Észak-Magyarország, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-07 / 288. szám

1983. december 7., szerda ESZAK-MAGYARORSZÄG 3 tsz-sk- vÉresiasoió falvak '* Befolyásolják-e a falusi élet- és munkakörülménye­ket a mezőgazdasági nagy­üzemek, s ha igen, akkor a kedvezőtlen vagy a kedvező •hatások vannak-e túlnyomó többségben? Ezt mérték fel ’■■a közelmúltban — egycsak- ®hem az egesz országra ki­terjedő vizsgálat során — a nejni ellenőrök. Szögezzük le '"azonnal: igen, befolyásolják, ■'méghozzá zömében kedvező- í'en. Ha csak azt említenénk, hogy a hetvenes évek során ’fokozatosan lassult, a falusi lakosság városba áramlása, sőt, egyes helyeken már a visszaáramlás is megkezdő­dött — ezt is jelentős ered- ménj’ként könyvelhetnénk el. Kulturált .életviszonyok A mezőgazdasági nagyüze­mek javuló munkakörülmé­nyeket, szociális, kulturális támogatást, letelepedési le­hetőségeket teremtettek, a jlalvak lakói számára. Mind­amellett a tsz-ek integrál­ják, támogatják dolgozóik és á. hejyi lakosság másod­lagos gazdaságát; jelentős vpszt > vállalnak a települé­sek szociális, kommunális, infrastrukturális, fejlesztésé­ben, a falusi társadalom szellemi és kulturális életé­nek formálásában. A Centi eredmények elérésében je­lentős szerepet játszott a tsz-ek kiegészítő, mellék­üzemági tevékenysége is. E tevékenységek bővítése ki­hatott a falvak, elsősorban szakképzetlen munkaerejé­nek helyben tartására, a ta­gok és családtagok — főleg a lányok, asszonyok — ál­landó jellegű foglalkoztatá­sára, megindítója volt az el­vándoroltak visszaáramlásé- bak', 's hozzájárult a gazda­ságoknál a betakarítási mun­kacsúcsok már-már króni­kussá váló munkaerőhiá­nyának levezetéséhez is. Természetesen nem min­denütt volt ilyen szerencsés a helyzet. Néhány megyé­ben a termelés alacsony mű­száki színvonala, a szakem­berek hiánya, az ipartól va­ló távolság, a fejlesztési for- t rások szűkössége miatt ép­pen a legjobban rászoruló, kedvezőtlen adottságú nagy- 'llűzémeknél indul későn a ki­egészítő tevékenységek fej­lődése. Emiatt például Bé- *&és, Somogy, Tolna, Vas és <&ala megyében csak az el- •tnűlt években jutottak a tsz- íiék számottevő többletjöve- 'Stie lemhez. § k j* * iUzern orvosok lés üdülés zőgazdaságban is megjelent a szalag mellett végzett mo­noton, helyhez kapcsolódó és kötött ütemű munka. A korántsem teljes felso­rolás is jelzi: az üzemegész­ségügyi ellátás fejlesztésé­ben számos tennivaló akad — főleg a termelőszövetke­zetekben. Az elmúlt három évben főleg Bács-Kiskun, Borsod, Szabolcs, Szolnok, Somogy és Zala megyében értek eJ jelentős eredmé­nyeket, de az üzemorvosi és körzeti orvosi ellátás össze- hangólása terén még ezek­ben a megyékben is akad leendő. Nagy gondot jelent a megváltozott, csökkent munkaképességű dolgozók foglalkoztatása is. E téren csak egy-két ló kezdemé­nyezés akad, az általános kép sajnos, igen kedvezőt­len. A szervezett üdülési ak­ciónak még csak kibontako­zásáról alkothattak képet a népi ellenőrök. Az üdülte­tésre felhasznált összeg csu­pán harmada az országos át­lagnak, és ebből is inkább a rövidebb. 