Észak-Magyarország, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-24 / 19. szám

1984. január 24., kedd eSZAK-RAGYARORSZAG 5 Kigyulladt a televízió ’ Egy tisztviselő az alig Valamivel több, mint egy eve vásárolt Videoton gyártmá­nyú Color Slur televízióján az adást nézte, amikor ki- hívták a szobából. Távozása­kor a készüléket nem kap csolta ki. Hosszabb idő után visszatérve, rémülten látta: a szoba tele füsttel, a tele­vízió ég, sőt mór a mellette levő bútor is. A fenyegető lángokat a tűzoltóságnak si­került eloltani, a 36 ezer fo­rint kárt pedig az Állami Biztosító megtérítetté. Az ügy a bíróságon foly­tatódott, mért a Biztosító a készüléket' eladó vállalat és a Videoton Elektronikai Vál­lalat ellen pert indított, amelyben a károsultnak ki­fizetett összeg visszatéríté­sét kérte. Az üzlet a gyártó­ra hárította a felelősséget, a Videoton pedig azzal véde­kezett. a készülék hibátlan volt. Ennek bizonyítékául hi­vatkozott a Magyar Elektro­nikai Ellenőrző Intézet vé­leményére, amely szerint a televízió az élet- és vagyon­biztonság követelményeinek megfelelt. A kihallgatott igazságügyi szakértő is azt állapította meg, hogy a tü­zet gyártási hiba nem okoz­hatta. Ezek után az első fokú bíróság a keresetet elutasí­totta. Fellebbezésre a Leg­felsőbb Bíróság kötelezte a Videotont, hogy az Állami Biztosítónak 18 ezer forintot fizessen meg. Mint az ítélet indoklásá­ból kiderül, a szakértő vé­leményét feltételezésekre ala­pította, mert a készülék csaknem megsemmisült, és amikor s roncsot megvizs­gálta, több alkatrész hiány­zott. Tehál a tüzet előidéző közvetlen okot nem lehetett kideríteni. A tűzoltóság meg­állapítása szerint viszont rendeltetésellenes használat­ról nem lehet szó. — Az esel összes körül- 'ményeil. mérlegelve, az a következtetés vonható le. hogy hibátlan készülék tü­zet nem okozhatott. — mond­ta ki a Legfelsőbb Bíróság. Egyedi készüléknél a hibás gyártás akkor sem zárható ki. ha a Magyar Elektroni­kai Ellenőrző Intézet minő­sítő irata szerint a típus az élet- és vagyonbiztonság kö­vetelményeinek megfelelt. Ebből viszont az is követke­zik, bogy ha a lakás levegő­je szennyezettségének és para tartalma ingadozásának a televízió üzembiztonságára nincs számottevő hatása, vagy ha esetleg mégis van, az legkevésbé a vevőnek ró­ható fel. A tűz a Videoton által gyártott készülékben keletkezeti, tehát a bekövet­kező kár öt is terheli — A szakértő azonban rá­mutatott arra is. hogy a kár csökkent volna, esetleg csak a készülékre korláto­zódik, ha az nem marad hosszabb ideig felügyelet nélkül. Emiatt a károsultat mulasztás terheli, ezért a Videoton csak a tűzkár felét köteles viselni. Fejére esett a korong Az egyik gyárban egy vál­lalat dolgozói darus kocsival 8W) tonnás gép alapozási munkálatait végezték. A gyár lizíönyi kisegítő mun­kaerőt bocsátott rendelkezé­sükre. A daruban hiba ke­letkezett, ezért a kezelősze­mélyzet eltávozott. Ezalatt a kisegítő csoport egyik tagja beugrott a gép mellett levő gödörbe, hogy ott kisebb munkát elvégezzen. Közben a darukezelö és társai visz- szaérkezlek, és hozzáfogta^ a javításhoz. A munkás még a gödörben volt, amikor a gépről egy több, mint há­romkilós korong a fejére esett. A SZOT Társadalom­biztosítási Igazgatósága a gyárat a súlyosan sérült em­ber gyógyítási költségeinek és baleseti nyugdíjának meg­fizetésére kötelezte. A gyár ennek eleget tett, majd- az összeg: 134 ezer forint visz- szatérítéséért pert indította vállalat ellen. Az ügy a Legfelsőbb Bíró­ságon dőlt el, amely megál­lapította: a vállalat meg­szegte az emelőgépek bal­esetelhárító és egészségvédő óvó rendelkezéseiről szóló rendelet előírását, amely sze­rint a javítás ideje alatt a munkaterületet körül 'kell keríteni, és táblát elhelyez­ni, figyelmeztetve, hogy a gépet javítják, a közelben tartózkodni tilos és életve­szélyes! Ezt az intézkedést vétkesen elmulasztották. A sérült ember nem tudhatta, hogy a javítás ideje alatt a gödörben veszélyhelyzetben van. A bekövetkezett kárért tehát a vállalat felelős, és a peresített összeget a gyárnak meg kell térítenie. Fiatalok támogatása a BVK-bao A Borsodi Vegyi Kombi­nátban a korábbi évekhez hasonlóan az idén is nagy figyelmet fordítanak a pá- lyakezdö fiatalok munkahe­lyi beilleszkedésére, gondja­ik enyhítésére. Tavaly például a pálya­kezdő fizikai állományú dol­gozók 14—r—IV “orintos Óra­bérrel kerül U a vállalat­hoz. Ebben az évben a kez­dő órabéreket két-három fo­rinttal megemelték. Emel­lett a fiatalokat egyszeri, háromezer forint összegű, anyagi támogatásban is ré­szesítik. A lakásgondok eny­hítésére is gondolnak. Szo­ciális helyzetük alapján, az egyedülállókat munkásszál­lón, a családosokat pedig házaspárt szállón, illetőleg garzonlakósokban helyezik el. Hohoho... Peszmeg Havazik, s ez január vé­gén hovatovább rendkívüli­nek számít. Ha így folytatja az időjárás, nem csak a földrajzkönyveket szükséges átírni, de némely szokásun­kon is változtatni kell. Nem árt a ritka égi áldásból — mondjuk mintának —, elten­ni néhány maroknyit, jövő­re ki tudja, mikor láthat megint effélét a gyerek. Jó kétszáz éve. hogy Mikes Ke­lemen egyik levelét többek között a hónak szentelte. Ebben leírja, bizonyos Ro­dostó nevű helyen és kör­nyékén micsoda ritkaság a hó. Évekig nem találkozik vele az ember fia, s ha nagy ritkán mégis hull annyi, hogy össze lehet szedni, hát a házigazdák ritka csemege­ként bánnak vele. hiszen ez képezi a peszmeg névre hall­gató nyalánkság alapanya­gát. amelyet ilyenkor föltét­lenül el kell készíteni, s az­zal a ház népét megvendé­gelni. A peszmeg receptjét egyébként az érdeklődő há­ziasszonyok Mikes összegyűj­tőt* levelei között fellellje- tik. s ha sietnek, a járatlan helyeken még havat is talál­nak hozzá. Az utak. lejtők, dombok bármilyen néven nevezendő lankákon aligha, vagy ha i<ien, fölöttébb kopott álla­potban. Késő este van, ren­desen ilyenkor a gyereket mór leiektették, a lakótelep hallgat, mint igazi alvóváros. Most? A hószakadás kicsal­ta az embereket a lakások­ból, a lámpák kékes fényé­ben aki csak teheti, szánkó­zik, sikákózik vagy csak sé­tafikáivá örül a hónak. A házak között olyan a zson­gás. mint hajdanán lehetett egynémely stadionban. A sok visszahúzódó, mogorva em­bert mintha kicserélték vol­na. Valami nagy hűtőszek­rényben kéne mégiscsak eb­ből a hóból raktározni... Hóemberek Bárgyú mesét látni tietek óta vasárnap este, főszerep­lői mindig ugyanazok a hóemberkéknek nevezett szörnyszülemények, amelyek annyira hasonlítanak a nv séskönyvek lapjain elő- ford-’ó fuzék-cilinderü. szén- szemű. répaorrú. hónuk al H kiszolgált seprűt szo­rongató hóemberhez, mint amennyire a hajdani, átla­gos telek a mostaniakra — szóval semennyire. Ezekből a vasárnap esti mesékből tanulhatja a gye­rek. milyen a hóember, mert a havazás után pár órával egyre-mósra jelennek meg a hórémek a házak kö­zött. Hóembernek nemigen merné nevezni talán még az alkotójuk sem ezeket az al­kotmányokat. Legfeljebb ma­dárijesztőnek válhatnának be az orvosságos fiola-szemű, műanyag flakon-orrú hó­görgetegek, ha ugyan a ve­rebeken kívül megfordulna a környéken más madár is, de a lakótelepet legfeljebb a veréb képes a maga nyű- hetetlenségével elviselni. Az viszont olyannyira, hogy nem zavarja még a flakon­orrú hóbábú sem. Persze honnan szerezhet a gyerek rozsdás lábost? Sárgarépa még csak-csak akad — igaz, hóember-orrnak elég drága —, de szenet szerezni erre­felé már igazán megoldha­tatlan feladat. Valamivel megint szegényebbek let­tünk? Hóhányók Alkalmi munkások örö­mére megint ott a falraga­szok Miskolc-szerte. Nappal­ra kétszáz, éjszakára, ün­nepnapra kétszázötven fo­rintokat ígérnek azoknak, akik hajlandók egy teljes műszakon át havat lapátol­ni. A szűzhóval bánni szer­fölött kellemes foglalatosság, mondhatni tiszta öröm, egy- pór percig. Egy óra eltelté­vel már zsibbasztó, álmosí- tó, unalmas művelet, a mű­szak végéhez közeledve ki­fejezetten fárasztó a hó. le­gyen bármilyen érintetlen. Nagy hóhányó legyen hát a talpán, áld efféle munkára jelentkezik! gyógyszálló A mezőkövesdi Zsóri gyógyfürdő lett, ahová most már orvos utalhatja be táp­pénzes időre, kezelésre a beleget. Igen, de hova, mert a fürdőhöz kapcsolódó sza­natórium épülete még csak a tervekben, sőt, a lervez- getésekben szerepel. Más oldalról, gondja volt az LKM-nek, hogy téliesítet­ték vállalati üdülőjüket a Zsórin, de az elmúlt évek tapasztalata azt mutatta, hogy a dolgozók csak nyáron népesítették be az üdülőt. A befektetés így nem hozta meg a várt eredményt. A kohászat vezetősége — ismerve az egészségügy át­meneti gondjait a Zsórival kapcsolatban —, felajánlot­ta, ha alkalmasnak találják üdülőjüket, használják sza­natóriumként addig, míg a tervezett egészségügyi léte­sítmény felépül. Az ötletet megbeszélés, majd megegye­zés követte. Varga János, az LKM szo­ciális osztályának vezetője elmondotta, az egészségügy örömmel fogadta az elképze­lést, meri a helyszíni szem­le alapján — némi rekonst­rukcióval, s belső átrende­zéssel — alkalmasnak talál­ta üdülőjüket betegek foga- dásórai A vállalat az elmúlt Víz alatti masszázs a gyógyfürdőbe«. téliesítésre fordított költség, amire számítottak. Tekintsünk bele a szerző­désbe : „A bérlő (az egész­ségügyi osztály) az LKM, üzemegészségügyi szolgálatá­nak évente átad 90 három­hetes beutalót táppénzes ál­lományban levő dolgozói ré­szére". Ebből 50-et május nők, — gyógytornászra még várnak. Ebben a hónapban már megérkezett az első turnus, a munka elkezdődött. Egy­szerre 50 beutaltat tudnak fogadni. Júliusban és augusztusban az egész üdü­lő a kohászati nyaralók ren­delkezésére áll, úgy mint ré­gen. ér végen elvégezte a szüksé­ges munkákat, s a három évre szóló szerződés idején évente elvégzi a szükséges karbantartást, javítást. Mi ebből' a vállalat hasz­na? v Egész évben íoglalkbztat- ni tudja az üdülő személy­zetét, nem vész kárba a té­liesítésre fordított kiadás, mert az épület folyamatosan használatban lesz. Az egész­ségügy egy beutalt után na­pi 140 forintot fizet a kohá­szatnak, ebben benne van a napi 40 forintos élelmezési költség. Ez előnyös a válla­latnak, mert megtérül az a közepétől június végéig le­het felhasználni, a többi 40- et arányosan egész évben. Májustól júniusig az üdülő területén levő faházakban családos LKM-dolgozók üdülhetnek. Az átalakítás csupán belső átrendeződést igényelt. A ré­gi társalgóból íizikotherápiás helyiség lett, amit az egész­ségügy szerelt fel, az ebéd­lőből nyíló tv-szoba pedig gyógytornára alkalmas helyi­séggé vált. Kialakították az orvosi rendelőt és szobát kaptak az ott dolgozó egész­ségügyiek. Jelenleg három orvos működik már, ápoló­Mi ebből az egészségügy haszna? Érré a kérdésre dr. Szabó Istvántól, & megyei tanács egészségügyi osztályának ve­zető főorvosától kaptunk vá­laszt. Elmondotta, hogy a gyógyvíz teljes hatását még nem ismerik eléggé. Mire a reuma-kórház felépül, addig kildsérletezhetik azt is, hogy a mozgásszervi megbetegedé­seken kívül, milyen egyéb bajok gyógyítására is alkal­mas ez a víz, mert egészen biztos, hogy más típusú be­tegségeknél is eredményesen alkalmazható. A megyében a mozgásszervi betegek közt is olyan sok a beutalásra váró. hogy ez a lehet őség is sokat segít, rövidíti a „sor-* banállást” a beutalókért. Nem lehet szavakban elég­gé dicsérni azt a rugalmas­ságot, azt az egymásratalá- lást. amely egy termelő vál­lalat és az egészségügyi szer­vezet közt létrejött. Sok ilyen jó ötletre van még szükség és lehetőség más vonatkozásokban is me-’ gyénkben, csak ilyen szó sze-' rint kell értelmezni a meg­levő, kihasználatlan tartalé­kokkal való okos gazdálko­dást. A merököresdi fedett gyógyfürdő medencéje. Adamovies Ilona j A téliesített LKM-üdülő külső képe. Közös érdek Vállalati üdülőből

Next

/
Thumbnails
Contents