Észak-Magyarország, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-04 / 2. szám

1384, jármát L, suso-wck«

ESZAK-MAGYAROR5ZAG -3

EKI

Arai a számok mögött vara ..........M

ilyen lesz év

•v <

a műtrágyagyárban?

A közgazdászok véleménye szerint az elkövetkező években * mostanihoz hasonló, vagy még annál is nagyobb terhek rakódnak majd a magyar gazdaságra. A tudományos-technikai forradalom térhódítása, és ennek vonzatúban a világgazdasági korszakváltás, döntően befolyásolja majd a magyar gazdaság ténykedését is, növekvő függőségi viszonyt alakíthat ki. amit csak igen nehezen lehet kivédeni. 13 folyamathoz nemcsak alkalmazkodni kell, hanem cselekvőén előre is kell gondolkodni azért, hogy c gyorsan változó világban lehetőleg minél kisebb tempöveszteség nélkül lehessen a szükséges lépéseket megtenni a gazdaság változtatása, fejlesztése érdekében.

Az állandóan alakuló körülmények természetesen minden szférában másként- másként hatnak. Vannak, akik kedvezőbb helyzetből startolhatnak, és olyanok is, akiknek már a rajtpisztoly eldörd ülésének pillanatában tetemes hátránnyal kell megküzdeniük. Nézzük most, hogy ez a képzeletbeli verseny hogyan alakul napjainkban egy hazai nagyvállalatnál, és milyen terheket ró'egy üzemre, nevezetesen a Borsodi Vegyi Kombinát műtrágyagyárára. Az üzemben a napi feladatok teljesítése közben milyen gondokkal kell majd megküzdeni Ezt próbáltuk meg nyomon követni Oil ári István. gyárvezetővel, Kozsup András főművezetővel és Seres Balázs lakatos csoportvezetővel történt beszélgetés kapcsán.

Ollári tst&áw: — Az elmúlt napokban lórién! meg a vállalat vezetőivel a terv- tárgyalás. A változás a tavalyihoz képest csupán any- nyé; hogy a® 1983. évi háromezer tonna foiyékaory műtrágyához képest az idén mintegy 5—6 ezer tonnára növeljük a termelést.

Kozsup András-: — Ez * terv elfogadható, úgy tűnik, hogy a minőséget is megfelelő szinten tarthatjuk. Hozzá kell tennem, hogy az ideitől kevesebb, körülbelül 8 ezer tonna műtrágya exportját tervezi csati a vállalat, mert megnöve&edett a magyar mezőgaxdaság igénye. Az biztos, hogy a terv teljesítése igen nehéz lesz.

Seres Balázs: — Az elmúlt évben sok éjszakát töltöttünk itt a gyárban, hogy a váratlanul elromlott gépeket kijavítsak. Ezek a berendezések 1955 óta üzemeltnek. Azóta üt lényeges átalakítás, felújítás nem volt. Szinte minden kisebb és nagyobb egység, a golyósmalom, a hűtőrendszer, a szárítódob, a bepárlók, meg a szivattyúk karbantartása is egyre nehezebb, mert ezek a. gépek elhasználódtak. Én 1952 óta vagyok itt és tudom, hogy minden elmúló évvel hogyan növekednek a feladatúink. Ugyanakkor a létszám az elmúlt, körülbelül 25 év alatt 26—28-ról

nyolc karbantartóra csökkent. Az emberek, néha még a jól képzett szakmunkások is elmennek innen és senki sem jön helyettük. Tavaly például egyszerre öten mentek el, mert másutt többet lehet keresni.

Kozsup András: — Nemcsak a karbantartási munka nőtt meg, hanem a technológia kezelőinek a feladata is. Az ötvenes évek közepétől, az indulástól kezdve nem volt itt rekonstrukció, de újabb berendezések lépték be. Ezek csak a. termék minőségének javítását célozták, de a munkafeltételek nehezebbek lettek. Itt ma lényegesen több a munka. mint korábban., a létszám kevesebb. Elmondható: romlottak a munkafeltételek.

Ollári István: — A gyárvezetés szempontjából is feszültebb, keményebb lett a helyzet. Most is számottevő létszám hiányzik, például kevesebb a férfi vegyipari szakmunkás, de, a segédmunkás sem elegendő. Az űzjena most egy segéd ma nlaísOük váTtónvűszakban négjsffi3?rlTt>- rintőt, a szakmuuSiáei&fc ötezer, ötezer kétszáz ÖHSMttet tud fizetni, a k&föívffile pótlékokkal együtt. Anyagiakban tehát mi nem vagyurwK versenyképesek, hiszen számos más helyen kedvezőbbek a kereseti lehetőségek. Nem túlzás, lka atet mondom, hogy borotvaélen táncolunk. Iin úgy érzem, m».<t a nagyipar és benne a vegyipar is, igen hátrámj’«« helyzetben van, a kisebb «Bemekkel és * magánvállalkozókkal szemben. A köaponS szabályozók igen keményen befolyásolják a mozgásterünket. Csak példaként: w* elmúlt években az egyik legfontosabb nyersanyagunk egyikének, a földgáznak az árát kereken ötszörösére növelték, a késztermékünk, * műtrágya ár* perfi* csrspáa a kétszeresére növekedett. Növekedett « kwjxdgáttatofei- ságunk, az elmúlt évbe« rrrindössae 2—3 százalék©« bérfejlesztést tudtunk megvalósítani, és így s jobb lehetőségei!: reményében, néha még a kulcsemberek is elmennek tőlünk. Ez azt eredményezi, hogy a mai létszám mellett, betegség, szabadság, vagy nyugdíjazás

esetén már rendkívül nehéz helyzet alakul ki az üzemvitel szempontjából.

Seres Balázs: — Márpedig én azt mondom. ha nem lesz komolyabb bérfejlesztés, az emberek nem maradnak meg itt, igen sokan elpályáznak majd innen.

Ollári István: — A jelenlegi szabályzók szerint sajnos, nincs lehetőség arra, hogy a fizetéseket megemeljük. Az a furcsa helyzet állt elő, például a leállások idején, hogy nem tudjuk megfizetni a saját szakmunkásaink tevékenységét, a külső vállalatok dolgozóit viszont igen, és ők nem ritkán a munkát hosszabb idő alatt, gyengébb minőségben végzik el és a dupláját keresik vele.

Seres Balázs: — A munkái meg kell c.áoúlni, tudjuk. De saeuetnént aaiaját megkeresni, »kár többlet- munkávaú is, hogy az emelkedő árak mellett a esalád- jával meg tudjon élni az ember, Eh péfcfaYii neifi akarok innen elmenni, csaknepi ötvenéves iefeiöí hoisá is< mellett*: az ubmm*. tile swe-< retnék ebből a munkából ti sztességesm megélni.

Kozsup András: — A tény teí&e»»e«i -világos. 18M) ez«*? tonna műtrágyát kait termelni. A feltételek is' IP merlek. Az imént azt. mondtam, a terv -e&lögacHiató. Xfe aat is hoza« lsek.' tenni, bogi;* ewefc a te*B*Wbe«enrites*éábli már-tvae« tttar utfwéi. Ha.száJt»—. ség vám . mű&rágjtáaa, ' máé— liedég sziíswég van, aidtortiKt a fettérétokei is javr-tlsam keit, hogy azok hoeaaabb távon kp megfieleljenet. A munka néha annyira i(»éc»jHbe vesai az embereket, hogy az n»i»r eléri a kritikus süniéi. Műszerezni kellene, felújítani, hogy könnyebbek legyenek a feltételek.

CX lóri lotoén: — Ifem remélhetjük, hogy a rekonstrukcióból a közeljövőben lesz valams. Tudjuk, ar. épüld eléggé tönkrement, de a technológiái berendezések karbantartással íenntariha- tók a jelenlegi szinten. A sok gondunk mellett a legfontosabb az, hogy megtartsuk ttt az embereket. Keressük * tówtat. Most pékárától mUmtitom vállalati g**- dwsági nyemkarkóorosséget sj*er- wjc&nfc. téltől részben pótoljak * kiesetteket. Ss aor«*- gíttvg M elfogadható helyzetet teremt, több sxakmunká* »rámára, természetesen többletmunkával. Továbbá bízónk abban is, hogy a termelői árstruktúra átalakítása talán csökkenti majd azt a kettős prést, ásni jelenleg a méri ragya gyárt ókat sújtja.

Hajdú Gábor

A 125.

ii ■

év kezdődik

A MÁV

.1859. május 22-én adlak rgn Joliéi ifinek a Szolnok—

. Deb. ocen—Nyíregyháza— Szerencs—Miskolc vasútvonalat és május 2-f-én már a forgalom is megindult.

A 125 éves fennállásról is megemlékeztek a MÁV Miskolci Járműjavítójában az év eleji munkésgyűlésen. Összegeztél! az elmúlt esztendő nehéz feladatait, a vasúti teherkocsik javításában végzett — gyakran nagy erőfeszítést igénylő — munkákat, .melyek révén száz százalék fölött teljesítették a termeiéit tervet és növekedett a termelékenység mutatója is. A MÁV forgalma Szempontjából is igen jelentős teljesítménye volt az üzemnél;, hogy terven felül javítottak meg 30 darab több tengelyű teherkocsit, Valamint 140 darab futójavítással is túlteljesítették az előirányzott feladatokat. Az ország területén tíz vasúti fordítókorongot hoztak üzemképes állapotba és a sárospataki üzemegység is hozzájárult , a túlteljesítéshez a terven felüli 43 targonca nagyjavításával.

Szó volt a Tmmkásgyföé- sen az idei feladatokról i*, melyek wgyantcsak kemény

munkát köveóetovefc az üzem valamennyi dolgozójától. Hatezer vasúti teherkocsi javítását kell elvégezni, melyek csaknem egynegyed részét a kohászatok és más szállító vállalatok használnak. Igen jelentős feladat az aBcatrészellálás növelése belső gyártás révén, amihez hozzájárni a sárospataki üzem is.

K i emeltek a gyűlés résztvevői, hogy továbbra is fokozott figyelmet kell fordíts» i a minőségi követelményekre, mert csak ezek betartásával lebet bistosftam a balesetmente« közlekedést.

Verseny a partnerekért

Mezőgazdasági berkekben ma már szinte mindenhol felhangzik a termelési rendszerbe tartozás kulcsszava; a név, mely fémjelzi munkájukat, a szervezel, mely oi:gunizá 1 ja tevékeny.ségükev. Magyarországon eg.v-egy ágazaton belül is több rendszer működik, óriási az egymással szembeni, de általában korrekt rivalizálás. —■ Verseny ez a javából — mondja beszélgetőpartnerem, Kovács Béla, a TAURIN A szaktanácsadója. A TAURT- NA a szarvasmarha és juh állatfajjal foglalkozik. Az elöbbin belül partnerei vagyunk a húsmarha tartással foglalkozó, vagy tejtermelésre specializálódó mezőgazdasági nagyüzemnek egyaránt.

— 1984-től új, kedvezőbb gazdasági szabályozók lépnek életbe a húsmarhalar- tífs területén, ugyanakkor változik a tejátvétefi rendszer, mely sok gazdaságot kedvezőtlenül érint. Várható-« valamilyen mozgás a« említett okok minit?

— Beltéilenül! A húshasznú szarvasmarha tartósa eddig nem volt a leggnzdaftá- gjcssabb. Ezen pwíbál valamit

_segíteni, az új gazdasaigi sza1 fitt ly ózó reodszQC. Ecftfig is sofstt tett az á’Sfem, hiszen

a húshasznú tehenek minden elve született borjáért 4701) forintot dotált a nagyüzemnek. Ez emelkedik 5000 forintra. További könnyebbségei jelent, hogy a húshasznú tehénállomány novelese után adott darabonkénti 20 ezer forintos, úgynevezett állomány növekedési dotáció 70 százalékát már a tárgyév utolsó negyedévében igénybe vehetik a mezőgazdasági nagyüzemek. Rugalmasabb lesz az adminisztrációs munka is, hiszen a húshasznú szar vas marha-ágasa t létrehozásához szükséges engedélyeztetési eljárás megszűnik. A tejtermelésben viszont 1084-tol a tejátvétel az úgynevezett csiraszám alapján történik majd. ami sok ga zd asá got. kell emel 1 en ül

érint. Várhatóan ott, ahol mindkét ágazat működik — iránt például a mezőkövesdi Matyó Tsz-nel —, erőteljesebben fogjál; fejleszteni a hósmanha-termelő ágazatokat a tejtermelővel szemben, akár a tejtermelő tehenek csökkentesésnef is.

Sol; ikagjaözemben gondot- kodnak u-gji. hogy egy-egy teehnoüiDgia megszerzése és be&mulás« »tán esett eg mtv likacs is guük seg a termeiét« rendszerre, hiszen már m oviiért raevp „magótóT’...

— Valóban nemcsak megszerezni, megtartani is nehéz egy-egy rendszernek a tagokat, hiszen az éves befizetései; magasak. A TAU- RINÁ-nak szerencsére ilyen gondjai nincsenek. Ugyanakkor mi rengeteget teszünk a tagjainkért, a közös jövőért. A nyújtott szolgáltatásaink köre nagyjából megegyezik a más rendszerekével. Ezért is igyekszünk mindig többet és mindig a legjobbal, a legújabbal biztosítani a velünk együttműködési szerződés keretében termelő gazdaságaink szamara. 1982-ben kibővítettük szolgáltatásainkat szaporodásbiológiái szaktanácsadással. mely ma már igen eredményesen es jól működik. Most juhtenyészlö gazdaságaink szamára próbálunk újat adni azzal, hogy a tejiparral közösen ,a juh fejő- ház építését szorgalmazzuk ott. ahol a juhok fejesére megvannak a lehetőségek. Tagjaink jelzése alapján ismertük fel. azt a minket is érintő problémát, amely a tervező vállalatok és adott gazdaságok között, legtöbbször létrejön. Ugyanis a tervezőid nincsenek érdekelve az általuk tervezett üzentek termelésében. Így az elméleti tudás és a gyakorlat okikor szakadéknyi távolságra kenői egymás tói. Következésképp laözpo«itunkban besti buzási osztály -létesült. A mi. tervezőink ijajpkéznek a mindenkori legfrissebb, legújabb szakmai ismereteiket ötvöz»i a gyakorlati ta- possfcakíkwok jegyeivel. S a tewaeaeít üzem eredmenyesv- séj?e a mi xseftönket is *a»- tagFhjs *agy nományitja.

Bahtgh Andre*

jwsrSN TWCáKwoaeiS

A® VKLAííK KWES4K KtEfKl AÜH JW.AK»:4LnVStVR(>h

A Kittben neáíélíÍjéKbeii 4 száznlek- tuvl fiog gyarapodni, érteke déri a 2,04 e»er irrpttóyrd dofkset — közötte a J-apán KiiSb-etesskedelnk Szervezet (SSTStCf^. A flAHtws'jh«;», figydínet, báí«űoa ■#* óén. eíŐKflC*- nöiveh- yitíík a vsiá>g)ker«ss&e<íeftem resúérúéSSbie«, vagyis stx iní- kici«» irtaoet meghaladó tempdfcon. A jsúontés szerrot Japánt és a ityugat-euréipoK ocwzágiok gtMsdasági megdé»- kíSése gyengébb voít B983iiw«. MM a*K WC*í-é. át

roe«4 mCíir keoan, ewtS; a« a»- ktbatoi » leoűüie^t kapnak, s «**>! ímhbS:>5éeSiik*, KptJ a rtiagkweskedeleoi és a világgipida«»g jpvőre te- egyensittyozottaíSb legye«.

At: eh5i-ejeís#és éscleiuíiébe« aa ametákai export 1984-be«i roiÄscAJtbcst O.'i sssízahAikaíl 17S dóHám emelkedSftt. az iaatponl 0.7 skós»- teMtKé -ám műlíwárd dottaw- r*. A kfóás piaci áftamnwk kirwiiel« 1,'í tMbáiutléktad ng- rik, ac import 3 mtosaiekkail sew milliard üolKtrtn nó. f9Ú3-be* a T#ógkereskede- Vcmi étbiéte« l.S tsec miltiárd doSiiár ixxrte. mo*ge«l.

SKSK'O’Rtr.rAK

A« EXJ« A<*IJ*1ACÁT

Még tewáesooy előtt úja-bb

tmtgivmoomasot fogadtak eí a Közös Piac ipari miniszterei az acéfcpar szabá- lyioeásiáca, a rendel toezéeek jaotrárr 4-éeet k-ptefc életbe. November óta tárgyalttá; egy oi^ati fér veretről, acneé«- nek három eierne: böteíes» m min uitis árak bevezetése, a forgalommal aránfvos letét deponálása és acéissáSát- mátmyal való ellátása.

A minimális árakat a h*- veiv áprilisban életbe lépóeA telfcibcmyni Béke Termelősiövetke7et fofeldolgozó ölemében a tsz sóját cidejéböl kitermelt Iákot dolgozza fel. Sep- ttinyelck, alátétfák, újabban fazsindelyek készülnek, de o megrendelői: egyéb igényeit is kietégilik o faüzem dolgoméi. Orosz MikTós >a zsindelykészitést végzi.

Fojtán László felvétele

tett közös piaci ártáblázat alapján szára ft jók, figyehsia- W ve*"» skc egyes nemzeti *«s»*wk áéváHá« árfolyamát

TERVEK

A BOLGÁR YEGV IRAKBA ff

Bulgária 1990-ig nzeg akarja kétszerezni vegyipari termelését az 1980-as szinthez viszonyítva. Ezért az összes vegyipari kombinátban átfogó beruházásokat hajtanak végre. Üj (ermilő- egységek üzembe helyezését tervezik a diszperziós festékek, klórparaffin, adipin- és benzóesav, továbbá aluminium- és naagnéziumszulfát gyártására. Egyidejűleg szélesítik a gyógyszerek, kozmetikumok, növényvédő szerek, kenőolajak és műanyagok választékát. Máris új kapacitásokat állítottak be polipropilén, etilénglikol és kénsav gyártására.

A vegyipar modernizálásánál nagy figyelmet szemelnek a hulladékmentes technológiáknak. Az 1981-ben be-' állított 46 hulladékmentes technológia azóta mintegy 15 millió levás megtakarítással járt.

A vegyipar a nemzeti jövedelemből való 11,3 és az ipari termelésből való 17.7 százalékos részesedésével már ma is a legfontosabb iparágak közé tartozik.