Észak-Magyarország, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-14 / 294. szám
decomber Ä» jastdo ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 » Akik \ a BIZALOM visszaszerzésére vállalkoztak Art hiszem furcsa párhuzam, a korántsem kedves állatként számontartott farkas és a fülnek sokkal kellemesebb csengésű nyereség szó közé valamiféle egyenlőség- jelet tenni. Bevallom, bizarr gondolat. Ez esetben sem kell szó szerint érteni, csupán jelképként, amit a íar- kaskiáltó pásztorfiú történe- temotiváL Ugyanis e történet motoszkál bennem, amióta csak a baktakéki Száraz- völgy Tsz központi telepére beléptünk. Azé a pásztorfiúé, aki a hagyomány szerint farkast kiáltott, s a faluja hitt neki. Ment segíteni mindenki, ám a farkas nem volt sehol. A pásztor még egyszer ugyanilyen gálád módon félrevezette a falu népét, ezzel azonban a bizalom is odaveszett, s amikor — tényleg jött a farkas — a rászedett nép már nem hitt neki. Felfalták a farkasok. Hogy mindennek mi köze a Szárazvölgy Tsz-ljez? Any- nyiban úgy vélem találó a párhuzam, hogy az elmúlt évtizedben itt is „kiáltottak” az egymást váltó vezetők, ha nem is farkast, de szép terveket, nagy lehetőségeket. Nem mondom, a jó szándék megvolt minden esetben, ám a szárnyaláshoz, a szándék önmagában még kevéske. Mas azonban nem volt, így a tervek tervek, a lehetőségék lehetőségek maradtak. Csupán a hitből, a tagság hitéből lett bizalmatlanság az évek múltával. Bevallom, egy cseppet sem irigyeltem tavaly a Száraz- völgy Tsz akkor megválasztott elnökét, Abonyi Józsefet. Ebben a gazdaságban — mint már • mondottam — őelőtte többen és többször kiáltottak farkast. De az ordas — és J£t. utalok vissza a bevezet^ bizarr párhuzamára —, szóval a nyereség kilenc éven keresztül soha nem érkezett * Ülünk a baktakéki elnöki irodában. A tavaly megválasztott elnök, Abonyi József és a tőle is „frissebb sütetű” főipezőgazdász, Bűz Ferenc. Kérdezem az elnöktől1: — Tavalyhoz viszonyítva milyen a' közérzete? — Nem látszik rajtam? — kérdez vissza nevetve. — Akkor kénytelen vagyok elárulni, hogy most már sokkal jobb. No de félre a tréfával, valóban más érzés most decemberben az elnöki székben ülni, mint tavaly ilyenkor. De ezt azt hiszem valamennyi szakvezetőnk elmondhatja magáról. JBúz Ferenc bólogat az elnök szavaira. •It— Ez a próbaév a bemutatkozás éve volt, amikor is 90 százalékban eldőlt, hogy a tagság elfogad-e bennünket, vagy azt mondja, ezek sem jobbak, mint akik már levi- tézlettek. Nos, ez az első év a számok, az eredmények tükrében azt hiszem a vártnál is jobban sikerült. A két szakvezetővel folytatott beszélgetésünket itt szakítsuk meg, de éppen az őket igazoló néhány tény, számadat erejéig. A gazdaság ezer hektár búza- és a 2300 hektár össz-szántóterü- let 10 százalékát kitevő napraforgó termése az elnök szavait idézve az aszály ellenére is „bejött”. Sőt, a jól sikerült aprómagfogásuk is terven felül hozott a gazdaság konyhájára. Nőtt az egy tehénre jutó tejtermelés is a tavalyi 2070 literről 3100 literre. Csupán ez utóbbi — tejprémiumban — 1,6 millió forintot jelent a szövetkezetnek. Míg 1981-ben 53 millió, 1982-ben 86 millió forint volt a Szárazvölgy Tsz termelési értéke, addig az idei évben