Észak-Magyarország, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-24 / 303. szám
ESZAX-MAGYARQRSZÁG 14 19i3, idse>©fflSe! 24., Sf&mFíjf fftpvűí^im ■Irjjí fpffi lmomul • Azt mondták; rangra, cafrangra ne '..# számítson senki... csak faragjunk, csináljuk, amit kérnek, amit gondolunk. .. szükség van erre... • Tékák, tálasok, sótartók, kefetartók, lük- > rök, lócák, kulacsok sorakoznak a polcokon, , *• kis szoba bevetőjén. a falnak támasztva egy készülő bölcső oldala. Erdélyi ékrovásos j es Kombgyi virágos minták illeszkednek a j kőris, jávor, dió erezetébe. Az asztal alig I újságlap nagyságú, forgács fehérük lábai | körül,, a kemény karosszéken idős férfi ! vezeti gocsortös ujjai között a finom vésőt, f Az éles szerszám alatt milliméterről mi Ili- ; méterre rajzolódik ki a kalotaszegi dombo- ! kon- évszázadok alatt kinemesedett rajzolat. ’ Karács Sanyi bácsi, aki nyugdíjba vonulása j után ismerkedett meg a fafaragás művészétévé!, a miskolci Komjóstetön álló háza elő-. ! szobájában kelti életre eleink világát. • ~ Divat is a népművészet, de jó, érlel- . »és divat. Nékem szórakozás. Üsszejárunk , e. stúdióban — nyomja meg a hangsúlyt, ' jelezve berzenkedését a kissé nagyzolós nieg- l nevezés fölött —, jönnek a barátok: Szabó . 'fiamnel KesznyétenboL, Andriska Sándor, , Simon Sándor, Lövey Pál, Kovács György Miskolcról. Egymástól tanulunk, egymásnak aegítünk, egymásnak drukkolunk egy-egy ’ ksáJütás előtt és együtt beszéljük meg a sok vvitát, véleménykülönbséget, ami manapság észlelhető a népmüvészetben. Táborok: Tokajban, Vásárosnaményban, bányán, Pécsett, Miskolcon. Vendégek: ... Svédországból, Hollandiából, Indiából, Flnn- V «rangból, Ausztráliából, Romániából. És a viszik a. hírekéi, emlékeket, a ma• ..gyár népi kultúra, a népművészet, újraéie- «SS «éjéről. Iá, —— Összes v8ág es, de csak ékkor ér ve- /Ssaeit,, ha használni lehet, ha a mindennapi ' éje* részevé válnak..ha a sőtártófra vakok®« só kerül, ha, a fa tányérra: gyümölcsöt f tesanek, ha a kulacsból lehet, egy kis szívme- tegítói toitem, ha a dobozból cukorkát háti lászhat ki a gyermelc, ha a fiatalasszony megszépül a tükörben ___, ha gögicsél a | «áecsemő a bölcsőben. Megsiraogatja a készülő munkát, megman- ■ftoíj» a vésőt, aprókat koppan a Ica lapács, «. szemüveg mögött élénken vibrál a hetvenkét éves ember szeme. Fele:,égé szavára pißant csak fel. , — Mintha sma.'i'. Nem olyan, mintha re- < gényt ima? — mosolyodik el az asszony, «kivei együtt négy gyermeket nevelt fel. — I Neki ez a fontos, tudja, hogy. amit megta- ■ »bit egy erdélyi faragótól, az valóban tiszta i motívum, még ha a szakzsüri kételkedik is néha__ő csak faragja a mintákat. C sillebércen; az úttörőtáborban, miskolci játszótereken, Rejteken forgóhinták, kapuk, kopjafák, népi játékok órák a fafaragók munkáját.' — A Bükki Nemzeti Parkhoz terve?,tünk egy kaput, lei is faragtuk .,. mégsem oda került...; ki tudja miért?... elszállították Rejtekre, azt mondták, ki visznek minket is, megmutatják, hói is áll amit csináltunk. Az ígéret csak ígéret maradt A sótartók, sulykolok, tányérok között, könyvek is sorakoznak a polcokon. „Fába faragott esztendők”, .„Népismereti dolgozatok”, „Magyar pásztorfaragások” es a többi .., — Nem, elég csak a Tésőt ügyesen kezelni, ellesni a fogasokat másoktól. Letisztult, összegyűjtött világa van a fafaragásnak, amit egyesek megújítanak, mások elkorcso- srtanak az áinaivsággal.. „ néha az üzlet is befolyásolja őket. Én maradok a két kedvenc, kiválasztott motívumomnál: az erdélyi ékrovásosnál és * somogyi virágosnál. Rangra, cafrangra nem is vágyom, csak az emberek ujját figyelem, ahogy kézbe vesznek egy-egy tárgyat és a, szemüket, ahogy végigsimitják a tekintetűkkel is a vésett vonalakat. Tudom, hogy vannak, akik olvasni tudnak belőlük. {szentire?! 