Észak-Magyarország, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-19 / 15. szám

T984. január T9., csőtíwtSk E52AK - MAGYÄKORSZÄG 3 Korszerű anyagellátás A Minőségi Cipőgyár tiszakeszi üzeme 750 helybeli lakosnak és bejárónak ad munkát. Az üzemben többségében nők dolgoznak. A tűző üzemrészben úgynevezett ABC-rendszerü szala­gon folyik a munka. A „diszpécser" előtt tábla jelzi, melyik dolgozó kér anyagot, amelyet in­nen továbbítanak szalagon a munkahelyekre. Fotó: Laczó József Miskolc nélkül... Nyilvános távhívó állomások A HARCIK AI TELEFONDOKTOR A napokban kezembe ke­rült a kazincbarcikai Tele­fondoktor-szolgálat 1084 el­ső negyedévi programja. Ezt olvasgatva jutott eszembe, hogy én már lörzsgárda- hallgaló vagyok, hiszen öt evvel ezelőtt, 1979. január 4-én kezdte meg működését, s — egy kis technikai szü­netet leszámítva — mind máig adja műsorát. Már nyugdíjas vagyok, jobban ráérek, mint a fiatalok, így minden pénteken délután iz­galommal vártam, és várom, mi lesz a program? Volt, ásni nagyon tetszett, volt, ami kevésbé. Az előbbire hadd említsek egy példát. Karácsony hetében, amikor általában a szokásos egész­ségnevelési témák kerülnek napirendre, étkezés, italozás stb., most másról volt szó. A boldogságról szólt az elő­adás. Kellemesen meglepőd­tem, s többször is megh-'l- gattam, annyira tetszett. Az előadó szivemből szólt arról, hogy a ma embere talán ke­vésbé tud örülni, sokszor megy el úgy a boldogság mellett, hogy azt észre sem veszi, nem értékeli kellően, pedig enélkül az érzés nél­kül nincs teljes élet. Az elmúlt öt év sorozatá­ból szívesen emlékszem meg vissza arra, hogy a mi tele­fondoktorunk a televízió Si­ker-műsorában is szerepelt, elnyerve a nézők tetszését, és az ezért járó Siker-szob­rot. A Telefondoktor három alapító tagja Begov Ferenc- né, Pál Miklós és Erdei Sán­dor vállán nyugszik ma *s ennek a szolgáltatásnak a működtetése. Az előadói gárdában pedig nemcsak az egészségügyi dolgozók, orvo­sok, ápolónők, védőnők, ha­nem pedagógusok, sót gyógy­pedagógusok is tartottak hasznos, évdetoes előadáso­kat. A Telefondíjé tor szecveeaS- nek, előadóinak kitartó, toxjm- gnlmas és jó munkát kívánok erre az évre hí, magamnak, illetve a város valamennyi érdeklődő hallgatójának pe­dig azt, hogy még sokáig hallhassuk intő, óvó, az egészséges életmódra figyel­meztető háromperces kis előadásaikat. Kovács Sándor Kazincbarcika, Lenin u. 60. SZEZONCIKKEK.? Taten csak kis ügynek' tö- mk, amiről szólni szeret­nék, de úgy gondolom, nem vagyok egyedül, akit az ilyen „kis ügyek" bosszantanak. Első osztályos kislányomnak a teli szünet utáni napon tönkrement az iskolatáskája. Javítani sajnos, nem lehet, így újat akartunk vásárolni. A közlekedés örökzöld té­ma. Mindenki közlekedik: ki gyalogosan, ki gépjárművel, ki tömeg közlekedési jármű­vel, igy mindenkit érintő kér­désről van szó. A kérdés az, hogyan? A kulturált közleke­dés alapvető megnyilvánulá­sai közé tartozik az egymás iránti figyelmesség, a kölcsö­nös segítés, nem utolsósorban a szabályok betartása. A géo- júrmüvezétés veszélyes üzem. Már önmagában is az lelép, ha csak a váratlanul előadódó műszaki hibákra gondolunk) hát méa ha ehhez hozzáves • szűk azt a ■ veszélyeztetés' amit egyes felelőtlenül köz lekeelő embertársunk Idéz elő. A dolgot súlyosbítja, hogy itt nem pusztán gazdasági érde­kekről. hanem emberi életek ról van szó! Hány és lián' család é'-.'t" szenved' csorba' egy-egy felelőtlen cselekedet Miatt! Kiderült azonban, hogy tás­kát csak szeptemberben le­het venni, mivel úgymond azt csak „szezonra” gyárt­ják. Azt hittük, csak Mis­kolcon van hiány iskolatás­kából. de ugyancsak siker­telenül próbálkoztunk Ka­zincbarcikán és Özdon is. Ez utóbbi helyen az ‘egyik üz­letben hárman futottunk össze táskaügyben, ami azt bizonyítja, hogy nem szezon­cikk. Nem értem, hogy ha az ipar olyan táskákat gyárt, amelyik már egy fél év után tönkremegy, • miért nem le­het egész évben folyamatos az ellátás? Sajnos, ugyanez a helyzet például a sötét szoknyával és az úttörőinggel is. Jólen­ne, ha az ipar és a keres­kedelem nemcsak szeptem­berre, hanem folyamatosan, az egész tanévben biztosíta­ná az ellátást ezekből is. Akkor nem kellene az első osztályos gyerekeknek rek­lámszatyorban vinni a tan­szereket, vagy a nagyobbak­nak olyan szoknyát, úttörő­inget felvenni, amit kinőt­tek. Amennyiben az illetéke­sek felfigyelnek ezekre a gondokra, s intézkednék is, sok bosszúságtól kímélik meg a szülőket. Rálkai Lászlónc Miskolc, Középszer u. 54. 11.2. * Tóth Ferencnével, a BIK és a P1ÉRT 192. számú kö­zös boltjának helyettes ve­zetőjétől kértünk tájékozta­tást, aki többek között el­mondotta: Az iskolatáskák májustól augusztusig kerül­nek leszállításra a boltok­ba. Bár erre a cikkre ga­rancia náncs, ha azt az üz­letünkben vásárolták, térítés­mentesen megjavíttatják a, Bőripari Szövetkezet táska­szervizében (Miskolc, Baj- csy-Zsilinszky út 14. szám). Amennyiben pedig javítha­tatlan, s ezt a szövetkezet igazolja, úgy a táska árát visszatérítjük. Sok minden­től függ azonban, hogy med­dig tart az iskolatáska, mert van olyan gyerek, akinek fél évig, van olyan, akinek két évig is. Várható, hogy üzletünkbe egy-két hónapon belül érkezik iskolatáska, jelenleg azonban valóban aincs.” Az úttörőszoknyával és úttöröinggel kapcsolatban szerelnénk elmondani, hogy az Ezermester- es Űttörő- boltban (Miskolc, Szabó La­jos u. 52.) a legkisebb mé­retű úttörőszoknyától és úl- töröinglöl a legnagyobbig jelenleg is kapható, s ezek­ből eddig sem volt hiány. Levélírónk eddig bizonyára nem járt még itt, javasol­juk, hogy keresse fel az üz­letet. (Szerk.) Valószínű, nem gondolt ilyenre az a sofőr sem, aki jó­val- a megengedett sebességen felüli tempóval vontatott egy másik jármüvet. S ha még csak ezt tette volna! De a szá­guldás következtében olyan veszélyhelyzeteket teremtett, melyeket a többi közlekedő csak nagy ügyességgel tudóit elhárítani. Felvetődik bennem a kérdés: mi történt volna ak­kor. ha egy kezdő, kevés gya­korlattal rendelkező vezető kerül ebbe a szituációba? A valószínű válasz: tragédia! S mindez miért? Egy felelőtlen ember virtuskodása. szórako­zása (!?) miatt! A példák sorát folytatni le­helne. kezdve a kivilágftatla- nul közlekedő kerékpárosok­tól az ittasan vezetőkig. Ehhez a körhöz tartoznak még a fe­lelőtlenül rohangáló gyalo­SÓZZUNK, VAGY... Igazán nem kényeztet el bennünket a tél hóval. Alig egy párszor esett még, s ak­kor is csak igen kevés, és hamar elolvadt. Éppen ezért nehezen tudom megérteni, hogy ilyenkor miért sózzák a járdákat. A só így több kárt okoz, mint hasznot, hi­szen latyakos, pocsolyában kell utána járnunk, ami tönkreteszi a csizmát, cipőt; mert bizony a leseprése el­marad. az ugyanis már egy kis munkái jelentene. Jó lenne, ha az illetékesek el­lenőriznék a járdák takarí­tását, ami alatt semmieset­re sem a sózását értem. Az sem ártana, ha nem lenne úgymond „semleges” terület, ami sokszor csak két-három méter, de senki nem taka­rítja, mert a házfelügyelő csak a bérházhoz tartozó részt sózza le, a mellette Vagy közbeeső kis területen nyugodtan hasra eshet, vagy lábát törheti az ember. Jó lenne, ha a hóeltakarí­tást nemcsak a sózás jelen­tené. B. 1W. Miskolc IGÉNYLIK A GONDOSKODÁST Örömmel hallunk arról, hogy egyre több fórumon foglalkoznak a nyugdíjasok­kal, azokkal, akik úgyneve­zett kisnyugdíjasok. A ta­nácsoknál megemelt segély­keret áll rendelkezésre me­gyénkben is, s ez lehetősé­get biztosít rá, hogy rend­kívüli segélyben részesülje­nek az arra rászorulók. El­sősorban azok az alacsony összegű nyugdíjasok kapják a segélyt, akik gyógyászati segédeszközök vásárlására kényszerülnek, import gyógy­szerre van szükségük, vagy betegségük miatt diétásán kell étkezniük. A szakszer­vezeti segélykeret összegei is emetkedtelr ez év január 1- től, s a rendkívüli szociális segély összege ma már 500 forinttól 1500 forintig terjed. Hasznosnak és jónak tar­tom, hogy szélesedik az a társadalmi munka, amely­nek során pontosan felmérik egy-egy város, község nyug­díjasainak helyzetét. A kö­zelmúltban, a helyi szakma­közi bizottság az e célra szervezett munkabizottságok közreműködésével 17 ezer nyugdíjast keresett fel Öz­don; s azóta is számos in­tézkedést tettek, hogy köny- nyítsenek a nyugdíjasok helyzetén. Többen mondot­ták, hogy különösen az szer­zett örömet, amikor lakáso­kon keresték fel őket, elbe­szélgettek velük, hiszen az effajta törődést sokan igény­lik. gosok is. A példatár e tekin­tetben is (sajnos) nagyon bő­séges. Igazságtalanok lennénk, ha e helyütt nem szólnánk a sza­bályosan. körültekintően köz­lekedőkről. Mert — és ez jo — ők vannak többségben. A pél­dát róluk, a defenzív vezetési módot alkalmazókról kell vennünk! Ügy tartják, hogy az ember igazán akkor tudja becsülni egészségét, amikor megbetegszik. Addig nem is nagyon gondol rá. A közle­kedésben renitenskedök is majd akkor jönnek rá arra, hogy mit tettek, ha már‘meg­történik a baj. Csakhogy ak­kor már késő, így hát inkább őrizze, s óvja meg mindenki a saját „közlekedési egészsé­gét”! Mészáros István A szakemberek egyöntetű megállapítása, hogy távköz­lési szolgáltatásunk sem mennyiségben, sem minőség­ben nem követte népgazda­ságunk fejlődését. A tünetek is arra utalnak, hogy a táv­közlésen belül a távbeszélő- hálózat terén a legkedvezőt­lenebb a helyzet. Országos adatok szerint. 900 ezer be­szélőhely hiányzik, 350 ezren várakoznak telefonra, a la­kosság átlagos várakozási ideje közel tíz év. A meny- nyisegi hiányok mellett ala­pos minőségi kifogások is felmerülnek: csúcsidőben háromszor-négyszer kell egy hívást kezdeményezni, amíg a kapcsolás létrejön, egyes adatok- szerint kétezer tele­pülés nem rendelkezik fo­lyamatos távbeszélő-ellátás­sal. Ezért is vonják le a kö­vetkeztetést, miszerint táv­közlési hálózatunk telefon­szolgáltatása jelenleg a leg­elmaradottabbak közé tar­tozik Európában. Szükebb hazánkban, Bor­sod megyében a Miskolci Postaigazgatósag területén két szervezet feladatai köze tartozik a hálózat és a te­lefonszolgáltatás karbantar­tása, fejlesztése. Ezúttal a Miskolc és közvetlen kör­nyéke nélkül a megye tele­fonhelyzetéről kértünk fel­világosítást Szűcs Lászlótól, a Borsod megyei Távközlési Üzem helyettes vezetőjétől. Jelenleg — mint mondotta — a bekapcsolt állomások és beszélőhelyek száma 30 231, ennek a fele azon­ban úgynevezett alközponti mellékállomás. Az . elmúlt három evben az eredeti ..be­kapcsolási” tervük 1800 volt, amelyet közben módosítot­tak, így összesen 2628 új ál­lomást és beszélőhelyet kap­csoltak a hálózatba. A vá­rakozók száma azonban — több mint 4000 — még így is magas, különösen, ha ösz- szevetjük az idei terv lehe­tőségeivel, amely csak 610 új állomást ír elő. A köz­igazgatós átszervezésével kapcsolatos igények még nem érkeztek az üzemhez, pedig a szűkös lehetőségek és a tervszerű munka fel­tételezné ezek számbavéte­lét is. A legtöbb várakozó^ Óz dón és Kazincbarcikán van; együttes számuk megközelíti a kétezret. Ózdon a hálózat- hiány, Kazincbarcikán pedig elsősorban a központ telí­tettsége akadályozza az igé­nyek kielégítését. Leninvá- rosban a hálózat bővítésé­nek függvényében van lehe­tőség még új állomások be­kapcsolására. Sátoraljaújhe­lyen 975, Sárospatakon 700, Mezőkövesden több mint fél­ezer távbeszélő-állomás mű­ködik. Ezekben a városok­ban lényeges javulásra az idén sincs kilátás, részben a központok kapacitása, részben a jelenlegi kiépített hálózat szűkössége miatt. Az új városokban, Encsen egye­lőre jelentősebb számú igény nem jelentkezik, míg Szerencsen több mint há­romszázan várakoznak tele­fonra. A nagyközségek közül Ede- lényben több mint 300 táv­beszélő-állomás „él”. Jó hír, hogy várhatóan még az idén Nyékládházán és Ernődön automatikus központokat hoznak létre, amelyeket csat­lakoztatnak a miskolci táv­hívó központhoz, így a két Tudjak-e olvasóink, mire gondoljanak, ha kiejtik előt­tük ezt a szót: csavarzór? Nem, ne jelenjen meg lelki szemeik előtt egy furfangos ésszel kitalált, csavarosán felszerelt ajtózár, az oly sokszor hiányzó csavaranyát is más névvel látták el a műszaki szakemberek, a csavarzár annak az üveg­záró alkalmatosságnak hiva­talos elnevezése, amelyet egy korábban megjelent cik­künkben eléggé el nem ítél­hető módon kupaknak ne­veztünk. Talán még emlé­keznek rá. arról morfondí­roztunk (ki számolná meg. vajon hányadszor), hogy a kupakkal, bocsánat csavar­zárral ellátott üdítős és egyéb tartalmú palackok fel­nyitása balesetveszélyes, időnként lehetetlen. Bevalljuk, arra gondol­tunk. hogy a néven is ne­vezeti Pepsi-Cola válaszol majd morgolódásunkra, ne­tán úgy, hogy elismeri an­nak jogosságát, esetleg ma­községhez közel eső telepü­lések is igénybe vehetik ezt a szolgáltatást. A gyorsabb fejlesztésnek — mint az üzemvezető el­mondotta — elsősorban anyagi akadályai vannak. Ezért az idén is a szolgál­tatások szinten tartására, ja­vítására törekednek. Na­gyobb gondot fordítanak a fenntartási és a hibaelhárí­tási munkálatokra. Kábelsze­relői ügyeletük arra szolgál, hogy vezetékszakadás, be­ázás esetén gyorsan helyre­állítsák az összeköttetést. Igyekeznek javítani a tele­fonbeszélgetések minőségét, zavartalanságát. A szolgálta­tás fontos tényezője a nyil­vános és a segélykérő tele­fonállomás, amelyek száma — Miskolc kivételével — 75S. Ezekből 82 távhívóként is működik. Az idén, a terv szerint 32 nyilvános, illetve segélykértő állomást telepí­tenek, amelyből 13 távhí­vásra is "alkalmas lesz. Oravec János gyarázatot fűzve, rm"ért olyan nehéz a literes üveg esetében az üdítőhöz jutni. Nem ez történt, mégis nyu­godtan hajthatjuk álomra a fejünket. Kiderült ugyanis, hogy a kupakokkal nemcsak mi bajlódunk. Olyannyira nem, hogy már hatásos fegy­vert készítenek ellene, amelynek segítségével a leg­makacsabb. legkeményebb kupak is eltávolítható a he­lyéről. Az eszköz neve:„csa- varzáriazító”. A műanyag alkalmatosság néhány példá­nyát a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 922-es boltjának (található a Kiss tábornok utcában, a 10- es posta közelében) vezetője juttatta el hozzánk kipróbá­lásra. A próbát megejtettük) sikerrel. Köszönettel tartozunk te-' hát a boltvezetőnek. Búr az sem ártana, ha a „csavar«' zárat” is alkalmatosra készí­tenék ... (uövarciy) B. O. Miskolc „Kizlekedési egészség' Csavarzár

Next

/
Thumbnails
Contents