Észak-Magyarország, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-26 / 21. szám

VTLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A céltudatos munka és szorgalom elismerése F Jurij Andropovnak a Prav­da kérdéseire adott válaszai világszerte széles körű vissz­hangot keltettek. I Az ANSA olasz hírügy- i nökség kommentátora rámu­tat: Jurij Andropov nyilat­kozatában újólag felhívta az Egyesült Államokat és NA- TO-szövetségeseit, hogy áll­janak el az új, közepes ha­tótávolságú ametikai raké­ták nyugat-európai telepíté­sétől. • Andropov ezúttal is emlékeztetett a Szovjetunió legutóbbi békekezdeménye­zéseire, és ezekre pozitív választ. sürgetett. A Reuter brit hírügynök­ség szerint Washingtonnak | jó szándékot kell tanúsítania és pozitív választ kell ad- , nia a fegyverzetellenőrzésre i vonatkozó szovjet kezdemé­nyezésekre. Emellett viszont az angol hírügynökség úgy véli: „Andropov válaszai nem tartalmaznak semmi­lyen arra utaló jelet, hogy módosult volna a szovjet ál­láspont az európai közepes I hatótávolságú atomfegyve­rekről Géniben folytatott tárgyaláshoz való visszaté­rés feltételeit illetően. El­lenkezőleg: nem kétséges, hogy a Szovjetunió' a jövő­ben is ragaszkodni szándé­kozik ezzel a kérdéssel kap­csolatos kemény vonalához.” Az amerikai tömegtájé­koztatási eszközök nagy te­ret szenteltek Andropov nyi­latkozatának. „A szovjet ve­zető ismét megerősítette — írja az AP hírügynökség —, hogy a szovjet—amerikai párbeszéd előtt nyitva áll az ajtó, ha a dialógus gyakor­lati megállapodások elérésé­re irányul.” A hírügynökség idézi Andropovnak azt á megállapítását, hogy az ame­rikai rakéták megjelenése Európában nemcsak a kato­nai. hanem a politikai fe­szültséget is fokozta. A UPI hírügynökség is ' aláhúzza, hogy a Szovjetunió nem változtatott a genfi tárgya­lásokhoz való visszatéréssel kapcsolatos álláspontján. A CNN televíziós társaság hír- magyarázója rámutatott: „A szovjet vezető világosan ki­mondta, hogy az .Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti párbeszédnek az egyenlőség alapján kell foly­nia, nem pedig az erő pozí­ciójából, ahogyan azt Reagan elnök javasolta.” Széles nyilvánosságot ka­pott az angol sajtóban Jurij Andropovnak a Pravda szá­mára adott interjúja. A The Times és a The Dhily Telegraph egyaránt azt emelte ki, hogy a Szovjet­unió kész az őszinte és ko­moly tárgyalásokra, ha Ro­nald Reagan amerikai elnök felhagy az J,erődiplomáciá­val”. A Financial Times a tíz nappal ezelőtt elhangzott Reagan-beszédre adott hiva­talos válaszként értelmezte Andropov megállapításait. A The Guardian nem a Szov­jetunió tárgyalási készségét tartotta kiemelendőnek, ha­nem azt a kikötést, hogy a Szovjetunió csák akkor lát lehetségesnek érdemi tárgya­lásokat „az Egyesült Álla­mokkal és más NATO-orszá- gokkal, ha a Nyugat gyöke­resen változtat politikáján”. Meplezés a KÉST 35. Mija alkalmai Az ünnepi tanácsülés elnöksége Encs fejlődésének kimagasló állomásához ér­kezett: az Elnöki Tanács 1984. január 1-vel az abaúji nagyközséget Fügéddel, Gibárttal és Abaújdevecserrel egyesítve, várossá nyilvání­totta. Fordulópontot, történelmi jelentőségű vál­tozást jelent ez a település életében, melyre joggal lehetnek büszkék polgárai. Ezt a rangot szorgalmukkal, céltudatos törekvésükkel, a tár­sadalmi közösségek szoros együttműködésével, a fejlesztési célok egyértelmű meghatározásá­val és egységes végrehajtásával vívták ki ma­guknak. A várossá avató ünnepi tanácsülésre tegnap, szerdán, a délelőtti órákban az alkalomhoz il­lően feldíszített új sportcsarnokban került sor. Már jóval 10 óra előtt elfoglalták helyüket ax új város lakói, a környező községek küldöttei, Borsod-Abaúj-Zemplén városainak képviselői, a megye és ' ország különböző részéről érke­zett vendége«. A város lakpi, az ünnepi tanácsülés résztve­vői. nagy szeretettel és tisztelettel fogadták Lá­zár Györgyöt, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagját, a Minisz­tertanács elnökét, aki Grósz Károlynak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának és dr. Ladányi Józsefnek, a megyei tanács elnökének társasá­gában érkezett Abaúj központjába, e jeles al­kalomból. f A Szovjet Kultúra és Tu­domány Házában ünnepi megemlékezést tartottak szer­dán a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa megalaku­lásának 35. évfordulója al­kalmából. A Magyar—Szov­jet Baráti Társaság, a Mű­szaki és Természettudomá­nyi Egyesületek Szövetsége, valamint a Ház közös ren­dezvényén Leonyid Jago- dovszkij, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövetségé­nek tanácsosa a szovjet— magyar gazdasági együttmű­ködés eredményeiről és táv­latairól szólva egyebek kö­zött hangsúlyozta: a két or­szág kapcsolatai a kezde­tektől, a negyvenes évek vé­gétől dinamikusan fejlőd­tek; az áruforgalom ma már meghaladja az évi 8 milli­árd rubelt. További bővíté­sére mind több igény és le­hetőség kínálkozik. Kapcso­latainkban növekvő szerepet játszanak a szakosítási és a kooperációs együttműködési egyezmények. Ma több, mint 30 ilyen egyezmény van életben, ezenkívül mindkét ország aktívan részt vesz a KGST keretében mintegy !)0 együttműködési megállapo­dás megvalósításában. A két kormány vezetői a közel­múltban újabb egyezménye­ket kötöttek agráripari, fo­gyasztási cikkek termelésé­re, valamint a mikroelektro­nika és a robottechnika te­rületén. Ezt követően Nagy László, a Minisztertanács Nemzet­közi ; Gazdasági Kapcsolatok Titkárságának főosztályveze­tője felidézte a három és fél évtized főbb állomásait. A közösség célja az összefogás, az egybehangolás útján a népgazdaságok tervszerű fej­lődésének elősegítése, a gaz­dasági és á műszaki haladás meggyorsítása, a kevésbé fejlett iparral rendelkező ál­lamok iparának fejlesztése, a tagországok népei jólété­nek növelése. Hazánk és a KGST-tag- országok kapcsolatáról, szól­va kiemelte: Magyarország számára a KGST-együttmű- ködés a gazdasági fejlődés nélkülözhetetlen előfeltétele, hiszen külkereskedelmi for­galmunk jelentős részét a szervezet tagállamaival bo­nyolítjuk le. Tíz órakor a Himnusz együttes eléneklésével vette kezdetét az abaújiak ünne­pe, a nyilvános tanácsülés. A Himnusz után dr. Ladá­nyi József, a megyei tanács elnöke mondta el megnyitó beszédét. A Magyar Szocia­lista Munkáspárt Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Bi­zottsága és a megyei tanács nevében üdvözölte, köszön­tötte a megye legújabb, ki­lencedik városának lakóit, tanácsának tagjait és az ün­nepi ülés résztvevőit. Meg­különböztetett szeretettel és tisztelettel köszöntötte ked­ves vendégünket, Lázár György elvtársat. Amikor a kormány 1971- ben középfokú központi sze­repkörrel ruházta fel Encs nagyközséget, megadta a le­hetőséget arra, hogy e tele­pülés a terület igazi köz­pontjává fejlődjön — mond­ta a továbbiakban. Sokan kételkedtek abban, hogy ez a kicsiny járási székhely va- jon igazi központtá fejlőd­het. Lakói azonban napról napra bizonyítottak, a tele­pülés gazdagodott, fejlődött. Ipar települt, megkezdődött a lakásépítés; megoldódott a vezetékes ivóvízellátás; új általános iskolákkal és gim­náziummal gyarapodott a nagyközség. Korszerű keres­kedelmi szolgáltató hálózat létesült és tíz év alatt meg­kétszereződött a település la­kóinak száma. Ezt követően a megyei ta­nács elnöke bejelentette, hogy a tanácsülés megvá­lasztotta tizenegy tagú vég­rehajtó bizottságát, tisztség- viselőit és kialakította szak­igazgatási szervezetét. A ta­nács elnökévé Menyhárt Bé­lát, elnökhelyettesévé Búzás Lászlót választotta meg. Dr. Remük Istvánt, a városi ta­nács vb-titkárává nevezte ki. Felelősségteljes munkájukhoz a \ megyei párt- és tanácsi szervek nevében sok sikert kívánt és a tanácsülés elnö­ki tisztét átadta Menyhért Bélának. Ezt, követően a városi ta­nács elnöke az újjáválasz­tott testület megbízásából Ablak az űrben Bulgária is aktivan részt vesz a szocialista országok űrkutatási tevékenységében. A bolgár tudósok számos kutatási eszközt dolgoztak ki a különböző űrprogramok számára. Kcpün- kön: egy lézeres műszert készitenek elő a Plana-hcgységben levő állomáson, ahol a többi között a műholdas távközléssel is foglalkoznak. Lázár György ünnepi beszéde Lózór György beszédét mondjo köszöntötte a megjelent ven­dégeket és felkérte Lázár Györgyöt ünnepi beszédének megtartására. — Szívesen vállalt meg­bízatásnak teszek eleget, amikor pártunk Központi Bizottsága, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa és a Minisztertanács nevé­ben tisztelettel köszöntőm Önöket abból az alkalom­ból. hogy az Elnöki Tanács 1984. január elsejével Elles nagyközséget várossá nyilvá­nította — mondotta a Mi­nisztertanács elnöke, aki be­vezetőjében kiemelte, hogy az Elnöki Tanács döntése, amellyel 12 -— köztük két borsodi — nagyközséget emelt városi rangra, újabb állomása annak a tervszerű településhálózat-fejlesztésnek, amely hazánkban végbe­ment. — Encs várossá nyilvání­tása annak a céltudatos tö­rekvésnek, sok munkának és anyagi befektetésnek, nem utolsósorban az itt élő em­berek szorgalmának elisme­rése, melynek eredménye­ként e község az elmúlt húsz esztendőben a Hernád völ­gyének valódi központjává lett. Gyors ütemben nőtt a-tnun- kahelyek száma, erősödött Encs vonzereje. Elsősorban ennek tudható be. hogy lakos- ■ sága 1971 óta megkétszere­ződött, s‘ ugyanilyen mérték­ben, mintegy duplájára nőtt; lakásállománya. A. fejlődés sok más tekintetben is szá­mottevő változással járt. Ezen a korábban olyan szegény településen, az el­múlt években felépültek azok az oktatási, kulturális, egész­ségügyi alapintézményeié, amelyek emberibbé teszik az itt lakók életét, s amelyek túlnyomó többsége egyben a vőnzás körzet lakosságának! ellátását is szolgálja — foly­tatta. majd arról szólt, hogy a lakóhelyhez kötődést so- katmondóan példázzák az el­múlt évek társadalmi össze­fogásai is. Az utóbbi három évben mintegy 30 millió fo­rint értéket hozott léire a társadalmi munka — s az encsiek jogosan lehetnek büszkék erre az országosan is kiemelkedő . teljest!ment ­re. A továbbiakban arról be­szélt Lázár György, hogv az ünnepi hangulat sem feied- lellfeti: még sokat kell lenni azért, hogy Encs. mint vá­rosi rangú központ, minden tekintetben mug tudjon fe­lelni az egyre növekvő kö­vetelményeknek. Az új vá­rosvezetésnek is fontos fel­adata — hangsúlyozta. —, hogy mielőbb egységes, egyet akaró város kovácsolódjék ki a négy. most egyesített tele­pülésből. Mostantól még in­kább megnövekszik annak a jelentősége, hogy terveik ké­szítésekor számításba vegyék a várost környező települé­seket. mert az ott. élők jog­gal elvárják, hogy a város közelsége jobb feltételeket teremtsen igényeik kielégi- téséhaz. A város és a von­záskörzetébe tartozó üMepü- lésék közös érdeken alapuló. (Folytatás a 3. oldalon) i Andropov nyilatkozatának nyugati visszliangia

Next

/
Thumbnails
Contents