Észak-Magyarország, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-15 / 295. szám

1983. december 15., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 mm Biiiíozes és bűniMzés Beszélgetés dr. Horváth István belügyminiszterrel A Központi Sajtószolgálat szerkesztőségé­be látogatott dr. Horváth István belügymi­niszter. Az ott telteit kérdésekre válaszolva tájékoztatást adott a hazai közrend és köz- biztonság helyzetéről, a bűnözés alakulásá­ról és a belügyi szervek munkájáról. SZÍ LAKD A KÖZREND bs a közbiztonság — Milyen ci bűnözés jellege, struktúráját A bűncselekmények közül melyek a leggya­koribbak és melyek mulatnak növekvő vagy csökkenő tendenciát? — Országunk közállapotának megítélésé­ben, a belpolitikai helyzet értékelésében egyik fontos tényező a bűnözés nagysága. A bűncselekmények számszerű alakulása pedig hatással van országunk közrendjére és köz- biztonságára. A bűnözés a társadalom köz­rendjét, biztonságát, az egyének érdekeit, jo­gait. sérti. Régi, majdhogynem bibliai kele­tű ez a káros jelenség, tehát volt, s nap­jainkban, de holnapjainkban is számolnunk kell vele, ma talán nem is tudjuk megmon­dani, hogy meddig még. A korábbi évekhez mérten valamivel több volt a bűnözés az utóbbi egy-két. esztendőben. 1982-ben példá­ul 3,6 százalékos emelkedést mulatott a sta­tisztika 1081-hez képest, az 1983-as esztendő első félévi adatai szerint pedig a bűncse­lekmények száma 10,6 százalékos volt, több mint az elmúlt év azonos időszakában. Ugyanakkor kétségtelenül kevesebb bűncse­lekmény van nálunk, mint az országok leg­többjében. A kisebb változások ellenére is nálunk szilárd a közrend és a közbiztonság. Vannak, akik ezt megsértik, s napjainkban némileg többen és gyakrabban, mint koráb­ban. A bűnözés struktúrája, társadalmi veszé­lyességének foka lényegében nem változott, bár egyes bűncselekmények szaporodtak, bi­zonyos bűncselekmények száma pedig csök­kent. Nincs lényeges változás az élet elleni, az erőszakos és az úgynevezett intellektuális bűncselekményekben. Szembetűnő azonban a növekedés a vagyon elleni, különösen a sze­mélyek javai ellen elkövetett bűncselekmé­nyeknél. A lopás, a betöréses lopás, külö­nösen a lakásbetörés és a rablás elszapo­rodása erős hatást gyakorol a társadalom közhangulatára. Sajnálatos, hogy növekedett a fiatalkorú és fiatal felnőtt bűnelkövetők száma is. Üj jelenség a bűnözés szervezett­ségének fokozódása. Ez nem mond ellent annak a megállapításnak, hogy hazánkban nincs bűnöző alvilág, hiszen ez a szervezett­ség, ami nálunk a bűncselekmények elköve­tésekor tapasztalható, semmiképp nem ha­sonlítható a nyugati bűnöző alvilághoz. Ki­alakulóban van viszont, sajnos, egy — mind nagyobb számú — réteg, amely hol börtön­ben van, hol pedig szabadlábon. Számukra — a visszaeső bűnözők, csavargók, munka­kerülők és társaik számára — semmi nehéz­séget, lelkiismereti, erkölcsi gondot nem je­lent élősködő, bűnöző életformájuk. Állami es társadalmi feladat — Hogyan fejlődött a bűnüldözési tevé­kenység az elmúlt években? — Ami a bűnüldözés munkáját illeti, eb­ben a helyzetben, azt mondhatom, hogy az alapjaiban eredményesnek ítélhető. A bű­nözés elleni harcban súlypontokat, alakítunk ki. Javultak a feltételek, felkészültebbek a rendőrök, az egyes szakterületek. Folyama­tosan korszerűsödő bűnüldöző munkánkban egyformán fontosnak tekintjük a megelő­zést, a felderítést, s a nyomozás eredmé­nyességének javítását. A bűnüldöző tevé­kenységet azonban nem lehet csak a rend­őrség munkájára korlátozni. Ez állami és társadalmi feladat, miként a bűnmegelőzés is. amelyet mi a munkánk alappillérének pgyik legfontosabb elemének tekintünk. A legnagyobb gondot az ismeretlen tettesek által elkövetett bűncselekmények szaporo­dása jelenti. Ez — nyugodtan mondhatom — világjelenség. Megnövekedett tehát az a munkamennyiség, amit a bűnüldöző szervek között az első sorokban álló rendőri szer­veknek kell elvégezniük, mögpedjg