Észak-Magyarország, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-08 / 6. szám
ÉSZAK-MAGYARQR5ZAG 4 1984. január 8., vasárnap Évváltáskor a Miskolci Galériában Szemethy Imre: Pálforduló Pető János: Emiéire!: kertjében (A grafikák a ma záruló biennale anyagából valók.) Rélcassy Csaba: A megfigyelő ' Ma bezár a Miskolci Galériában a december eleje óta látogatható XII. országos grafikai biennále. Ezzel végleg lezárul, befejeződik az intézmény 1983. évi tevékenysége. A naptári és egyben tervév fordulója alkalmából ültünk össze Dusza Árpád- Kéval, a Miskolci Galéria igazgatójával, hogy visszapillantsunk 1983-ra és előre tekintsünk a most kezdődött évre. Az elmúlt esztendőre a Galéria tizennégy kiállítást tervezett, s tizenkettőt tudott megrendezni, ám azoknak is a fele nem az eredetileg tervezett tárlat volt. Ennek okai sokfélék. Például a katowicei képzőművészek kiállítását különböző okok miatt halasztani kényszerültek, Feledy Gyula grafikusművész gyűjteményes kiállítása a tervek szerint — a művész kívánságára — 1985-re tolódott át. Egy-egy évvel későbbre, tehát a most kezdődött évre került át a vologdai és borsodi képzőművészek közös csoportos kiállítása, valamint a keleti művészeteket bemutató sorozatból a régi japán képzőművészetet ismertető tárlat Tervezték még a IV. díszlet- és jelmezterv trien- nálét, azonban azt országosan átcsoportosították felsőbb szervek Miskolcról Budapestre, s ez az intézkedés már év közben történt. Mis- kolcnak — sajnos — végleg el kell búcsúznia ettől a kiállítástól. Végül elmaradt a monumentális képzőművészeti alkotások kiállítása. E hat elmaradt kiállítás helyett rendezte meg a Galéria tíz pécsi képzőművész grazi kiállítási anyagának miskolci bemutatóját, a francia Grapus-csoport plakátkiállítását. Czugh Dezső és Miklós népi fazekasok tárlatát, négy képzőművészeti főiskolás végzős festő bemutatkozó kiállítását, az év legjobb plakátjainak bemutatóját és Saul Field finn grafikus tárlatát. Ezek a változások nem voltak hasznára a látogatottságnak. Olyan kiállítások elmaradása, mint Feledy Gyuláé, vagy a japán művészeté, érezhetően visszavetet- \ te az éves összlátogaiottsé^ got. Általában a cserék ritkán inspirálják a közönséget a tárlatok gyakoribb felkeresésére, tömegesebb látogatására. A ma záruló- grafikai biennále .látogatottsága volt a legnagyobb, utána a Bálint Endre kiállítása következik, de voltak kifejezetten gyenge vonzású tárlatok is. A számszerű adatok helyett elég elmondani annyit, hogy általában csökkenő az érdeklődés. Pedig a Galéria elébe is megy a közönségnek. Például az elmúlt évben négy helyen rendeztek kihelyezett kiállításokat: a December 4. Drótművekben Pető János, a 101. sz. Szakmunkásképző Intézetben Seres János és Lu- kovszky László, az alsózsol- cai iskolában Pető János és a miskolci 7. sz. Általános Iskolában Seres János munkáiból. A tavaszi iskolai szünetben gyermekfoglalkoztatásokat szerveztek, de az iskolák — sajnos — nem élnek eléggé ezzel a lehetőséggel, amit a Galéria többszörösen felajánlott. Az elmúlt évhez tartozik, hogy a kiállításokon túl több előadássorozatot is tartottak. Középiskolásoknak, az intézet igényei szerint: az egészségügyi szakközépiskolásoknak" például az emberi test képzőművészeti ábrázolásáról, a Herman Ottó Gimnázium diákjainak a XX. századi magyar művészetről, a Földes Gimnázium tanulóinak az izmusokról, mindezeket diasorokkal színesítve, további előadássorozatok voltak a grafikai eljárásokról, megint más sorozat pedig a világhírű képtárak bemutatására. Ez. utóbbihoz fővárosi, országosan ismert szakembereket hívtak előadónak. Kiemelkedő eredménye az elmúlt évnek, hogy albumban megjelentethették és árusítják a tíz miskolci művész — Barczi Pál, Csabai Kálmán, Feledy Gyula, Kunt Ernő, Lenkey Zoltán, Mazsa- roff Miklós, Máger Ágnes,' Pető János, Seres János, Tóth Imre — egy-egy saját kezűleg aláírt, mindössze 150 példányban sokszorosított grafikai lapját. Ez album iránt igen nagy az érdeklődés, ára nem magas, de a százötvenes példányszám határt szab az igények kielégítésének. Megkezdődött az 1984-es év. Holnap hozzákezdenek a grafikai biennále szétbontásához és tíz nap múlva már újabb tárlat várja az érdeklődőket: Cziráki Lajos győri festőművész munkái láthatók. A tervek szerint ez évben tizenkét kiállítás lesz: Czirákit követően, illetve nagyrészt vele párhuzamosan Szántó Dezső grafikusművész lapjai láthatók. Februárban rendezik meg Lenkey Zoltán emlékkiállítását, majd a vologdai és mislcolci művészek közöt tárlata, azt követően Püspöky István, Kárpáti Tamás és Tornai András Endre kiállítása következik. A nyár elején várható a Miskolc felszabadulása 40. évfordulójára kiírt jubileumi pályázat • anyagának bemutatása. Ezt a japán tárlat és Molnár István kiállítása követi, majd Rippl- Rónai József munkáit láthatja a közönség. Drégely László és Kunt Ernő tárlatai után a hagyományos téli tárlattal zárul majd 1984. kiállításainak sora. Folytatni kívánják a Világhírű képtárakat bemutató sorozatot, a kihelyezett tárlatok sorát. Ezt Alsózsoicán egy Lenkey- vál'ogatás vezeti majd be. Szeretnének az év során egy újabb albumot kiadni és ismét felajánlják az iskoláknak, hogy bármiféle jellegű képzőművészeti segítséget szívesen adnak, előadásokat szerveznek a diákoknak, csak jöjjenek, (bem: elek) Mindnyájan több olyan földrajzi nevet ismerünk, amelyikben a sár szó vagy előtagként, vagy utótagként, vagy pedig továbbképzett formájában előfordul. Például város- és falunevekben: Soroksár, Abasár; Sárvár, Sárszcnlmihály, Sárhida, illetőleg Sárospatak, Sárosd; tájegység-megnevezésekben : Sárköz, Nagy- és Kis- Sárr&t, továbbá itt említhetjük meg a régi . Magyarország északi részén elterülő, ma Szlovákiához tartozó Sáros vármegyét (a szckheiye Eperjes volt): végül pedig folyónév is alakult említett szavunkkal: a Sárvíz. Vajon mit jeleni ezekben a sár. szó? Azi, amit ma legjobban ismerünk, és amit értelmező szótárunk így ír körül: víztől lággyá, híggá, ragadóssá vált, főleg esőtől feláztatott föld, talaj? Erre a kérdésre határozott nemmel válaszolhatunk. _ Valójában (több típust kell elkülönítenünk. Az elsőben — ezeknek a száma a legnagyobb — az ótörök származású sár szónak az eredeti jelentése maradt fenn: mocsár, vizenyős terület. Soroksár nevének a kialakulásáról például ezt írja a Földrajzi nevek etimológiai szótára: „A ,szöglet’ jelentésű sark, sarok és a .mocsár” jelentésű sár összetétele. Eredetileg a Csepel- szigetet kelet felől határoló Duna-ág mellékén levő mocsárra vagy a felső hajlás mentén húzódó és keletre is kinyúló mocsárterületre vonatkozhatott, amelyet délkeletről a Gyáli-patak is táplálhatott. A mocsárnak a Dunára hajló szögletében, sarkában település keletkezett, s fekvése alapján a Soroksár nevet kapta.” A „mocsár” jelentésű sár szó található még a felsoroltak közül a következő nevekben: Sárvár, Sárospatak, Sárosd, Nagy- és Kis-Sárrét, Sáros (volt vármegyenév). Ehhez közel áll a szónak „mozgásban levő vagy folyós mocsár, mocsaras folyó" értelme, amely a részben csatornázott mezőföldí vízfolyás, a Sárvíz nevében v^n meg. A Sárvíz mellékére utal továbbá a Sárköz és Sárszentmihály neve, valamint még jó néhány fel nem sorolt falunév. Más típust képvisel Abasár és Sárhida helynevünk. Ezekben ugyanis a „sárga, szőke” jelentésű sár személynév alakult helynévvé, pontosabban a helynév részévé. A Zala megyei Sáriti- da neve tehát — a Földrajzi nevek etimológiai szótára szerint — valószínűleg egy Sár nevű személy birtokán épült Valiéba-hídra utal. Dr. Szathmári István Az t Egészségügyi Világ- szervezet, a WHO legújabb statisztikai feloszlása szerint nincsenek öregek.. Eddig csak szállóigék bizonygatták, mindenki annyi idős. mint amennyinek érzi magát . . Tréfán kívül, a statisztika nomenklatúrája a következő: az emberi életkor felosztását illetően; 0—14 év gyermekkor. 15—24 év fiatalkor, 25—39 év fiatal felnőttkor, 40—59 év idősödő felnőttkor, 80—74 év idősödő kor, 75—80 év koros, 90 év fölött aggkor. — Hová lettek tehát az öregek? — lelte fel a kérdést a közelmúltban Miskolcon a megyei művelődési k ö /.pont ny u gfl í j a s I u 1) i á n a k rendezvényén a/ előadó. NINCS MEREV HATÁR Hatvan év. Nyugdíj. „Ma már más-más kórban kezdődik az öregség, az emberi produktivitás határa kitolódott, a hatvanévesen nyugdíjba menő emberek nagy többsége aktív, hatékony korát éli. A nyugdíjazás .azonban másfajta minőséget jelent az érdekelték életében. Újfajta tevékenységet keresnek — vagy csak kellene keresniük —, de sajnálatos módon nem teszik — és a gondok akikor kezdődnek, amikor eléri őket a kiszolgáltatottság érzése. Ma Magyarországon 25 ezer ember él otthonban, távol a családtól, és 35 ezren részesülnek házi szociális gondozásban. A tervezett nyugdíjasházak hálózata lassan épül és sok az elhelyezés körüli probléma. Egyre többet hallani az elmagányosodásról. A gondokat is érintő előadás elhangzása után maguk az érdekeltek, a klubba meghívott időskorúak és a megyében levő tizenhat nyugdíjasklub vezetői szőtték tovább a beszélgetést. GAZDÁLKODJUNK ÖNMAGUNKKAL! — Alkalmazkodni is lehet a fiatalokhoz. Az én unokám például tegez, ez velem soha nem fordulhatott volna elő valamikor, hogy a nagyanyámat tegeztem volna, nekem most jól is esik, hogy a bizalmába fogad ... — Mit tegyen egy hetvenéves tanár, ha szolgálati „férőhelyen” lakik, tíz éve elvált, lakása nincs, mert a feleségénél maradt, nyugdíjasként hová menjen, mert a mostani lakhelyén nem maradhat?... — Öreg szomszédom test. Soha nem volt ecset a kezében az elmúlt évekig, mindig kemény fizikai munkát végzett. Amikor nyugdíjba ment, hónapokig nem tudott magára találni, de most ezzel az űj elfoglaltsággal egyenesben vám. Azt hiszem... — Egész éleiében albérletben lakott, 1938 óla, Most ki akarja tenni a főbérlője. Egyedül van . .. — Hol vásároljon a nyugdíjas. ha ízlésének, korának és pénztárcájának nem talál megfelelő, holmikat?.. — Még akar nősülni a nagyapám. hetven fölött van . . — Szeretnénk számukra színes programokat szervezni ... " SOKATMONDÓ SZÁMOK Programok, szabad idő. Ha optimálisuk a körülmények, van otthona az idős embernek, egészséges, biztosított a léte, mihez kezdhet az idejével? A nyugdíjasoknak mintegy 80 százaléka rendszeresen hallgat rádiót, talán ez a legnépszerűbb kulturális kapcsolatuk. Egy- harmaduk nem olvas napilapot, könyvet a nyugdíjasok 60 százaléka nem olvas.'Népszerű a tévé. 65 százalékuk nézi rendszeresen a műsorait. Teljesen kimarad a mozik nyújtotta élmény, a nyugdíjasok 87 százaléka nem jár filmvetítésekre, színházba 92 százalék. Tovább lehet folytatni a szakmai ismeretek gyakorlását, ám ha megoldatlan a pár órás munka, bárki feleslegesnek érezheti magát. A családi kapcsolatok minőségének megváltozása érzelmi lavinákat indíthat el. ÉRTELMET AZ ÉVEKNEK! Idős házaspár ismerőseim rettenetesen tudnak „dü- höngeni” kortársainak arra a hányadára, akik nem tudnak értelmet adni éveiknek. Koruknál fiatalabbnak látszanak jóval, természetked- velők, túrázóié, barlangásznak, igyekeznek sole ismerős gyerekkel és azok baráti körével megkedvelteim a természetet, átadni életfelfogásukat; lei kell használni a nap minden percét! Baráti körük így nagyon vegyes: tizenévestől hatvanévesig. Értelmet adnak az idejüknek. „Mit szeretnek rajtuk?",' kérdezett meg bizalmasan egy új ismerős. „Azt, hogy ők is szeretik, amit csinálnak, lendületet adnak, jó tanácsot, élettapasztalatot. Fontosnak érzik a hozzájuk tartozókat.” v MEGYEI ADATOK Jelenleg közei ISO ezer nyugdíjas él megyénkben, a lakosság 17 százaléka. Miskolcon 34 ezer. Tizenhat nyugdíjasklubo* vezetnek népművelők, .hogy tartalmas időtöltést biztosítsanak a tagjaiknak. Elég ez ...? Köpeezi Edit A. A. Baptista; A tücsök és a hangya (Fordított mese) A hangya szerényen tengette életét — járt egyik városból a másikba kevéske haszonért kereskedni, s amit csak tudott, félrerakott. Nem csoda hát', ha irigyelte régi iskolatársát, a tücsköt, aki igen jól keresett hangszerével az éjszakai mulatóhelyeken. Egy alkalommal, mikor a hangya egy gazdag üzletembert ki sürgetett lokálból lokálba. összefutott a tücsökkel. „Várj csak, barátocskám!” — gondolta. — „Jöhetsz majd télen kölcsönkérni hozzám, éntőlem ugyan egy fityinget sem kapsz!” Egy szép napon, midőn japán ügyfele társaságában kilépett a környék legelegánsabb étterméből, látja: jön feléje a tücsök, mint mindig, most is mosolyogva. Jól, számított, hogy megszólítja, ám — minő csalódás! — nem pénzt ként tőle, hanem érdeklődést színlelve a hangyacsalád hogy- léte felől érdeklődött. A csalódott hangya zavarában így szólt a tücsökhöz; — Láttalak a tévében. — Igen, egész nyáron ott énekeltem —• húzta ki magát a tücsök. — De télen nehezebb iesz! — Ugyan, a tél! Nem lesz semmi baj. Hisz a lemezeimet úgy veszik, mint a cukrot. Na meg épp most írtam alá egy szerződést a párizsi Olympiával. Egy fellépésre háromezer frankot kapok, és mindezt két dalért! A hangyának ekkor eszébe jutott a mindennapi kínkeserves robot, amelynek egy gyomorfekélyt és egy készülődő infarktust köszönhet, s így sóhajtott fel: — Megtennél nekem egy szívességet? — Szíves-örömest! — Ha Párizsban jársz, keresd fel a nevemben La Fontaine -urat, és mondd meg neki, hogy menjen o Pokolba' (Fordította: Graliócz Gábor)
