Észak-Magyarország, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-03 / 1. szám

1934. január 3., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Légzésvizsgálat Sikeres fásítási akció A vérkeringési és légző­rendszer működése oly szo­rosan összefügg, hogy a ke­ringési és légzőrendszer vizsgálata e kettő együttes megfigyelése, illetve mérése alapján történik. Mégis, míg a szív- és a keringési rend­szer vizsgálatáról sok szó , esik, addig a modem lég- zésvizsgálatokról alig hall­hatunk. Szerveink működéséhez oxigén szükséges, és az anyagcsere-folyamatok so­rán széndioxid termelődik. Nélkülözhetetlen tehát, hogy szünet nélkül oxigént ve­gyünk fel, és széndioxidot ürítsünk. Amikor a tüdőn­kön keresztül a levegő oxi­génjét felvesszük, és ott a vér a felesleges széndioxid­tól megszabadul, külső lég. zésről beszélünk. Azt a Ív lyamalot pedig, amikor tes­tünk mélyében a vér a szö­vetek, sejtek felé oxigént ad le, és az anyagcsere-folya­matok során termelődött széndioxidot felveszi, belső légzésnek nevezzük. Maga a külső légzés a tü­dőben játszódik le. amely­ben igen nagyszámú tüdő- hólyagocska (alveolus) talál­ható. Ezeknek a hólyagocs- káknak vékony, de vérerek­kel dúsan teleszőtt falán át történik meg a gázcsere. S ezeknek g hólyagoeskálcnak összes felülete egy embernél elérheti a 80—100 négyzet­métert. Nyugodt légzésnél nem használjuk ki tüdőnk tel ies levegőbefogadó kénes- sécét. Általában egy légzés í alatt mindössze 50 milliliter levegőt szívunk be és lehe­lünk ki. Ez a levegőmeny- nyiség a légzési levegő. Ha egy nyugodt légzés után mély belégzési végzünk, még kb. 2000 milliliter le­vegő jut a tüdőbej Ezt a le­vegőmennyiséget kiegészítő levegőnek nevezzük. Ugyan­csak a normális légzéssel még kb. 1500 milliliter tar­talék levegőt tudunk kifúj­ni. Élettani szempontból na­gyon fontos az a levegő­mennyiség, amit a maximá­lis belégzés után maximális lei légzéssel kilehelünk, ezt vitális kapacitásnak nevez­zük. Átlagos értéke a fel­nőtt férfinél 4 liter. A vitális kapacitást spiro- méterrel mérjük. Elve, hogy a kilégzett levegőt egy csö­vön keresztül mércével el­látott hengerbe fújjuk, amelynek mutatója a be­áramló levegő mennyiségé­től függően elmozdul. Természetesen korunk spi- rométere a leírthoz képest sokkal bonyolultabb, több tényezőt m£r egyszerre, s adatfeldolgozó egységgel van kiegészítve. Jól használható a tüdő- és belgyógyászati osztályokon, rendelőintéze­tekben, mindenütt, ahol tü- dőfunkció-vizsgáinl szüksé­ges. Hasznos a műtéti koc­kázat megítéléséhez éppúgy, mi n t gyógyszer It atástani vizsgálatoknál. Ilyen készü­lék a képen látható, a Me­dicor Művekben gyártott SPA—11—21 jelű spiroana- lizátor. Oltás a lyukas fogak ellen? A kutatók már régen meg­állapították, hogy a szuvaso­dást a szájüregben élő bak­tériumok okozzák. E bakté­riumok két enzimet válasz­tanuk ki, az ún. szintetázo- kat, amelyek nagy moleku­lájú cukrokat hoznak létre. E nehezen oldódó cukrok- köpenyébe a baktérium be­fészkeli magát, és tovább él anélkül, hogy oxigénre vol­na szüksége. Életműködése közben tejsavat termel, amely megtámadja a fogzo- mancot, és lassanként az egész fog elpusztulhat. Egy fogklinikán 24 emberi vizsgáltak, akikről biztos volt, hogy nem szenvednek fogszuvasodásban. A vizsgá­latok kimutatták, hogy vé­rükben antitestek képződtek a baktériumok által lcivá- luztott két szintetáz ellen. „Kertész leszek, fát neve­lek" — határozták el mind­azok, akik bekapcsolódtak a Miskolc megyei város Taná­csa V. B. által meghirdetett fásítási akcióba. A vb állal „városüzemelés! év”-nek nyilvánított 1983 célkitűzé­seit, a fokozott köztisztasági és parkgondozási tevékeny­ség megvalósítását segítő el­képzelések részeként novem­ber 10-én kezdődött társa­dalmi akcióban eddig 25 in­tézmény yeti részt. A jelentkezők a kertészeti vállalat faiskolájában önma­guk terynelték ki a díjmen­tesen rendelkezésükre bocsá­tott csemetéket, és intézmé­nyük területén, valamint a közeli közterületeken ültet­ték el. December végéig kö­zel félmillió forint értékű növény került földbe. 1200 szabad gyökerű fácslta mel­lett 06 darabol l’öldlabdával együtt ültetlek ki. ezen ki­vin 710 darab örökzöld és 3330 tő cserje és rózsa is végleges helyére jutott. A bő fajtaválasztékból a mezei, korai és ezüst juhar, a hárs, a tölgy, a nyír. a bükk és a japán akác. az örökzöldek­ből a boróka, az ezüst, lörpe és lucfenyő és a többféle tuja cserjék közül a hóbo­gyó, a gyöngyvessző, a ma- dárberkenye, a tamarisks. a som, a zselnice meggy és a tatárlonc szerepelt nagyobb tétellel. A részt vevő intézmények közül ki kell emelni a H. Pupp József SE-t. Honvéd­jeik legelőször vittek és ül­tettek, el nagy számú nö­vényt. elsősorban sípályájuk környékén A gazdálkodó szervek közül az ÉMÁSZ, a MEDICOR, az ÉVIZIG, a sü­tőipari vállalat, a Szputnyik Építőipari Szövetkezet és a íelsőzsolcai GAMESZ. egyéb Intézmények közül a gyer­mekváros. a Vasgyári Kór­ház, a Forradalmi Rendőr- zászlóalj, a Zrínyi Gimná­zium. a 100. sz. Ipari Szak­munkásképző Intézet, a má- lyi általános iskola és a 40. sz, általános iskola jártak az élen. A város különböző terüle­tein kívül a társadalmi mun­kásokat dicsérik az avas­déli lakótelep és a Szemc- re-kert frissen kiültetett fgi is. Minden egyes csemete, ami megfogan, új léghólya- gocskájává válik szennyezett levegőjű városunknak. Hogy erre mennyire szükség van, azt legjobban mi, miskol­ciak érezzük, akik ezen a levegőn élünk nap mint nap. Az akció ezért tovább folytatódik, jelentkezni és érdeklődni a 87-847-es, 88-648-as és 88-646-os számú telefonokon lehet. Kovács A. Gábor Felnőtt az ÁB-bébi Erzsiké felvette a huszonkétezer faríntól Ünnepélyes pillonal: dr. Fövenyessy József, az Állami Biztosító Borsod megyei igazgatója (a kép jobb szélén) átadja a pénz* Sipeki Erzsébetnek, a háttérben édesanyja, Sipeki Istvánné és Tamás László, az AB kazincbarcikai fiókjának vezetője. Ezek az emberek tehát el­lenállók voltak a szuvaso­dással szemben. Ez a felis­merés adta a gondolatot ah­hoz, hogy megkíséreljék a szuvasodást oltással meg­előzni. A marburgi (NSZK) Beh- ring-üzemekben szuvas fo­gakból olyan baktériumtör­zset tenyésztettek ki, amely­nek különösen nagymértékű a szintetázki választása. A kutatók ezen az úton olyan oltóanyagot akarnak készíte­ni. amely az emberi szerve­zetet bőséges szlntetáz-anti- tost termelésre hangolja. Ez-, zel a vakcinával — ha si­kerül előállítani és beválik —, persze csak akkor van értelme oltani, ha még nem lépett fel szuvasodás, tehát az iskoláskor előtt. (Folytatás az 1. oldalról) Durrogtak persze a pezs­gősüvegek dugói is, az üve­gek tartalma azonban csak fokozatosan fejtette ki ha­tását. Ezt az emeleti laká­sok padozatán dübörgő lá­bak elnehezedéséböl, a tánc­ritmus lassulásából lehetett világosan kivenni. A lakótelepek emeleti la­kásaiból csillagszóyók és csillagszórókötegek hullottak alá sziporkázva, fényesen. Ezek ívét kocsijukat, sátor- garázsukat féltő autósok sze­me követte óvóan. Az utcákon még sokáig nem szűnt meg az éneklés, a hartgos ünneplés, voltak, akiknél reggelig tartott az évbúcsúztató, újévet köszön­tő jó hangulat. A Júnó-szállóban „telt ház” volt a presszóban és az étteremben is, a vendégek háromféle menüből válogat­hattak. Tetszett a narancsos borleves, a szárnyas eröleves articsókás galuskával, a tek­nősbékaleves, a ropogós ma­lacsült pezsgős káposztával, de nagy keletje volt a tűz­delt angolos őzfilének is. Két műsor közül válogathattak