Észak-Magyarország, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-15 / 295. szám
TtLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ,1 Kél és léi milliard kiiewattcra Érái r AV M«7MP BORSOD AB Aft T-ZFMPLFN MFGYEÍ BIZOTTSÁGA VAK LAPJA XXXIX. évfolyam, Sí»."), szám Ára: 1.40 Ft Csütörtök, 1083. december 15. Ev végi számvetés M ég néhány hél és elköszön tőlünk az 1983-as esztendő. Ahogy ilyenkor szokás, minden vállalat és szövetkezet szeretné a lehető legjobban zárni az idei gazdasági évet, hogy nyugodtab- ban nézhessenek a következő esztendő elé. Ebben az időszakban már a vállalati vezetők fiókjában lapul a következő időszak rövid távú programja, az éves terv. Ám a néhány hete napvilágot látott központi intézkedések, amelyek számos területen megváltoztatták a gazdasági környezetet, ’ újabb számvetésre késztetik a tervezőket, s az élet ismét felteszi a kérdést: hogyan tovább? Nyilvánvaló és egyértelmű, hogy 1984-ben is minden piacon eladható, jó minőségű termékek előállítására lesz szükség, ez a követelmény sohasem veszti el az érvényét. Mint ahogy óz sem, hogy a nemzetközi színvonal elérése, vagy éppen a versenytárgyalásokkal való lépéstartás megújuló, nehéz feladatot ró a honi cégekre. A következő évtől azonbon a hazai piac ellátására is jobban kell ügyelniük a vállalatoknak. A szűkülő import- lehetőségek, s a mind szigorúbb külső és belső kényszer szülte takarékosság óhatatlanul a hiánycikklista bővüléséhez vezetett. De sokszor crz igények helytelen felmérése, vagy' a rossz szervezés miatt hiányoztak a termékek az üzletekből, Ezen a területen bizony sok cégnek okod még teendője. A kormányzat mindent megtesz azért, hogy b szorult helyzet ellenére is megérkezzenek az alapvető fontosságú anyagok, alkatrészek o gyárakba és az üzemekbe, de számos, korábban importált terméket ezentúl a honi termelőknek kell előállítaniuk. Igen óm — mondhatnák erre a vállalatok —, könnyű a tor. melésben kijelölni a célokat, de számukra a miből is fontos kérdés maradt. S nemcsak a hiányzó gépekről, alkatrészekről beszélnek ilyenkor a vállalati vezetők, hanem a pénzszűkét is emlegetik. Hozzáteszik, hogy o nemrég bejelentett szabályozómódosítások, a fejlesztési alap elvonása tovább nehezítette á gazdálkodás mindennapjait. Való igaz, jó néhány válla, latnál üresen marad majd az év végi mérlegben a nyereség rovat, lesz, ahol alaphiánnyal zárul az 1983-as esztendő, s számos cég már most központi segítségért folyamodott. Jövőre még többen kerülnek majd ebbe a kategóriába? Amennyiben a jelenlegi helyzet szerint kalkulálunk, valószínűleg igennel felelhetnénk a kérdésre. Ám minden helyzetből akad kivezető út, amelyet saját jól felfogott érdekükből próbálnak föllelni a vállalatok. Nemcsak a külföldi, hanem a honi példák sora is bizonyítja, hogy akár több tízmillió forintos veszteséget is el lehet tüntetni meglepően rövid idő alatt, ha korszerűen és fegyelmezetten gazdálkodnak. Hiszen még mindig sok tartalékot rejt magában a honi gazdálkodás. Nagyon kevés cég mondhatja el magáról például, Hogy eleget tett a hatékony termelés komplex követelményeinek. A munkaerő-gazdálkodás s elsősorban a fölösleges dolgozók leépítése — hogy az 1984-es év egyik fontos célkitűzését említsük — még sok vállalatnál várat magára. A foglalkoztatás költségei még nem a valós súlyuk szerint kapnak helyet a vállalati döntésekben: a munkaerő még mindig a legolcsóbb termelési tényező. Pedig az egyik helyen a kapun belüli túlfoglalkoztatottság rontja az egész vállalat hatékonyságát, míg másutt éppen az értő munkáskezek híján állnak a gépek hónapszám. Vagyis a látszat ellenére, mindenki ráfizet a rossz munkaerő-gazdálkodásra. Az új esztendő nehezebb helyzetet teremt a technológiai igényekhez mérten sok embert foglalkoztató cégek számára, ám segít g, népgazdasági gondokon: a bérköltségek növekedésével egyre több helyen vizsgálják fölül, hol, mennyi ember dolgozik, s talán felgyorsul a munkaerő áramlása. A hónapokkal korábban meghirdetett átképzési segély pedig megkönnyíti oz új szakmák elsajátítását. Most már a vállalati vezetőkön múlik,, hogy a pénzügyi gondok szorításában élnek-e a takarékosság eme eszközével. Igaz, lehetőséget kaptak a végzett munka szerinti nagyobb differenciálásra, s ez nagyban hozzájárulhat a munkaerő-gazdálkodás fejlődéséhez. A vállalati gazdálkodás másik fontos területén, a beruházások piacán sem várja könnyebb helyzet a termelőket. A többség számára hosz- szú időre megfizethetetlenné vált a korábbi léptékkel .mérve közepes fejlesztés is. De - mondják ismét c szakértők - akad elég modern gépsor az országban, csak meg kell tanulnunk élni az új technika adta lehetőségekkel. Jobb munkaszervezéssel, több műszak indításával akár fölöslegessé is válhatnak a korábbi fejlesztési elképzelések. S ez ismét a gyárkapukon belül dől el. Hogyan találják meg a külső és á belső gazdasági környezet szorításában a gépekben és az emberekben rejlő lehetőségeket? Ű mennyiben felszínre tudják hozni mindazt a tudást. amely évek során a kezekben és a fejekben fölhalmozódott, még a mostani szabályozómódositás után előállott nehéz helyzeten is úrrá lehetnek. Persze nemcsak több munkát, hanem újszerű gondolkodást és gazdálkodást kíván az új esztendő. S talán mindez majd tükröződik az átdolgooztt vállalati tervekben, mire az új év beköszönt L. M. Bizottsági ülés Több törvényalkotási témáról tárgyalt az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága. Dr. Markója Imre igazságügy-miniszter tájékoztatta a bizottságot az országgyűlés elé kerülő két törvényjavaslatról : az egyik az alkotmány módosításáról, a másik az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választási rendjéről szól. Hangsúlyozta, hogy mindkét törvény megalkotása szervesen beletartozik abba a jogalkotási folyamatba, amely a XII. párt- kongresszus útmutatásainak megfelelően bontakozott ki az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztése érdekében. A Paksi Atomerőmű első reaktorblokkja az év végéig csaknem két és fél milliárd kilowattóra áramot termel, s enel a* ország idei villamosenergia-termelésének 10 százalékát adja. A reaktorblokk egy év alatt annyi villamos energiát fejleszt, amennyit 650—700 ezer tonna kőolaj elégetésével lehetne előállítani. Megvéiijiik a békét! Usztyinov marsall beszéde A Szovjetunió Honvédelmi Minisztériumának vezetői szerdán találkoztak a szovjet hadsereg veteránjaival. A találkozón beszédet mondott Dmitrii Usztyinov marsall, az SZKP KB Politikai ^Bi- zottságának tagja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere. Dmitrij Usztyinov beszédében a békére nézve különösen veszélyesnek nevezte az új közepes hatótávolságú amerikai rakéták nyugat-európai telepítését. Emlékeztetett rá, hogy már negyven évvel ezelőtt is akadtak olyan nyugati politikusok, akik minden eszközzel bátorították az agresszort, s a béke elleni tevékenységüket már akkor is szovjet- és kommunistaellenes- kijelentésekkel próbálták igazolni. A szovjet nép jól emlékszik a világháború tanulságaira, s levonja belőlük a megfelelő következtetéseket — mondotta Dmitrij Usztyinov. A miniszter szólt az amerikai rakétatelepitésre adott szovjet válaszlépések jelentőségéről is. Rámutatott: a szovjet emberek helyeslik és határozottan támogatják azokat a döntéseket, amelyeket a Szovjetunió és szövetségesei hoztak biztonságuk szavatolása érdekében. ..A jövőben is mindent megteszünk azért, hogy elhárítsuk a háború veszélyét és meg- védjük a békét” — hangozta Ha végül. Dmitrij Usztyinov beszédében szólt arról is, milyen fontos szerep hárul a szovjet hadsereg veteránjaira a fiatalok katonai-hazafias nevelésében. Megállapította, hogy a hazafias nevelés lehetőségei még távolról sincsenek teljes, mértékben kihasználva. Erről tanúskodik többek között a bevonulok egy részének politikai naivig tása, könnyelmű, nemtörődöm magaviseleté. Néhányon közülük nem tudják igazán felmérni, milyen nagy felelősség hárul rájuk a katonai eskü letételével. A fegyelmezetlenségnek, a közéleti passzivitásnak, az élősködő magatartásnak az esetei szintén intő például szolgálnak. Ilyen fiatalok ha nem is sokan, de vannak. A neveltetésükben fellelhető hiányosságokat átgondolt munkával kell pótolni, s ebben jelentős szerepet vállalhatnak és kell is vállalniuk a veteránoknak — állapította meg Usztyinov marsall. Kézi festés Hollóházán, a porcelángyár festőműhelyében nyerik el díszítéseiket a világ több pontján keresett termékek. A nagy türelmet és ügyességet kívánó munkát túlnyomórészt nők végzik, de kevés férfi is vállalkozik erre a szép hivatásra, amit a gyár műhelyeiben tanulnak meg, és a -hozzá való elméleti ismereteket pedig Sátoraljaújhelyen, a hároméves szakmunkásképzőben sajátíthatják el. Felvételünkön: Pávei Attila díszíti a készülő vázákat a festőműhelyben. Külterület és belváros Peremterüfeii ellátás Ozdon Négy évvel ezelőtt, 1979- ben Ózd közigazgatási területéhez csatolták Centert, Urajt, Susál, Hódoscsépányt, Somsályt és Szén tóimon!.. A közigazgatási határ módosítása azonban nem jelentette azt., hogy az említett községekben a lakosság ellátása városi szintre emelkedett. Az alapellátás megoldása az elmúlt évek ben e peremkerületeken előtérbe került, mégsem mondhatjuk azonban, hogy az itt élők ellátása — a javulás ellenere is — azonos színvonalon lenne, mint: a város belterületén, vagy, például a Béke lakótelepen. Ózd város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén tájékoztatói hallgatott meg a település perem terű letelnek alapellátásáról. az. ott élő lakosság közérzetéről, hangulatáról. Egyebek között megállapították, hogy a perem területek vezetékes ivóvízzel való ellátottsága alacsonyabb színvonalú, mint a belterületeké. A színvonal javítását csak akkor lehet, majd mindenkit kielégítően megoldani, ha elkészül a város új ivóvízvezetéke. A szennyvízelvezetés, a csatornahálózat miatt megoldatlan az emlílett területeken. A szennyvíz az úgynevezett rétegvizekbe kerül, rontja az ásott kutak vízminőségét. Ezért a csecsemők részére tasakos vizet szállítanak ki. A csapadékvíz elvezetése az ÉV1ZIG kezelésében levő patakok segítségével történik. A Hangony és a Hódos patakok medrét a vízügyi igazgatóság emberei megfelelően karbantartják. A városi tanács kezelésében levő. úgynevezett „B”-kate- góriás vízfolyások rendben tartása évek óta az egyik leg- nagyobb gond. A tömegközlekedésben az utasszámlálás tapasztalatai (Folytatás a 2. oldalon) Bemutatták a robstkamerát Ülést tartott az MKBT elnöksége Tegnap Miskolcon, a MÁV Miskolci Igazgatóságának épületében tartotté ülését a Megyei Közi ekedét jiuonsá- gi Tanács elnöksége dr. Túrós András megyei rendőrfőkapitány elnökletével. A megye közlekedésbiztonsági helyzetéről Pónus Ferenc rendőr őrnagy, a megyei rendőr-főkapitányság közlekedési alosztályának vezetője, az MKBT titkára számolt be. Bevezetőjében elmondta, hogy' a korábbiakhoz képest szerényebb mértékben nőtt a megye gépjárműállofnánya. és így a rendszámmal ellátott autók, motorkerékpárok száma elérte a százhúszezret. A járműforgalom idei alakulását befolyásolta az is, hogy 1983-ban lényegesen nőtt az idegenforgalom, jelentős volt a nyári nagy szezonban az autós turizmus. Ha kisebb mértékben is. de javultak megyénkben a közúti forgalom technikai feltételei: útszélesítések, forgalmi csomópontok kiépítése, kapaszkodósávok létesítése segítette elő a zavartalanabb haladást. A halálos kimenetelű bal- eselek száma 'hárommal kevesebb. mint tavaly, a súlyos sérülések viszont nagyobb számban forduljak elő. az emelkedés 7.3 százalékot tesz ki. Könnyű sérülést» kevesebbszer regisztráltak a baleseti jegyzőkönyvek, mint tavaly. Az encsi járásban az idén 51,1 százalékkal emelkedett a közút balesetek száma, a szerencsi járásban 33.7 százalékkal. Miskolcon és ír járásban. Sárospatakon és Sátoraljaújhelyen viszont kevesebbszer kellett kivonulniuk a baleseti helyszínelőknek. A legtöbb gondot ebben az évben is a gyórshajtók okozták. ezt követte, a balesett okok vizsgálati eredményei szerint, az elsöbbsés megadásának elmulasztása. a szabálytalan kanvarodás. Országosan is emelkedett az ittas vezetéssel kapcsolatba hozható balesetek aranya, (Folytatás a 2. oldalon)
