Észak-Magyarország, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-11 / 292. szám

w \<<v v fTLAG PROLETÁRJA!, EGYESÖLJETEK! A/ MSZMP BORSOD-AB AÜ.T-ZFMPLBN MEGVET BJZOT'1'SÄGANAK LAPJA XXXIX. évfolyam, 292. szám Ara: 1.40 Ft Vasárnap, 1983. december II. Felelőssé mi rr ovo oesize Miskolcon tanácskozik az ottirovezetők Vili. országos konferenciája r­S Tegnap reggel Miskolcon, o megyei párt- sxékházban megkezdte tanácskozását az út- törövezetök Vili. országos konferenciája. A több mint 500 küldöttet és meghívottat Ha. raszti István, a Magyar Úttörök Szövetsége Országos Tanácsának titkára köszöntötte, üd­vözölte a pórt-, állami és társadalmi szervek, tömegszervezetek, a fegyveres erők és testü­letek képviselőit. Külön köszöntötte az elnök­ségben helyet foglaló Németh Károlyt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Köz­ponti Bizottság titkárát, Köpeczi Béla akadé­mikust, művelődési minisztert, Fejti Györgyöt, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bi­zottságának első titkárát, Grósz Károlyt, a Bor- sod-ALiaúj-Zemplén megyei Pártbizottság első titkárát és Deák Gábort, a budapesti XIII. ke­rületi Pártbizottság első titkárát, az MSZMP Központi Bizottságának tagjait. Üdvözölte Su- rány Pált, az 1946-ban megalakult úttörőszö­vetség egykori őrsvezetőjét és Szűcs Istvánnét, az úttöröszövetség korábbi főtitkárát. Grósz Károly köszöntője [ Ezután Grósz Károly a me­lye párt-, állami és társadal­mi szervei, a megye lakossá­ga névében köszöntötte a kon­ferenciát. Megtiszteltetés számunkra — mondotta —, hogy a gyermekmozgalom e fontos tanácskozását me­gyénkben, Miskolcon rende­zik meg. Szólott Borsod és a megyeszékhely társadalmi, gazdasági helyzetéről, az ipa­rt és a mezőgazdasági üze­mek tevékenységéről. Egye- bék között elmondotta, hogy a borsodi kohászok, vegyé- átek, bányászok, a gépipari üzemek dolgozói . az elmúlt évben 124 milliárd forint ter­melési értéket állítottak elő. Hangsúlyozta, hogy megyénk­ben kiegyensúlyozott politi­kai viszonyok között mindent megteszünk a XII. pártkong­resszus határozatainak végre­hajtásáért. Végezetül az út­Grósi Károly köszöntőjét mondja törővezetői konferenciának helyet adó Miskolc munkás­mozgalmi hagyományairól és fejlődéséről beszélt. A város értékeinek megbecsülésére, további gazdagítására nevel­jük fiatalságunkat — hang­súlyozta. Ebben kapunk pó­tolhatatlan segítséget me­gyénk és Miskolc pedagógu­saitól, úttörővezetőitől, s az egész mozgalomtól — mon­dotta, majd a vendéglátók nevében eredményes tanács­kozást kívánt a konferenciá­nak. * Ezt követően a konferen­cia elfogadta napirendjét, ügyrendjét, és megalakította munkabizottságait. Az Orszá­gos Tanács írásos beszámoló­jához Varga László, a Magyar Üttörök Szövetségének főtit­kára fűzött szóbeli kiegészí­tést. Varga László előadói beszéde Ügy értékeljük — mon­dotta bevezetőjében a főtit­kár —. hogy a sok tapaszta­lattal felvértezett vezetggár- dánk, a gyerekek csaknem másfél milliós társadalma he­lyesli a Magyar Úttörők Szö­vetsége jó hagyományainak folytatását, de egyúttal igény­li az úttörőmozgalom továb­bi fejlesztését, módszereinek gazdagítását. vonzerejének növelését, társadalmi rangjá­nak emelését is. E megálla­pítást erősítette az a széles körű társadalmi értékelés, amely az úttörövezetők Vili. országos konferenciáját meg­előzte, s amelyben több víz- ezren mondtak véleménvt az elmúlt négy és fél esztendő munkájáról, a jövő