Észak-Magyarország, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-10 / 291. szám
T983, december TO., stombof ESZAK-MAGYARORSZÄG 3 *v4. 07^ w-'fcí! «/V t v*y •»'i' A realitás jegyében Érzékeny pofitikai figyelem — így jellemezhető a közvélemény várakozása, amely a Központi Bizottság e heti ülését várta, fogadta. Aligha szükséges találgatni ennék okait. Unos-untalan mondjuk magunknak a közhellyé csontosodott kategóriát: a nemzetközi, a világpiaci helyzet feszültté válása mind szigorúbb leckét ír ’' elő Magyarország számára. De hát akár közhely, akár nem, a tények reális értékelésének igénye kell, hogy vezesse a gondolkodást. Csakugyan, az országnak romló feltételekkel kéll szembenéznie. A Központi Bizottság ülése a realitásokból kiindulva állapította meg, hogy ilyen adottságok közepette népünk kiegyensúlyozott politikai légkörben eredményesen dolgozik, a népgazdaság alapvonásaiban a gazdaságpolitikai irányvonalnak megfelelően fejlődik. Ezt bizonyítja, hogy a súlyos aszály veszteségei ellenére egyensúlyi helyzetünk tovább javul, az ► ország eleget tudott tenni ' fizetési kötelezettségeinek. Amit ebből a közvélemény ’’ kétségbcvonhatatlanul meg- ' állapíthat: az ellátás meg- ’ ' őrizte színvonalát. Az alapvető cikkekből kielégítő, az élelmiszerekből jó a lcíná- 1' lat. Azt is tapasztalhatjuk, hogy a‘z életünk minősége — amely jóval tágabban határozza meg az állampolgár helyzetét — a jelentős erőfeszítések hatására állja az idők próbáját. Megjegyzendő, gondjaink tetemes része igényeink a lehetsé- ‘ gesnél talán gyorsabb növekedéséből származik, ez vonatkozik például a tarlós ' fogyasztási cikkek iránti keresletre, éppúgy, mint mondjuk a lakásépítésre. A népgazdaság teherbíró képességét és a kibontakozó kedvező folyamatokat jelzi az energiatakarékosság ra- cionalizálási program idei i| '* sikere. Ezek természetesen számokkal mérhetők: a népgazdaság kevesebb energia- hordozót fogyasztott, mint tavaly. Ennek magyarázata, hogy már harmadik éve csökken a fajlagos fogyasz- , tás az iparban. Jó érzéssel állapíthatjuk meg azt is, hogy nem szorultunk semmiféle korlátozásra, s villanykapcsolóját reggel, délben, este bárki zavartalanul felkattintbatta, az üzemanyagot a benzinkutaknál megvásárolhatta. Ismerve a mai helyzetet, szintén része, pozitív eleme életszínvonalunknak. Mindemellett néhány makacs gonddal küszködünk. A közlemény is megállapíts ja: az idén sem erősödött megfelelően a termékek versenyképessége, mert nem tudtunk kellő javulást elérni a belföldi kooperációs kapcsolatokban, nem sikerült a kívánt mértékben javítani a minőséget. Napi tapasztalatunkból, a mostanában mind nyíltabb helyzetértékelésekből, hozzátehetjük: mindennek hátterében összetett okok húzódnak meg. Érdekeltségi rendszerünk, szabályozóink változtatásra szorulnak, csakúgy, mint a munkamegosztás szervezése. Nem hagyható figyelmen kívül — az első pillanatra gazdaságon kívülinek látszó, valójában a gazdasággal nagyon is összefüggő tényező — a munkafegyelem sem, amelynek állapota sajnos joggal tölthet el bennünket aggodalommal. A Központi Bizottság felmérte, hogy az. ország 1984- ben is szigorú feltételek között találja majd magát. Nyíltan mérlegelve e feltételrendszert úgy határozott, hogy a gazdaságpolitika fő céljait továbbra is a XII. kongresszus irányvonala szerint kell alakítani. „Ennek megfelelően a szocialista vívmányaink védelme és gyarapítása érdekében a gazdasági munka középpontjában 1984-ben is a hatékonyság növelését, az egyensúly biztosítását, az ország nemzetközi fizető- képességének megőrzését kell állítani.” Ez azt jelenti, hogy teendőink sorrendjét az objektív adottságok határozzák meg. Most is az értékek létrehozására kell erőfeszítéseinket koncentrálni, elosztási lehetőségeinket ez szabja meg. Kötelező a sorrend tehát, amelyen nincs módunk felcserélni az alapelemeket, s amelyben az előírásokat valójában az élet diktálja. Így azt, hogy a mezőgazdaságnak, az iparnak milyen mértékben kell hozzájárulni a nemzeti jövedelem gyarapításához — s mennyit fordíthatunk az életszínvonalra. Az összefüggésrendszerből következik: a lakosság fogyasztása és reáljövedelme jövőre az 1983-as szinten marad, mérsékelten növekednek a társadalmi juttatások. A KB- közlemény szavaival: „Az átlagkeresetek — a bérpreferenciával és a bérpolitikai intézkedésekkel együtt — 4,8—5; a lakosság pénzbevételei mintegy 8 százalék- . kai emelkednek. A bérnövelési lehetőségeket a teljesítmények fokozására, a hatékony, a minőségi munka javítására kelj felhasználni. A fogyasztói árszínvonal 1984-ben 7—8 százalékkal emelkedhet.” Mindezért színvonalasabban kell gazdálkodnunk. Például vissza kell szorítanunk a tartósan veszteséges, alacsony hatékonyságú tevékenységeket, előnyt kell nyújtani ugyanakkor a dinamikusan fejlődőknek; a rendelkezésre álló jövedelmet azoknak kell adni elsősorban, akik a nemzeti jövedelmet gazdaságosabban állítják elő, többet tesznek a külgazdasági egyensúly javításáért Tetemes tehát valamennyi gazdálkodó munkája, hiszen feladataikhoz általában nem számíthatnak több anyagra, energiára, támogatásra, mint ma, s mind nagyobb mértékben szorulnak saját tartalékaikra, kezdeményezéseikre. És mit Írtnál a társadalom erőfeszítése fejében jövő évi programunk? Nem kevesebbet mint lehetőségeink megőrzését a továbbfejlődést egy rendkívüli nehéz szakasz legyűrése közben. A közvélemény tudatában van annak, hogy ez a program az ország érdekeit szolgálja. Cselekvésre ösztönöz, amellyel megőrizhetjük életünk alapvető ép- tökeit M. I. Karincbarcikai varrónők Évzárás december 23-án íj kézműipari tersek: Hétszázötvenen dolgoznak a Borsod megyei Kézműipari Vállalatnál, többségük nő. A vállalat tavalytól kezdődően, s a jövőben mindig „karácsonyi szünetet” ad dolgozóinak. Évközben bedolgozzák azokat a napokat amelyek amúgy még hiányoznának az évből. Az utolsó exportszállítmánynak amúgy is minden esetben el kell hagynia december 20-ig a raktárakat később már nem tudják fogadni az árut a nyugati cégek, hiszen ott is megkezdődik a karácsonyi szünet — Ennyi kedvezmény igazán megilleti ezt a munkásgárdát — mondja a vállalat igazgatója, Koppány Ottó. — A termelési eredményeink jobbak a tavalyiaknál, jó évet zár a vállalat Termelési értékűnk meghaladja a 200 millió forintot a nyereségünk pedig 30—40 százalékkal lesz több, mint 1982-ben volt megközelít! a 18 millió forintot. Messziről felcsillannak az ’«.'züstös színű óriás tartályok, bármilyen . irányból közeledünk is Bodrogolaszi felé. Ha pedig megállunk -kettős sorfaluk között, a toil vükben törpének érezzük !i m^gupkal. Hát még ha lci- ij nyitjuk valamelyik tartály || parányi csapját, és egy po- |j hárnyi. bort engedünk belőle. Ij Egy. pohárral a tízezer hek- • tós ,;iedényóriásból... ü Tizenhárom éve, hogy haji zánlc ■ első agráripari kom- binátjaként — több állami I és pincegazdaság összevo- ;! hasával — létrejött a Tolj kaj-hegyaljai Állami Gaz- jl dasági Borkombinát. Ez !j alatt a viszonylag rövid idő ij alatt a vállalat egymilliár- i dot meghaladó összeget for- •! dított különböző szőlészeti lés borászati beruházásokra, fi Ezek közül a legnagyobb lé- atesítmények egyike a bod- .1 rogolaszi borfeldolgozó jüzem, amelyet hatalmas - saválló acéltartályai, fejlett jtechnikai berendezései, korszerű, magas szfnvonalú gé- jjpei miatt hazánk legmoder- ,ncbb ilyen jellegű üzemeként tartanak számon. — Teljesítőképesség te- ,Tüntetőben is a bodrogola- jszi a legnagyobb borfeldolgozó az országban, de talán még Nyugat-Európa. híres jszőlőtermelő országaiban sem lehet ennél különbet találni — tájékoztat Bacsó András, a vállalat fiatal borászati technológusa —, hiszen itt egyszerre százezer hektoliter bor feldolgozását végezzük. Különleges felA bodrogolaszi borfeldolgozóban Százezer ieMíer Maii Hazánk legmodernebb üzeme adata üzemünknek, hogy csakis a borkombinát saját szőlőiből származó must kerül hozzánk feldolgozásra. — Ha szüretkor az újhelyi, pataki, bodrogolaszi, tolcsvai, tarcali, tokaji, macii, tállyai ültetvények termése beérkezett, mi a must további útja? — A „fogadás” után azonnal megkezdődik a feldolgozás. Először megtisztítjuk a mustokat mindennemű szennyeződéstől, s ezután következik az erjesztés. Ezek a hűthető acéltartályok nagy hőleadásra tudják késztetni a mustokat. S ha befejeződött az erjesztés, akkor a borfeldolgozás másik fázisát végezzük: a kierjesztett új borok derítését, szűrését. Ilyen eljárásokkal elérjük, hogy boraink tisztára kezelt állapotot nyerjenek. — Meddig maradnak az új borok Bodrogolasziban? — Tavasz végére befejeződik az új termésű borok tisztára kezelése. Utána a riolittufába vájt, hagyományos tokaj-hegyaljai pincékbe kerülnek érlelésre, iskolázásra. Vállalatunknak 200 kisebb-nagyobb pincéje van, s ezekben a borok —. fajtájuktól függően — több éves érlelés után válnak piacképessé, s szállítják őket a belföldi vagy külföldi üzletekbe. 'Legtovább az aszúborokat kell érlelni. Régi, évszázados hagyomány: ahány puttony, annyi év plusz még két év, mivel az aszúkészítéshez kétéves óbort használnak borászaink. tgy például a 3 puttonyos aszúnak legalább 5 évig kell a nemes penésszel borított tokaj-hegyaljai pincében érlelődni, mégpedig gönci hordóban. Csak ezután kerülhet palackokba. — És tavasztól a következő őszi mustszállítmányokig mivel foglalkoznak a borfeldolgozóban? — A munka az új borok tisztára kezelésével nem fejeződik be az itt foglalkoztatott 60—65 dolgozó számára. Kisebb időszakos munkánk, hogy a képződő aljborokból kitűnő minőségű tokaji borpárlatot készítünk. De a borfeldolgozási idény után ennél sokkal fontosabb feladatot is el kell látnunk, nevezetesen a tokaji borok készre kezelését. Ezeket a borokat az egyes pincészeteink — a borászati előadók kijelölése alapján — hozzánk küldik készre kezelés céljából. Ez már a palackozás előtti eljárás, amikor is a borokat — főleg fizikai eljárással — állóképessé tesszük, azaz biztosítjuk, hogy boraink a palackokban is hosszú időn keresztül csillogó tiszták maradjanak. Ennyi minden történik tehát szüret után a borral, amíg asztalunkra, poharunkba kerül. Történelmi borvidékünk szellemi és fizikai dolgozói,- szőlészei, borászai, pincészeti szakemberei mindent elkövetnek, hogy Tokaj-Hegyalja világhírű nektárjának a minőségét, értékét ne csak óvják, őrizzék, hanem a lehetőség szerint még tovább növeljék. Hegyi József — Mit gyártottak az idén? Minek köszönhető ez a jó eredmény? — Továbbra is gyártjuk poliuretán habszivacsból a bútorbetéteket, melyek egy része — közvetetten — exportra kerül. Konfekcióiize- meink, a barcikai és a le- ninvárosi döntően exportra gyárt munkaruhákat, szabadidőruhákat. Ezek a holmik nyugatra, főként az NSZK-ba kerülnek, de voltak, vannak svájci megrendeléseink is. — Mennyit exportáltak ebe idén? — Harnrincnégymillró forint értékben, hétmillió forinttal többet, mint tavaly. Emellett, mint említettem, közvetett exportjaink is vannak. — A hazai vásárlók íróvébe a cicanadrágokkal lopta be magát a kézműipari vállalat... — Az ózdi síkkötőüzemünk továbbra is eredményesen dolgozik. Gyermck- és női pulóvereket kötnek, és a ma is divatos cicanadrágokat készítik ott. Ugyanezen üzemünk égisze alatt működik bedolgozó részlegünk. Száztíz asszony foglalkozik kézi horgolású bébiholmikkal. A Borsod megyei Kézműipari Vállalat 17. éve üzemeltet Leninvárosban egy műanyagüzemet. Esőkabátokat, zacskókat, füzetborítókat gyártanak az ott dolgozó asszonyok. Részt vesznek például az Elzett Művek „Zsiguli-programjában”, az itt forrasztott, méretre szabott zacskókba csomagolják a hazai gyártású gépkocsi- tartozékokat. Évente, az igényektől függően, 15—20 millió zacskó kerül ki a kezük alól. Októberben ellátogattunk a leninvárosi üzembe, beszélgettünk az ott dolgozókkal. Az asszonyok elmondták, hogy újabbon fa»« léses műanyag dobosokat is készítenek különböző vállalatok, elsősorban exportra gyártó élelmiszeripari vállalatok számára. Az asszonyok akkor azt is elpanaszolték,' hogy egy hete szünetel a dobozgyártás, mert nincs alapanyag, cartonplast, amelyet a szomszédban, a Tiszai Vegyi Kombinátban gyártanak. A cikk után kreolét kaptunk a TVK kereskedelmi igazgatójától, aki sérelmezte a kézműipari vállalat dolgozóinak panaszát, miszerint a cartonplast miatt kell állniuk a gépeknek. „A két vállalat között fennálló baráti viszonynak megfelelően idő előtt eleget tettünk a megrendelésnek. Vevőink egyébként mindenkor a tárgynegyedévet megelőző 6* nappal küldik megrendeléseiket.” Többek között ezt tartalmazza a levél. — Jogos volt a rosi dolgozók októberi sza? — Jogos volt a panaszok, mert akkor valóban nem volt cartonplast, de jogos a Tiszai Vegyi Kombiját észrevétele is. Túl késó»': adtuk le a megrendelést és valóban a kombinát jóindulatán múlt, hogy mégis le tudtok gyártani azt a doboznieny- nviséget, amennyit terveztünk erre az évre. — Az asszonyok akkor egy közvetett exportot féltettek, no és egy jó megrendelőt. Mentségünkre, a mi vállalatunk mentségére legyen mondva, hogy csak a negyedik negyedévben kezdtünk dobozt gyártani, tehát októberben próbaüzem volt a műanyagüzemünkben. Éppen a TVK támogatásával, az ó gyártási tapasztalataik alapján fogtunk hozzá ennek az új terméknek a gyártásához — mondja Koppány Ottó. — Mindig ilyen hévvel védik az asszonyok a vállalat érdekeit? — Igen — mondja mosolyogva az igazgató. — Jó kis gárda a miénk. Ezt " 'lékelik a TVK-s partn reink is. hiszen zömmel a vegyipari dolgozók feleségei dolgoznak nálunk ... — lévay — Szimjegyvezérlési szerszámgépek Tizenkétmillió rubel értékű - szerződést írt alá a Technoimpex Külkereskedelmi Vállalat és a Szerszámgépipari Művek a Sztanko- import szovjet külkereskedelmi egyesüléssel száz mikroprocesszoros vezérlésű esztergagép 1984 évi szállítására. A SZIM gyártmányú gépekhez a vezérlést ugyancsak hazai iparvállalat, az Elektronikus Mérőkészülékele Gyára szállítja. A Technoimpex az idén először exportált ilyen nagy teljesítményű szerszámgépeket a Szovjetunióba. Az új fejlesztésű CNC esztergagép sikerrel mutatkozott be a szovjet piacon, mert magas technológiai színvonala megfelel a szovjet partner hosszabb távú igényeinek. Nemrég megkezdte működését Moszkvában a Technoimpex és a Szerszámgépipari Művek vevőszolgálati és technológiai oktató bázisa isj
