Észak-Magyarország, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-22 / 18. szám
T9$4. január 22., rasárrKip ESZAK-MAGYARORSZAG 3 * A megyei pártbizottság ülésének vitájából A megyei párlbiaóttsá* január 17-i kibővített ülésének előterjesztését, amely a megye vállalatainak és szövetkezeteinek 1983. évi gazdálkodásáról és az 1981. évi gazdaságpolitikai feladatokról szólt, lapunk tegnapi számában rövidített változatban közöltük. Most kivonatosan közreadjuk azt a széles körű, sokrétű alkotó vitát, amely az írásbeli jelentést és szóbeli kiegészítést követte. Az eszmecserében tizenhármán szólaltak fel, mondták el véleményüket az előterjesztésről és adtak átfogó képet saját üzemük, vállalatuk, munkaterületük eredményeiről, gondokról, a megoldásra váró feladatokról. A vita felszínre hozott terjesztésre érdemes tapasztalatokat, tartalékokat rejtő módszereket. Az előrehaladást, a gyorsabb ütemű fejlődést gátló körülmények is a vita sodrásának középpontjába kerültek. Dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke felszólalásában a tanácsi vállalatok és tanácsi szerveik gazdálkodásáról summázta tapasztalatait. A tanácsi vállalatok gazdálkodása terén elsősorban a termékszerkezet változásában, a vállalkozás- politikában, a piacérzékenységben tapasztalható javulás. A szolgáltatások helyzete azonban nem mutat ilyen kedvező képet. A Patyolat Vállalat például a magas költségek és kapaci- táskihaszríálatlanság miatt mintegy 7 millió forint veszteséggel zárta az évet. Nőin kielégítő más szoigál- fcrtó kisvállalatok tevékenysége sem. A tanácsi feladatok megvalósítására 1983-ban a megyében közel 10 milliárd forintot fordítottak. A tanácsi költségvetésben továbbra is elsőséget élvez az egészségügyi és gyermekintézmények, valamint az általános iskolák zavartalan működtetése. Nagyobb hangsúlyt kapott az idős korúakről történő gondoskodás is. A tanácsok az infrastrukturális intézményhálózat fejlesztésére 2,5 milliárd forintot fordítottak 1983-ban, 300 millió forinttal többet, mint 1982-ben. A lakásgazdálkodásról szólva kifejtette, hogy ezen a területen a múlt évben kedvező változások bontakoztak ki. A lakásépítési program megvalósítása a terv szerint alakult. Az építési telisek iránti igényt szinte minden településen ki tudták elégíteni. Elismeréssel szólt a lakosság önzetlen áldozatvállalásáról, segítőkészségéről, amit az is bizonyít, hogy a társadalmi munka értéke a múlt évben 7 százalékkal növekedett, s elérte a 650 millió forintot. Gondot jelent azonban továbbra- is az építőanyag- ellátás, ami kihat a beruházások ütemére és a lakosság közhangulatára is. A költségvetésből ebben az évben mindenekelőtt az alapellátást szolgáló intézmények működési fel tételei 1 keli biztosítani, a költségvetés garantálja a legfontosabb társadalmi, politikai célki tűzések megvalósul ásá t. A fejlesztési terv azonban az anyagi források csökkenése miatt sokkal mérsékeltebb lesz, mint az előző években volt. Egyes, korábban tervezett beruházás elmarad, más munkáknál pedig a kivitelezési ütem lelassulása várható. Kárpáti Zoltán, a DIGÉP pártbizottságának titkára azt hangsúlyozta, hogy a gyár munkáskoliektivája a múlt évi tervet hagyományainak megfelelően teljesítette. Az árbevételi tervet 10, a dollár exporttervet 12 százalékkal növelték, s eleget tettek szocialista exportkötelezettségük nek is. A termelékenység 10,7 százalékkal, a nyereség közel 8 százalékkal emelkedett. S mindez csökkenő létszámmal valósult meg. Az eredmények mögött óriási erőfeszítések vannak. Több intézkedést tettek a vállalati tervezői munka korszerűsítésére, az ütemes termelés megvalósítására, * munkaerő megtartására, az ösztönzési rendszer és a szervezeti működési szabályzat hatékonyságára. A legnagyobb «gondot a múlt évben a kooperációs együttműködés jelentette!: több partner nem teljesítette vállalt kötelezettségé*, ami hátrányos helyzetbe hozta a gyár kollektíváját. Tiser Gyula nyugdíjas, a megyei pártbizottság lagja a lakásgazdálkodás miskolci tapasztalatairól beszélt. Elmondta, hogy a közelmúltban 200 fiatal család költözött albérletből összkomfortos, kisméretű lakásokba. Megépült az első nyugdíjas- ház is, amelyben 42 családnak van hely. A lakások állagának megóvása azonban sok kívánnivalót hagy maga után. A lakók is többet vállalhatnának, nagyobb gondot fordíthatnának otthonaik karbantartására. Az állagromlás gyakran a közömbösség, a nemtörődömség, nem utolsósorban a szándékos rongálás miatt következik be. Gyárfás János nyugdíjas, a megyei pártbizottság tagja a gazdasági munkaközösségek körül kialakult ellent- mondásolu’a hívta fel a figyelmet. Egyes helyeken indokolatlanul torz arányok alakulnak ki a teljesítményei? és keresetek között. Pethes András, az ÓKÜ vezérigazgatója a vita során hangsúlyozta, hogy a múlt év is nagyon nehéz volt, de idén sem lesz könnyebb a kohászok helyzete. Ózdon a realitásokat figyelembe véve, csak azt a célt tudjak magunk elé tűzni — mondta —, hogy ebben , az évben is veszteségmentesen 'gazdálkodunk, és segítjük a népgazdaság egyensúlyának megőrzését, javítását. A múlt évet 130 millió forint nyereséggel zárta az ÖKÜ. Ez a teljesítmény nem nagy, de erőt és bizakodást ad a soron levő feladatok jobb megoldásához. A fejlesztésről szólva elmondta, hogy a beruházók és kivitelezők kapcsolata sokat javult. A jó! összehangolt munka révén várható, hogy szeptemberre megépül a salakfeldolgozó üzem. A kisvállalkozások az ÖKÜ-ben — az ellentmondások ellenére is — megnyugtatóak. . Tevékenységük hasznos mind a vállalat, mind a dolgozók számára. Vannak feladatok, melyeket lóval olcsóbban végeznek el, mint a külső partnerek. A lakosság szolgálatában is egyre jobban érződik munkájuk baszna. Gerzsényi Miklós, az LKM pá rtbi zottságának ti lkára arról beszélt, hogy az 1983. évi feladatok meghatározása a korábbiaktól eltérően szélesebb körű felkészüléssel valósult meg. Ehhez a megfelelő alapot a párt- és társadalmi szervek felvilágosító munkájának magasabb színvonala biztosította. Mindezt az eredmények is hűen tükrözik: a munka termelékenységét, több mint 10, az árbevételt 7,5 százalékkal növelték. A termelési érték 7 százalékkal haladta meg az 1982. évit, elérte a 13,2 milliárd forintot. Az import kiváltásában a tervezett 50 millió forinttal szemben 160 millió forintot értek el. A kitűzött program azonban nem vntósult meg minden terfBeteo. A termelés irányítás:!ham nen következett be kellő mértékű javulás. A minőség- és gyártmányfejlesztés terén is vannak tartalékok. Az anyagi ösztönzés javítása is rugalmas változásokat igényel. Továbbra is gondot jelentenek a technológiai és munkahelyi fegyelem laoszutérő lazaságai. Huszár Antdtor, a TVK » aérigazgatója a kombinát múlt évi eredményeit ösa- szegezve elmondta, hogy • 17 milliárd forint értékű termék 28 százalékát exportálták, 83,5 millió rubel és 60 millió dcfllár éltekben. A vállalati nyereség 1,5 mik liái'd körül várható. Sok nehézséget okozott az elmúlt évben, hogy a szállításhoz szükséges tehervagonokat a MÁV jó szándéka és erőfeszítése ellenére sem tudta biztosítani. Emiatt minőség- romlás és veszteség keletkezett. Különösen aggasztó, hogy nemcsak az őszi csúcs- forgalomban, hanem év közben is vagonhiánnyal küzdöttek. Az 1984. é\d feladatok, világosak, jól ismertek — mondta. — Végrehajtásukhoz azonban sokkal több erőfeszítésre van szükség. Az üzemben a gondok ellenére is bizakodó a hangulat, jó a munkahelyi közérzet. Czingler Dávid, a megyei tejipari vállalat igazgatója arról szólt, hogy míg 1973- ban csak középszinten álltak, a múlt évben már a* országos átlag fölé emelkedtek. 1983-ban a vállalat termelése 5 százalékkal növekedett és a termelési érték elérte az 1,5 milliárd forintot. Céljuk, hogy a kitűzött feladatokat minden körülmények között teljesítsék. Ehhez elsősorban a ráfordítási költségeket ke« csökkenteni. Ezt a feladatot legalább olyan kiemelten kell kezelni, mint az energiatakarékosságot. Sok lehetőség rejlik például a szervezettebb együttműködésben, a szemléletváltozásban, és abban, hogy a mércét milyen magasra állítják és ' mihez viszonyítják. Hernádi István vasútigaz- gató általános képet adott a miskolci igazgatóság helyzetéről. Az utóbbi időben nőtt a vasút elleni panaszok száma — mondta. — Ez részben