tenniva­lóiról. Az előadó ezután hangsú­lyozta: — Érezhetően meg­változtak azok a körülmé­nyek. amelyek között az út­törőmozgalom is dolgozik. Ez egyaránt vonatkozik a poli­tika1 élet eseményeire, a ne­hezebb gazdasági körülmé­nyekre. Ezeket a realitásokat nem lehet Heveimen kívül hagyni.. A gyerekek nein tud­nak eligazodni a rájuk zú­duló infovmációörönben. Őszintén, türelmesen kell te­hát. válaszolni kérdéseikre, megértetve velük, hogy csak tettekkel hathatunk a világ eseroéoveive, A g vermektín'sad a lom meg- érzi. a gazdasági , élet gond­jait is, noha a családok több­ségében '■‘Iziósított harmoni­kus fejlődésük. De a mozga­lomnak jobban kell figyelnie azokra, akiknek hátrányai halmozódnak a lakóhelyük rossz adottságai, a család ne­hezebb anyagi helyzete, se- kélyes érzelmi műveltségi ál­lapota vagy éppen morálisan kifogásolható életmódja mi­att. A szigorodóbb követel­mények kihatnak a mozga­lom anyagi-technikai bázisá­ra is: nőttek a szabadidős programok költségei. Mind­ezek a formák és a módsze­rek megújítását, felfrissítését követelik. „Azokban a csapa­tokban, , ahol felismerték, hogy a drága autóbuszos ki­rándulás helyett vissza lehet hozni a hátizsákos gyalogtú­rát; ahol elkezdték vissza­szoktatni a gyerekeket a könyvtárba; ahol éltek a csa­ládok k: üti nyári gyermek­üdülés Illetőségeivel, ott ki­derült: laposabb pénztárcából is lehet tartalmasabb elfog­laltságot kínálni.” Ehhez természetesen a moz­galom megújulására is szük­ség van; arra, hogy az égész tevékenység középpontjában a gyerek legyen. Azok körét kell bővíteni, akik belátják a gyerekekkel való törődés tár­sadalmi szükségességét, és megtalálják annak konkrét, lehetőségeit. Az életképes, jól működő formák teremtését kínálják a lakótelepi úttörő­csapatok, vagy a művelődési intézményekben létrejött csa­patok is. Nem az iskolából való kivonulást jelenti ez. i Változatlanul a jövőben is a pedagógus úttörővezetők ten­ni akarására, cselekvőképes­ségére számit elsősorban az úttörőszövetség. De a szerve­zeti keretek bővítése megte­remtheti a jobb lehetőségéi annak, hogy mindazok részt vállaljanak az ifjúság, a gyer­mekeit nevelésében, akik ten­ni akarnak és tenni tudnak — függetlenül attól, hogy pe­dagógusként vagy fizikai munkásként dolgoznak. Az a jó úttörővezető, aki szereti és érti a gyerekeltet, aki egyen­rangúnak tekinti és komolyan veszi őket, és belső indíttat tásból kész erre a munkára — mondotta. Az úttörőmozgalom továb­bi fejlődéséhez elengedhetlt- len, hogy a gyermekközössé­gek önálló döntési joga és lehetősége is jobban érvénye­süljön a jövőben. Ez nem­csak az önkormányzat fejlő­dését feltételezi, hanem a sok helyen még tapasztalható c-gvoldalú versenycentrikus értékrend felszámolását is. Az összetartozás érzésének, a (Folytatás a 3. oldalon) friss íirilsroíiy a temem! Az olajbányászat százéves múltra tekint vissza Azerbaj- ! dzsánban, amelynek egyik legmodernebb módja a gázfilte- ■ rés eljárás. Ennek során nagy nyomással gázt préselnek a kútba, ami kiszorítja onnan az olajat. Képünk egy Kaspi- 1 tengeren elhelyezett úszó olajfúrótoronyról készült. Részlet a konferencia ülésterméből Kádár lános a Szovjet Kolia és Tóin Kádár János szombaton délelőtt Budapesten felkeres­te a Szovjet Kultúra es T u- domány Házát. Az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát elkísérte Óvári Mik­lós, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Közpon­ti Bizottság titkára és Laka­tos Ernő, a KB osztályveze­tője. A vendégeket Vlagyi­mir Bazovszkij, a Szovjet­unió budapesti nagykövete, Zinaida Kruglova, az SZKP KB tagja, á Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége El­nökségének elnöke, Ivan Be­gyül, a nagykövetség taná­csosa, a Szovjet—Magyar Ba­ráti Társaság magyarországi képviselője, Anatolij Bormo­tov, az SZKTH igazgatója és ' Biró Gyula, a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság főtitkára fogadta. A Ház tevékenységéről — éppen tíz esztendeje nyitotta meg kapuit — Ivan Bagyul tájékoztatta Kádár Jánost. Mint elmondotta: mindenkor és minden rendelkezésre ál­ló eszközzel a szovjet—ma­gyar barátság elmélyítését szolgálják, legfőbb 'törekvé­sük, hogy minél átfogóbb, gazdagabb ismereteket nyújt­sanak a világ első szocialis­ta államának életéről, népei­nek eredményeiről, a Szov­jetunió békepolitikájáról, ily módon is ápolva o hagyomá­nyos szovjet—magyar együtt­működést. S hogy jól ápol­ják. arra néhány, önmagában is sokat mondó tény: statisz­tikáikban majd tízezer, ren­dezvényt jegyezhettek fel, Zinaida Kruglova megkö­szönte az MSZMP KB első titkárának, hogy elfogadta meghívásukat, s egyben azt is, hogy ezúttal Magyaror­szágon rendezhették meg a szocialista országok szovjet baráti társaságai képviselői­nek most zárult tanácskozá­sát. Hasznos, s mindenképp szükséges összejövetel volt ez — mondotta —, jó lehe­tőség arra, hogy véleményt cseréljünk, s felvázoljuk azo­kat az elképzeléseinket, ame­lyekkel támogathatjuk párt­jaink ,békepolitikáját. azokat a célokat, amelyeket Jurij Andropov, az SZKP KB tő­titkára, a Szovjetunió Leg-J felsőbb Tanácsa Elnökségé-1 nek elnöke körvonalazott! legutóbbi nyilatkozatában. Kádár János • ezt követőem megtekintette azt a kiállí-j tást, amelyen a lézertechni-. ka és a holográfia szovjet; kutatási eredményeit tárják; az érdeklődök elé. Felsora­koztatták itt az ój típusú műszereket, amelyeknek; egyes változatait éppúgy használják a geofizikában, a geodéziában, mint például az orvostudományban. A a MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára tetszéssel nyilatkozott a látottakról, majd — a vendéglátók kéré­sére — bejegyzést tett a Ház vendégkönyvébe. „Gratulálok a tudomány <s két fontos, legújabb vívmá­nyait oly szemléltetően be­mutató, nagyszerű kiállítás­hoz. Ez a kiállítás méltóan érJ zékelteti a szovjet kultúra és tudomány budapesti házá­nak tízéves munkáját, annak magas színvonalát. Örülök nagy közönségsikerének, es annak, hogy alkalmam volt megtekinteni. További sike-j reket kívánok.” A vendégeket ezután a ház Sajkái éttermébe invi­tálták egy teára, Az ilyen alkalmakkor adódó kötetlen beszélgetés során az MSZMP Központi Bizottságának első titkára annak tulajdonította a Ház sikeres tevékenységét, hogy a magyar—szovjet ba­rátság egész népünk ügye, te­kintet nélkül pártállásra, vi­lágnézetre. Mindenkié épp­úgy, mint a szocialista tár­sadalom építésének ügye. Népünk jól tudja, egyeni boldogulásunk, jövőnk ösz- szeTorr a magyar—szovjet ba­rátsággal. amelynek ápolásá­ban a Ház tevékenysége nagy jelentőségű. Pártjaink, kor­mányaink. népeink barátsá­ga nemcsak azokból a hiva­talos dokumentumokból áll,' amelyeket olykor-olykor alá­írunk. Jó. hogy a hétközna­pokat is áthatja. Az a szán­dékunk. hogv a szocializmus Ugye ne csak az emberek eszét fogja meg, hanem szí­vüket is. Ezt mi a magyar- szovjet barátságra is értjük; BBanmnn

Next

/
Thumbnails
Contents