Észak-Magyarország, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-01 / 283. szám

T983. december 1., csütörtök CSZAK.MAGTARORSZÄG 5 Étterem a szlovák iskolában Sátoraljaújhelyen, a szlovák nyelvű általános iskolában a közelmúltban adták át a koffégiu- mot melynek lakói a megye 27 nemzetiségi községéből érkeztek. Ugyancsak új az é'terem «, ahol 200 gyermek étkezhet egyszerre. Az építkezést folytatják, igy májusban elkészül a lenWr terem és az uszoda is. Képünkön oz étterem látható. A nyári főidény után / Zárszámadás a vámőröknél • Á komputeres ügy vizsgálata • Csak az engedélyezett célra • kft rs, ott is lekapták GARAZDAPC KÁRTEVÉSE Nem tudom, meddig tűr­hető még az a vandalizmus, ami városunkban sajnos ta­pasztalható, s joggal felhábo­rítja a jó érzésű, városukat, környezetüket szerető és be­csülő embereket. Nem aka­rom hosszan sorolni, de elke­serítő. hogy amikor a tanács az amúgy sem sok pénzéből fákat, cserjéket ültet, azt na­pok múlva kitörik; vagy há­zakat tatarpztat, s a frissen festett falakat összefirkálják, a nemrégen épült aluljáró üvegét betörik, de sorolhat­nánk tovább a bosszantó, s megtorlatlanul maradó, ha­sonló cselekményeket. Ami végül is, most e levél megírá­sára késztetett, az a követke­ző. a nemrégen épült Gömö- ri aluljáró, ahol naponta sok száz ember közlekedik, las­san balesetveszélyessé válik. Erről azonban nem az építői tehetnek. Sokkal inkább azok a lumpen, garázda elemek, akik betörik, vagy leszerelik a világítótesteket, felszedik a lépcsők műkőburkolatát, vagy mint azt hetekkel előbb tették; elvitték a lejárat előt­ti rácsok egyikét, ami egy kö­zlőéiül 2 méter hosszú, 30 centi széles és 40 centiméter mély árkot' fedett le. A cso­dával határos, hogy még sen­ki sem törte ki itt a lábát, vagy nem érte súlyos baleset. Ugyanakkor az aluljáróban is kiemeltek egy ugyanilyen rácsot, s az sem kevésbé ve­szélyes. A lejáratoknál azon­ban gyenge a világítás, este fel sem tűnik, hogy hiányzik, de ha ezt sürgősen nem pó­tolják, még elgondolni is rossz, milyen baj érheti a gyanútlan járókelőt. Hiába gondolkozom, nem tudom elképzelni, milyen ember lehet az, aki nem kis munkával kiemelte és elci­pelte ezt a nehéz rácsot. Va­jon miért volt rá olyan nagy szüksége, hogy még lopni is képes volt, arról a lelkiisme- retlenségről nem is szólva, hogy ezáltal mások testi ép­ségét is veszélynek teszi ki. Nagyon szomorú, hogy ilyen emberek is élnek közöttünk, akik büntetlenül tönkrete­szik azt, amit társadalmunk nem ids anyagi áldozattal megépít. 15. I. Miskolc HÁROMEZER VÉRADÓ ,4 járás legjobb véradóit köszöntötték az elmúlt héten, Sátoraljaújhelyen. Az ünnep­ségen jelen levő 134 véradói dr. Székely Tibor járási fö­ldeslova Tél esztende- • je, hogy a Közgép Vállalat szerelői le­csupaszították a teljes fel­újításra kerülő miskolci té­véadó épületének betontűjét, sorát sugárzó antennákat, leszedték róla a televízió egyes műsorát sugárzó an­tennákat. majd ezt követően a 3 URH-adás (Kossuth, Pe­tőfi, 3. műsor) sugárzó ele­meit is. A tv-antennák felújí­tására nem kerülhetett sor, azok a hosszú szolgálat alatt teljesen elöregedtek. Az URH- antennarendszer elemeinek úiraezüstözésére a Beloian­nisz Híradástechnikai Gyár szakemberei vállalkoztak. Azóta csaknem fél év telt el és a megyeszékhelyen, va­lamint Miskolc közvetlen környékén a televízió egyes programját, és az URH-mű- sorokat ideiglenes antennák sugározzák, s a vételi lehe­tőségeket helyenként erősen állapította meg, hogy a Sá­toraljaújhely, Sárospatak és a járás területén levő közsé­gekben élő 3000 állandó vér­adó nemes önzetlenséggel, évente közel ezer liter vért ad bajba jutott embertársaik megsegítésére. A járás terü­letén nem kevés a készenléti véradók száma, akik a hivó szóra azonnal sietnek, hogy legemberibb kötelességüknek eleget tegyenek: életet ment­senek. , örvendetes, hogy több vál­lalat, termelőszövetkezet kol­lektíváit találhatjuk ott, ahol az állandó véradók jelenlété­re szükség van. Mint például a MÁV, a Sátoraljaújhelyi Városgazdálkodási Vállalat, a ricsei termelőszövetkezet, a sárazsadányi termelőszövet­kezet, a SZÁÉV, a Hegyalja Ruházati Szövetkezet, a ME­ZŐGÉP, a Sátoraljaújhelyi városi Tanács Építőipari Költségvetési Üzemének kol­lektívája. Az ünnepségen sor került kitüntetések átadására is. A Kiváló véradó kitüntetés arany fokozatát kapta Rajna Mihály, az EhZETT Müvek sátoraljaújhelyi gyáregységé­nek beállító lakatosa és Sze­műn Sándor, a Sátoraljaúj­helyi Faipari Szövetkezet gépmunkása. Az ezüst foko­zatot 26-an. a bronz fokoza­tot pedig harminchéten ve­hették ál. Szabó Sándor Tisza csermely AZ ILLETÉKES VÁLASZOL Lapunk 1983, november 3-1 számában „Homokhegy a jár­dán'’ címmel közöltük Kiss Béla levélírónk panaszát; miszerint a Fenyő utca 28. számú ház előtt hónapok óta tárolt homok akadályozza a gyalogos forgalmat. Levél­írónknak Slezák László, a Miskolc megyei város Taná­csa V. B. Hivatala műszaki osztályának vezetője vála­szol: „A panasz kivizsgálása céljából 1983. november 12- én helyszíni szemlét tartot­tam és megállapítottam, hogy a homok tárolása a helyszí­nen megszűnt. Az ingatlanon családi ház építése van fo­lyamatban, azonban a szem­le időpontjában senki sem tartózkodott ott. Nyilvántar­tásunkból megállapítottam, hogy a Fenyő utca 28. szám előtti közterületre senki nem kért és nem kapott közterü­letfoglalási engedélyt. Mivel a szemle időpontjára a köz­terület használata már meg­szűnt, hatósági intézkedésre nincs lehetőség”. * Az 1983. november 10-én megjelent „Három az igaz­befolyásolja: a kép szem­csésebb. nemritkán szétesik, színes adásoknál „elveszti a színét” slb. Ilyen okok mi­att sokan számon tartották az antennák leszerelésekor elhangzott ígéreteket. A BHG szakemberei viszont már akkor is az év végi ha­táridőt látták reálisnak. Menet közben kiderült, hpgy a felújítás sok időt vesz igénybe. Az importanyagok beszerzése, a galvanizálás el­húzódott és emiatt csak az elmúlt napokban érkeztek meg az antennaelemek Mis­kolcra. Most a Közgép Vál­lalat szerelői dolgoznak is­mét a betontűskén, egyelő­re' az elemeket tarló vas- szerkezeteket rakják fel a speciális gémmel rendelkező autódaruk segítségével. Ha ezek a helyükre kerülnek, következik az új, illetve fel­újított antennák felerősítése, bekapcsolása. ság" c. cikkünkre Statt Gá­bor, a KPM Miskolci Közúti Igazgatóság műszaki igazga­tóhelyettese az alábbi tájé­koztatást adja: „A Szerencs felé vezető Hernád-híd fel­újítását, hogy továbbra is „tartós kapocs” legyen. 1982- ben végeztette el a Közúti Igazgatóság. A felújítás fő területe a megroggyant hát­töltések és a felmenő falak kicserélése volt, mely mun­kák jó minőségben készültek el. A parti munkák végzésé­vel egyidejűleg megrendel­tük a pályalemez szigetelését és burkolatának átépítését is. A hídépítési munkák elhú­zódása miall a tervezett bur­kolatot abban az évben már nem lehetett beépíteni, és csak ideiglenes helyreállítás történt. A végleges burkolat megépítését 1983-ban a kivi­telező késedelmesen és hibá­san végezte el. A Közúti Igazgatóság a munkát nem