azért, mert az ilyen ügyek felderítésének kezde­tén csak a bűncselekmények lénye ismert A nemzetközi összehasonlításban a mi eredményességi mutatóink jók, sőt lényege­sen jobbak, mint sok más országban. Mind­emellett tisztában vagyunk azzal, hogy mindez nem megnyugtató és nem is vigasz azok számára, akik egy még felderítetlen bűncselekmény sértettjei, károsultjai. A rendőri munka korszerűsítése, fejlesztése társadalmi követelmény, jóllehet azt is tud­juk, nemcsak a globális újítások vezethet­nek eredményre, hanem nagyon sok helyi intézkedés is. , VISSZATARTÓ ERŐ A MEGYÉKBEN — Van-e különbség a főváros és általá­ban a vidék vagy bizonyos körzetek között a bűnözés alakulásában? Ha igen, akkor mflyen okai vannak ennek? — Természetesen vannak különbségek. Ezek elsősorban objektív (a városok nagy­sága. a területek jellege, az ipar jelenlete. az juegeniorgalom szerepe, a lakosság ösz- szetétele, stb.j okokra vezethetők vissza. Másrészt pedig el kell ismerni, hogy vidé­ken, falun, nagyobb a társadalmi visszatartó erő, a közösség kontrollja. Minél nagyobb egy település, ez annál kevésbé érvényesül, éí nagyobb a potenciális veszély, hogy a bűnelkövető esetleg ismeretlen maradhat. Miután a főváros lakóinak száma az ország lakóinak egyötödét feszi ki és Budapest egyébként is szinte minden szempontból ki­emelt szerepet játszik országunk életében, nem meglepő az sem, hogy a bűncselekn nyeltnek több mint a negyede itt fordul elő. Rendőrségünk tehát maximális figyelmet fordít a főváros közbiztonságának fenntar­tására. Vannak Budapesten nyugtalanító tendenciák! Több az erőszakos, garázda jel­legű, valamint a vagyon elleni bűncselek­mény, és erőfeszítéseink ellenére sem csök­kent a kívánt mértékben a csavargók, a munkakerülő, ittas személyek száma. Ami a megyék helyzetét illeti, a számok jóval kisebbek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ennyivel .jobbak a bűnözés mutatói. A legtöbb bűncselekményt Pest megyében kö­vetik el, ami a főváros közelségével, az üdülőövezet nagyságával is magyarázható. Ez a terület mágnesként vonzza a bűnöző szándélíú egyéneket. Kiemelkedően — saj­nos negatív értelemben — magas a bűncse­lekmények száma Borsod megyében, ahol az ország második legnagyobb városa és egy sor sok ezer munkást, alkalmazottat foglal­koztató üzem található. Az itt dolgozó em­berek jelentős része az ország különböző helyéről érkezik, esetleg csak nem régen te­lepült Miskolcra, alkalmi vagy munkásszál­lásokon lakik vagy naponta ingázó-bejáró és sokuk életmódját, életvitelét meghatároz­zák az új, szokatlan körülmények. A tíz­ezer lakosra jutó bűncselekmények száma az idén, 1982. első fél évéhez viszonyítva egyedül Győr-Sopron megyében csökkent. Az emelkedés különösen szembeötlő Heves, Baranya, Somogy és Békés megyékből. A bűnüldözés összetétele és jellege természe­tesen megyénként más és más, de minde­nütt a személyek javai ellen elkövetett és a közlekedési bűncselekmények növekedtek elsősorban. EREZZÜK AZ ÁLLAMPOLGÁROK BIZALMAT — Milyen a rendőrség és a lakosság kap­csolata, együttműködése? — Meggyőződésem, hogy az állampolgá­rok közérdekű bejelentéseinek, javaslataik­nak és panaszaiknak • törvényes, szakszerű, gyors intézése növeli a lakosság bizalmát a belügyi szervek iránt, erősíti a kapcsolato­kat. A hasznos bejelentések, javaslatok nagymértékben segítik a bűnüldöző munkát is és hozzájárulnak a közrend és a közbiz­tonság szilárdításához. ■ Központi szerveink­nél ezt a munkát a minisztérium panasz­irodája végzi és fogja össze, és egyúttal el­lenőrzi a rendőr-főkapitányságok ilyen irá­nyú tevékenységét is. Egyértelműen megál­lapítható és ez öröm számunkra, hogy az állampolgárok bizalommal fordulnak a rendőri szervekhez. A tavalyihoz képest nö­vekedett a közérdekű bejelentések száma, elsődlegesen a gazdasági és a vagyon elleni bűtjcselekmények esetében. Mindez azt is jelzi, hogy lakosságunk fokozottabb felelős­séget érez értékeink, vívmányaink megőrzé­séért. A javaslatok másik nagy csoportja a közlekedési témákkal kapcsolatos: hol le­gyen a gyalogátkelőhely, a közlekedési lám­pa, stb. Ezeket a javaslatokat továt$>ítjuk az illetékes tanácsi szervekhez, hiszen meg­valósításuk a tanácsok hatáskörébe tarto­zik. A fokozottabb rendőri ellenőrzést kérő észrevételeket, amik ugyancsak gyakoriak, figyelembe vesszük és igyekszünk a kéré­seket teljesíteni, örvendetes, hogy tizenegy százalékkal csökkent a rendőrség munkájá­val kapcsolatos panaszok száma. Ez ugyan az elmúlt évben sem volt magas, de a csök­kenés azt jelenti, hogy munkánkkal elége­dettebbek az emberek. Érezzük az állampolgárok bizalmát. Tu­datában vagyunk annak, hogy a helyi párt-, állami és társadalmi szervek, szervezetek, a területen dolgozó önkéntes segítők támoga­tása, a lakosság együttműködése nélkül nem jutottunk volna idáig. Bizonyosak vagyunk abban is, hogy jövőbeni eredményeink egyik záloga együttműködésünk továbbfejlesztése, nyugalmunk, közbiztonságunk szilárdítása érdekében. Tavasz a télben Új növényház épült a Sasad Tsz budaörsi telepén. A 25 millió forint értékű, 5000 negyzetmetef alapterületű üvegház a legkorszerűbbek közé tartozik. A ház alapterületének 80 százaléka hasznos termőterület, ugyanis a növényápoláshoz szükséges utakat két — egymástól gorgon elmozdítható - aszlalsor között alakították ki. Képünkön: szállításhoz készítik elő a nyile Cik­lámeneket. HIÁBA VÁRTÁK A BUDAPESTI TÉLAPÓT... Mint minden évben, most is nagy ügybuzgalommal lá­tott hozzá termelőszövetkeze­tünk a hagyományos ■ Télapó­est megszervezéséhez. A ki­alakult gyakorlat szerint ez évben is úgy döntöttünk, hogy vállalva a jelentősebb anyagi megterhelést is, újra fővárosi művészeket kérünk fel egy színvonalas műsor megtartására. Felvettük a kapcsolatot a „Premier” Kul­turális Szolgáltató Kisszövet­kezet vezetőjével, s a tételes egyeztetés után a hivatalos szerződéskötésre is sor került, így a fellépti díjat, útiköltsé­get előre ki kellett fizetnünk. Megtörtént a mozgósítás, szál­lítás, szervezés, csomagok elő­készítése a december 6-án délután fél 6 órára meghir­detett rendezvényre, és nagy érdeklődéssel vártuk az esti programot. December 6-án, délben azonban telefonon kö­zölték közművelődési elő­adónkkal; hogy a legnevesebb művésznő megbetegedése mi­att a fellépést nem tudja vál­lalni, de a stáb többi tagja itt lesz, s elnézést kérnek, ami­ért csak egy fél órával ké­sőbb tudnak érkezni, a mű­sort kezdeni. Ekkor közölték azt is, hogy a Télapó szere­pét sem tudják biztosítani. E rossz előjelek után besze­reztük a Télapó-jelmezt, s próbáltunk — sikertelenül — alkalmi Télapót is keresni. Az igazi' kellemetlenség este a művelődési házban kezdő­dött. A korábban kipostázott meghívók ugyanis fél 6-ra je­lezték a kezdési időpontot, s így a színházteremben már mintegy 600 gyerek várta szívrepesve a Télapó érkezé­sét. Vártak-vártak türelme­sen, majd egyre türelmetle­nebbül, hiszen a „budapesti Télapó” még este 7 órakor sem érkezett meg, de még arra sem méltatta az őrá vá­rakozókat, hogy legalább te­lefonon vagy táviratban kö­zölték volna a távolmaradás okát. A csalódott gyereksereg és kísérőik végül hazaindul­tak. Ügy gondoljuk, érdemes a történtekből levonni a tanul­ságot. Termelőszövetkezetünk po­litikai és gazdasági vezetése a felelőtlen mulasztás miatt rendkívül kellemetlen hely­zetbe került. Ügy véljük, amikor a központi intézkedé­seink nagyon helyesen lehe­tőséget nyitottak a munka­időn kívüli mellékfoglalkozá­sok és kisvállalkozások létre­hozására, jó lett volna bizo­nyos kategóriákat pontosab­ban behatárolni. Nem kellene feltétlenül lehetőséget bizto­sítani minden területen és mindenkinek e vállalkozások létrehozására. Különösen nem olyanoknak, akik még azt sem tudják mérlegeim, hogy felelőtlen magatartásukkal milyen károkat, bosszúságot, csalódást okoznak, amint az Mezőkövesden is történt. Mi levontuk az ügyből a tanulságot, de kérjük, közöl­jék a történteket, mert segít­séget szeretnénk nyújtani ez­zel azoknak, akik eddig még nem kerültek ilyen kelle- • mellen helyzetbe. Petrán József Mezőkövesd Matyó Mgtsz BONYODALOM A CSERE KÖRÜL Vásárlási körútra indultunk férjemmel , december 7-én, hogy az ünnepekre szerény nyugdíjunkból ajándékot vá­sároljunk gyerekeinknek,' uno­káinknak. Az Állami Könyv- terjesztő Vállalat Széchenyi út 2. sz. alatti boltjában meg is vettünk egy Zsoldos Imre-' hanglemezt legnagyobb uno­kánknak, de leányunk később közölte, hogy ez a szám már megvan, s így másnap, 8-án reggel visszamentünk a bolt­ba. hogy kicseréljük. Legna­gyobb meglepetésünkre kö­zölték, hogy nem cserélnek, és hogy ki is van írva! Való­ban a pénztárgép oldalán ott áll a szöveg, de ki gondol arra, hogy ily módon tájé­koztatják a vásárlót, hiszen a pénztárgépen általában csak az a szöveg olvasható, hogy a pénztártól való távozás után felszólamlásnak helye nincs. A vezetővel nem tudtunk beszélni, csak itthonról, tele­fonon Ö azzal indokolta a csere megtagadását. hogy mindenki új lemezt akar venni. Nem tudom, mit gon­dolt esetünkben, talán azi. hogy egész éjjel a nem létező lemezjátszónkon ezt hallgat­tuk? Megnyugtatásul csak annyit: még csak ki sem vet­tük a lemezt a csomagoló­papírjából. Mindenesetre ezek után többet itt nem vásáro­lunk. Nem tudom, miiven forgalomra számíthat egv ilyen bolt. ahnl így foglalkoz­nak a vevővel. Elhiszem, hogv vannak olvanok. akik vissza­élnek a cserelehetőséggel, de mi nein vagyunk sem lelki­ismeretlenek, sem csalók — csupán szerény iö vedelnie nyugdíjasok, akiknek nem mindegy, hogv mire és rneny- nvit költenek. R. S. Miskolc, Testvérvárosok u. 38. A Megyei Tanács Kereske­delmi Felügyelőségétől a kö­vetkező tájékoztatást kaptuk: „A Belkereskedelmi Minisz­térium állásfoglalása szerint a hibátlan és a fogyasztó ál­tal nem használt árut, minő­ségi kifogás nélkül is, a vá­sárlástól számított nyolc na­pon belül ki kell cserélni. Ez nem vonatkozik az élelmi­szer,, egészségügyi, kozmeti­kai, alsóruházati cikkekre^ gyermekjátékokra, továbbá a könyvekre sem. A könyvek cserelehetőségét azonban az üzletvezető hatáskörébe utal­ja. A könyvek cseréje nem tilos, de nem is kötelező. A konkrét esetben — lemezese­iére — nincs belkereskedelmi állásfoglalás, vállalati köz­ponti utasítást pedig erre vo­natkozóan nem kapott a bőit vezetője. Véleményünk sz»> rint tehát ki kellett volna: cserélniük a lemezt — a meny­nyi ben az hibátlan volt —, mivel jóval a határidőn be­lül. a vásárlás másnapján már visszavitte. BEFEJEZNI MÁR NEM TUDTAK... Szívesen és rendszeresen olvasom, mint régi előfizető, az Észak-Magyarországot, de csak ez az első eset, hogy Írok is a lapnak. A novem­ber 17-i számban megjelent olvasói levél késztetett erre. amelyben az Edelényben levő gödrös, kátyús utat kifogá­solta a levélíró. Ismerem azt az utat, valóban nem lehet jó útnak nevezni, de sajnos i'an még ennél sokkal ross- szabb is. Például a Kánó, Szölösardó, Égerszög, Teresz- tenye felé. Az 1970-es évek elején nagyon jó alapot esi­váltak itt az útnak, de hogy 4befejezni miért nem tudták, azt csak találgathatjuk. Azt tudjuk csak, hogy a perkupái tsz gyakran szállít erre kö­vet. a Rudn bányai Vasércbá­nya erre szállítja az Alsóte- lekes községben levő bánftá- bál a dolomitot; nagy a for­galom Égerszögön a barlang­hoz és a szállóhoz, Égerszö­gön. Szőlősoráén szesztöz- ^ de működik —, a személy­gépkocsi-forgalomról már nem is szólva. Ezen az úton. hamar tönkremennek a gép­jármüvek. as autógumikat ..megeszi” a kátyús, köves út. Pedig ezt az utat igém/be kell vennünk, ha nem akarunk plusz 20—25 kilométert meg­tenni. .Tó lenne tehát, fut mielőbb találnának valami megoldást, az illetékesek as útjavításra. Segítségükért, már előre is hálásak vagyunk. P, 3..-né Káné \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents