Észak-Magyarország, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-11 / 266. szám

\ V 1983. november TI., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Jó bornak nem kefl cégér? Már szánt a műanyag A főmérnök, amikör hírét vette á dolognak, azzal az «utasítással indította útjára az • anyagbeszerzőt, hogy a mennyekig magasztalt mű­anyag kormánylemezből min­denképpen szerezzen egy pár tucatot. Nos, emberünk nem akkor kezdte a szak- mát, tudta, hol keressen, s így táléit is. M i \fel ősz volt, azonnal rászereltek az ekék­re, s irány a határ. A fő­mérnök, délben kereste fel a traktorokat, s nem akart hinni a szemének: az összes, nehezen beszerzett „csoda” ott hevert, tépetten, törten az árokparton, amíg a trakto­rosok nem éppen jókedvűen szerelték vissza a régit, a hagyományos kormányle­mezt, szidva a feltaláló ér­demeit. Ugyanez a főmérnök fin­torogva fogadta a jászkara- jenői Árpád Termelőszövet­kezet meghívóját, amely tud­tára adta, hogy a TESZÖV rendezésében közösen bemu­tatják a műanyag kormány­lemezeket. Vállat vont, és el se ment. Minek is. Minek is?: Talán, hogy lássa, mit ron­tottak el szerelői, irakit,ro- i sai. Akkor bizonyára újra- I értékelné előző véleményét. I Ugyanis az alkatrész órák I alatt csődöt mond, ha úgy I szerelik fel, mint a hagyo- i mányos acél kormánylemezt. ' Vagyis a szerelők dühösen I szidni kezdik a gyártót, ami- í ért néni süllyesztette a mfi- I anyag lapon a csavarok he­lyét; ”s: berohannak a mű- I helybe, hogy a hiányosságot fúróval helyrehozzák. A hiá- I nyosságot, ami nem is hiá- 1 nyosság. Mert az új szerke- I zetü kormánylemezbe húzni I kell a csavarokat, s ezt vil­lás, avagy csillagkulccsal könnyen meg lehet oldani. Viszont, ha a fúróval akar­ják megszüntetni a problé­mát, csak azt érik el, hogy a lgpiez eltörik. Nos, ezt tet­ték. a főmérnök üzemében is., Sem a szövetkezetét, sem az ű.1 szerkezetű kormányle­mez felhasználóját nem ér­heti bírálat. A megvásárolt alkatrészhez ugyanis semmi­lyen útmutató, semmilyen műszaki leirás nem tarto­zott. Egyik megyei Agroker vállalatunk — bár azonnal meglátta a lehetőséget az új alkatrészben, s rendelt is belőle több tízezer darabot — elfelejtette a termelőket értesíteni arról, hogy ennék felszerelése eltér az eddig al kalmazott módszerektől. Ennek eredménye: még ma is rendelkezik — s nem is kevés mennyiségű — eladat­lan, készleten levő kormány- lemezzel. Ez a tény a vál­lalat vezetését nem nagyon zavarja, mert a gyártó cég, a • jászkarajenői termelőszö­vetkezet kezdte meg azt a kereskedelmi munkát, amit a kereskedelmi vállalatnak kellett volna elvégeznie. Így ag rárrn é rnökö k reklámozzák a terméket, kereskedők he­lyett. .lói! Legalábbis a mezőkö­vesdi Matyó Termelőszövet­kezetben tartott bemulató ezt [gázolja. Igaz, a gyártó szövetkezet képviselője azzal kezdte a beszélgetést, ami bírálata 1 is kereskedelmünk­nek., A gyártónak kell meg­találnia. megszerveznie a pia­cot,-'s utána a kereskede- , lenire, csak a lebonyolítást szabadi bízni. (Dicséretes ki­vétel ez alól a Borsod me­gyei Agroker Vállalat, ahol nemcsak a lehetőséget vet­lek, észre, hanem terjeszteni is próbálják — megfelelő készlettel rendelkezve -— az úi szerkezetű kormányle- m ezt. J ■ A piacszervezésnek perlie egyik legjobb formája a bemutató, ahol kétségkívül eldőlhet, hogy az új, tény­leg gazdaságosabb, jobb, megbízhatóbb-e a réginél. Nos, Mezőkövesden ez még egyértelműen nem dőlt el, bár több tényező ezt mutat­ja: a műanyag legyőzheti az acélt. És ez igazi technikai for­radalom lenne. Mert, ha utána számolunk, akkor az ekék fejlődésében — a von­tatást kivéve — kevés új alaprahelyezést találunk. Volt a faeke, van a fém­eke, s csak napjainkban je­lent meg új alapanyagként a műanyag. De mit is tud ez a kormánylemez? Feltalálása egy érdekes történethez fűződik. A SZOT Munkavédelmi Kutató Inté­zete a pécsi Barnevál • Vál­lalat megbízásából egy zaj­mentes, kopásálló csúszda tervezésére kapott megbí­zást. Több műanyagot pró­báltak ki, köztük a Burit svájci cég termékét, amit a legjobbnak ítéltek. Az igaz­gatónak, aki mezőgazdasági gépészmérnök, feltűnt az anyag több jó tulajdonsága, s két és fél éves kísérlet­sorozat után megjelenhetett hazánkban az első, sokat ígérő műanyag kormányle­mez, amelynek több érde­kes tulajdonsága van. Élettartama ugyan csak fele a már jól bevált, s legtöbb helyen alkalmazott IH konnánylemez használati idejének. Egyesek szerint ez már eleve eldönti a gazda­ságosság kérdését. De, akik látták a bemutatót . — saj­nos meglehetősen kevesen — ellentétes álláspontra helyez­kedtek. Meggyőződtek arról: ez a találmány meglehetősen reménytkeltö. Mintegy húsz százalékkal kisebb a súrlódási együttha­tója. Amit gyakorlatban aligha lehet érzékelni. Ha­csak írem úgy, ahogy az egyik házigazda véletlenül bemutatta. Az összekarcolt műanyag lemezről, mint a jégről csúszott le a láb, ami* a fényesre kopott acél eke­vas fogott vissza. A mű­anyag kormánylemezzel fel­szerelt ekéket könnyen vit­ték a traktorok, amíg a ha­gyományos fordítólemezt nyögve, pörgetve fordították ki a hantokból az erőgépek. És ez talán kicsit magya­rázat az új rendszerű kor­mánylemez előnyeire. Mik is ezek? Egyrészt az ár. A műanyag kormányle­mez ékeiipusoktól függően 1840—1940 forintba kerül. Készen kapják hozzá az al­katrészeket, így azokat a csa­varokat, alátéteket is, ame­lyek más típusoknál szinte állandó hiánycikkek. Mivel az acéllemezeknek ára jóval magasabb, 3000—6000 forint körül mozog, a műanyag al­katrész elterjedésével min­denképpen számolni kell. Már csak azért is, mert: al­kalmazásával idényenként 8000 forint takarítható meg üzemanyagban! Mivel keve­sebb a súrlódási veszteség, csökkenhet a vo-nóerö is, vagyis a műanyag körmány- lemezzel felszereit ekékre eggyel több ekefejet tehet­nek. Ezzel természetesen nö­velhető az erőgép napi tel­jesítménye. Jelenleg a rossz „üzletkö­tési vonalnak” köszönhetően, többen félnek alkalmazásá­tól, mint ahányan szirtesen fogadták. A gyártó csak a« idén kapott igazán észbe, s rendezi ezeket a bemutató­kat, ahol tájékoztatni tttdják a szövetkezetek szakembereit a műanyag kormány-lemez felszereléséről, alkalmazásá­ról. Sajnos, kicsit késó«. Na­gyon nehéz lesz meggyőzni azokat arz üzemeket, ahol * műszaki leírás hiányában az alkatrészek eddig rosszul szerepelhettek. Ma mái min­den egységcsomagben elhe­lyezték a szerelési uta­sítást, igazolva azt, hogy jó bornak is kert a cégét. Mert nem elég a jót kita­lál m, hanem gyártani és el­adni is tudni kell. — kármán — Ha! A haffeldolgozó-résziegben a folyami halakat hűtésre ké­szíti elő Adóm Györgyire. Fojtán László felv. szálúéi holtág nagy részét, a Takta-csatornát, valamint a Hódos-tavat. A kárászfé­leségeken kívül harcsa, sül­lő, angolna, csuka és balin a zsákmány, de újabban márnát, kecsegét is fogtak, a tiszanagyfalusi kanyarban pedig legutóbb másfél má­zsa compó is hálóba került. A' varsák mellett a termé­szetes vízi halászatnál is al­kalmazzák a nagy kerítőhá­lót. amely legalább 120 mé­ter hosszú. Ennek a kezelé­se a természetes vizekben sokkal nehezebb, mint a ha­lastavakban, vagy újabban a halágyakban, hiszen ilyenkor csónakból dolgoznak a ha­lászok. A tógazdaságban halfel­dolgozó részleg is működik, ahol a halak a tisztítás után a hűtőkamrába kerülnek. Itt rendezték be az előcsomago- lót, is; hungarocell tálcán ál­talában íélkilogrannnos ada­gokat készítenek, amelyeket az áíészek megrendelésére a kereskedelemnek is szállíta­nak. O. J. háló A tokaji Tiszavirág Halászati Termelő­szövetkezet fejlett halgazdálkodást, folytai, a tógazdaságában. A három termelő tóból az idén több mint 500 mázsa halra, ponty­ra, husiira és amurra számítanak. A két új halastóval a vízfelület megközelíti majd a 67 hektárt. Az új halastavak feltöltése níár megkezdődött a taktaközi főcsator­nából. A szövetkezet a tógazdaság mellett nem csökkenti a természetes vízi halászatot sem. Erre a célra használják a Bodrog teljes magyarországi szakaszát, a Tiszát, a karádi résztől az oszlári révig, a nyír­egyházi Alkotmány Halászati Szövetkezet­tel közösen, valamint a Bodrog és a Ti­sza közötti vizeket. így a Nagytavat, a Kapitány-tavat, a Kakukk-tavat, a Feke­te-tavat, a Sulymos-tavakai, a Mély-tavat, a Kisbodrog-tavat, a vissi, a szölóskei, a vajdácskái, a Sultz-, a Bereczki holtágat, a tiszakarádi csatornát, a Zsaró-ért, a ti­A latoi sKjfcrmmkásképző iskolán a hátoké­szít és vizsgatétel. Major Miklós fiatal balásr- mester dobóhálót javít. Leninvárosi tapasztalatok Pártnka a váltra kiriiiaélytkkez igazodva A pártalapszervezeti mun­ka fejlesztésére hozott több mint tízéves határozatát vizsgálta felül a közelmúlt­ban a leninvárosi pártbizott­ság. Minden körülményt fi­gyelembe véve úgy döntöttek, hogy a munkaokmány el­avult és az alapszervezeti pártélet színvonalának eme­lése érdekében új határoza­tot hoztak. Mindezt széles körű, alapos elemző munka előzte meg. Ennek során az alapszervezeteknek több mint a 70 százaléka taggyű­léseken vitatta meg a párt­munka helyzetét. Ezt meg­előzően a megyei pártbizott­ság irányításával volt egy komplex vizsgálat, amely egyebek között megállapítot­ta : „A párlalapszervezetek alapvetően megfelelő mun­kastílusa mellett, felismerhe­tő jelenség, hogy egy részük esetenként általánosan, fel­színesen tárgyal meg külön­böző témákat, illetve nem mindig tudják helyesen ki­választani és meghatározni az adott időszak politikailag legfontosabb feladatait.” A vizsgálat megállapítását erősítette a városi pártbizott­ság jelentése, miszerint az elmúlt tíz évben a párttag­ság aktivitása növekedett, javult az alapszervezetek szervezeti tartalmi munká­ja. Vannak viszont olyan alapszervezetek, amelyekről ez nem mondható el, mivel munkájuk a korábbi hatá­rozatban kritikusan megfo­galmazott szinten maradt. Különösen a kereskedelem­ben, szolgáltatásban dolgozó kis létszámú alapszervezetek nehezen tudnak alkalmaz­kodni a változó körülmé­nyekhez, feladatokhoz. Az éves munka tervezésé­ben bizonyos, mechanikusan ismétlődő, formális elemek is megtalálhatók egyes alap­szervezeteknél. Kedvezőbb tapasztalat, hogy sok terü­leten előtérbe került a kol­lektív tervkészítés, amely a pártcsoportok bevonásával történik. így csinálják pél­dául a Tiszai Vegyi Kombi­nátban, a Volánnál, a pe­dagógus alapszervezetekben. A taggyűlések napirendjei­nek előadóiként — egy-egy speciális témakörben egyre több helyen, így a TIFO-nál, vagy a városi tanácson — egyre többször hívják meg a kérdés egy-egy szakértő­jét. Viszont a kis létszámú alapszervezetekben még mindig jellemző a „titkár- centrikusság”. A vezetőségek irányító munkájában, különösen a XII. kongresszus óta jobban előtérbe került a pártcso­portok munkájának segítése. Elterjedő gyakorlat, hogy a vállalatok, intézmények párt­vezetőségei együttes üléseket tartanak. Így jobban megis­merik egymás munkáját és egyeztetik a feladatok vég­rehajtását. A városi pártbi­zottság viszont azt is meg­állapította, hogy az alapszer­vezetek egy része nem for­dít kellő figyelmet az infor­mációs munkára. Nem elég tervszerűen, céltudatosan és sokszor késve dolgozták fel az információkat. A továb­bított jelzések többsége ese­ményközlő, tényeket állapít meg és nem • tükrözi kellően a közhangulatot. A taggyűléseket rendsze­resen megtartják, de ezek színvonala és aktivitása vál­tozó. Nagyobb az érdeklő­dés a gazdasági, kisebb az ideológiai témák iránt. Az alapszervezetek jelentős ré­sze önkritikusan megállapí­totta : nem tartják megfele­lőnek saját vitaszellemüket. A beszámoló taggyűléseket a pártcsoporlok bevonásával megfelelően előkészítik, el­beszélgetnek a párttagsággal, akik ilyenkor a taggyűlések­től aktívabban és nyíltab­ban mondják el a vélemé­nyüket. Az alapszervi párlmunká- ról a felmérések során ki­alakult kép sokszínű, dif­ferenciált nemcsak egyes alapszervezeteket, hanem a pártélet, a párt.munka terü­leteit illetően is. Megváltoz­tak a körülmények, új ha­tározatok születtek, tehát mindenképpen szükségessé vált, egy új munkaokmány készítése, a munkamódszer, a munkastílus korszerűsíté­se. A városi pártbizottság első titkára a testület ülé­sén hangsúlyozta, hogy a jö­vőben mindenképpen javíta­ni kell a vezetőségeken be­lüli, válamint a pártszerve­zetek és a tömegszervezetek közötti munkamegosztást. Ez többek között igényli a tit- kárcentrikusság megszűnte- lését és azt is, hogy na­gyobb önállóságot kell adni a tömegszervezeteknek. A pártszervezetek ne vállalják fel más szervek feladatait, viszont a pártellenőrzésben meg kell szüntetni a formá­lis, rutinszerű gyakorlatot. A leninvárosi pártbizott­ság alapos és kollektív mun­ka után tartalmas határ«*- ’ zatot hozott az alapszerve­zeti pártélet színvonalának ”, fejlesztésére. A tapasztala- tok alapján, a tanulságokat , levonva, részletesen és pan- , losan meghatározták a tér-, . vezőmunka. a vezetőségek és „ a taggyűlések tartalmi, szer­vezeti feladatait, a pártcso­portmunka és a pártmegbí-' zatások minőségi fejlesztésé­nek irányait. Tudatos törek­vésüket jelzi, hogy határo­zatuk leghosszabb fejezete a párthatározatok előkészíté­séről, végrehajtásuk meg­szervezéséről és ellenőrzésé­ről szól. Idézzük két fontos megállapítását: „...a veze­tőség már az előkészítésbe vonja be a párttagságot, részletesen tájékoztassa a vizsgált kérdéssel kapcsola­tos jelenségekről, azok okairól, így biztosítható az együttgondolkodás... A konkrét feladatokat tartal­mazó határozatok rögzítsék a megvalósítás határidejét, a végrehajtásért felelős sze­mély nevét, a végrehajtás ellenőrzésének módját.” Petra József Kombájn-diagnosztikai műszer Kombájn-diagnosztikai mű­szert exportál az NDK-ba a mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Tsz. A közös gaz­daság a Debreceni Agrártu­dományi Egyetem mezőgaz­dasági gépészeti főiskolai ka­rának újítása alapján fej­lesztette ki a Fortschritt kombinát által gyártott 1E— 516-os típusú gabonakom­bájn elektronikai rendszeré­nek ellenőrzésére szolgáló diagnosztikai műszert, amely* alig nagyobb egy loézi dip-; lómat a táskánál.

Next

/
Thumbnails
Contents