1—3 napos ország­járó programokat , finanszí­rozzák. Viszont gyakoribb a szervezett színházlátogatás, részvétel a sportrendezvé­nyeken. Mindezt megint a mezőgazdasági nagyüzemek érdemei és eredményei kö­zölt nyugtázhatták a vizs­gálatot végzők. A kevésből is többet az aprófalvaknak y. Nem lenne teljes 'a kép, :ne nem említenénk a dol­gozók egészségének védel­miét szolgáló erőfeszítéseket. Annál is inkább, mert a mű­szaki fejlesztés, a technoló- 'gíai korszerűsítés együtt jár ,a munkahelyi ártalmak nö- ■vekedésével, újak keletkezé­sével. Hő-, pára- és porár­talmak, vibrációval és zaj­jal kapcsolatos károsodások, nagy erőkifejtést követelő műveletek nehezítik a mun­kakörülményeket, és a me­A tennivalókat elemezve, a népi ellenőrök megállapí­tották, az elmúlt időszak­ban elsősorban a nagyobb települések fejlődtek dina­mikusan. Általában alábe­csültük az apró települések szerepét, ezért aranytalanul kevesebb leiielöséget kaptak az alapellátás feltételeinek javítására, pedig a népes- segtartó és eltartó képesség elsősorban éppen a kis lé­lekszámú apró- és törpefal­vakban, valamint egyes ta­nyai településeken jelent problémát. E térségek gaz­dasági és ellátóképességé­nek növelését akadályozza, hogy az itt gazdálkodó me­zőgazdasági nagyüzemek többsége — elsősorban ter­mészetföldrajzi adottságai­nál fogva — gazdaságilag gyenge, állami támogatásra szorul. Minthogy e gazdaságok termelésének fenntartása, sőt fokozása népgazdasági ér­dek, valamilyen megoldást kell találni. Ezért a központi források elosztásakor, a területfejlesz­tési döntésekben jobban ér­vényre kell juttatni a speciá­lis térségek, apróíalvak, kedvezőtlen adottságú tele­pülések és tanyák érdekeit is. Ennek legjobb megoldá­sa az, hogy az ott gazdál­kodók város- és községfej­lesztési hozzájárulásainak nagyobb hányadát fordítják e térségek fejlesztésére. Most ugyanis a legtöbb he­lyen a rendelkezésre álló összegnek csupán ötödé szolgálja ezt a .célt. Nem vitatható, hogy ez az összeg kevés. A. T. Új adók a röviriftnllámti műsorsugárzásban A Mágyar Posta a diósdi rádióállomáson két 100 ki- lowatíos rövidhullámú mű- soradót helyezett üzembe a korábbi, 30 évnél idősebb adóberendezések pótlására. Az új adók számottevően ja­vítják a külföldre szóló mű­sorsugárzás megbízhatóságú t és lehetővé teszik bizonyos mérvű bővítését is. A külföldre irányuló rö­vidhullámú rádióműsorok sugárzásának javítására megkezdett korszerűsítési munkálatok következő sza­kaszában az épületek, az energiaellátás, majd az an­tennarendszer felújítására, rekonstrukciójára kerül sor. Á falusi turizmus Juhár Zoltán belkereske­delmi miniszternek, az OlT elnökének vezetésével, ked­den üjést' tartott az Orszá­gos Idegenforgalmi Tanács. Az OlT ez alkalommal el­sősorban a belföldi turiz­mussal foglalkozott: megtár­gyalta a falusi turizmus fej­lesztésére és a város kör- njéki szabadidőközpontok kialakítására kidolgozott ter­veket, a o-ilalom üdülőkör­zet hosszú távú fejlesztésé­nek programját, es értékel­te az idei ' szezon tapaszta­latait. A tanács állást. foglalt amellett, hogy az elkövetke­zendő években a hazai la­kosság turizmusának fellen­dítése érdekében új turisz­tikai formák, lehetőségek és területek feltárására, beve­zetésére van szükség. A fa­lusi turizmus előnyeit már • régen felismerték (teher­mentesítheti a túlterhelt üdülőterületeket, bővíti, szí­nesíti a turisztikai kínálatot), ám eddig mindössze csak há­rom megye (Vas, Zala, Tol­na) 8 faluja kapcsolódott be az ilyesfajta vendégfogadás­ba. Az országos felmérés alapján a mintegy három­ezernyi magyar községből jövőre 64, az azt követő években pedig további 220 helység kapcsolható be a falusi turizmus szervezeté­be. Ennek hatásaként né­hány éven belül 25—30 ezer­rel bővül a turisták foga­dására »fkatmas hely. A piackutatások szerint — a szabad idő további bővülé­sével és az olcsóbb turiz­mus iránli igény fokozódá­sával — err-e szükség k leone. A fejlesztés első szakaszá­ban az ÓIT főként olyan helységek bekapcsolását ja­vasolja, ahol már vannak bizonyos hagyományai a vendégfogadásnak, így pél­dául Öriszentpétert, Vele- riiet, Tolnát és Dunaföld- várv. A gyorsabb ütemű fej­lesztés érdekében az ÓIT az érdekeit szervek bevonásá­ra! országos programot hir­detett meg. A gyári laboratóriumban Temesi György la- borvezető mikroszkópon ellenőrzi, hogy egy egységnyi üveggyöngytermékben mennyi szó. zalékú az a mennyiség, amely nem vátt gömb alakúvá. Egy üveggyöngy átmérője 300 mik­rométer. Tőkés importot vált ki íme, o kúp olokú kemence, ahol megfelelő hő hatására, a kemencébe beszivott, besodródott üvegzúzalék kristályszemcséiből üveggyöngy válik. Képünkön: Miklós Tamás üzemvezető o próbagyártást figyeli, mellette két üvegipari szakmunkástanuló, akik felügyelnek a terme­lésre. (Botfa) (Fató: Szabados) Hz iiveggyiogy gyártásáról Biztató kísérletek a miskolci üveggyárban ■- s«S' Az kién egyedül a Paksi Atomerőmű kapott enge­délyt, hogy töltés importból szerezze be üveggyöngy­szükségletét. Jelenleg bizta­tó kísérleti gyártás folyik az Üvegipari Művek Mis­kolci Gyárában. Egy új üzemrészt hozlak létre erre a célra. A műszaki fejlesz­tés stádiumában levő léte­sítményben, kúp alakú ége- tökemencében formálódik ki a gömb alak az üvegzúza­lékból. Dicséretes a vállal­kozás, hiszen az üveggyár­ban jócskán „termefcdik” hulladéküveg. Ezt zúzzák össze kristályos, alaktalan szemcsékké, a lisztszerű anyagból képezik ki az üveggyöngyöket. Két feladat teljesül egyszerre. A selejl miatt keletkezett üvegzúza­lékot feldolgozzák, haszno­sítják, és olyan új termé­ket állítanak elő. amelyet eddig a felhasználók tőkés importból szereztek be. Mine használják »x üveg­gyöngyöket? Sokféle célra jó, néhány példát említünk meg csupán. Ismeretesek az országúti zöldes színű jelző­táblák, amelyek csillogó fé­nye figyelmeztető hatást vált ki éjjel és nappal egy­aránt. Ez attól van, hogy a festékanyaghoz ilyen üveg- gyöngyöt kevernek kiegé- : szításul, s ez adja meg a nemes csillogást. Orvosi mű­szerek, laboratóriumi esz- ^ közök tisztítását tökéletese« , elvégzi az üveggyöngy. Két képünk az üveg­gyöngy előállítását nwtaitjá be. 1: ■ ■ Az országos átlaghoz ha­sonlóan az encsi járásban is minden negyedik-ötödik la­kos rendelkezik személygép­kocsival. Szintén átlagos, de már a megyei — nem éppen kedvező — statisztikához kö­zelít a járás lakossági szol­gáltatást is végző autószere­használ, igyekszik népszerű lenni. Javaslatára egy jó maszek­hoz, Gyuricza Sándorhoz, a környék legnépszerűbb autó­szerelőjéhez indulunk, aki nemcsak ügyes szakember, hanem kiváló társadalmi ak­tíva is. kisiparosnak kialakult a sa­ját vevőköre. Nekem például Felsőzsolcátöl Pécelig van­nak állandó ügyfeleim. Ke­vesen vagyunk, sok a mun­kánk, s bizony lassan hala­dunk, mert sokszor be kell járni az országot egr-egy alkatrész után. Hiánycikk az alkatrész, hiányzik a vállalkozó Kevés az autószerelő, sok a munka lökkel való ellátása. A kör­nyéken egyedül a forrói Hernádmenti Építőipari Szö­vetkezet