) ne­veztek, s ebből származik a magyar billikom szó. Á legények hasonlóan szo­ros patriarchális kötelékben éltek munkaadó mesterükkel, mint az inasok. Nála laktak, étkeztek. Csak később szűnt meg ez a szokás, amikor a mesterré válás nehézségei miatt idősebb, sőt családos le­gények is dolgoztak a műhe­lyekben. A mester úr azon­ban mindig „hatalom” ma­radt, hiszen az engedetlen, fegyelmezetlen legényt áris- tommal, sőt testi fenyítéssel is büntethette. A céhek általában megkö­vetelték a felszabadult legé­nyektől a vándorlást. Ez azt jelentette, hogy más városok­ba, sót országokba is el kel­lett menniük dolgozni, hogy szakmai tudásukat, látókörü­ket bővítsék. A vándorlás idejét legtöbbször három év­ben határozták meg. Így ju­tottak ei a magyar mester­legények közül nagyon sokan Németországba, Franciaor­szágba. söl egyesek még Angliába is. A vándorlás in- | tézmenye volt az az állandó, j friss. eltelő vérkeringés, amely az európai céh rend­szert minden külön központi szervezés nélkül hosszú év- ' századokon keresztül szoro­san összetartotta. A legények szakmai ismereteiket bővítet­ték. új technikai eljárásokat, mesterfogásokat. nyelveket tanultak, világot láttak. Ha­zatérve mindezt hazájuk, szü­lővárosuk javára kamatoz­tathatták. At. idegen városba érkező legénynek mindenekelőtt meg kellett keresnie a szakmája szerinti legényszállást, a „Herberg”-et. Ez volt egyben a legénytársaságok öss/.ejöve- teli helye is, melyen cégér- szerű szállásjelvény függött. A vándorló bizonyságlevelé­be. később vándorkönyvébe bejegyezték, hogy hol, me­lyik mesternél, mennyi időt töltött. Az illető céh vezetői közvetítették ki valamelyik mesterhez, ahol munkát kaphatott. Vándorévei leteltével vagy visszatért a szülővárosába, vagy valamelyik céhes he­lyen telepedett le. A mester­ré válásnak azonban még mindig több feltétele volt. Először is meg kellett/sze­reznie a városi polgárjogot. Ezt követően el kellett ké­szítenie a céh alapokmánya állal meghatározott, bonyo­lult és költséges mesterre­meket. Ezt a látómesterelv ellenőrzése mellett kellett elkészítenie. Ha sikerült el­fogadtatnia velük, befizet­hette a nagy összegű „mes­tertaksát”, s ha nem volt nős, záros határidőn belül meg kellett nősülnie, mert csak házasságban élő ember lehe­tett céhes mester'. Ami köp ez is megtörtént, „mesterasz­talt kellett adnia” a céh tel-' jes tagsága számára, ami költséges dáridót jelentett Csak így juthatott be vala­ki a viszonylagos anyagi biztonságot élvező céhes mesterek táborába. Nagyon sok ügyes kezű, világot látott mesterlegény maradt meg élete végéig öreglegénynek, mert képte­len volt előteremteni a mes­terré avatáshoz szükséges pénzt. A mesteri cím elnye­résére reménj'teienül vára­kozók és a tönkrement mes- ieremberek a lassan kiala­kuló proletariátus tömegébe szívódtak fel. Egyes tagjaik­ból, mint például Táncsics Mihályból, a csesznek! ta­kácslegényből a születőben levő munkásosztály harcá­nak előhírnökei lettek. A. L. 2rk 1 Mi a pirate? KI VEHETI MEG AZ ÁLLAMI TULAJDONBAN LEVŐ LAKAST? T. Z. miskolci és számos olvasónktól kaptunk levele­ket amelyekben arra kér­nek lanácsol, hogyan törté­ni .; az állami házingatlanok el »genítése? Az utóbbi években megje­lent jogszabályok lehetővé teszik, hogy az állami tulaj­donban levő házasingatla- nok (lakások) elidegeníthe- tők legyenek állampolgárok részére. v .«rabban csak a ti­zenkét lakásosnál kisebb in­gatlanok voltak eladhatók, de a mostani rendeletek en­nél szélesebb körben adnak lehetőséget. Ez azt jelenti, hogy állampolgárok részére általában elidegenithelők la­kás céljára a társasházban levő öröklakások és az egy- ktkásos Lakóépületek, kisipa­ri műhely, magánkereske­dői üzlet, műterem, garázs vagy üdülés céljára a tár­sasházakban levő, az ingat­lannyilvántartásban önálló ingatlanként bejegyzett nem lakás céljára szolgáló helyi­ségek és legfeljebb egy ön­álló rendeltetésű helyiséget magukban foglaló nem la­kás céljára szolgáló épüle­tek, valamint az előző épü­letekre vonatkozó állami tu­lajdoni hányad. Az egynél több lakást tár­tál mazó épület csak úgy idegeníthető cl, ha azt elő­zetesen a kezelő (pl. MIK.) társasházzá nyilvánította át, vagy a vevők nyilatkozata alapján osztatlan tulajdon közösség alaki»). A jogszabály néhány eset­ben elidegenítési tilalmat is megállapít, de a helyi ta­nácsnak is joga van arra, hogy egyes területeken kor­látozást, vagy tilalmat ren­deljen el, mint pl. Miskol­con teszik a Déryné utca egyes házainál. Az eladásra kijelölt há­zak jegyzékét a helyi ta­nács végrehajtó bizottsága hagyja jóvá, az egyéb álla­mi szervek kezelésében levő ingatlant, pedig a házkezelő szerv jelöli ki. Az elidege­nítésre csak akkor kerül sor, ha ezzel a kijelölendő laká- . sok bérlőinek kétharmada egyetért, vagy 75 százaléka kéri az eladást. Az elidegé- nítésre kerülő házingatlan megvásárlásánál a bentla­kók elővásárlásra jogosultak sorrend szerint, mint pl-i bérlők, gyermekek, élettárs Felvételünk a miskolci fogtechnikai laboiatórium egyik üiemrésié- ben készült. Fotó: Szabados György A napokban a Fogtechni­kai Vállalat 6. számú mis­kolci laboratóriumában jár­tunk, és néhány kérdést tet­tünk fel Juhász Gyulának, a laboratórium vezetőjének. Széllében-hosszában az a hír járja, hogy SZTK-ren- delésre hosszadalmas idő alatt készülnek a fogpótlá­sok. Érdemes lenne áttekintem os újra szervezni a fogásza­ti szakrendelést es a fog­technikai laboratóriummal való együttműködést — mondotta a laborvezető. — Arról van szó, hogy a 31. esztendejébe lépett labora­tórium az ország legkorsze­rűbben felszerelt és gépesi- tott laboratóriuma. Van bő­ven kapacitásunk, jelenleg Debrecen részére dolgozunk. Pontosan meghatározott ná­lunk a fogkészítés időtarta­ma, ennek a határidőnek a betartása számunkra első­rendű parancs. S hogy niégis hosszadalmas a fogpótlás ide­je, szerintem ennek többféle oka lehet. Az is igaz, hogy a megyénkben kevesebb a fogorvos a kelleténél. Az is előfordul, hogy a beteg nem jelenik meg időben a fogor­vosnál, s ez a munkaszer­vezésben okoz gondot. Jó lenne olyan postai értesítési rendszert is kidolgozni, ami­ből a páciens tudja, mikor kell a fogorvosnál megjelen­nie, mennyibe fog kerülni a munka és mikorra készül el. — Nagyon megemelkedtek a fogászati árak? — Nálunk sem volt el ke­rülhető az áremelkedés. De ez nem olyan nagymérvű, mint hírlik. Például vannak olyan munkák, amelyek a ko­rábbi 71 forintról 76 forint­ra emelkedtek. Csökkenésről is .be tudok számolni. Fém- lemezes fogkészítési eljárás a régi 355 forint helyett 205 fo­rintba kerül. Az igaz, hogy az SZTK most már nem vál­lalja magára a nemesfém- készítésű fogak költségeit. Alapanyagaink legtöbbnyire importtermékek. Szerencsé­re a Vaskohászati Kutatóin­tézettel sikerült olyan helyet­tesítő fémet kikísérletezni, amely megfelel a célnak. Aki úgy gondolja, hogy zsebe nem érzi meg a fogpótlással járó kiadást, az természetesen vá­logathat, készíttetheti aranyi­ból is. A jelenleg használt nikkel—kobalt összetételű fém hazai gyártmány, nem drága. — Milyen létszámmal dol­gozik a laboratórium? — Jelenleg 164 dolgozónk van, beleértve a szakmun­kástanulókat. Nekünk is van munkaerőgondunk és vállalkozó szellemű fogtech­nikusaink. akik másutt ke­resik jöbb megélhetésüket. Alapvetően, jelenlegi kollek­tívánk a szakjnát jól értő emberekből áll. Kiváló szocia­lista brigádjaink vannak, s a brigádok tagjai temérdek társadalmi munkál is végez­nek. — Mit tartanak a Icgfon- tosabb feladatnak? — Gyorsabban leéli dol­goznunk. jelenlegi korsze- rű színvonalunkat is meg kell őriznünk. Számos új­donsággal kísérletezünk. noJ gyón jó) bevált a fémre ége­tett porcelánfogazat. T rlós,’ esztétikus. Olyanra i.s gondo­lunk, hogy kevés pénzért (150 forint) ideiglenes fogazattal lássuk el azokat, akik az SZTK rendelését igénybe ve­szik, hogyr addig se hiányoz­zon fogazatuk. B. I. Bányászfiatalok idei feladatairól A Borsodi Szénbányák Vál­lalat dolgozói ebben az esz­tendőben is több, mint öt­millió tonna szén termelésé­re vállalkoztak. A szénter­meléshez eredményesen já­rulnak hozzá a vállalat fia­tal dolgozói. Számuk a ti­zenhétezres kollektívában meghaladja a hatezret, és döntő többségük tagja az if­júsági szövetségnek. A szö­vetséghez tartozók program­jairól, idei feladatairól és vállalásaikról kérdeztük Bonxbicz Jánost a Borsodi Szénbányák Vállalat K1SZ- bizottságának titkárát: — Az elmúlt évekhez ha­sonlóan, 1984-ben is köz­ponti helyet foglal el akció- programunkban a termelés stb. Ha az elővásárlásra jo­gosultak nem veszik meg, akkor hirdetés alapján kí­vülálló személy is vevő le­het, ha egyébként lakástu­lajdont vásárolhat. Az eladásra szánt házas­ingatlanokat a helyi forgal­mi érték figyelembevételé­vel értékesítik az állampol­gároknak. A vásárlókat hely­zetüknek megfelelően kü­lönböző kedvezmények ille­tik meg. Az elővásárlásra jogosultaknál a vételár a tényleges forgalmi érteknek öröklakásnál 30 százalék, egylakásos ingatlannál 50 százalék, nem lakás céljára szolgáló házingatlan eseté­ben 60 százaléka. Ha a ház­ingatlant kívülálló vásárol­ja meg lakottan, akkor a vételár 10 százalékkal ma­gasabb. Az üres lakás eseté­ben a teljes forgalmi érté­ket kell fizetni. A szerző­dés megkötésekor a vételár 10 százalékát kell egy ösz- szegben megfizetni és leivet kérni részletfizetési kedvez­ményt. A részleteket 15 vagy 25, különös méltányos­sággal 30 év alatt kell meg­fizetni. IH. Sas« Tiber gazdaságosságát segítő moz­galom fejlesztése. Változat­lanul szorgalmazzuk az ifjú­sági elővájási brigádok szer­vezését, amelyek száma ta­valy mintegy' tizenöt volt. Ezekben a napokban kötik meg, illetőleg újítják meg az ifjúsági brigádok szerző­dését is. Reméljük, a tavalyi százkét brigád mellé újab­bakat sorolhatunk majd. — Jó ideje napirenden lev6 gondja a bányászatnak a munkaerő-utánpótlás. Mit tesz a KISZ-szervezei ennek enyhítésére? — A pályaválasztási hóna­pok alkalmával rendszere­sek az üzemek vonzáskör­zetében az előadások, film­vetítések, bemutatók. Szak­mánk szépségének és nehéz­ségeinek ismertetésével igyekszünk hű képet adni a bányászatról és természete­sem vonzóvá tenni azt »fia­talok számára. Nem csupán az utánpótlásra, a fiatalok megtartására is gondolnunk kell. Ennek érdekében szor­galmazzuk például az iparo­sok, a szállítók körében a vájárképző iskola elvégzé­sét. Ugyanis a vájárképző befejezése után a fiatalok havi tízezer forintos jöve­delmet is elérhetnek. — A vállalat eredményéi­nek jobbítását szolgálja az újitómozgalom, és a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsának tevékenysége is.„ — Igen. Mindkét mozga­lom céltudatosabb szervező és iránya tó Nnunkát igények A gazdasági problémák meg­oldásában a korábbitól job­ban kell hasznosítani - a szellemi termékeket. Éppen ezért programba foglaltuk a FMKT-hoz tartozók csatla­kozását a KISZ Központi Bizottság felhívásához; ame­lyet a számítástechnika, a komplex anyag- és energia­takarékosság jegyében hir­detett meg. Tovább szervez­zük alapszervezeteink'oen az ifjúsági vitaköröket, a szak­mai továbbképző tanfolya­mokat, az aktuális gazda­ságpolitikai fóruméi-«’ (monos) M Önjáró padlóvázak a jelei autógyárnak Elkészült a Csepel Autó­gyárban annak az önjáró autóbusz alváznak a proto­típusa, amelyre a felépít­ményű:, a karosszériát — a lengyel és magyar járműipari kooperációnak megfelelően — Jelcben építik rá. Ezzel új szakaszához érkezett a szi- getszentmiklósi vállalat és a jelei autógyár közötti együtt­működés. Az önjáró alváz a Csepel Autógyár hagyomá- ny’os terméke, amelyet a len­gyel partner igényeinek meg­felelően méreteiben átalakí­tottak. keskeny'ftettek. Az át­alakítás után eredményesen fejeződtek be aes üzemi ter­helési próbák. Az. első tíz darabot 1984-ben szállítják Szigetszentmiklósról Jeicbe, s a termelési együttműködés valójában 1985-ben ölt majd komolyabb méreteket. Jövő­re — a terveknek megfelelő­en — 200 önjáró autóbusz­padlóvázat készítenek a Cse­pel Autógyárban a lengyel partnernek A két, cég szak­emberei a hetedik ötéves terv első esztendeiben terve­zik a kooperációs termelés igazi felfuttatását- ekkor már csaknem 1500 Magyarorszá­gon készült padlóvázat sze­relnek fel Jelcben. i

Next

/
Thumbnails
Contents