5: Fajtám László Dfeztr m . Sfeovjút régészek ötezer éves város nyomaira bukkantak a KMá Ukrajna területén, az Umany folyó közelében. Az Umany folyó víznyelője fölé emelkedő síkságon mintegy 1500 ház maradványát tárták fel, s a házak födémé arról tanúskodik, hogy közöttük több is emeletes volt. Szabályos kör- írtak és sugárutak rendszere bontakozott ki az ásatások »órán. - Nagy számban kerültek elő munkaeszközök, fegy- veeek, használati tárgyak. Hasonló települést nem tarkák még fel Európának ezen a részén. Lehet, hogy az egykori délkelet-európai néptörzsek kultúráját —, amelyet a régészek Tripolje-kul- täränak neveznék — új »weesezogbol keß ezek »tán Fiím Lev Tolsztojról Az ismert szovjet rendező és filmszínész, a 77 éves Szergej Geraszimov. a ^Csendes Don”, „Az újságíró”, „Péter ifjú kora” és más filmek rendezője, új, kétrészes játékfilmet forgat Tolsztoj Leóról. A főszerepet maga játssza. A film elsősorban az frő naplója és más korhű dokumentumok alapján készül, és felidézi Tolsztoj életének legfontosabb eseményeit, utolsó napjatt. A film forgatása az író szülőhelyén, Jasznaja Poljanában, illetve a Krímben és a Kaukázusban folyik. Karácsonyi kívánság Hogy mi jut eszembe így karácsony előtt? Talán zsúfolt vonatok, kimaradó járatok, rossz avagy kiváló, de biztos, hogy drága piaci felhozatal, a meg nem éi'kező vagy pontosan kézbesített üdvözletek? Nem, nem ez jut eszembe, és nem is a bő vagy éppenséggel akadozó,ellátású üzletek. Nekem az ember jut eszembe, az ünnepeket váró, örömet vágyó; az, aki. azt képzeli, hogy ez a karácsony szebb, békésebb lesz minden eddiginél. És eszembe jut még több ezer gyermek, aki nem az „igazi” család fája alatt áll majd. Akikkel nincs ott anyu meg apu, akiket pedig nem pótolhat senki, senki más. És esaBí»fee jut még m * Mb» sok időskorú ember, akikhez már ünnepeken elfelejtenek elmenni a gyerekek. Akik csendesen zsolozsmazva, kódoló emlékeiken át még látnak néhány mosolygós, régi, nagyon régi csodás karácsonyt. És eszembe jut Ver- cors egyik mondása, mely szerint: „embernek lenni, ez nero valami elviselendő állapotot jelent, hanem olyan méltóságot, amelyért meg kell harcolni.” Kívánom hát, minden embertársamnak, — így karácsony előtt —, hogy vívja meg harcát a hétköznapok frontján, az emberi méltóság megőrzéséért, és akkor biztos, hogy örömökben gazdag, békés karácsony köszönt ránk. Verbőczy Antal: Télapó is szereti a fokhagymát Szeplős Anyu, print mindig, amikor mérges, borzasztóan szép. volt ma is. A porszívó fehér zsinórja — amibe a heves gesztikulá- lás közben szép lassan be- letekeredett — még jobban kiemelte vállára omló vöröses haját. — Megörültél?! Fokhagymát teszel a pirítósodra? Pont ma! — Mi az, hogy pont ma? •— jött be a szobába Szakállas Apu, mert szeretett ott lenni, ahol szidják. — Évek óta fokhagymát teszek a pirítósomra! — Azt vettem észre — nyitotta ki Szeplős Anyu az ablakot, jelezve véleményét Szakállas Apu szokásáról —, de hát, tudod, mi leszel ma? Szakállas Apu mesadóan emelte fel kezét. Felidézte magában, mi volt, 6 aa évek során a fogrhagymás pjrftósbpl kifolyólag, de semmi új nem jutott eszébe, ami sértő. — Télapó! Hát te lesest ma a Télapó! Tudod, megígértem a bölcsődében magyarázta lelkesen Szeplős Anyu. hogy az ünnepségen te vállalod a Télapó szerepét! A szoba fordult egyet Szakállas Apuval. Így azr tán láthatta magát az előszobatükörben, kócosán, pi zsamáj á ról teké r egy Pók) hosszú cémaszálon lógó gombbal, —- Rögtön feÍTs-rroml —>■ serénykedett Szeplős Anyu, érezte, még nem nyerte meg egészen Szakállas Aput az ügynek. — Már tegnap is fel akartad varrni rögtön — sóhajtott Szakállas Apó —, amikor meggyőztél, hogy egy egész zsák krumplit hozzak a piacról, mert most olcsóbb. Különben sem lehetek Télapó! A klubban ma előadás \-an! Tessék, itt a meghívó! „A korszerű elkötelezettség napjaink költészetében”. — Picinyem! — húzódott el egy végtelenül kedves Rejtvény mosoly Szeplős Anyu ajkán. — Elkötelezni is, és napjaink költészetében is, holnap is lehet! De Télapó csak ma lehetsz! Az ajtóban Fürtöske jelent meg mezítláb. — Ma jön Télapó, ugye? — . leérdezte ásítva, miközben kis kezével szemét' dörzsölte. — Mondta Magdi néni, bölcsibe ma ion Télapó! ' — Na látod, a fiad is hogy vár — súgta Szeplős Anyu. — A fiam, a fiam — dörmögte Szakállas Apu, és megigazította Fürtöske pizsamáját, amelyen (akár egy pók) hosszú cérnaszá- lon lógott a gomb. Az egész nap izgalomban telt, A gyerekek a Télapót várták. Szakállas Apu nem várta. Szakállas Arra ment a bölcsődébe, hogy Télapó legyen. A dádus Szakállas Aput az irodába vezette, amely pont olyan volt, ni irrt egy színház öltözője. Az íróasztalon tükör, festékek, ecset, A fogason ott piros- lot! Télapó palástja. Mellette hatalmas puttony. — Azért esett s kedves apukára a választás, mert így n-ern kell szakádat ragasztani — forgolódott Magdi néni egy zacskó liszttel a kezében. — Igaz. az eredeti fekete, de azon segítünk!- Amikor eltilt a Ttaztfel- hó. Szakállas Apóra' a tű-- körből fehér hajjal, fehér szakállal ecy piroskabátns Télapó nézett rémülten. Szakállas Ánu is pont olyan arcot vágott. — Most még eey kis pozsgást ide két oldalra... — kent valami piros krémet; Szaka __, illetve Téla pó arcára Magdi néni — ... és kész is. Lehet mosolyogni ! Könnyű azt mondani, gondolta Szakállas ‘Apu, de amikor meghallotta a gyerekek hívó éneket:„rr' 1- ■ apó, gyere már...”, hátára kapta a csomagokkal telt puttonyt, s mint a régi, nagy kdeiket megjárt Télapó, aki sokat mesélhetne, lépett a terembe. — Jó estét kívánok! Nem tudom, jó helyen járok-e ... — kezdte Télapó a moft- dókáját azokkal a szavakkal, mikor még Szakállas Apu volt, és szerkesztőségekbe járt. — Icen. igen. Jó helyen. Jó Helyen — lelkendeztek a gyerekek, mit sem törődve Télapó előéletével, kéz a kézben, körbeállva folytatták az éneket. Télapónak minden gyet rekhez volt egy-két seev*. miközben átadta a csomagokat a kis megszeppen-' teknek, — Aztán azét fogad»-« a szüleidnek? — kérdezte Télapó eppen Fürtöskét, akinek ar irrgén egy ‘«ága volt. A jele. — Igen •— mondta a wigs. és lesütötte a eremét. — Hát a Télapónak szót fogadsz-e? Igen — rtítotfce lejjebb a szemet a csiga. — Akkor töröld meg * nósrd! — mondta a Tél apó. és egy panfrzgebkendőt is adott a csomag mellé Mire Szenlös Anvú Fürté r kével hazaért. Szakáiba« Ami már kilőtt a fürdőszobából. Frissen mosott haját fésülve kérdezte: . — Járt a Télapó a bölcsődében ? -7 Járt —- »'itatta sese- mágját Fürtöske. — És szereti a fokhagymát! . — A fokhagymát.?. ■— esuklott eeyet Szeplős Anyu. — A Télapó mondta ezt? ;— nézett döbbenten Szakállas Apu is. — Nem. Nem mondta.' Éreztem! — szippantott az orrával Fürtöske. — Én is kérek vacsorára fokhagymát! Szakállas Apu, mintha valami érdekeset látna, nézett ki av, ablakon a sötét utcára. Legszívesebbe« Szeplős Anyu is úgy csinált volna, de a szobának csak egy ablaka volt. Számtani feladat írjátok be a kis körökbe a 2-tűl 17-ig terjedő számokat úgy, bogy a számok összege a négy körben és a négy sugárban egyformán 38—38 tegyen! Négy számot könnyítésül előre beirtunk. Beküldési határidő: december 20. Kérünk benneteket, hogy megfejtéseiteket levelezőlapon küldjétek be. A hibátlanul megfejtők között könyveket sorsolunk ki. A korábban közölt rejtvény helyes megfejtése: Az a ponyva szétment régen, elmúlt az én gyermekségem. Könyvet nyertek: Kristóf Zsuzsa, Abaújszántó; Nemes László, Lenin város; Katona Ágnes, Mezőkövesd; Orosz Gyula, Mezőnyárád; Szabó Andrea. Miskolc; Németh Tamás, Miskolc. A könyveket postán küldjük eh .. , «
