Észak-Magyarország, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-04 / 286. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 T983. december 4., rcsórnop Kasgűfi üSsavafliezäsrül T' Ä* Egyesült Államok Rea­gan elnök szerint akkor kül­dene ismét csapatokat Kö- zép-Amerikába, ha „teljesen nyilvánvalóan fenyegetve érezné magát”. Az egy hó­nappal ezelőtti agressziót Grenada ellen Washington szintén ezzel az ürüggyel hajtotta végre. Az elnök szerint az Egye­sült Államok „nem tervez konfrontációt” Közép-Ameri­kában. A grenadai inváziót Washington az elnök szerint „üzenetnek” szánta, s úgy véli, hogy Kuba „és mások” „megértették ezt az üzene­tet”. Reagan nem hagyott kétséget afelől, hogy a Jö­vőben is előfordulhat grena­dai mintájú amerikai kato­nai akció „ugyanolyan kö­rülmények között és ugyan­olyan kérésre”. A 'fentieket washingtoni politikai megfigyelők Nica­ragua elleni burkolt fenye­getésnek értelmezték, azt kö­vetően, hogy Managua kény­telen volt , elutasítani az Egyesült Államok által pén­zelt ellenforradalmi lázadók­kal való tárgyalásokat, mi­vel azok lényegében a hata­lom megosztásáról szóltak volna. Brit nukleáris leszerelési mozgalom A brit nukleáris leszerelési mozgalom (CND) ídlytatja kampányát az amerikai szár­nyasrakéták ellen, „amíg csak azokat el nem viszik Nagy-Britannia területéről”. Erről határozott szomba­ton, kétnapos országos érte­kezletének első napján a CND 400 küldötte. Határozatuk egyebek lcö- sött. leszögezi, hogy az új amerikai rakéták sem a „vé­delmet”, sem az „elretten­tést” nem szolgálják; első csapás mérésére alkalmas eszközök; nagyban növelik a nukleáris háború veszélyét, s a brit kormánynak nincs és nem volt felhatalmazása arra, hogy ezeket a fegyve­reket az ország területére en­gedje. A CND a nem erőszakos tiltakozás minden lehetséges formájával élni fog, hogy gyakorlatilag értelmetlenné tegye a szárnyasrakéták rendszerbe állítását — mond­ja ki a kongresszusi határo­zat. Ennek megfelelően — mint ahogyan Greenham Commonnál, a telepítési he­lyen eddig is történt, — a mozgalom aktivistái „zaklat­ni” fogják a nukleáris tá­maszpontokat és megkísérlik megakadályozni, hogy a ra­kétaszállító konvojok el­hagyják támaszpontjaik te­rületét. A továbbiakban a CND a helyi közösségeket, szervezeteket és politikai képviselőket kívánja mozgó­sítani a rakéták ellenében mindazokon a pontokon, amelyeket a hatóságok a ra­kéták telepítésére szemeltek ki Dél- és Közép-Anglia vi­déki körzeteiben. A CND célja változatlanul valamennyi brit nukleáris eszköz leszerelése és meg­semmisítése; ehhez képest a kongresszus csak átmeneti feladatnak, nem kiemelt ten­nivalónak tekinti, hogy har­coljon a brit atomfegyve­reknek a jelenlegi szinten való befagyasztásáért. Mubarak bírálja az DSA és Izrael egyezményét Egyiptom szombaton a leg­magasabb állami szinteken fejezte ki nyugtalanságát az Egyesült Államok és Izrael stratégiai és gazdasági egyez­ménye miatt. Hoszni Muba­rak államelnök a nigériai ál­lamfő repülőtéri fogadtatása alkalmából újságíróknak ki­jelentette, hogy az ameri kai —izraeli tengely „akadály a béke útján”, és felháborítja a térségnek azokat az orszá­gait is, amelyek az Egyesült Államok barátainak vallják magukat. Előzőleg Fuad Moh i ed d i n miniszterelnök a parlament­ben szólt arról, hogy az ame­rikai—izraeli megállapodás fokozza a polarizációt a kö­zel-keleti térségben. Butrnsz Ghali külügyi államminiszter pedig azt hangsúlyozta, hogy „az Egyesült Államok nem lehet teljes jogú partner a békefolyamatban, ha nem marad pártatlan az arab vi­lág és Izrael között”. Mohieddin beszédéből az is kiderült, hogy Egyiptom ellenérzései mindazonáltal csak taktikaiak. „Sikeresnek és gyümölcsözőnek” nevezte országa együttműködését az Egyesült Államokkal. A .saj­tókommentárokból pedig még egyértelműbb, hogy Kairó egyetért Washingtonnal a Közel-Keletet érő „külső fe­nyegetések” természetében, csak azt a nézetet nem oszt­ja, hogy a közös felsorako- zásnak amerikai—izraeli ten­gelye legyen. EGK Gsácslalálkozs előtt Az ír miniszterelnök szom­baton, a többi közös piaci tagország állam-, illetve kor­mányfője vasárnap érkezik a görög fővárosba, hogy há­romnapos csúcstalálkozón igyekezzék megoldást találni a nyugat-európai közösség égető költségvetési gondjaira. A napirenden szereplő té­mák közül a csúcs előkészí­tése során egyetlen egyben sem jött létre megegyezés. A tagországok fenntartották ed­digi, egymásnak sokban el­lentmondó saját követelései­ket a mezőgazdasági problé­mák rendezésére, a közös ki­adások finanszírozására és a közösség kibővítésére. Az el­múlt fél évben rendezett, ala­csonyabb szintű előkészítő tanácskozások egységes mtm- kaokmány helyett csak dön­tési alternatívákat eredmé­nyeztek: a legfelsőbb politi­kai vezetőknek most ezek kö­zött kellene választaniuk. A görög kormány minden­esetre mindent megtett, hpgy a találkozó méltó színhelyet kapjon. A városi népkert kö­zepén fekvő Zappion. klasz- szicista kiállítási épületét alakították át a csúcskonfe­renciára. Az esetleges tünte­tések ellen is védekezni igye­keznek: a fővárosi biztonsági erőket, kiegészítve a pireuszi egységekkel, négy napra ria­dókészültségbe helyezték. Mint a rendőrség szóvivője bejelentette, a nyugatnémet, a brit és az olasz vezetők kapnak majd megerősített védelmet, mivelhogy ezekben az országokban kezdődött meg a rakéták telepítése. Befejezés előtt A Duna-Fekele-tenger csatorna Agigeával, majd Konstancával,' az ország legnagyobb tengeri kikötőjével összekötő csatorna 380 kilométerrel rövidíti meg a Duna és a Fekete-tenger közötti hajóutat. A 64,2 kilométer hosszú víziót építésében az ország minden részéből 30 ezer építő­munkás és a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség" tagjainak ezrei vesznek részt. Az épí­tésnél 300 millió köbméter földet mozgat­tak meg, és 3,5 millió tonna betont hasz­náltak fel. A hajók két, 300 méter hosszú, 25 méter széles és 15 méter mély, 2—2 kamrás zsilip segítségével haladhatnak át a tenger, illetve a Duna felé. Mindkét csatornán váró- és irányftókikötők bizto­sítják a közlekedést. Cemavodában, Med- gidiában és Basarábiában kereskedelmi kit kötők épülnek. A csatorna építése 1949-ben kezdődött, de — mint ismeretes — később a munká- 7 latokat félbehagyták. A Román Kommu­nista Párt Központi Bizottsága 1973-ban hozott ismét határozatot az építés folyta­tására. A munka nyolc esztendeig tartott. Az óriási beruházáshoz szükséges eszközök és berendezések legnagyobb részt Romá­niában készültek, de egyes nagyobb léte­sítmények, így a nagy ívtávolságú vasúti és közúti hidak építésében más szocialista országok is részt vettek. Agigeánál talál­juk Románia első ferde kábelhídját. A csatorna a mezőgazdaság számára is nagy jelentőségű: segítségével a közismer­ten csapadékszegény Dobrudzsában 300 000 hektár szántó- és legelőterület válik ön- tözhetővé. A Cemavoda és Agigea között épült, 64,2 km hosszú csatorna térképe Egy pillantás a csatornára lüutefés Párizsban Csaknem százezren vettek részt a francia fővárosban szombaton délután azon a felvonuláson, amelynek részt­vevői a faji gyűlölködés el­len tüntettek. A Bastille tér és a Montparnasse pályaud­var között megtartott felvo­nulás élén az a 32 észak-af­rikai fiatal haladt, akik ok­tóber 15-én indultak el Mar- seille-ből gyalog Párizsba, hogy felhívják a közvéle­mény figyelmét a faji gyű­lölködés veszélyére. Lamlisdorff elaiisil|2 a vállalat Otto Lambsdorff, at NSZK kormányának „megvesztege­tés elfogadásával” gyanúsí­tott gazdasági miniszter^, szombaton a Szabaddemok­rata Párt (FDP) rajna-vidék- pfalzi szervezetének gyűlé­sén ismételten elutasította az ellene felhozott vádat, és kö­zölte: egyelőre nem gondol arra, hogy lemondjon. Párt­ja támogatja Lambsdorffot. A Der Spiegel hétfői szá­mának már szombaton nyil­vánosságra hozott jelentése azt állítja, hogy ha Franz Josef Strauss, a CSU elnö­ke nyomást fejtene ki annak érdekében, hogy Lambsdorff helyett belépjen a központi kormányba, akkor az FDP válaszul az ellenzékbe vonu­lást helyezi kilátásba. A szociáldemokrata párt két vezetője, Hans-Jochen Vogel frakcióelnök és Peter Glotz országos ügyvezető, szombaton ismételten köve­telte Lambsdorff távozását. Vogel azt a meggyőződését hangoztatta, hogy az NSZK kormányának egyik legfonto­sabb minisztere nem folytat­hat komoly nemzetközi tár­gyalásokat a gyanú árnyéká­ban. Egy rágalom margójára Az egész világot felhábo­rította annak idején a hír, hogy a római Szent Péter téren fegyveres merényletet követtek el II. János Pál ■pápa ellen. Az olasz rend­őrség hamarosan kiderítet­te, hogy a merényletet a török újfasiszta mozgalom, a Szürke Farkasok tagja, Mehmed Ali Agca követte el. Agcát hazájában koráb­ban kettős gyilkosságért ha­lálra ítélték, de elvbarátai megszöktették a börtönből és külföldre segítették. A pápa elleni merénylet után elfogták, majd — mint ma­gános tettest — jogerősen életfogytiglani fegyházra ítélték. Akkor még szó sem volt Antonovról. Nem sokkal az ítélet után Agcát Ascoli Piceno-i bör­tönében két úr kereste fel: Petrocelli őrnagy, a SISMI (az olasz-katonai elhárítás) és Luigi Bonagura, a SISDE (belügyi elhárítás) tisztje. Nem tudni, hogy miről be­szélgettek, de tény, hogy a látogatást követően Agcá- nak hirtelen eszébe ötlött a „bolgár kapcsolat”, amiről korábban említést sem tett. A kétszeres gyilkos fa­siszta török terrorista val­lomása alapján az olasz rendőrség római lakásán le­tartóztatta Szergej Antono- Vot, a Balkan bolgár légi- társaság alkalmazottját. Az­zal vádolták, hogy ő adott megbízást Agcának a pápa elleni merényletre. Antonov azóta is, immár több mint egy esztendeje az egyik leg­szigorúbb római börtön fog­lya. Az Antonov elleni gya­nú, illetve vád teljes egé­szében Ali Agca vallomá­sán alapult. Bolgár részről többször kérték — tekintettel a bi­zonyítékok hiányára — An­tonov szabadlábra helyezé­sét. Az olasz igá'zsáeüövi szervek azonban eddig el­utasították a védelem kéré­sét. Pedig Agca hazudozása és több mint kétes szerepe teljes egészében leleplwcő- dött. A török hazugságai olyan nyilvánvalókká vál­tak, hogy az olasz hatósá­gok kénytelenek voltak ha­mis tanúzás és rágalmazás címén vádat emelni ellene. E képtelen helyzet ellenére Antonov még mindig a ró­mai börtön foglya. Kinek, illetve kiknek állt és áll érdekében az ilyen­fajta zavarkeltés, vádasko­dás? Azoknak a köröknek, amelyeknek minden eszköz jó ahhoz, hogy élezzék a feszültséget Kelet és Nyu­gat között. Ezt támasztja alá a többi között a Rómá­ban megjelenő Pace e Gu­erra című folyóirat cikke. A lap Maxwell Rabbnek, az USA római nagyköveté­nek két titkos dokumentu­mára hivatkozik. A jelenté­sek azzal foglalkoznak, mi­ként lehetne a pápa elleni merényletért a szocialista országokat felelőssé tenni. Egy kelet-európai ország ügynökein keresztül a Saorr- jetunió is gyanúba fogható — így az elképzelés. Mr. Rabb szerint az olasz tit­kosszolgálat, némely római kormánytisztviselő és bizo­nyos sajtóorgánumok kész­séges támogatást nyújtaná­nak ehhez... Azok, akik oly elősaere-. tettel hivatkoznak az „em­beri jogok”-ra, vajon mi vei magyarázzák, milyen címem tartják már több mint egy évé előzetes letartóztatás­ban Anlonovot? Hiszen egyetlen objektív bizonyíté­kot sem találtak a képtelen vádak alátámasztására, an­nál többet az ellenkezőjére. Miért hitték el az olasz ha­tóságok egy éven keresztül egy újfasiszta bérgyilkos minden szavát, miközben szavahihető tanúk sorának a vallomásait figyelmen kí­vül hagyták? Kérdések, amelyekre az olasz igazság­ügyi szerveknek élőbb­el több választ kell adniok. G. I. Heizellezl táripüsok Ciprusról Görögország minden olyan nemzetközi tárgyalást támo­gat, amelyen konkrét intéz­kedések születhetnek a tör­vénytelen Észak-ciprusi Köz- ' társaság felszámolására — mondta szombaton a görög kormány szóvivője Athénban. E tárgyalások mikéntjéről azonban a jelek szerint még nem alakítottak ki végleges álláspontot, mert a görög kormánynak kifogásai van­nak az eddigi javaslatokkal szemben. ' Athén mindenekelőtt nem akar «.egy tárgyalóasztalhoz ülni a Ciprus északi részét megszállva tartó Ankarával. A kormány szóvivője ezzel kapcsolatban megerösí tette. hogy Görögország és a Cyp­rus i kormány viszont meg­egyezett a párhuzamos két­oldalú — brit—görög, illetve brit—török — konzultációk­ban. A Görög Kommunista Párt elveti ezt a formulát is. Nagy- Britannia bevonása ugvaíiis lényegében a Ciprust felosztó háromoldalú együttműködés előtt nyitná meg ismét az. utat — hangoztatja a párt nyilatkozatai' Ez a veszély- a görög kormánypárti lapokat is aggasztja. Az Eleszi heri Gnomi szerint Görögország­nak saját, nem pedig a NA­TO érdekeit kell követnie Ciprus ügyében. Mk ; • ' dbaii! ENGEDMÉNYES TAPÉTAVaSARi Egyes tapéták 40%-os és egyes poszterek 50°/o*os árengedménnyel kaphatók a háztartási, vegyesiparcikk és egyes papírboltokba amíg a készlet ta*­. DOBSODf# m °£lmi valuüjT Befejezéséhez közeledik Románia „Kék országútja”, a Duna—Fekete-tenger csator­na építése. A Cernavodát a tengerparti

Next

/
Thumbnails
Contents