Észak-Magyarország, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-11 / 266. szám
\ V 1983. november TI., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Jó bornak nem kefl cégér? Már szánt a műanyag A főmérnök, amikör hírét vette á dolognak, azzal az «utasítással indította útjára az • anyagbeszerzőt, hogy a mennyekig magasztalt műanyag kormánylemezből mindenképpen szerezzen egy pár tucatot. Nos, emberünk nem akkor kezdte a szak- mát, tudta, hol keressen, s így táléit is. M i \fel ősz volt, azonnal rászereltek az ekékre, s irány a határ. A főmérnök, délben kereste fel a traktorokat, s nem akart hinni a szemének: az összes, nehezen beszerzett „csoda” ott hevert, tépetten, törten az árokparton, amíg a traktorosok nem éppen jókedvűen szerelték vissza a régit, a hagyományos kormánylemezt, szidva a feltaláló érdemeit. Ugyanez a főmérnök fintorogva fogadta a jászkara- jenői Árpád Termelőszövetkezet meghívóját, amely tudtára adta, hogy a TESZÖV rendezésében közösen bemutatják a műanyag kormánylemezeket. Vállat vont, és el se ment. Minek is. Minek is?: Talán, hogy lássa, mit rontottak el szerelői, irakit,ro- i sai. Akkor bizonyára újra- I értékelné előző véleményét. I Ugyanis az alkatrész órák I alatt csődöt mond, ha úgy I szerelik fel, mint a hagyo- i mányos acél kormánylemezt. ' Vagyis a szerelők dühösen I szidni kezdik a gyártót, ami- í ért néni süllyesztette a mfi- I anyag lapon a csavarok helyét; ”s: berohannak a mű- I helybe, hogy a hiányosságot fúróval helyrehozzák. A hiá- I nyosságot, ami nem is hiá- 1 nyosság. Mert az új szerke- I zetü kormánylemezbe húzni I kell a csavarokat, s ezt villás, avagy csillagkulccsal könnyen meg lehet oldani. Viszont, ha a fúróval akarják megszüntetni a problémát, csak azt érik el, hogy a lgpiez eltörik. Nos, ezt tették. a főmérnök üzemében is., Sem a szövetkezetét, sem az ű.1 szerkezetű kormánylemez felhasználóját nem érheti bírálat. A megvásárolt alkatrészhez ugyanis semmilyen útmutató, semmilyen műszaki leirás nem tartozott. Egyik megyei Agroker vállalatunk — bár azonnal meglátta a lehetőséget az új alkatrészben, s rendelt is belőle több tízezer darabot — elfelejtette a termelőket értesíteni arról, hogy ennék felszerelése eltér az eddig al kalmazott módszerektől. Ennek eredménye: még ma is rendelkezik — s nem is kevés mennyiségű — eladatlan, készleten levő kormány- lemezzel. Ez a tény a vállalat vezetését nem nagyon zavarja, mert a gyártó cég, a • jászkarajenői termelőszövetkezet kezdte meg azt a kereskedelmi munkát, amit a kereskedelmi vállalatnak kellett volna elvégeznie. Így ag rárrn é rnökö k reklámozzák a terméket, kereskedők helyett. .lói! Legalábbis a mezőkövesdi Matyó Termelőszövetkezetben tartott bemulató ezt [gázolja. Igaz, a gyártó szövetkezet képviselője azzal kezdte a beszélgetést, ami bírálata 1 is kereskedelmünknek., A gyártónak kell megtalálnia. megszerveznie a piacot,-'s utána a kereskede- , lenire, csak a lebonyolítást szabadi bízni. (Dicséretes kivétel ez alól a Borsod megyei Agroker Vállalat, ahol nemcsak a lehetőséget vetlek, észre, hanem terjeszteni is próbálják — megfelelő készlettel rendelkezve -— az úi szerkezetű kormányle- m ezt. J ■ A piacszervezésnek perlie egyik legjobb formája a bemutató, ahol kétségkívül eldőlhet, hogy az új, tényleg gazdaságosabb, jobb, megbízhatóbb-e a réginél. Nos, Mezőkövesden ez még egyértelműen nem dőlt el, bár több tényező ezt mutatja: a műanyag legyőzheti az acélt. És ez igazi technikai forradalom lenne. Mert, ha utána számolunk, akkor az ekék fejlődésében — a vontatást kivéve — kevés új alaprahelyezést találunk. Volt a faeke, van a fémeke, s csak napjainkban jelent meg új alapanyagként a műanyag. De mit is tud ez a kormánylemez? Feltalálása egy érdekes történethez fűződik. A SZOT Munkavédelmi Kutató Intézete a pécsi Barnevál • Vállalat megbízásából egy zajmentes, kopásálló csúszda tervezésére kapott megbízást. Több műanyagot próbáltak ki, köztük a Burit svájci cég termékét, amit a legjobbnak ítéltek. Az igazgatónak, aki mezőgazdasági gépészmérnök, feltűnt az anyag több jó tulajdonsága, s két és fél éves kísérletsorozat után megjelenhetett hazánkban az első, sokat ígérő műanyag kormánylemez, amelynek több érdekes tulajdonsága van. Élettartama ugyan csak fele a már jól bevált, s legtöbb helyen alkalmazott IH konnánylemez használati idejének. Egyesek szerint ez már eleve eldönti a gazdaságosság kérdését. De, akik látták a bemutatót . — sajnos meglehetősen kevesen — ellentétes álláspontra helyezkedtek. Meggyőződtek arról: ez a találmány meglehetősen reménytkeltö. Mintegy húsz százalékkal kisebb a súrlódási együtthatója. Amit gyakorlatban aligha lehet érzékelni. Hacsak írem úgy, ahogy az egyik házigazda véletlenül bemutatta. Az összekarcolt műanyag lemezről, mint a jégről csúszott le a láb, ami* a fényesre kopott acél ekevas fogott vissza. A műanyag kormánylemezzel felszerelt ekéket könnyen vitték a traktorok, amíg a hagyományos fordítólemezt nyögve, pörgetve fordították ki a hantokból az erőgépek. És ez talán kicsit magyarázat az új rendszerű kormánylemez előnyeire. Mik is ezek? Egyrészt az ár. A műanyag kormánylemez ékeiipusoktól függően 1840—1940 forintba kerül. Készen kapják hozzá az alkatrészeket, így azokat a csavarokat, alátéteket is, amelyek más típusoknál szinte állandó hiánycikkek. Mivel az acéllemezeknek ára jóval magasabb, 3000—6000 forint körül mozog, a műanyag alkatrész elterjedésével mindenképpen számolni kell. Már csak azért is, mert: alkalmazásával idényenként 8000 forint takarítható meg üzemanyagban! Mivel kevesebb a súrlódási veszteség, csökkenhet a vo-nóerö is, vagyis a műanyag körmány- lemezzel felszereit ekékre eggyel több ekefejet tehetnek. Ezzel természetesen növelhető az erőgép napi teljesítménye. Jelenleg a rossz „üzletkötési vonalnak” köszönhetően, többen félnek alkalmazásától, mint ahányan szirtesen fogadták. A gyártó csak a« idén kapott igazán észbe, s rendezi ezeket a bemutatókat, ahol tájékoztatni tttdják a szövetkezetek szakembereit a műanyag kormány-lemez felszereléséről, alkalmazásáról. Sajnos, kicsit késó«. Nagyon nehéz lesz meggyőzni azokat arz üzemeket, ahol * műszaki leírás hiányában az alkatrészek eddig rosszul szerepelhettek. Ma mái minden egységcsomagben elhelyezték a szerelési utasítást, igazolva azt, hogy jó bornak is kert a cégét. Mert nem elég a jót kitalál m, hanem gyártani és eladni is tudni kell. — kármán — Ha! A haffeldolgozó-résziegben a folyami halakat hűtésre készíti elő Adóm Györgyire. Fojtán László felv. szálúéi holtág nagy részét, a Takta-csatornát, valamint a Hódos-tavat. A kárászféleségeken kívül harcsa, süllő, angolna, csuka és balin a zsákmány, de újabban márnát, kecsegét is fogtak, a tiszanagyfalusi kanyarban pedig legutóbb másfél mázsa compó is hálóba került. A' varsák mellett a természetes vízi halászatnál is alkalmazzák a nagy kerítőhálót. amely legalább 120 méter hosszú. Ennek a kezelése a természetes vizekben sokkal nehezebb, mint a halastavakban, vagy újabban a halágyakban, hiszen ilyenkor csónakból dolgoznak a halászok. A tógazdaságban halfeldolgozó részleg is működik, ahol a halak a tisztítás után a hűtőkamrába kerülnek. Itt rendezték be az előcsomago- lót, is; hungarocell tálcán általában íélkilogrannnos adagokat készítenek, amelyeket az áíészek megrendelésére a kereskedelemnek is szállítanak. O. J. háló A tokaji Tiszavirág Halászati Termelőszövetkezet fejlett halgazdálkodást, folytai, a tógazdaságában. A három termelő tóból az idén több mint 500 mázsa halra, pontyra, husiira és amurra számítanak. A két új halastóval a vízfelület megközelíti majd a 67 hektárt. Az új halastavak feltöltése níár megkezdődött a taktaközi főcsatornából. A szövetkezet a tógazdaság mellett nem csökkenti a természetes vízi halászatot sem. Erre a célra használják a Bodrog teljes magyarországi szakaszát, a Tiszát, a karádi résztől az oszlári révig, a nyíregyházi Alkotmány Halászati Szövetkezettel közösen, valamint a Bodrog és a Tisza közötti vizeket. így a Nagytavat, a Kapitány-tavat, a Kakukk-tavat, a Fekete-tavat, a Sulymos-tavakai, a Mély-tavat, a Kisbodrog-tavat, a vissi, a szölóskei, a vajdácskái, a Sultz-, a Bereczki holtágat, a tiszakarádi csatornát, a Zsaró-ért, a tiA latoi sKjfcrmmkásképző iskolán a hátokészít és vizsgatétel. Major Miklós fiatal balásr- mester dobóhálót javít. Leninvárosi tapasztalatok Pártnka a váltra kiriiiaélytkkez igazodva A pártalapszervezeti munka fejlesztésére hozott több mint tízéves határozatát vizsgálta felül a közelmúltban a leninvárosi pártbizottság. Minden körülményt figyelembe véve úgy döntöttek, hogy a munkaokmány elavult és az alapszervezeti pártélet színvonalának emelése érdekében új határozatot hoztak. Mindezt széles körű, alapos elemző munka előzte meg. Ennek során az alapszervezeteknek több mint a 70 százaléka taggyűléseken vitatta meg a pártmunka helyzetét. Ezt megelőzően a megyei pártbizottság irányításával volt egy komplex vizsgálat, amely egyebek között megállapította : „A párlalapszervezetek alapvetően megfelelő munkastílusa mellett, felismerhető jelenség, hogy egy részük esetenként általánosan, felszínesen tárgyal meg különböző témákat, illetve nem mindig tudják helyesen kiválasztani és meghatározni az adott időszak politikailag legfontosabb feladatait.” A vizsgálat megállapítását erősítette a városi pártbizottság jelentése, miszerint az elmúlt tíz évben a párttagság aktivitása növekedett, javult az alapszervezetek szervezeti tartalmi munkája. Vannak viszont olyan alapszervezetek, amelyekről ez nem mondható el, mivel munkájuk a korábbi határozatban kritikusan megfogalmazott szinten maradt. Különösen a kereskedelemben, szolgáltatásban dolgozó kis létszámú alapszervezetek nehezen tudnak alkalmazkodni a változó körülményekhez, feladatokhoz. Az éves munka tervezésében bizonyos, mechanikusan ismétlődő, formális elemek is megtalálhatók egyes alapszervezeteknél. Kedvezőbb tapasztalat, hogy sok területen előtérbe került a kollektív tervkészítés, amely a pártcsoportok bevonásával történik. így csinálják például a Tiszai Vegyi Kombinátban, a Volánnál, a pedagógus alapszervezetekben. A taggyűlések napirendjeinek előadóiként — egy-egy speciális témakörben egyre több helyen, így a TIFO-nál, vagy a városi tanácson — egyre többször hívják meg a kérdés egy-egy szakértőjét. Viszont a kis létszámú alapszervezetekben még mindig jellemző a „titkár- centrikusság”. A vezetőségek irányító munkájában, különösen a XII. kongresszus óta jobban előtérbe került a pártcsoportok munkájának segítése. Elterjedő gyakorlat, hogy a vállalatok, intézmények pártvezetőségei együttes üléseket tartanak. Így jobban megismerik egymás munkáját és egyeztetik a feladatok végrehajtását. A városi pártbizottság viszont azt is megállapította, hogy az alapszervezetek egy része nem fordít kellő figyelmet az információs munkára. Nem elég tervszerűen, céltudatosan és sokszor késve dolgozták fel az információkat. A továbbított jelzések többsége eseményközlő, tényeket állapít meg és nem • tükrözi kellően a közhangulatot. A taggyűléseket rendszeresen megtartják, de ezek színvonala és aktivitása változó. Nagyobb az érdeklődés a gazdasági, kisebb az ideológiai témák iránt. Az alapszervezetek jelentős része önkritikusan megállapította : nem tartják megfelelőnek saját vitaszellemüket. A beszámoló taggyűléseket a pártcsoporlok bevonásával megfelelően előkészítik, elbeszélgetnek a párttagsággal, akik ilyenkor a taggyűlésektől aktívabban és nyíltabban mondják el a véleményüket. Az alapszervi párlmunká- ról a felmérések során kialakult kép sokszínű, differenciált nemcsak egyes alapszervezeteket, hanem a pártélet, a párt.munka területeit illetően is. Megváltoztak a körülmények, új határozatok születtek, tehát mindenképpen szükségessé vált, egy új munkaokmány készítése, a munkamódszer, a munkastílus korszerűsítése. A városi pártbizottság első titkára a testület ülésén hangsúlyozta, hogy a jövőben mindenképpen javítani kell a vezetőségeken belüli, válamint a pártszervezetek és a tömegszervezetek közötti munkamegosztást. Ez többek között igényli a tit- kárcentrikusság megszűnte- lését és azt is, hogy nagyobb önállóságot kell adni a tömegszervezeteknek. A pártszervezetek ne vállalják fel más szervek feladatait, viszont a pártellenőrzésben meg kell szüntetni a formális, rutinszerű gyakorlatot. A leninvárosi pártbizottság alapos és kollektív munka után tartalmas határ«*- ’ zatot hozott az alapszervezeti pártélet színvonalának ”, fejlesztésére. A tapasztala- tok alapján, a tanulságokat , levonva, részletesen és pan- , losan meghatározták a tér-, . vezőmunka. a vezetőségek és „ a taggyűlések tartalmi, szervezeti feladatait, a pártcsoportmunka és a pártmegbí-' zatások minőségi fejlesztésének irányait. Tudatos törekvésüket jelzi, hogy határozatuk leghosszabb fejezete a párthatározatok előkészítéséről, végrehajtásuk megszervezéséről és ellenőrzéséről szól. Idézzük két fontos megállapítását: „...a vezetőség már az előkészítésbe vonja be a párttagságot, részletesen tájékoztassa a vizsgált kérdéssel kapcsolatos jelenségekről, azok okairól, így biztosítható az együttgondolkodás... A konkrét feladatokat tartalmazó határozatok rögzítsék a megvalósítás határidejét, a végrehajtásért felelős személy nevét, a végrehajtás ellenőrzésének módját.” Petra József Kombájn-diagnosztikai műszer Kombájn-diagnosztikai műszert exportál az NDK-ba a mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Tsz. A közös gazdaság a Debreceni Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági gépészeti főiskolai karának újítása alapján fejlesztette ki a Fortschritt kombinát által gyártott 1E— 516-os típusú gabonakombájn elektronikai rendszerének ellenőrzésére szolgáló diagnosztikai műszert, amely* alig nagyobb egy loézi dip-; lómat a táskánál.