a szilveszterezőlc, éjfélkor pe­dig a tombolán gazdára ta­lált egy Jcismalac, illetve sok pezsgő. Aztán jöttek sorba a rétesek, a szalagos fánkok. Közben pedig tánc, reggelig, illetve hajnali ötig. Háromszáz beutalt és ugyancsak több száz vendég töltötte a szilvesztert a Pa­lotaszállóban, a társalgóban, a nagyteremben és a Má­tyás étteremben, akik ma­lacsült és disznótoros mellé ülhettek le vacsorakor, de volt libamáj is az ételek között. A december 29-én érkezett üdülővendégek, és az étterem, a presszó ven­dégei jó hangulatban ünne­peltek. Hajnali négyig tar­tott a vigalom, a tánc. Másnapra mi maradt mindebből az ébredés per­ceire? Az otthonokban és az éttermekben egy kis többlet a mosogatni-, takarítanivaló- ból, enyhe fejfájás, kisebb szédülés. Persze nem min­denki úszta meg ezt ilyen könnyen, bár nagyon szíve­sen írjuk le, a szilveszter és az újév nem adott sok mun­kát a kijózanítónak. Tavaly Ilyenkor telt ház volt, most mindössze négyen szilvesz­tereztek a kijózanítóban de­cember 31-én éjjel. Másnap is meglehetősen gyér volt a forgalom, csupán kilencen szorullak rá az intézmény szolgáltatására. Itt jegyezzük meg, hogy a kijózanító ven­dégei között egyetlen fiatal­korú sem volt. Az ügyelelek közül köny- nyű napja volt szilveszter­kor és újévkor a tűzoltók­nak is. Mindössze az avas» lakótelepről érkezett egyet­len hívás: kiderült, hogy petárdacsóva ébresztette fel a lakók figyelmét, tűz sze­rencsére nem volt. Az előrelátóbbak az e4- m'últ év utolsó napjain azon­ban nemcsak pezsgőről, bor­ról. virsliről gondoskodtak, hanem joghurtról, háborgó gyomrot csillapító szódabi­karbónáról is, így könnyeb­ben vághattak neki az új évnek. Hajunkból kifésültük a konfettit, elfelödjiik mind­azt, ami az elmúlt évben bosszúságot okozott, és új évet kezdünk, illetve hétfőn már meg is kezdtük az első munkanappal. Egy kis figyelmet azok is megérdemelnek, akik Mis­kolc legfiatalabb lakói: a megyeszékhely három kór­házának szülészeti osztályán szilveszter napján tizenné­gyen, újévkor pedig tizen­öten jöttek a világra. N. J. Tegnap, 1984. január 2-án, hétfőn délelőtt 10 órakor kis ünnepséget rendeztek az Ál­lami Biztosító kazincbarcikai fiókjában. Dr. Fövenyessy József, az ÁB megyei igaz­gatója 22 ezer forintot adott át Sipeki Erzsébetnek, aki január elsején töltötte be 18. életévét és ÁB-bébi volt 1966-ban. Pontosan éjfélkor született, másnap ugyancsak dr. Fövenyessy József kö­szöntötte az édesanyát, és az újszülöttet virággal, aján­dékkosárral. Tegnap pedig kedves szavak kíséretében adta át a pénzt. Az ünnep­ségen részt vettek a szülök, a bányász édesapa, és az áruházi dolgozó édesanya, meg a legkisebb leánytest­vér, Ildikó. Sipeki Erzsiké arca öröm­től sugárzott, a BVK-ban vegyipari szakmunkás, teg­nap csak három órát dolgo­zott, elkéredzkedelt: — Mit is mondhatnék? Boldog vagyok, hogy megér­tem, hogy egészséges vagyok. A pénzt OTP-takarékba he­lyezem, s majd ha egyszer férjhez megyek, a stafírung összekészítéséhez felhaszná­lom. Meós vagyok a redőny- üzemben, három műszakban, folyamatos munkarendben dolgozom, lovábblanulok, a i 105-ös szakmunkásképzőben, érettségit akarok szerezni. —• Annak idején a Magyar Filmhíradó is beszámolt kis­lányom születéséről — mond­ja az édesanya. — A hat­vanas évektől élünk. Kazinc­barcikán. Három gyermekem van: a 22 éves asszony lá­nyom; Erzsiké, az ÁB-bébi, aki most 18 éves; és a még nem iskolás Ildikó. Az uno­kám is leány. Sipeki István, az édesapa Feketebányán dolgozik, ke­zében fotómasinával örökí­tette meg a neves eseményt. — Már csak három évem van a nyugdíjig — mondot­ta —, és családopi vala­mennyi tagjának CSÉB 80- as biztosítása van, lakásun­kat is biztosítottuk. Tamás Lászlótól, az ÁR kazincbarcikai fiókjának ve­zetőjétől megtudtuk, hogy a szocialista város lakóinak életbiztosítása 200 százalék lelett van. Végére érve az ünnepség­nek, Erzsiké gondosan eltette a 22 082 forintot, és még halljuk az ÁB igazgatójá­nak visszacsengő köszöntő szavait: — Legyen Erzsiké­nél-: egészsége, , boldogsága élete további esztendeiben, örülök, hogy a 18 évvel ez­előtti csecsemőből ilyen szép kislány lett, és a Sipeki csa­ládnak örömteli boldog éle­tet kívánunk az új eszten­dőben. Boda Fotó; Szabados Rendes ez a Az orvosi rendelőben az egyik plakátról szól felénk, ott várakozókhoz ez a kérdés. A plakáton rajz, amely egy négyszintes lakóte­lepi ház keresztmetszetét ábrázolja. Emele­tenként. látható az egymással szomszédos la­kások belseje, meg az is, mi minden történik bennük. Az egyikben például idős néni fekszik az ágyban, arcáról következtetve — betegen. Mellette, a másik lakásban fiatalok táncol­nak, fülsiketítő zenére, hogy szinte repednek bele a gramofonra rakott lemezek. Másutt gyerekek kergetőznek a szobában, felnőtt férfiak kalapálnak, nők virágot öntöznek az erkélyen, miközben bőségesen csöpög a viz az alattuk levő balkonra, természetesen egye­nesen az ott üldögélő lakótársakra. Az épület kapujánál, kétoldalt szemétgyűj­tő edények, de több a szemét körülöttük, mint bennük, örülnek ennek az ugrándozó egerek és patkányok, s lakmároznak is ked­vükre a szétszórt, bűzlő hulladékból. Más, ijesztőbbnél ijesztőbb képek „elevenednek meg” — nyilván a gyakorlatban tapasztalt szomorú példák alapján — egy ilyen sok- családos bérház belső életéből és külső „ar­culatából”. Es fönt, a vöröskeresztes plakát tetején a kérdés: Rendes ez a ház? Aztán kilépve a rendelőből utunk egy — láthatólag — nem régen emelt lakótelepi ház mellett v'sz c*- Szemügyre véve a házat és környékét, mintha csak az iménti plakátot látnánk — nagyban és „natúrban”. A' bclse jéből természetesen semmi sem látható, csu­pán a kiszűrendő hangokból következtethe­tünk, hogy •valahol igencsak keményen pü- fölgetik a zongorát. A másik ablak felől pe­dig trombita hangja üti meg az arra járók, wég inkább a házban lakók fülét. A negyedik emeleti ablakon pongyolás nő hajlik ki. és rázza-rázza a rongyot, amitől valóságos por­felhő zúdul be a harmadik emeleti lakásba. Az egyik első emeleti ablakon szintén meg­jelenik egy borzas női fej, kicsit óvatosan körülnéz, majd a sárga műanyag lapátkáról kiszórja a szobában összesöpört szemetet, egyenesen az épület tövébe. A kapunál kukák sorakoznak, de alig egy- kettőnek van csak fedele. A többiből fújja, cibálja a szél a papírt, hulladékot, és sodorja, kotorja körbe-körbe a ház körül Persze, jut belőle'és az emeletekről kidobált szemétből bőségesen a ház előtti parkosított kcrtecské- tíc is. Es a ház fala? Talán nem is olyan régen kellemes vaiszínű volt a festése. A felsőbb felületek még csak-csak emlékeztetnek rá. De alul, a földszint magasságában össze­karmolva a festés, leverve a vakolat. S ami ép rész még található rajta, tclef irkáivá kék, piros, zöld ákombákomokkal. otromba ..üzen­getésekkel”. Hány, drága pénzen megépített vagy frissen rendbe hozott házat csúfítanak el ilyen firkálmányokkal a gyerekek, kama­szok? S milyen nagy dolog lenne, ha családi és iskolai neveléssel elejét lehetne venni az »efféle, mindinkább clburjánzó kártevésnek? Nemcsak a lakótelepek, városi utcák képe nyerne vele, hanem a oyermekek fiatalok szépérzéke is finomodna Sajnos, a lakótelepeket, utcákat járva, •gyclöre ritkán találkozunk kivétellel. Gya­koribb. hogy nézelődés közben, egy-egp évű­iét előtt akarva -akaratlan kikívánkozik be­lőlünk az említett plakáton feltett kérdési Rendes ez a ház? ' (h. Í4 /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents