Észak-Magyarország, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-04 / 2. szám

1384, jármát L, suso-wck« ESZAK-MAGYAROR5ZAG -3 EKI Arai a számok mögött vara ..........­M ilyen lesz év •v < a műtrágyagyárban? A közgazdászok véleménye szerint az elkövetkező években * mostanihoz hasonló, vagy még annál is nagyobb terhek ra­kódnak majd a magyar gazdaságra. A tudományos-technikai forradalom térhódítása, és ennek vonzatúban a világgazda­sági korszakváltás, döntően befolyásolja majd a magyar gaz­daság ténykedését is, növekvő függőségi viszonyt alakíthat ki. amit csak igen nehezen lehet kivédeni. 13 folyamathoz nem­csak alkalmazkodni kell, hanem cselekvőén előre is kell gon­dolkodni azért, hogy c gyorsan változó világban lehetőleg mi­nél kisebb tempöveszteség nélkül lehessen a szükséges lépé­seket megtenni a gazdaság változtatása, fejlesztése érdekében. Az állandóan alakuló kö­rülmények természetesen minden szférában másként- másként hatnak. Vannak, akik kedvezőbb helyzetből startolhatnak, és olyanok is, akiknek már a rajtpisztoly eldörd ülésének pillanatában tetemes hátránnyal kell meg­küzdeniük. Nézzük most, hogy ez a képzeletbeli ver­seny hogyan alakul nap­jainkban egy hazai nagyvál­lalatnál, és milyen terheket ró'egy üzemre, nevezetesen a Borsodi Vegyi Kombinát műtrágyagyárára. Az üzem­ben a napi feladatok telje­sítése közben milyen gon­dokkal kell majd megküzde­ni Ezt próbáltuk meg nyo­mon követni Oil ári István. gyárvezetővel, Kozsup And­rás főművezetővel és Seres Balázs lakatos csoportveze­tővel történt beszélgetés kap­csán. Ollári tst&áw: — Az el­múlt napokban lórién! meg a vállalat vezetőivel a terv- tárgyalás. A változás a ta­valyihoz képest csupán any- nyé; hogy a® 1983. évi há­romezer tonna foiyékaory műtrágyához képest az idén mintegy 5—6 ezer tonnára növeljük a termelést. Kozsup András-: — Ez * terv elfogadható, úgy tűnik, hogy a minőséget is megfe­lelő szinten tarthatjuk. Hoz­zá kell tennem, hogy az ideitől kevesebb, körülbelül 8 ezer tonna műtrágya ex­portját tervezi csati a vál­lalat, mert megnöve&edett a magyar mezőgaxdaság igé­nye. Az biztos, hogy a terv teljesítése igen nehéz lesz. Seres Balázs: — Az el­múlt évben sok éjszakát töl­töttünk itt a gyárban, hogy a váratlanul elromlott gépe­ket kijavítsak. Ezek a be­rendezések 1955 óta üzemelt­nek. Azóta üt lényeges át­alakítás, felújítás nem volt. Szinte minden kisebb és na­gyobb egység, a golyósma­lom, a hűtőrendszer, a szá­rítódob, a bepárlók, meg a szivattyúk karbantartása is egyre nehezebb, mert ezek a. gépek elhasználódtak. Én 1952 óta vagyok itt és tu­dom, hogy minden elmúló évvel hogyan növekednek a feladatúink. Ugyanakkor a létszám az elmúlt, körülbe­lül 25 év alatt 26—28-ról nyolc karbantartóra csök­kent. Az emberek, néha még a jól képzett szakmunkások is elmennek innen és senki sem jön helyettük. Tavaly például egyszerre öten men­tek el, mert másutt többet lehet keresni. Kozsup András: — Nem­csak a karbantartási mun­ka nőtt meg, hanem a tech­nológia kezelőinek a felada­ta is. Az ötvenes évek kö­zepétől, az indulástól kezd­ve nem volt itt rekonstruk­ció, de újabb berendezések lépték be. Ezek csak a. ter­mék minőségének javítását célozták, de a munkafelté­telek nehezebbek lettek. Itt ma lényegesen több a mun­ka. mint korábban., a lét­szám kevesebb. Elmondható: romlottak a munkafeltételek. Ollári István: — A gyár­vezetés szempontjából is fe­szültebb, keményebb lett a helyzet. Most is számottevő létszám hiányzik, például kevesebb a férfi vegyipari szakmunkás, de, a segédmun­kás sem elegendő. Az űzjena most egy segéd ma nlaísOük váTtónvűszakban négjsffi3?rlTt>- rintőt, a szakmuuSiáei&fc öt­ezer, ötezer kétszáz ÖHSMttet tud fizetni, a k&föívffile pót­lékokkal együtt. Anyagiak­ban tehát mi nem vagyurwK versenyképesek, hiszen szá­mos más helyen kedvezőb­bek a kereseti lehetőségek. Nem túlzás, lka atet mon­dom, hogy borotvaélen tán­colunk. Iin úgy érzem, m».<t a nagyipar és benne a vegy­ipar is, igen hátrámj’«« hely­zetben van, a kisebb «Be­mekkel és * magánvállalko­zókkal szemben. A köaponS szabályozók igen keményen befolyásolják a mozgáste­rünket. Csak példaként: w* elmúlt években az egyik leg­fontosabb nyersanyagunk egyikének, a földgáznak az árát kereken ötszörösére nö­velték, a késztermékünk, * műtrágya ár* perfi* csrspáa a kétszeresére növekedett. Növekedett « kwjxdgáttatofei- ságunk, az elmúlt évbe« rrrindössae 2—3 százalék©« bérfejlesztést tudtunk meg­valósítani, és így s jobb le­hetőségei!: reményében, néha még a kulcsemberek is el­mennek tőlünk. Ez azt ered­ményezi, hogy a mai lét­szám mellett, betegség, sza­badság, vagy nyugdíjazás esetén már rendkívül nehéz helyzet alakul ki az üzem­vitel szempontjából. Seres Balázs: — Márpedig én azt mondom. ha nem lesz komolyabb bérfejlesztés, az emberek nem maradnak meg itt, igen sokan elpá­lyáznak majd innen. Ollári István: — A jelen­legi szabályzók szerint saj­nos, nincs lehetőség arra, hogy a fizetéseket megemel­jük. Az a furcsa helyzet állt elő, például a leállások ide­jén, hogy nem tudjuk meg­fizetni a saját szakmunká­saink tevékenységét, a kül­ső vállalatok dolgozóit vi­szont igen, és ők nem rit­kán a munkát hosszabb idő alatt, gyengébb minőségben végzik el és a dupláját ke­resik vele. Seres Balázs: — A mun­kái meg kell c.áoúlni, tud­juk. De saeuetnént aaiaját megkeresni, »kár többlet- munkávaú is, hogy az emel­kedő árak mellett a esalád- jával meg tudjon élni az ember, Eh péfcfaYii neifi aka­rok innen elmenni, csaknepi ötvenéves iefeiöí hoisá is< mellett*: az ubmm*. tile swe-< retnék ebből a munkából ti sztességesm megélni. Kozsup András: — A tény teí&e»»e«i -világos. 18M) ez«*? tonna műtrágyát kait ter­melni. A feltételek is' IP mer­lek. Az imént azt. mondtam, a terv -e&lögacHiató. Xfe aat is hoza« lsek.' tenni, bogi;* ewefc a te*B*Wbe«enrites*éábli már-tvae« tttar utfwéi. Ha.száJt»—. ség vám . mű&rágjtáaa, ' máé— liedég sziíswég van, aidtortiKt a fettérétokei is javr-tlsam keit, hogy azok hoeaaabb távon kp megfieleljenet. A munka né­ha annyira i(»éc»jHbe vesai az embereket, hogy az n»i»r el­éri a kritikus süniéi. Mű­szerezni kellene, felújítani, hogy könnyebbek legyenek a feltételek. CX lóri lotoén: — Ifem re­mélhetjük, hogy a rekonst­rukcióból a közeljövőben lesz valams. Tudjuk, ar. épüld eléggé tönkrement, de a technológiái berendezések karbantartással íenntariha- tók a jelenlegi szinten. A sok gondunk mellett a leg­fontosabb az, hogy megtart­suk ttt az embereket. Ke­ressük * tówtat. Most pék­árától mUmtitom vállalati g**- dwsági nyemkarkóorosséget sj*er- wjc&nfc. téltől részben pótol­jak * kiesetteket. Ss aor«*- gíttvg M elfogadható helyze­tet teremt, több sxakmunká* »rámára, természetesen több­letmunkával. Továbbá bí­zónk abban is, hogy a ter­melői árstruktúra átalakítá­sa talán csökkenti majd azt a kettős prést, ásni jelenleg a méri ragya gyárt ókat sújtja. Hajdú Gábor A 125. ii ■ év kezdődik A MÁV .1859. május 22-én adlak rgn Joliéi ifinek a Szolnok— . Deb. ocen—Nyíregyháza— Szerencs—Miskolc vasútvo­nalat és május 2-f-én már a forgalom is megindult. A 125 éves fennállásról is megemlékeztek a MÁV Miskolci Járműjavítójában az év eleji munkésgyűlésen. Összegeztél! az elmúlt esz­tendő nehéz feladatait, a vasúti teherkocsik javításá­ban végzett — gyakran nagy erőfeszítést igénylő — mun­kákat, .melyek révén száz százalék fölött teljesítették a termeiéit tervet és növeke­dett a termelékenység muta­tója is. A MÁV forgalma Szempontjából is igen jelen­tős teljesítménye volt az üzemnél;, hogy terven felül javítottak meg 30 darab több tengelyű teherkocsit, Valamint 140 darab futója­vítással is túlteljesítették az előirányzott feladatokat. Az ország területén tíz vasúti fordítókorongot hoztak üzem­képes állapotba és a sáros­pataki üzemegység is hozzá­járult , a túlteljesítéshez a terven felüli 43 targonca nagyjavításával. Szó volt a Tmmkásgyföé- sen az idei feladatokról i*, melyek wgyantcsak kemény munkát köveóetovefc az üzem valamennyi dolgozójától. Hatezer vasúti teherkocsi ja­vítását kell elvégezni, me­lyek csaknem egynegyed ré­szét a kohászatok és más szállító vállalatok használ­nak. Igen jelentős feladat az aBcatrészellálás növelése bel­ső gyártás révén, amihez hozzájárni a sárospataki üzem is. K i emeltek a gyűlés részt­vevői, hogy továbbra is fo­kozott figyelmet kell fordí­ts» i a minőségi követelmé­nyekre, mert csak ezek be­tartásával lebet bistosftam a balesetmente« közlekedést. Verseny a partnerekért Mezőgazdasági berkekben ma már szinte mindenhol felhangzik a termelési rend­szerbe tartozás kulcsszava; a név, mely fémjelzi mun­kájukat, a szervezel, mely oi:gunizá 1 ja tevékeny.ségükev. Magyarországon eg.v-egy ága­zaton belül is több rendszer működik, óriási az egymás­sal szembeni, de általában korrekt rivalizálás. —■ Ver­seny ez a javából — mond­ja beszélgetőpartnerem, Ko­vács Béla, a TAURIN A szaktanácsadója. A TAURT- NA a szarvasmarha és juh állatfajjal foglalkozik. Az elöbbin belül partnerei va­gyunk a húsmarha tartással foglalkozó, vagy tejtermelés­re specializálódó mezőgazda­sági nagyüzemnek egyaránt. — 1984-től új, kedvezőbb gazdasági szabályozók lép­nek életbe a húsmarhalar- tífs területén, ugyanakkor változik a tejátvétefi rend­szer, mely sok gazdaságot kedvezőtlenül érint. Várha­tó-« valamilyen mozgás a« említett okok minit? — Beltéilenül! A húshasz­nú szarvasmarha tartósa ed­dig nem volt a leggnzdaftá- gjcssabb. Ezen pwíbál valamit _segíteni, az új gazdasaigi sza­1 fitt ly ózó reodszQC. Ecftfig is sofstt tett az á’Sfem, hiszen a húshasznú tehenek minden elve született borjáért 4701) forintot dotált a nagyüzem­nek. Ez emelkedik 5000 fo­rintra. További könnyebbsé­gei jelent, hogy a húshasz­nú tehénállomány novelese után adott darabonkénti 20 ezer forintos, úgynevezett állomány növekedési dotáció 70 százalékát már a tárgyév utolsó negyedévében igénybe vehetik a mezőgazdasági nagyüzemek. Rugalmasabb lesz az adminisztrációs mun­ka is, hiszen a húshasznú szar vas marha-ágasa t létre­hozásához szükséges enge­délyeztetési eljárás megszű­nik. A tejtermelésben vi­szont 1084-tol a tejátvétel az úgynevezett csiraszám alap­ján történik majd. ami sok ga zd asá got. kell emel 1 en ül érint. Várhatóan ott, ahol mindkét ágazat működik — iránt például a mezőkövesdi Matyó Tsz-nel —, erőtelje­sebben fogjál; fejleszteni a hósmanha-termelő ágazato­kat a tejtermelővel szemben, akár a tejtermelő tehenek csökkentesésnef is. Sol; ikagjaözemben gondot- kodnak u-gji. hogy egy-egy teehnoüiDgia megszerzése és be&mulás« »tán esett eg mtv likacs is guük seg a termeiét« rendszerre, hiszen már m ov­iiért raevp „magótóT’... — Valóban nemcsak meg­szerezni, megtartani is ne­héz egy-egy rendszernek a tagokat, hiszen az éves be­fizetései; magasak. A TAU- RINÁ-nak szerencsére ilyen gondjai nincsenek. Ugyan­akkor mi rengeteget teszünk a tagjainkért, a közös jövő­ért. A nyújtott szolgáltatá­saink köre nagyjából meg­egyezik a más rendszereké­vel. Ezért is igyekszünk mindig többet és mindig a legjobbal, a legújabbal biz­tosítani a velünk együttmű­ködési szerződés keretében termelő gazdaságaink sza­mara. 1982-ben kibővítettük szolgáltatásainkat szaporo­dásbiológiái szaktanácsadás­sal. mely ma már igen ered­ményesen es jól működik. Most juhtenyészlö gazdasá­gaink szamára próbálunk újat adni azzal, hogy a tej­iparral közösen ,a juh fejő- ház építését szorgalmazzuk ott. ahol a juhok fejesére megvannak a lehetőségek. Tagjaink jelzése alapján is­mertük fel. azt a minket is érintő problémát, amely a tervező vállalatok és adott gazdaságok között, legtöbb­ször létrejön. Ugyanis a ter­vezőid nincsenek érdekelve az általuk tervezett üzentek termelésében. Így az elmé­leti tudás és a gyakorlat okikor szakadéknyi távolság­ra kenői egymás tói. Követ­kezésképp laözpo«itunkban besti buzási osztály -létesült. A mi. tervezőink ijajpkéznek a mindenkori legfrissebb, legújabb szakmai ismeretei­ket ötvöz»i a gyakorlati ta- possfcakíkwok jegyeivel. S a tewaeaeít üzem eredmenyesv- séj?e a mi xseftönket is *a»- tagFhjs *agy nományitja. Bahtgh Andre* jwsrSN TWCáKwoaeiS A® VKLAííK KWES4K KtEfKl AÜH JW.AK»:4LnVStVR(>h A Kitt­ben neáíélíÍjéKbeii 4 száznlek- tuvl fiog gyarapodni, érteke déri a 2,04 e»er irrpttóyrd dofkset — közötte a J-apán KiiSb-etesskedelnk Szervezet (SSTStCf^. A flA­Htws'jh«;», figydínet, bá­í«űoa ■#* óén. eíŐKflC*- nöiveh- yitíík a vsiá>g)ker«ss&e<íeftem resúérúéSSbie«, vagyis stx iní- kici«» irtaoet meghaladó tempdfcon. A jsúontés szerrot Japánt és a ityugat-euréipoK ocwzágiok gtMsdasági megdé»- kíSése gyengébb voít B983­iiw«. MM a*K WC*í-é. át roe«4 mCíir keoan, ewtS; a« a»- ktbatoi » leoűüie^t kapnak, s «**>! ímhbS:>5éeSiik*, KptJ a rtiagkweskedeleoi és a világgipida«»g jpvőre te- egyensittyozottaíSb legye«. At: eh5i-ejeís#és éscleiuíiébe« aa ametákai export 1984-be«i roiÄscAJtbcst O.'i sssízahAikaíl 17S dóHám emel­kedSftt. az iaatponl 0.7 skós»- teMtKé -ám műlíwárd dottaw- r*. A kfóás piaci áftamnwk kirwiiel« 1,'í tMbáiutléktad ng- rik, ac import 3 mtosaiekkail sew milliard üolKtrtn nó. f9Ú3-be* a T#ógkereskede- Vcmi étbiéte« l.S tsec miltiárd doSiiár ixxrte. mo*ge«l. SKSK'O’Rtr.rAK A« EXJ« A<*IJ*1ACÁT Még tewáesooy előtt úja-bb tmtgivmoomasot fogadtak eí a Közös Piac ipari mi­niszterei az acéfcpar szabá- lyioeásiáca, a rendel toezéeek jaotrárr 4-éeet k-ptefc életbe. November óta tárgyalttá; egy oi^ati fér veretről, acneé«- nek három eierne: böteíes» m min uitis árak bevezetése, a forgalommal aránfvos letét deponálása és acéissáSát- mátmyal való ellátása. A minimális árakat a h*- veiv áprilisban életbe lépóe­A telfcibcmyni Béke Termelősiövetke7et fofeldolgozó ölemé­ben a tsz sóját cidejéböl kitermelt Iákot dolgozza fel. Sep- ttinyelck, alátétfák, újabban fazsindelyek készülnek, de o megrendelői: egyéb igényeit is kietégilik o faüzem dolgo­méi. Orosz MikTós >a zsindelykészitést végzi. Fojtán László felvétele tett közös piaci ártáblázat alapján szára ft jók, figyehsia- W ve*"» skc egyes nemzeti *«s»*wk áéváHá« árfolyamát TERVEK A BOLGÁR YEGV IRAKBA ff Bulgária 1990-ig nzeg akarja kétszerezni vegyipari termelését az 1980-as szint­hez viszonyítva. Ezért az összes vegyipari kombinát­ban átfogó beruházásokat hajtanak végre. Üj (ermilő- egységek üzembe helyezését tervezik a diszperziós festé­kek, klórparaffin, adipin- és benzóesav, továbbá alumini­um- és naagnéziumszulfát gyártására. Egyidejűleg szé­lesítik a gyógyszerek, koz­metikumok, növényvédő sze­rek, kenőolajak és műanya­gok választékát. Máris új kapacitásokat állítottak be polipropilén, etilénglikol és kénsav gyártására. A vegyipar modernizálásá­nál nagy figyelmet szemel­nek a hulladékmentes tech­nológiáknak. Az 1981-ben be-' állított 46 hulladékmentes technológia azóta mintegy 15 millió levás megtakarítással járt. A vegyipar a nemzeti jö­vedelemből való 11,3 és az ipari termelésből való 17.7 százalékos részesedésével már ma is a legfontosabb iparágak közé tartozik.

Next

/
Thumbnails
Contents