ez már 173 millió forintra realizálódott. Amíg a tavalyi esztendőt 440 ezer forint veszteséggel, 2 millió forint alaphiánnyal és 4,6 millió regulativ adóhiánnyal zárták, addig idén sem alaphiány, sem munkabéradó nem jelentkezik, sőt az esztendőt kilenc év után nyereséggel (3,4 millióval) zárja a szövetkezet. Ügy érzem, jogos az elnök megjegyzése: —Az első menetet nekünk adták a pontozók. * — Ám az ökölvívó-mérkőzés is három menetből áll! — provokálom. Az elnök egyetértőén bólint: — Jól tudtuk, amikor elvállaltuk a megbízatást, hogy nem / egy évben kell bizonyítani. Egy év semmi! Az idei év sikere azonban nekünk azért nagyon-nagyon fontos, mert a tagság korábban elvesztett bizalmából úgy érzem sikerült sokat visszaszerezni. És ha már vannak követők, akkor ugye mégiscsak könnyebb ... Ami pedig a három menetet illeti... Amikor új szakvezetők kerülnek egy gazdaság élére, több évre szóló koncepciót igyekeznek megvalósítani, illetve ennek megfelelő termelési szerkezetet kívánnak kialakítani. Ehhez persze kell egy kiindulási alap, ami determinálja, milyen szintről lehet elindulni. Ennek ösz- szetevője a föld, az emberek, a géppark, az állatállomány, a bizalom, illetve bizalmatlanság, a pénzügyi helyzet. Ami azt illeti, itt Baktakéken egyik sem volt úgymond ideális. Szerencsére ezt tudtam, ezzel számoltam, hiszen nyolc évig a szomszédban, Felsőgagyon dolgoztam. így tudtam, hogy «r alaptevékenységüket nem erősítették kellőképpen; tudtam, hogy gond van a szakemberellátással; tapasztaltam, hogy kerékkötő az elég elhasználódott géppark; tapasztaltam, hogy az állattenyésztésük mélyponton van... — Meg kell hagyni, elég szegényes örökség. Erre várat építeni, ha nem is lehetetlen, nagy on nehéz — vetem közbe. — Az. Nehéz, de nem lehetetlen. Én is, mi is igy gondoltuk. Elsőként tehát nekiláttunk keresni azokat a lehetőségeket, amelyek kevés tökéből, akár töke nélkül is, hasznot, mégpedig azonnali hasznot hoznak a szövetkezetnek. Nem tagadom, éltünk minden lehetőséggel, így például gépesítésre tavaly és idén saját erőből, valamint MÉM- és megyei ■ tanács támogatásból 12 millió forintot fordítottunk. Többet, mint az előző öt évben. A jelenlegi gépparkunkkal már a technológiák minden műveletét időben és jó minőségben tudjuk elvégezni __ A z adottságaink nálunk az állattenyésztés elsődlegességét determinálják. Ennek ellenére januárban még az volt a dilemmánk, felszámoljuk-e a nyolcszáz szarvasmarhát, vagy sem. Szerencsére, nem tettük. A tejtermelés növekedéséről már szóltam. Ezenkívül a jászalsószentgyörgyi tsz-szel gazdasági társulást hoztunk létre a marhahizlalásra. Hízótelepünk évente 450 hízóbikát tud leadni, a tejnél pedig a 4500 literes szintet céloztuk meg. A megyei tanácstól az állattenyésztés rekonstrukciójára kaptunk 2,5 millió forintot. Saját tervezésben, kivitelezésben már épül a tejház, a fejőház, majd rekonstrukció keretében két, 160 férőhelyes mélyalmos, szabad tartó - sós tehénistállót is kialakítunk. Az egész szakosított telep rekonstrukciója meglesz 12 millióból. Harminc helyett... Tudom, ezek egy része ma még terv. Mondhatja valaki erre: hiszem, ha látom. Remélem fogja látni. Mindenesetre az az állattenyésztés, amely egy évvel ezelőtt még csak 11 forint termelési értéket és eredményben mínusz 2,5 milliót termelt, az ez évre már megduplázta a termelési értéket, mégpedig másfél millió nyereséggel. — A koncepcióknál, a szerkezet kialakításánál nyilván szólnunk kell a melléküzem- ági tevékenységről is ... — Feltétlenül — vág közbe az elnök. — Többféle tevékenységgel is foglalkozunk, de az alapelv egyféle: csak olyasmit csinálunk, ami a tsz pénzügyi mérlegét a pozitív irány felé segíti billenteni. Természetesen a helyben végzett munkáknál politikai célunk az állandó foglalkoztatás is. Ezért létesítettünk Bereten és Baktakéken bőrdíszmű üzemet, illetve lakatosüzemet, amely többek között a TVK-nak is dolgozik. Hajdú Imre H TE§ZÍ¥ kSIdöftközgYűEése (Folytatás az 1, oldalról) kai foglalkozva az előterjesztés többek között rámutat, hogy a jövő évi fejlesztési- alapképzés 1982-höz viszonyítva várhatóan 34 százalékkal csökken, pedig az országos átlaghoz viszonyítva már most is igen alacsony megyénk tsz-eiben az állóeszközök értéke. A háztáji és kisegítő gazdaságok árutermelésének jelentős fejlődését méltatva az előterjesztés rámutat, hogy e gazdaságok u megye mezőgazdasági termelésének már .18 százalékút állították elő. s többek között itt termelték meg a kukorica 30, a burgonya 70 százalékát. Még jelentősebb a szerepük az állattenyésztésben. Tavaly például 82 600 vágósertést vásároltak fel a kistermelőktől. Megyénkben mintegy 120— 130 ezer család folytat háztáji és kisegítő gazdálkodást, s ennek a nagy árutermelő bázisnak az eredményes munkája el sem képzelhető a nagyüzemi gazdaságok aktív közreműködése, szervező, koordináló, segítő tevékenysége nélkül. A kistermelés fejlődésében nagy szerepük van a szakcsoportoknak. Megyénkben ma már több, mint 23 ezer taggal 297 ilyen szakcsoport működik. A küldöttközgyűlés vitájában felszólalt Kovács Zoltán. a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának, vezetője, aki eredményesnek értékelte a tsz-ek melléküzemági tevékenység fejlesztésében, és a háztáji segítése érdekében végzett munkáját, s részletesen szól. a további tennivalókról. Többek között hangsúlyozta, hogy a tsz-ekben az ipari és szolgáltató tevékenység növekedési ütemének nem szabad elszakadnia a lehetőségektől; mozgalmi oldalról is jobban kellene kötődniük a melléküzemágakban dolgozóknak a tsz-ekhez, amelyeknek ma már az is feladatuk, hogy kivegyék részüket az ipari jellegű szakmunkásképzésből. Lehóczki Mihály, a TOT főtitkárhelyettese a tsz-ek előtt álló nagyobb, de megoldható feladatokról beszélt, majd a küldöttgyűlés, Hartman Bálintnak, a TESZÖV titkárának előterjesztésében a szövetség költségvetését és jövő évi munkatervét hagyta jóvá. A Telefoif áfa A számítástechnikai és o hrr- cidástechnikoi profilhoz egyaránt gyártanak alkatrészeket és szerelvényeket a Telefongyár Zemplén gyáregységében. Tokajban egy, Sátoraljaújhelyen pedig két telephelyen foglalkoznak ezzel a munkával. A gyáregység négy évvel ezelőtt még önálló finommechanikai vállalatként funkcionált. A szerteágazó tevékenységi kör felszámolása célszerűnek látszott, s végül ezért határozták el a fúziót legnagyobb megrendelőjükkel, a Telefongyárral. , i Fojtán László felvétele Szolgáltatás a városban — és a