érthető, mert sok a gond és a megoldásra váró feladat. Sok esetben az eredmények nem tükrözik azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a vasút dolgozói napról napra kifejtenek. Az utasokat én szállítókat általában nem a* erőfeszítés, hanem a végeredmény érdekli; az, hogy kulturált körülmények között utazhassanak, és idejében szállíttathassák el termékeiket. Ebben igazuk is A* utasok szám* a múlt évben jelentősen csökkent. Az igazgatóság területén a személyszállítás kapacitáskihasználása alig éri el a 38 százalékot. Ezért kellett csökkenteni a közlekedő szerelvények számát, és egyes szerel vényeken a kocsik- számát. A fenntartásra 15 százalékkal nagyobb ösz- sZeget • fordítottak, de ezt nem nagyon lehet észrevenni. Teherszállításnál például 50 ezer kocsiigényt nem tudtak idejében kielégíteni. Alkatrészhiány miatt rengeteg a kiesés, önkritikusan szólt azokról a gondokról is, amelyek nem az objektív helyzetből, hanem belső szervezeti lazaságokból lakadnak. Rendezettebb üzemvitelre, fegyelemre, hathatós szervezeti intézkedésekre. a munkaerő-gazdálkodás megjavítására va* szükség. Dr. Juhász György, > 3. sz. Volán igazgatója arról adott számot, hogy sikeres évet hagytak maguk mögött. 1983-ban a vállalat termelési érléke elérte a 2 milliárd forintot, ennek alapján 250 millió forint nyereségre számítanak. A költségszintet 2 százalékkal csökkentették a bázishoz viszonyítva, ez 60 millió forint megtakarítást jelentett. A vezetés és irányítás fejlesztése érdekében az eddigi tanácsadó testület helyett, felelős döntési joga igazgatói tanácsot hoztuk létre, ami nagy méltek ben növeli a vezetés demokratizmusát Fő feladat továbbra is a vállalati általános költségek csökkentése, és az anyagi ösztönzők korszerűsítése. Az ösztönzés során a teljesítményt és nem a munkaviszonyt kell dotálni. A partneri együttműködést pedig üzleti alapon erősíteni. Bánhegyi Árpád, a BÄÄY vezérigazgatója el mondta, hogy szerződéses feladataikat, sőt az iskola- és óvodaépítést a vállalt kötelezettségen felül is teljesítették. A belső szervezeti intézkedések növellek az összteljesítményt, így 130 millió forinttal nőtt bevételük. Céljuk, hogy a kereslet és a kínálat összhangját minél előbb szinkronba hozzák. Bar a termelési mutatók még szerények, de máris jótékonyan hatnak a munkahelyi légkörre, a gondolkodás egészére. A tervezett 3 százalékos bérfejlesztéssel szemben eredményeik alapján 5 százalékot tudnak biztosítani, és ennek komoly mozgósító ereje van. Szúnyog!t János, a MÉSZÖV elnöke arról adott számot, hogy az áfész-ekkel az anyagi és erkölcsi meg- becsülést összehangoltabban kell érvényesíteni. Ezen a téren még elég sok torzulás található. Az anyagi ösztönzés és erkölcsi megbecsülés nem szabad, hogy elveszítse értékét és hatását. A szövetkezetek eredményeit vázolva hangsúlyozta, hogy a múlt évben kevesebb létszámmal 10 milliárd forint értékű árut forgalmazlak, és 10 százalékkal növelték nyereségüket. ,Tó eredménynek számít, hogy toten mc ellátás sttm. vonala. Továbbra sem kielégítő azonban az építőanyag-ellátás. Ez évek óta gondot és feszültséget okoz. A takarékszövetkezetek tevékenységéről elmondta, hogy betétösszege 13 százalékkal nőtt. A lakásszövetkezel ek az ötéves terv során 1500 lakást építettek meg. Dr. Rózsa Ernő, a Pénzügyminisztérium megyei Bevételi Igazgatóságának vezetője hangsúlyozta, hogy a gazdálkodási fegyelem és hatékonyság között igen szoros az összefüggés. Általános érvényű elvárás, hogy megalapozottabb terveket kell készíteni, és akkor nincs szükség az oly gyakori évközi változtatásokra. Felhívta a figyelmet arra, hogy egységesebb szervezeti rendszerre van szükség, mert eoélkül nem lehet megalapozott vállalati döntéseket hozni. A pénzügyi számviteli szakember-utánpótlás érdekében a megye vállalatai nem élnek a lehetőségekkel: a számviteli tő- iskolára például nincs any- nyi jelentkező, amennyi egy kihelyezett osztály létrehozásához kellene. Az új vállalkozási formák fokozottabb odafigyelést és rátekintési igényelnek. Grósz Károly, a megyei pártbizottság első titkára összefoglalójában megköszönte a nagyfokú aktivitást és vitakészséget. Eszmecserénket — mondta — mindvégig a konsiruktivi- tás. gondolatgazdagság, érvelés, az álláspontok és véleménykülönbségek egyeztetése, közelítése jellemezte. A testületi ülés kiváló tapasztalatcsere, fórum fcs volt. Az előterjesztésből és a vitából is kitűnt, hogy a gazdasági éteiúen a feszültség éleződik és a gazdálkodás tere szűkül, a piaci feltételek nehezebbé váltak. Nö a vállalatok közötti különbség is. Vizsgálni, elemezni kell, hogy mindez objektiv, vagy szubjektív okokból adódik-e. Többségében mindkét okkal szembe találjuk magunkat, de az egyáltalán nem mindegy, hogy milyen arányt foglal el az egyik, és milyen arányt a másik. Jó dolog, hogy nagy hangsúlyt kapott a tartalékok feltárására való törekvés. De ez ne csak az anyagi kapacitásra, hanem a szellemi erők feltárására in vonatkozzék: a vezetői hozzáértés, a vezetői kultúra színvonalának emelésére. Solt szó esett a társadalmi fegyelemről — mondta. — Nem szabad elfelejteni, hogy ebbe a kategóriába tartozik a munkafegyelem, a vezetői, a politikai fegyelem fogalma is. Az anyagi érdekeltségről is sok szó esett. Itt mindenekelőtt a belső, a vállalati érdekeltségi rendszer finomítására van szükség. A fejlesztés — amellett, hogy központi támogatásra is szükség van — elsősorban a tartalékok felszabadítása útján érhető el Nagy erő rejlik az együttműködés és kooperáció fejlesztésében, amint azt lob- heti »*teá teltek. A vezetők helytállásáról szólva hangsúlyozta, hogy az első számú vezetői réteg óriási terheket vállal magára, néha már-már a teljesítőképesség határán van. Örömmel nyugtázhatjuk, hogy megértették az idők szavát, felvették a szükséges „fordulatszámot”. A második lépcsőben, középszinten azonban többre van szükség. Itt még nem tapasztalunk megnyugtató változást. A kádermunka feladata közé tartózik tehát a középszintű vezetőkkel szemben támasztott minőségi követelmény növelése. Ez előrehaladásunk egyik kulcskérdése lehet. A vezetői magatartásban nem lehel szem elöl téveszteni, hogy a határozottság és emberség szoros kapcsolatban áll egymással. A pártmunka módszereiről és stílusáról szólva három alapvető feladatra hívta fel a figyelmet: a felvilágosító munka hatékonyságára: a nyílt, emberi j viszonyok biztosítására és | garantálására; a kezdemé- i nvezőkészség bátorítására. A vitában a lakáskérdé- sek is felvetődtek. Erre a megyei pártbizottság első titkára a következőket válaszolta: — Továbbra is minden támogatást meg kell adni a magánerős építkezések zavartalan folytatásához. A tartalékokat fel j kell kutatni és az építtetők támogatására fordítani. A j lakásügyeket, beleértve az I építkezést, a rendelkezésre álló anyagi eszközöket, az elosztás módját, egyszerűn- j bé, nyíltabbá kell tenni. A gazdasági munkaközösségek helyzetével szinte * minden felszólaló íoglalko- < zott. Ezt a témát napirenden kell tartani. Működésüket nemcsak engedélyezni. hanem tevékenységüket segíteni, ellenőrizni és felügyelni is kell. Ahol jól dolgoznak, szabályszerűen működnek, támogatni kell azokat. Ahol nem váltok be, nem azt csinálják, amiért létrehozták, határozottan dönteni kell további nőisükről. Egy-két ros^sz példa alapján azonban nem szabad általánosítani. Ha teszem azt, a gmk-k pár százaléka rosszul dolgozik, emiatt ne ítéljük el a jói dolgozó közösségeket. Egy új vállalkozási forma mindig hoz magával ellentmondásokat — mondotta. A vita során szó esett arról is, hogy a gazdasági életben mihez kell viszonyítani a mércét. Erre csak azt tudom válaszolni; mindenekelőtt ahhoz, asnÉt a tehetőség maga ham hord. Nem tehet mindent világ- , színvonalhoz mérni, bár- j menn-vire is szeretnénk. I Tévúton járnánk, ha ezt tennénk, mert sok olyan sa- . í játos goixi unk, problémánk van, ami objektíve lehetetlenné teszi az ilyen mérce felállítását. Viszont van. amit tehet a világszínvonalhoz mérni. Például a munka szervezettségét, a fegyelmei, a szellemi kapacitás kihasználását, és még soksok szubjektív tényezőt. * A megyei pártbizottság az előterjesztés és a vita alapján elfogadta a gazdálkodásról szóló jelentést és határozatot hozott az 1981. évi gazdasági, politikai feladatokra. \