autószerelő részlege vállal , magánszemélyeknek szolgáltatást, s mindössze négy kisiparos kapott enge­délyt a gépkocsik javításá­ra, illetve vizsgára való fel­készítésére. A vállalkozási kedv eny- nyire mérsékelt, vagy a he­lyi KIOSZ nagyon szigoréi? Szénái János, az encsi KI- OSZ-alapszervezet titkára szívesen adna ki több en­gedélyt is, dg, mint mondja, nincs jelentkező. — így viszont nincs kon- kurrencia. Ez módot adhat a visszaélésekre, a kérések elutasítására. — Ügyelünk arra — til­takozik-- a titkár —, hogy ilyen ne fordulhasson. elő. A jó maszek egyébként min­den kereseti lehetőséget ki­En-cs egyik kevésbé for­galmas részén lakik Gyuri- cza Sándor. A ház körül és bent.az udvarban lerobbant, összeroncsolódott autók, va­lamennyi javításra vár. — Látom, bőven van mun­kája. — Nem panaszkodhatott). Ha már semmit nem válla­lok, év végéig akkor is ki­tart a javítanivaló. — Nem türelmetlenek a tulajdonosok? — Mindenki azt szeretné, ha már másnap jöhetne az autójáért, nehezen értik meg, hogy sokszor aranyért sem lehet alkatrészt kapni. Másrészt viszont, én csak akkor adom ki a kezemből a gépet, ha elégedett vagyok a javítással, — Ez a monopolhelyzet nem kényclmesíti el a szak­embereket? Nem válaszol azonnal. — Nézze, valóban nincs konkurrencia. Mindegyik — Néhány kisiparos visz- szaélhet ezzel, és azt a meg­rendelőt részesíti előnyben, aki többet fizet... — Szabott árakkal dolgo­zunk — tiltakozik —, de egyébként sem vagyok rá­utalva a csúszópénzre. — Jól keres? Széttárja a karját és el­mosolyodik. — Attól függ, mit ért ez alatt. Nem vagyok millio­mos. — De lehetne .. . — Lehetnék, ha látástól vakulásig dolgoznék. Egy nagyvárosban is jobban menne az üzlet, ott a dup­láját is megkereshetném. Gyuricza Sándor nem elé­gedett az alkatrészellátással, pedig neki aránylag jól megy az üzlet, hiszen sorban áll­nak nála a megrendelők, és egy-két hónapot is hajlan­'• Íj dóak várni gépkocsijukra \ Mégiscsak furcsa, hogy ilye . kevesen vágnak neki a biz |{ tos meggazdagodáshoz vezc- ;j tő útnak. Nem vitás, sok . jj buktató, de hát melyik vá&~ íj lalkozásban kevés? — Anyagi oldalról ugyan j; előnyösnek látszik ez a szak- j ma, de nehéz pénzre válta-J) ni a kínálkozó lehetőségé' — magyarázza Kiss Zoltán a Kisiparosok Országo: Szervezetének megyei titkár­helyettese. — Régi gondj;. az iparnak az alkatrész- hiánj’, és nem. csak a kis­iparnak — teszi hozzá. — Egyfelől az riasztja vissza, a vállalkozókat, hogy csat a kiskereskedelemből szerez­hetik be a munkájukhoz szükséges anyagokat — ami bizonytalan —, másfelől pe­dig a kisiparosok egyre nö­vekvő terhei. — Furcsa helyzet — ve­tem közbe —, ugyanis aki már néhány éve végzi ezt a szolgáltatást, az a legjobb anyagi helyzetben levő ál­lampolgárok közé tartozik. Az új vállalkozók viszont sorra megbuknak, ezért nem növekszik az autószerelők száma, tehát a gépkocsi­tulajdonos továbbra sem vá­logathat a műhelyek között, kiszolgáltatott marad. — A helyzet valóban fur­csa — mondja . Kiss Zoltán —, mert á kontárok lehető­ségeit növeli, akik semmi­lyen terhet, felelősségei nem vállalnak, mégis jól keres­nek. Ök is tudják, hogy vi­déken is gyors ütemben nö­vekszik a személygépkocsik száma, ugyanakkor csak el­vétve nyílnak új műhelyek. A gépkocsi-tulajdonos áll. vár — és fizek Fónagy I«tváa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents