Észak-Magyarország, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-04 / 261. szám

WSZ, setembsf 4^ péntek Mepyffoüák a szovjet filmek ' fesztiválját r IPaéytat&s m 1. Mátrát) í A megújuit saov.ieí fibn né­hány mérföld jelzőjének. te­kinthető tűm említése után jutott el napjaink szovjet filmművészetéhez, kiemelke­dő alkotóinak méltatásához, Sietve a most SO esztendős M&j Rajzman új filmjéig, a Magánéletig, amely az ünne­pi nyitásod került a közön­1 E történelmi áttekintés ! «tán Csorna Béla, a MOKÉP , filmforgalmazás-politikai fő­osztályának vezetője a szov­jet filmek ét a közönség kap­csolatairól, találkozásairól, a filmek fogadtatásáról szólt; ! beszélt a szovjet filmeknek arról a vonásáról, hogy jól- f tehet, az évi több mint más- i fél száz szovjet film értékben J igen széles skálán mozog, j mindegyikben, ott vannak ; maok a motívumok, napjaink életének olyan vonásai, ame- ' Igék nálunk is érvényesek. ! Elmondta, hogy a filmforgal- ■ mazás irányítói, a fesztivál ' rendeződ arra törekednek, il- í tetve törekedtek, hogy az ün­nepi időszakban bemutatan- ! dó filmek a szovjet filmmű- ! vészét jó keresztmetszetét ad­ják. , ,1 Ezt követően matatták be ! ■ megjelenteknek Julij Ra jz­man MagánSet etmfl film­jét, amelynek főszereplője, Mihail Uljanov, ezzel a sze­repével nyerte el 1882-ben a velencei filmfesztiválon a leg­jobb férfíalakítás díját. A szovjet filmek fesztivál­jának borsodi rendezvény- sorozata december 2-ig tart Ez időszakban harmincöt já­tékfilmet mutatnak be a me­gye különböző településein, szovjet filmplakátokból több helyen rendeznek kiállításo­kat — a nyitóünnepség szín­helyén is látható volt egy —, kilenc helyen lesz kiemelt rendezvény, köztük két he­lyen találkozhatnak az ér­deklődők Ivan Ivanovics Be- hunnal, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának osztály- vezetőjével. Különféle gyer­mekprogramok, szakmai ve­títések színesítik a fesztivál műsorát, a záróünnepségen, december 2-án Sátoraljaúj­helyen pedig szovjet vendé­gek jelenlétében — Sátor­aljaújhely felszabadulására emlékezéssel egybekötve — tekintenek vissza a fesztivál eseményeire. Ez aScalommal kiállítást is nyitnak, ünnepi beszédet pedig dr. Veress Jó­zsef, a MOKÉP igazgató- helyettese mond. Szovjet hangieineznapok r ,.% szovjet hanglemezna- Pok idei budapesti nyitóese- | menyeként kiállítás és vásár nyílt csütörtökön a Rózsa­völgyi Zeneműboltban. A november 13-ig tartó ese­ményen itt mintegy 60-féle Melódia-kiadványt mutatnak be az érdeklődőknek. Miként az Állami Könyv­terjesztő, a Magyar Hangle­mezgyártó Vállalat és a Mezsdunarodnaja Knyiga külkereskedelmi vállalat kö­zös rendezvényén elmondot­ták: a Hanglemezgyártó Vál­lalat szovjetunióbeli part­nere, a Melódia 1964-ben «lakúit a Szovjetunió külön­böző lemezgyártó vállalatai- egyesítéséből. A világ k legnagyobb lemezcége féúente 1300 új felvételt ké­•—1.11 ILII.. .....■ .....I.. ...Ill.ll. s zít, 200 millió hanglemezt, és 5 millió magnókazettát állít elő. A Melódia-hangle­mezek a Szovjetunió határa­in kívül is keresettek: éven­te négymillió hanglemezt ér­tékesítenek a világ több mint 80 országában. Magyarországra az idén 150 ezernél több Melódia­jelzéssel ellátott hanglemez érkezett, ez több mint tíz százaléka a hanglemezpiacon megjelenő komoly zenei fel­vételeknek. Közöttük megta­lálhatók a világ zeneirodal­ma legnagyobb alakjainak művei, jeles előadók tolmá­csolásában. A zenetörténe­lem kincsestárából idén ISO újdonsággal ismertették meg a magyar zenekedvelő kö­zönséget. Művészeti fesztivál r„ ’A jövő év tavaszán, május 'fc-tői 6-ig tartják meg az egyetemi és főiskolai hallga­tók kulturális fesztiválját. A művészeti jellegű fesztiválok . 'megtartására három várost jelöltek ki: Sárospatakot. Kecskemétet és Keszthelyt. Sárospatakon 17 felsőoktatási intézmény képviselői talál­koznak egymással s mérik össze tudásukat többek kö­zött a zenei, az előadóművé­szeti ágakban. Valamennyi művészeti ágban mindhárom városban rendeznek találko­zókat. Ezenkívül Sárospata­kon lesz az irodalmi műfajok alkotóinak találkozója. A vi­zuális művészetek képviselőit pedig Keszthely és Kecske­mét fogadja majd. Rsnyvkeresében Az olvasó böngészni szeret. Le­veszi a polcról a könyvet, bele­olvas, aztán... ha tetszik, vi­szi magával, ha nem, akkor te­szi vissza a polcra. Az olvasás­hoz — az igazi olvasónál — hoz­zátartozik a keresgélés izgalma is. Fotó: L 1 Bolgár loxishajá A dunai kikötőkben törté­nő bemutatkozása során csü­törtökön, Budapestre érke­zett a Russe nevű bolgár luxushajó, amely a követke­ző szezonban már menetrend szerint szállítja a turistákat a Dunán a bulgáriai Russétól Passauig. A 240 személyes holland gyártmányú hajó hossza több mint 113 méter, szélessége el­éri a 16 métert. Az egész ha­jó légkondicionált, több mint 100 kabinja szállodai kénye­lemmel várja az utasokat. AZ étterem és » bár mellett két uszoda és szauna áll > ven­dégek rendelkezésére. Könyvről - könyvért MUaoicrót, a Kazinczy Könyvesboltból sugározza adását ma délután a Petőfi rádió. A népszerű Könyvről ;— könyvért műsorban ezút­tal Borsod megyében, élő és alkotó írókat mutatnak be. így a Kelet antológia szerzői­vel . ismerkedhetnek meg a hallgatók, de bemutatják Hajdú Gábort, akinek Ká­naán merre vagy? és Kriston Bélát, akinek A megszállott címmel jelent meg könyve. Az antológia, illetve a köny­vek szerzői a helyszínen, az adás után dedikálják művei­ket. A könyvesbolti találko­zóra egyébként délután fél 4-kor kerül sor. A Szőnyi-teremben Brok és Ágnes képei Sajátos hangulata van a Szőnyi-terem legújabb kiál­lításának. Talán jobb is így mondani,, hanguiata van. Küiön-külön a képeknek, s együtt az egésznek. Csend­életek — ez Jenne talán az alkalmas megjelölés, de Bro- kés Ágnes képei mégsem ha­gyományos csendéletek a szó eredeti jelentésében. Formára rendezett, megkom­ponált falevél-„lenyomatok”, csokorba kötött virágok, a keleti művészetből táplálko­zó ág—madár kompozíciók nem a csendélet ábrázoló­akaratának megtestesülései; érzelmeket tükröznek vissza, hangulatokra hangolnak rá. A vénasszonyok nyarának bölcs, meleg derűjét hozzák az okkersárga, barna, vörös bzinek, a nyár harsogását a zöldek, pirosak, sárgák. Imp­ressziókat rögzít igen ex­presszien a művész, s rend­kívül hatásosan akkor, - ami­kor a valós látvány egyes elemeit megőrizve egy soha­sem volt, sohasem létezett, hangulatilag mégis adekvát természetet épít fel képein. Élénk színvilágú, a kép­felület fakturális lehetőségeit kihasználó festő Brokés Ág­nes, aki a Képcsarnok Vál­lalat miskolci Szőnyi-termé- ben mutatja be ezúttal olaj- festményeit és akvarelljeit. Mindkét műfajban otthono­san mozog — s mindkét mű­fajban sajátos atmoszférát teremt képein. Az utóbbiak inkább finomságukkal hat­nak, s különösen kedvesek a keleties hatást tó mutató ág —madár kompozíciói. Brokés Ágnes Főnyi Géza j növendékeként végezte el a Képzőművészeti Főiskolát, a Fiatal Művészek Stúdiójában tevékehykedik. A nyilvános­ság előtt 1967-től mutatko­zik be rendszeresen. 1965-ben egyébként Rómában arany­érmet nyert az akadémiák és főiskolák nemzetközi kiállí­tásán. Miskolci bemutatkozása alighanem sikerre számíthat, hiszen olyan alkotásokkal, művekkel jelentkezett, ame­lyeken, épp hangulatosságuk- nál fogva, szívesen pihen meg az emberi szem. A ki­állítást egyébként tegnap, november 3-án, délután nyi­totta meg dr. Végvári I-ajos művészettörténész. A tárla­tot november 17-ig tekinthe­tik meg az érdeklődők. <«*. a.) Most lenne TO éves Emlékezés Ságvári Endrére „Az életet, a szépséget és a fiatalságot testesítette meg És meghalt, hogy győze­delmeskedjék az élet, a szépség és a fia­talság ...” 1937-ben, a spanyol polgárhábo­rúban a köztársaságiak oldalán elesett francia riporternőt búcsúztatta e szavakkal a párizsi Pére-Lachaise temetőben Louis Aragon. E találó búcsúztató ráillik Ságvári Endrére is, alti 31 évesen a Budakeszi úti cukrászdában fegyveres harcban lett a sza­badság mártírja. Nem kereste a halált; az életet, a szabadságot, a tudást, a szépséget kutatta. De úgy adódott, 1944. július 27-én, az illegális találkozón, hogy vagy fegyver­rel a kézben és fegyver által hal meg, vagy vállalja az elfogatást, a kínzást — és utána minden valószínűség szerint a ha­lált Édesapja ügyvéd volt, ő maga is jogot végzett Egyetemi hallgatóként csatlakozott a haladó diákszervezkedéshez, s tanulmá­nyai befejeztével a Szociáldemokrata Párt VII. kerületi ifjúsági csoportjának egyik vezetője lett. Nagyszerűen értett ahhoz, hogyan kell a fiatalokat marxista szellem­ben nevelni, harcba vinni. Az illegális Kommunista Párt népfrontpolitikájának egyik legkiválóbb értője és realizálója volt. Hosszú éveken át élt illegalitásban az ér­telmiségi családból származó, tehetséges, fiatal jogász. Pedig képességei, adottságai sokfelé vihették volna. Hiszen a mindig szín jeles diák mellesleg vívó- és úszóver- senyeket nyert, szépen játszott harmóniu- mon és sikerrel vett részt irodalmi pályá­zatokon. A Népszava szerkesztősége mellett, ugyanabban a házban, egy kis szobában volt a szociáldemokrata ifjúsági mozgalom otthona; itt folytak híres szemináriumai, amelyeket az ifjúsági > vezetőknek tartott Saó volt ezeken a szemináriumokon világ- politikáról és az éppen aktuális tanonc- reformrél csakúgy, mint a vallásról, vagy éppen a Szovjetunióban érvényes nyugdíj­rendszerről. Voltak, akiknek ezek a szemi­náriumok módszertani gyakorlatot jelen­tettek eg.v-egy ifjúsági szervezetben tar­tandó későbbi előadásukhoz; mások — s nem is kevesen — itt tanultak meg ered­ményesen vitatkozni, a politikai mondani­valót meggyőzően előadni is. Egy-egy híres szemináriuma, ankétja, munkatársaival folytatott beszélgetése, amelyet kirándulá­sokon vagy éppen ebéd közben, esetleg az utcán sétálva folytatott társaival, a mai magyar munkásmozgalom számos vezető­jének vált életre szóló iskolájává. Hosszú évek sikeres földalatti szabadság­harcos tevékenysége állott már mögötte, amikor 1944 nyarán, a felszabadulás kü­szöbén a fegyveres harc egyik szervezője, c egyben a párt lapjának, a Béke és Sza­badságnak a szerkesztője lett Arra a bi- aonyos budai találkozóra, utolsó útjára is azért indult hogy megbeszélje; hogyan tudnának fegyvert szerezni a fiatal sza­badságharcosoknak. A cukrászdában roo- , tottak rá s csendőrök, akik egy véletlen ' folytán már régebben rábukkantak és min- , den lépését követték. Amikor meg akarta i kötözni az egyik csendőmyomozó, hirtelen | mozdulattal kiütötte a revolvert a kezéből, i ő rántott fegyvert s háromszor lőtt, há- J rom csendőrt leterítve. A lesben álló ne- ■ gyedik golyója az ő életét oltotta ki. A mozgalomban mindenki csak Endri- t ként ismerte. Életének eleme, értelme a ' mozgalom, a tömegmunka, a fiatalok kö- \ zötti propaganda, agitáció és szervezés • volt. Magával ragadó előadó, aki meggyő- J ződése erejével, éles logikájával, teljes em- i berségével mindig tűzbe tudta vinni hall- ] gatóit, elvtársait. Ám a fiatalok nemcsak i nevelőre, de mélyen érző barátra is talál- 1 tak benne, olyan emberre, akihez mindig, , minden politikai vagy személyi kérdés- ' ben is bátran fordulhattak; aki képzett 5 marxistaként meg tudta világítani előttük i a legbonyolultabb elméleti problémákat is. J Valóban a kommunista mozgalom neveltje volt, aki nagyszerűen értette, hogyan kell J megnyerni a legkülönbözőbb gondolkodású , fiatalokat a haladás eszméinek. Már 1938- tól az OIB, a Szociáldemokrata Párt Or- f szágos Ifjúsági Bizottsága titkárának. Ku- J lieh Gyulának volt a legjobb segítőtársa, ■ majd amikor ót letartóztatták és börtönbe J vetették, 1941 tavaszától 6, a művelt, sok- ' oldalúan képzett, kitűnő politikai és peda- • gógiai érzékkel megáldott tömegszervezeti J vezető lett az utódja. < Amikor hosszabb-rövidebb időre börtön- [ be vetették, akkor is mindig dolgozott. írt. i Egyik börtönlevelében éppen a tudás gyö- • nyörűségéről vall: „Ha az ember srácát és ■ nem felületesen tanul, eljön az idő, hogy ' az egész világot más színben látja, mint i a tudatlan ember. Tele érdekességgel, tele ■ kérdésekkel, amelyekre izgalmas és szép J dolog megkeresni a feleletet. A tanult em- i bér soha nem eshet kétségbe, bármit ve- | szítsen is el, mert előtte van az egész fel- t kutatásra váró minden ség.” Az általa szer- j kesztett lap, a Béke és Szabadság már 1944 , tavaszán fegyverbe szólított a hazánkat » megszálló német fasiszták és magyar árt- | kosaik ellen. Itt megjelent utolsó cikke Is » hitvallás volt: „Jelmondatként szeretnénk minden magyar hazafi leikébe vésni: nincs i demokratikus Magyarország az ifjúság de- * mokratikus nevelése nélkül.” » Hetvenéves volna, ha azon a tragikus > nyári napon nem oltja ki életét a gyilkos | csendőrgolyó. Forradalmi tette, példája, • vonzó embersége emlékezetünkben váltó- [ zatlanul olyan fiatalnak őrzi meg, mint * akkor volt, amikor bátran fegyvert rám- J tott a rá támadókra. Az idő nevét már ré- i gén egybeolvasztotta történelmünk szabad- * sághőseiével. Joggal, hiszen az életért, a ■ szépségért, a fiatalságért, s a legfőbb jó- J ért: a szabadságért adta fiatal éleiét. CT. I* * Energiatakarékossági és környezetvédelmi ankét Olcsóbban, tisztábban! Elkéstünk a világtón Az olajárak eiső robbanását mtf- ló tendenciának véltük, és a második nagy világpiaci ár­emelkedéssel szemben sem tettük meg a legszüksége­sebb intézkedéseket. Színié ezzel párhuzamosán növe­kedett meg a világban a kör­nyezet- és természetvédelem jelentősége, aminek terén szintén lépéshátrányba ke­rültünk a fejlett ipari kul­túrájú országokkal szemben. Az energiafelhasználás, az energiagazdálkodás mindig és mindenhol szorosan ösz- szefüggött a környezetvéde­lemmel — nemcsak gazda­sági szálak tették erőssé ezt a köteléket —, éppen ezért nem meglepő, hogy napja­inkban szinte mindenhol együttesen beszélnek e két területről, párhuzamosan ke­resik a problémák megoldá­sának lehetőségeit. Ezt tették tegnap a Lenin Kohászati Művekben meg­tartott energiatakarékossá­gi és környezetvédelmi an- kéton is, melyet Drótos László, az LKM vezérigazga­tója nyitott meg bevezető előadásával. Ahhoz, hogy e két terüle­ten megfelelő változásokat érjenek el az ipari üzérnek, átfogó programra volt szük­ség mind országos, mim! vál­lalati szinten. A feladatok megoldását nehezítette, hogy az áremelkedések, a recesz- szió olyan mértékben növel­ték a költségeket, hogy minden reszeredmény igen nagy erőfeszítést igényelt. A javulás folyamata éppen ezért lassú, de a hulladék- energiák hasznosítása, a tisz­tító és szűrőberendezések lé­tesítése egyaránt segíti a környezetvédelmet és az energiagazdálkodást. Ehhez természetesen — túl az anyagi erőfeszítéseken — szemléletbeli változásra is szükség van, hogy mindenki, minden műszaki és laikus érezze: olcsóbban és tisztáb­ban keli a termelési verti­kumokat üzemben tartani! Az országos energiahely- zettel, az energiagazdálko­dási kormányprogrammal foglalkozott előadásában dr. Varga Sándor, az Ipari Mi­nisztérium főenergetikusa. Kiemelte, hogy míg koráb­ban az összes energiahordo­zók 40 százalékát fedeztük hazai forrásokból, napjaink­ra már egytized százalék híján elértük, hogy a fel- használás felét magyar re­lációból kapják u felhasz­nálók. Az abszolút energia­felhasználás közben növeke­dett, amihez szén- és atom­erőmüvek adják a szükséges mennyiséget. A kormány 15 milliárd forintot biztosított az energiaracionalizálási programban végrehajtott be­ruházásokra és ugyanennyit áldozott központi keretből a gazdaságosabb energiafo­gyasztási körülmények kia­lakítására. Emellett nem le­hetnek elégedettek a fajla­gos mutatók alakulásával, aminek elsősorban az az oka, hogy nem minden terü­leten gazdálkodnak még oko­san az energiával. Egyszerű­en szólva* gyakori még a pazarlás! A vállalatok, üze­mek megszorítása mellett igyekeztek a lakossági fo­gyasztást is megfelelő me­derbe terelni és takarékos­ságra nevelni minden ma- gyár állampolgárt. Az' ipari kemencék ener­giatakarékossági lehetőségei­ről dr. Palotás Árpád, a Tü­zeléstechnikai Kutató ps Fejlesztő Vállalat igazgató­helyettese, a vaskohászati technológiák továbbfejleszté­sének energiagazdálkodási vonzatairól dr. Herendi Re­zső, az LKM műszaki igaz­gatója. a megye környezet- minőségének helyzetéről Ba- labán Péter n megyei termő- -szet- és környezetvédelmi fiikor fortnff ol^nrlóct-»A* Lit

Next

/
Thumbnails
Contents