munkahelyen Az utóbbi években na# gyón sók varroda létesült megyénkben. A kis üzemek szervezéséhez minden segítséget megkaptak a vállalkozók, mert a telepítések első rangú célja az volt, hogy munkalehetőséget teremtsenek — mindenekelőtt — a vidéken élő nőknek. Manapság sajnos, már érzik ezek a kis varrodák, hogy túl sokan vannak, 'mert. a momopolhelyzetben lévő nagy vállalatok, akiknek bérmunkát végeznek, csökkentik a díjakat. A kazincbarcikai Sa j ómenti Ipari Szövetkezet kanfekcióüzeme nem tartozik a kicsik közé; hiszen csaknem kétszáz asz- szony és lány dolgozik a korszerű varrógépek mellett, most mégis gondjai vannak. Éveken át igen jó kapcsolatai voltak az egyik legnagyobb kötöttárugyárral. Nagy szériában, 30—80 ezres tételekben gyártottak különböző női és férfi felsőruházati cikkeket, amelyeket a kötöttárugyár a Szovjetunióba exportált. És a szövetkezet eddig legnyereségesebb egysége az idén éppen csak „megél”, mert a gyár csökkentette a bérmunkadíjat. Üj partner után kellett nézni! — A Hungarocoop Külkereskedelmi Vállalat közreműködésével sikerült kapcsolatba kerülnünk az NSZK-beli Elkent céggel. Igaz, kisszériás termékeket varratnak nálunk, egy-egy fazonból 500-at, legfeljebb ezret, de így is több nyereséget termelünk ezzel a munkával. Az idén sajnos még kötelez minket' a szerződés a hazai kötöttárugyárnál, de jövőre felszámoljuk ezt a piacot — mondja Kréii József, a szövetkezet elnöke. — A Hungarocoop egész évre tud munkát adni? — Természetesen nemcsak a Hungarocoopnak dolgozunk, hanem belépünk a Debreceni Ruhagyár társulásába, továbbá — és ez nagyon jól esett nekünk — megkeresett bennünket a Hungarotex Külkereskedelmi Vállalat és mások is. Ügy kezdhetjük a jövő évet, hogy válogatunk: oda dolgozunk, ahol a legjobban megfizetik a munkánkat. Tapasztalataink szerint szükség van a varrodákra továbbra is, ám az is igaz, hogy csakis' a minőségi munkával jutunk valamire, és egyre fontosabbak a szállítási határidők is. Égy idő óta átahinyelszá- molásos rendszerben dolgoznak a rádió-tv műszerészek, a háztartási gépjavítók, az üvegezők, lakáskarbantartók, órások, függönyvarrók. Ezek a részlegek korábban veszteségesek voltak, és nagyon sok volt a lakossági panasz is. — Nagyon jók a tapasztalataink. Lerövidültek a vállalási idők, minőségi kifogások alig érkeznek, a nyereség kompenzálja a konfekcióüzemi kieséseket. Telepített egységeink vannak a környező településeken, igy Sa- jókazán, Dédestapolcsány- ban, Bánhorvátiban. A szövetkezet központi anyagrakTÖBB PILLÉREN ÁLLVA tárat tart ferm, 1 millió forintos alkatrész-készlettel, de a szerelők a hiányzó alkatrészekért még a Dunántúlra is elutaznak. — Bizonyára jól járnak anyagilag az átalány elszámolásosok. — Igen, így van, megnőttek a jövedelmek. Ám a magas jövedelmek nem adnak okot irigységre a szövetkezetnél, mert mindenki tudja, hogy milyen sokat dolgoznak ezek az emberek. Javítanivaló mindig van bőven, egyedül a lakáskarbantartók panaszolják, hogy munkájukra nincs lakossági igény. Ezért aztán alvállalkozókként dolgoznak nagyobb építkezéseken. Pedig már hirdetésekkel, szórólapokkal is kísérleteztünk, hirdetjük a szolgáltatást. A szövetkezet lakatosrészlege elsősorban a DIGÉP- nek és a Borsodi Ércelőkészítő Műnek dolgozik. Tartalék alkatrészeket, légtechnikai berendezések vasszerkezeteit gyártják. Ettől több munkára is lenne vevő, mégpedig jó vevő, de kevés a lakatos. — Bajok lettek volna az idei évben, ha nem ^lettek volna a szolgáltatók és a lakatosok. Így is kevesebb lesz a nyereségünk a tavalyinál, de mégiscsak eredménnyel zárjuk az évet. Most bebizonyosodott, hogy jobb, ha több pillérre tervezzük a tevékenységünket: — magyarázza Kiéti József. — Lét lehoztunk ezért az idén egy faipari és egy múanyagf**dolgozó részleget. A* utóbbit két körülmény is indokoka. Egyrészt az, hogy itt vaa a szomszédban a BVK, melynek a késztermékeit munkái, jük meg. Másrészt, a 106. sb, ipari Szakmunkásképző intézetből nagyon sok fistól lány kerül ki évente, és közülük jó néhány an nem tódnak elhelyezkedni a városban. Ezt az üzemünket a jövőben szeretnénk fejleszteni.' — Miket oyárt a két éi részleg? — A faiparosok a BM-nek gyártanak különböző bútorokat, irattartókat, továbbá tapétázó bakokat nyugati csoportra. A nyugati üzletet M ARTEX és a Kiállitáss»- vező Vállalat szerezte nekünk. Az exportot jövő*» bővíteni szeretnénk, vanoafa is kínálkozó lehetőségeink. A műanyagfeidolgozók külö«»- böző vízvezetékidomokat teá-i szítenék. Üj emberekkel bővült m tagsági létszám a Sajóment* Ipari Szövetkezetben. S mivel a tagság zöme nő, igen* nagy gondot fordítanak arra, hogy jól is érezzék magukat itt az asszonyok. Megszervezik számukra a hét vé-í gi bevásárlást, a bejáróknak megvásárolják a buszbérle-j tét, a cipőjavítást, ágynemű- mosást is a szövetkezet intézi a putnoki hozom-viszem szolgálaton keresztül. A kórház Albert Schweitzer szocialista birgádja rendszeresen megszervezi a szövetkezetnél a szűrővizsgálatokat; ellátja az üzemorvosi teendőket ... A nőbizottság ja-' vaslatára néhány hete díszes serleget készíttetett a szövet, kezet, melyei átadott a KI- SZÖV nöbizottságának azzal a szándékkal, hogy ez a serleg a jövőben ahhoz a szövetkezethez kerüljön, ahol a legszínvonalasabb a nőpolitikái munka. Jogosan remélik, hogy egyszer majd ők is elnyerik:.. Lévay Györgyi Terven felül A Lenin Kohászati Művekben, a december havi tervet mintegy iiúsz százalékkal megemelve, összesen Bzázezer tonna áru kiszállítását tűzte ki célul a vállalat vezetése. Ennek teljesítéséhez a fizikai és nem fizikai állományú dolgozók összefogását kérték, ami az eddigi eredményeket tekintve meg is valósult. December 11-gyel bezárólag ugyanis 36 962 tonna árut szállítottak ki az LKM-böl, ami a napi átlagot tekintve jó eredménynek számít. Különösen figyelemre méltó a 9—10—11-i teljesítmény, amely három nap alatt meghaladta a 12 ezer tonnát. A nemesacél-hengerműben dolgozó szocialista brigádok és kollektívák munkája jelent szép sikert: december 11-én 2406 tonna készárut szállítottak el a három műszak alatt. A munkasikerekhez jelentős mértékben hozzájárultak a munkásőr alegységek és a nem fizikai állományú dolgozók is, akik az LKM különböző üzemeiben vettek részt a kiszállítás meggyorsítására irányuló munkákban. A vállalat vezetése azt várja a dolgozóktól, hogy a gazdasági célkitűzések megvalósítása mellett egyúttal fokozott figyelmet fordítsanak az anyag- és energiataJ karékosságra.