vette át és a Közúti Minőség- ■felügyeleti Állomásnál szak­véleményezést és javaslatté­telt rendelt meg a végleges javítást illetően, amely jó minőségben fog elkészülni és így a közlekedőknek nem fog többé kellemetlenséget okoz­ni”. * „Panasz — liftügyben” címmel, 1983. november 3-i számunkban közölt levélre, a Belvárosi Lakásfenntartó Szövetkezet műszála vezetője. Gyulai Ferenc válaszol: „Cik­kük megjelenése előtt, októ­ber 2-án 300 példányban küldtünk ki értesítést az érin­tett tulajdonosainknak. Abo- ntfi Lászlóné panaszával szö­vetkezetünket nem kereste meg, de a lift hibabejelentő füzet adataiból megállapít­ható, hogj’ az érintett épület felvonója szeptember hónap­ban öt, október hónapban pe­dig hat alkalommal volt üze­men kívül. Ezen hibákat is 2—5 órán belül kijavították karbantartóink. Téves tehát a levélíró állítása, miszerint hónapok óta szinte használ­hatatlanok felvonóink. Való igaz. hogy a felújítási alap képzése 1983. július 1. óta megváltozott, de erről a tényről időben, megfelelő számban sokszorosított nyom­tatványon értesítettük tulaj­donosainkat. Ez azonban nem tévesztendő össze az üzeme­lési költséggel, ami jelen épületnél változatlan marad. A levél megjelenése után Abonyi Lászlónál is értesítet­tük arról, hogy aki észrevé­tellel, vagy panasszal meg­keresi szövetkezetünket, akár egyéni, akár közösségi ügy­ben, érdemi intézkedés nél­kül nem távozik irodánkból”. A Posta Rádió—TV Műsza­ki Igazgatóság emödi felügye­lőségén elmondták, hogy a munkák befejezése decem­ber vége felé várható. Az antennák felszerelésébe el­vileg még az idő keményebb­re fordulása sem szólhat be­le. Mindent egybevetve, olyan speciális munkáról van szó, aminek a határidejéről most mar csak óvatosan szólnak az illetékesek. Megrendelők, szerelők közös együttműkö­dése nyomán az év végére várható a nemrég elkészült antennák bekötése. Akkorra tervezik a tapolcai tv-átját- szóállomás üzembe állítását is. Erre pedig csak akkor kerülhet sorJ ha az „anya­adó” az Avason már az új antennákkal sugározza az egyes műsort. (nagy) Elkészült etr, MogcTLÍC'rgiaí' mi főszezon zárszámadása a Vám- és Pénzügyőrség me­gyei parancsnokságán. Ebből kitűnik, hogy az idén ötven százalékkal több lengyel és csehszlovák turista érkezett hozzánk, mint az előző esz­tendőben. Megyénk ismer­tebb üdülőhelyei, idegenfor­galmi nevezetességei válto­zatlanul sok látogatót vonza­nak. Határátkelőhelyeink adataiból olvasva azt is el­mondhatjuk, hogy a hétvégi, illetve egy-két napos utak helyett a szervezett, társas turizmus javára billent a mérleg. A határ közelében persze változatlanul jelentős a rövidebb időtartamra ter­vezett rokoni látogatások száma, ami igazán az ünne­pek idejen mérhető le. Ilyen­kor többszörösére emelkedik a vámőrök munkája. Az 1983-as év első igazán nagy forgalmat hozó napjai június közepére estek. A nyári iskolaszünet kezdetével egyik napról a másikra ez­rek kerekedtek fel, hogy a pihenésre, kikapcsolódásra szánt napjaikat külföldön töltsék el. A júliusi, augusz­tusi forgalom arányait jól tükrözi a tény, hogy hatvan nap alatt csaknem annyian keltek át megyénk határál­lomásain, (közúton, vasúton) mint ezt a két hónapot ki­véve az egész évben. A nyá­ri felfokozódott utasforgalom­ban magától értetődően ke­vesebb idő jut egy-egy át­utazó vizsgálatára. Rács Lukács százados, me­gyei parancsnok-helyettes a főszezon tapasztalatainak összegzésekor elmondta: a javuló, bővülő jogpropagan­dának köszönhetően keve­sebb alkalommal tapasztal­ták, hogy a külföldre utazó magyai- turisták megszegték volna a kiviteli tilalmakat. Ritkán bukkantak fel a ül­lő fistáti szereplő cikkek, és az engedélyezettek kivitelé­vel is kellő mérteket tartott az utazók ’többsége. Nem lehet szótlanul el­menni viszont a nagy port felkavaró, a közvéleményt jelenleg is élénken foglalkoz­tató komputeres ügy mellett, amelynek teljes vizsgálata nagy terhet rótt a Vám- és Pénzügyőrség megyei pa­rancsnoksága naiv állományá­ra.#A csaknem ezer embert érintő számitógépes ügyben most már világosan ismert minden részlet, a vizsgála­tok befejeződtek, sót hatszáz jogsértő számára — akik százezer forint ériéken alul adtak el külföldről behozott számítógépet — le is zárul­tak az aktók. Büntetésként többségük megrovásban ré­szesült, illetve nem büntető jelleggel ugyan, de sokukat kötelezték a vámkülönböze­tek megfizetésére. A többiek izedig, akiknél a behozott és eladott gépek értéke 100 000 forintnál is több volt, bíró­ság előtt felelnek majd a sza­bályok megsértéséért. A számítógépes ügyben sze­replők több rendeletet, sza­bályt is megszegtek. Az uta­záshoz váltott valutát nem arra használták, amire kap­ták, illetve ha arra fordít­ják. aligha gondolhatott vol­na közülük bárki is a szá­mítógépek megvásárlására. Ezen túlmenően „pontatla­nok voltak a vámáru-nyilat­kozat kitöltésekor is. amelye­ken többnyire csak az alap­gép szerepelt, ám az értéke­sítéskor a drága kiegészítők és kisebb eépek árára is igényt tartottak, a múld na­gyobb tiszta haszon remé­nyében. Egy-egy ilyen komputer egyébként egységeivel akár négy-ötszáz fős üzem teljes ügyviteli munkáját is folya­matosan elláthatná, és jólle­het a személyi számítógépek közé sorolható, nálunk ennek kihasználása magánkézbe« talán még irreálisnak látszik.’ Jól érzékeltethető, hogy a gépek beszerzése, eladása ki­zárólag a nyerészkedés, az üzérkedés céljait szolgálta, hiszen ezeknek a kompute­reknek a behozatalára ötven­százalékos vámkedvezményt lehet kérni, ha az Illető * gépet öt évig nem adja .ej. Ám ilyen kérelemmel csak páran fordultak az illetéke­sekhez, hogy személyi szá­mítógép birtokába jussanak. A szükséges tanulságok le­vonása nem marad el és » komputeres utakat is ágy emlegetjük majd néhány étr múltón, mmt ahogy a kül­földi utazások orkán-, Com*- vin óra, szivacskabát-, tás­karádió- és rrhabunda kor­szakait. A kisebb szabályszegéseket elhomályosító számítógépes ügy árnyékában nem talál­koztak az idén egyéb „nagy ötlettel” a vámosok, sőt a régi bevált módszerekkel ie mind ritkábban. Úgy látszik leáldozóban van a fasíroaott- ba sütött, fog pasz tás tubusba kényszerített, süteménybe ágyazott pénzek átvitelének! korszaka, mint ahogy keve­sebben próbálkoznak nagy­címletű pénzek műszerfalba való felragasztósával is. Megyénk határállomásain azonban így sem telték ese­ménytelenül a napok, mert amíg ezrek igyekeztek pihe­nésre, kikapcsolódásra fel­használni külföldön töltött napjaikat, néhányak számára a legtöbb izgalmat a határon való átkelés és az ezzel járó vámvizsgálat okozta. Mint annak a kain ionosnak is, aki korábbi útjain magára vonta már a vámőrök figyelmét. Amíg egyik oldalon feltar­tóztatták, mert vagy har-’ mincezer forint értékű árut találtak a hivatalos rak<H mány közé rejtve, a másití oldalon ugyancsak biztosra mentek a hatóság képviselőig akik a pótkerékben elreitóty 160 000 forint értékű vado­natúj bunda származásáról kértek részletesebb felvilágo-' sítóst. Nagy József ^ orvos köszöntötte. Örömmel Szerelők az avasi tévétorony tetején • r Ev végére új

Next

/
Thumbnails
Contents