Észak-Magyarország, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-01 / 258. szám

T983. november 1., kedd ESZAK-JMAGYARORSZÄG 3 Vállalaton belül az elsők Gmk Kazánkészítésre vállalkoztak A kazánokra 'áWS&nyátszát- ban mindig is nagy szükség volt. A Borsodi Szénbányák Vállalat hosszú ideje az Oroszlányi Szénbányáktól szerzi be az új kazánokat, a javításhoz szükséges. alkatré­szeket. Ez olykor alig, más­kor akadozva sikerül. Alig egy hónapja megoldódott a „kazámkérdés” a vállalat­nál. Gyártására gazdasági munkaközösség alakult, illet- va vállalkozott a Központi Bányagépjavító és Szénosztá­lyozói .Üzemben, Az előzmények — A munkaközösség meg­alakulását hosszas vizsgálat előzte meg■ Melyek voltak a létrehozáshoz nélkülözhetet­len teendők? Ez iránt érdek­lődtünk dr. Ortó Györgytől, a KOSZGÜ jogi előadójától: — Legelőször megvizsgál­tuk, alkalmasak-e szakembe­reink a kazánok gyártásához szükséges minőségi munka­végzésre. Az Energ-iafelügye- let dolgozói szigorú bírálók az üzembe helyezés előtt. Mérlegeltük azt is, képes lesz-e a kollektíva a válla­lat igényének folyamatos ki­elégítésére. Ezek után a dön­tés az év elején született meg. Jó néhány nagyválla­latnál gyűjtöttem tapaszta­latokat a megalakuláshoz szükséges eljárásokról. Eze­ket az útmutatásokat jól hasznosítottuk. Az indulás­kori, úgynevezett „gyermek- betegségekből” így várható­an nekünk már kevesebb jut. — Milyen feladatok követ­keztek ezután? — Rögzítettük az alapsza­bályt, a tevékenységi kört és megkötöttük a társasági szerződést a tagok között, amellyel tulajdonképpen megalakult a gazdasági mun­kaközösség. Ezután a munka­végzés feltételeire vonatko­zóan együttműködési meg­állapodást kötött a gazdasá­gi munkaközösség és a vál­lalat. A társasági szerződést a kazincbarcikai tanácshoz adtuk be, ahol rövid időn belül jóváhagyták a műkö­dést. A visszakapott hatá­rozatot a cégbejegyzés kö­vette. Ez jelenti tulajdon­képpen az üzleti biztonságot a munkaközösségnek. Ese­tünkben nem csupán válla­laton belül, hanem külső, megrendelőknek is dolgoz­hatnak a vállalkozók. A cégbíróságon ugyancsak rö­vid időn belül hagyták jóvá a működési kérelmet. Ennek nyomán megköthették a vál­lalkozási szerződést; a kazá­nok gyártására. Így kezdő­dött el a munka szeptember elején. — A szerződésben megfo­galmazott tételekre különös figyelmet fordítottak ... — Valóban. Amikor a vál­lalkozók és a vállalat közöt­ti szerződést megfogalmaz­tuk, arra törekedtünk, ne- ' hogy azonos munkája legyen a dolgozóknak mindennapos feladataikkal. Egyszóval, ne .legyen arra lehetőség, hogy munkaidőben is a vállalkozá­sukon dolgozzanak. Arra is ügyelünk, hogy az anyagvé- telezés se történhessen mun­kaidőben. Ügy éreztük, ez a korrekt eljárás. Más a mun­kadíja a vállalkozásnak, azért is meg kell dolgozni. — Mi volt a vállalkozás beindulásáig a legnehezebb feladat az ön számára? — Már az elején valami­féle közvetítő szerepet kellett vállalnom. Ismertem a veze­tők elképzelését és a vállal­kozókét egyaránt. E kettő között kellett összhangot te­remteni a közös cél érdeké­ben. Ügy érzem, valameny- nyiea megtalálják számítá­sukat Igaz, nem tudjuk az összes gazdasági problémát ezzel a vállalkozással meg­oldani, nem is lehet. Mégis jelentős terhet vesz le a „kisvállalat” a nagyvállalat válláról. Egy kazán ára meg­közelíti a négyszázezer fo­rintot. Nagy pénzről és nagy tételekről van szó, A jövő­ben tíz-húsz százalékkal ol­csóbb lesz a Borsodi Szén­bányák Vállalatának a ka­zánok beszerzése és nem okoz gondot a folyamatos szállítás, a hibák azonnali kijavítása sem. A vállalkozók Őrjártunkkor a vállalati gazdasági munkaközösség dol­gozói már a harmadik kazá­non dolgoztak, noha az első kettő teljes megépítéséről még nem adhattak számot. A Borsodi Szénbányák Vál­lalat Berendezéseket, Acél- szerkezeteket Gyártó és Kar­bantartó Vállalati Gazdasági Munkaközösségének tizenkét tagja van. Irányítójuk Var­ga László, a KOSZGÜ tmk- műhelyének vezetője: — Az elmúlt években né­hány kiváló szakemberünk ment el az üzemtől. Sokán a bekecsi termelőszövetkezet közeli melléküzemágában vállaltak munkát, magasabb jövedelemért. Ennek hatásá­ra kerestem fel az üzem fő­mérnökét, akitől megkérdez­tem: nem lehet valamit ná­lunk is tenni a többletjöve­delem-szerzés érdekében? És lehetett. A munkaközösség létrehozásának ötlete jónak bizonyult. Nálunk nem le­het annyi pótműszakot vál­lalni. amelynek összege meg­közelítené az így elérhető jö­vedelmet. Amikor megtud­tuk a feltételeket és a kőnk-, rét feladatot, ismertettem azokat a dolgozókkal Sokan jelentkeztek először, később azonban jó néhányon vissza­léptek. Részben azért, mert t úlságosan kockázatosnak ta­lálták a számukra viszonylag ismeretlen munka sikerét, részben pedig azért, mert nagyon messziről járnak be dolgozni és nem vállalták a második, hat-hétórás műsza­kot. Merthogy a munkakö­zösség tagjainak ennyit kell dolgozni munkaidő után, hogy teljesítsék amit vállal­tak. — Mennyivel emelkedik a közösség tagjainak jövedel­me? — Nálunk átlagosan hu­szonhárom-huszonöt forint az órabér. A vállalkozásban hatvanöt forint szerepel. A kazánokat műszakban gyárt­juk. Egy kazánt kétszáz mű­szak alatt kell elkészítenünk. Amennyivel rövidebb az idő, annyival több kerül a borí­tékba. Számításaink szerint tizenkét-tizenöt ezer forintot is megkereshetünk a fizeté­sen felül. Egy a tizenkettőből K<aibás Endre, a tmk-cso- portvezetóje szintén tagja a munkaközösségnek: — Mit szólt a család a vál­lalkozáshoz? Hiszen a hal­lottak alapján tizenkét-tizen­hat órát dolgoznak, Keveset lesznek együtt az otthoniak­kal. — Megbeszéltük a felesé­gemmel és úgy határoztunk, vállalom. Szükség van a pénzre. Egyébként arra is törekedtünk inkább, a téti hónapokban nyomjuk meg, akkor dolgozunk többet, hogy nyáron együtt legyen a csa­lád. És még valami. A töb­biek is jól járnak így, mert a mi pótműszakunkat is el­végezhetik, ami havi ezer forintot jelent számukra. — Voltak-e nehézségeik az induláskor? — Bizony voltak. Meg kel­leti; tanulni rajzról olvasni, dolgozni. Azelőtt nem foglal­koztunk ilyesmivel, de hát ez volt benne a kockázat. Most már valamennyiünknek könnyebben megy a munka, lassan begyakoroljuk ma­gunkat. Monos Márta „Az idő pénz” bölcsessége ma időszerűbb, mint volt bármikor. A gyorsaság a piaci versenygyőzelem nem elhanyagolható tényezője lett. S nemcsak arról van szó, hogy frissen kell reagálni a megrendelő kívánságaira, rö­vid idő alatt minőségi por­tékával szükséges kirukkol­ni, hanem sebesen el kell juttatni az árut a gyakran ezer kilométerekre levő cél­ba. Mi sem alkalmasabb er­re. mint a légi, áruszállítás, amelyet sok országban ma már óriás repülőgépekkel bo­nyolítanak le. Ilyen például a Boeing 747F típusú áru­szállító óriás, amely száz tonna teher szállítására ké­pes. A gépóriás felszállásához csupán 1400 méteres kifutó­pályára van szükség. A gép tehát használhatja a hagyo­mányos repülőterek kifutó­pályáit. A Boeing 747F ma­ximális sebessége 1030 km/ óra, nz utazósebessége pedig alig marad valamivel 1000 km/óra alatt. A gép hatal­Áruszállítás levegőben fl hárem Lajta is Előbb csak áss országút széléről gyönyörködtünk a látványban. A kissé hullá­mos, de kiváló magággyá művelt táblán sebesen halad egymás nyomában a három MTZ vontatta Lajta vetőgép, s mögöttük ott porzik ide- oda táncol a láncokkal vető- géphez kapcsolt néhány fo­gas. A tábla másik szélén, ellenkező irányból, talán még nagyobb sebességgel haladó két MTZ gyűrűs boronával tömöríti, zárja le a magágyat. Távolabb, a dülőút mentén, a vontató tetejen toporog Ivét fejkendős alak. Ilyenkor október végén már egyrerit- kább látvány a határban az őszi vetést végző növényter­mesztő csapat. A búza zöme már mindenütt a magágy­ban ... — Holnap már mi is ecte- benn, valami magtári mun­kán melegszünk — mondják a fagyoskodó fejkendősök, Szabó Károhjné és GtHyáa Ferencné, akiknek az a fel­adatuk, hogy néhány forduló után vetőmaggal töltsék fel a Lajták magládáját. — Ez az alig 13 hektáros tábla maradt a végére. A határban miránk tavaszig már ncra vár más munka. Kiváló minőségű, fémzárolt, gondosan csávázott vetőmaggal, má. sodfoká M\k-8:OSsal tölti fel a „brigád1', a Lajta magládáját, .& Amikor kiürülnek a mag­ládák, a három traktorossal, Szekeres Lászlóval, Virág Ferenccel ésSzendr-ei Gábor­ral is szót válthatunk. Jé a hangulat, hiszen mér csak egy „íeltöltésnyi” van hátra ebből a 13 hektárból, s ,az ónodi Rákóczi Tsz befejez­te az 5<M) líelvtárnyi őszi bú­za vetését. Ugratják egymást, hogy a vetés befejeztével ki, hol fog melegedni. Amikor azonban komolyra fordul a szó, kiderül, hogy messzi van még a melegedés, hiszen a Lajta vetőgépek helyére most majd a nehéz ekéket kap­csolják fel. A traktorosok ré­szére még csak mosd. kezdő­dik az őszi munkák neheze, a mélyszántás. <*>- sj Az utolsó ősai „fordulóra" indul az MTZ vontatta Ivőrom 'fajta va­ló gép aiz ónodi határban. (Fojtán László felvételei) «« Érdekességek a világ mezőgazdaságábál NAGY ÉRTÉKŰ ÁLLATI TAKARMÁNYT sikerült elő­állítani Norvégiában mellék- termékekből. Az Agrozym- cég eredményesen próbált ki egy vákuumos aromóniák- kezclést, amellyel szalmát és növényi szárat alakítottak át tápanyagban gazdag, olcsó állati takarmánnyá. A szarvasmarhák, a juhok és a többi kérődző állat meg tud­ja emészteni a fűben és a szénában levő cellulózt. A szalmában és a növények szárában levő cellulózt ezzel ’szemben nem, hacsak anvmo­mas súlyát a 18 emberme- gasságú, változtatható távol­ságra kiengedhető kerékből álló futóműve viseli, amelyet leszálláskor tv-kamerákkal figyelnek a pilótafülkéből. Az óriás gép tartályai teljes feltoltéikor kb. 190 ezer li­ter üzemanyag befogadására alkalmasak, . ami mintegy 7200 kilométeres légiül meg­tételéhez elegendő. Képünkön az óriás gépet rakodás' közben láthatjuk, amit az orr-rész felemelésé­vel könnyűének meg. A jól megfigyelhető különleges, 5400 kg súlyú rakodóberen­dezés a géppel együtt re­pül, s három ember által bármikor, bárhol károm óra alatt fel- és leszerelhető. A 2,5 méter széles, 6,1 méter magas emelőberendezéssel az óriás egységrakományok is gyorsan ki- és berakhatok a gépbe. A rakodóberendezés- sel két ember 30 perc alatt. (!) elvégzi a gépóriás belső rakodóterének konténerekkel való megtöltését. mákos kezeléssel nem teszik azokat emészthetővé. Az új találmány gyakorlatias és egyszerű eljárást jelent az ilyen ammóniákos kezelésre. Az eljárásnál legfeljebb 30 tonna súlyú szalmát, vagy szárat helyeznek egy külön­leges alumínium-gumi leszo- rítókkal lezárt műanyag sá­torba. A levegő egy részét kiszívják a sátorból és — a szalma 3 súlyszázalékig — folyékony ammóniákkal pó­tolják azt. Az ammóniák a sátorban elpárolog. A szalma 1—3 hét alatt, nyers takar­mánnyá alakul át, tápértéke ekkor a közepes szénáéval azonos, ára viszont fele a szénáénak. Az eljárás nedves szalma esetén is kifogástala­nul alkalmazható. * HŐERŐMŰ FÜSTGÁZÁ­BÓL állítanak elő hasznos termékeket, így műtrágyát az NSZK-ban. Egy olyan beren­dezést helyeztek üzembe, amely egy közel 4000 me­gawattos hőerőmű füstgázait kénteleníti. Az eltávozó füst­gázokat meszet tartalmazó oldattal „mossák”, a mész ugyanis leköti a kén-dioxi- dot. A füstgázok kénteleníte- sekor keletkezett mészszul- f át bél az egyik berendezés­sel gipszet gyártanak. Egy másik eljárásnál nem meszet használnak fel a lcén-dioxid megkötésére, hanem amrnó- niákot. Végtermékként itt ammóniumszulfát keletkezik, amit nagy mennyiségben használnak fel műtrágya­ként. * ÉRDEKES ÚJDONSÁGA volt a csehszlovákiai lneheba nemzetközi vegyipari vására nak a Du Pont-cég legújabb gyomirtó szere, a Glean 75 DF, amely rendkívül kis adagokban alkalmazható: hektáronként 2—20 gramm (4) kell belőle. Diszpergáló mikrogranulátum formájá­ban alkalmazzák az érzéké-' nyebb kétszikűek, de a na-, gyobb ellenállóképességű gyomnövények (kamilla, rep- csénretek. pipacs stb.), eset­leg egyes fűfajták (cirok stb.) irtására is. A készít­mény valamennyi gabonaféle és a len termesztésében al­kalmazható. Az új készít­mény 75 százalék klórszulfu- í'ont tartalmaz, amely a gyomnövények leveleit és gyökérzetét pusztítja el. A Glean 75 DF Japánban gyomirtószer-kutatási dijat nyert. Rendkívül kisadagos alkalmazása folytán, sem a lakosságot, sem a bioszférát nem veszélyezteti. * ÜJ GABONATÁROLÁSI MÓDSZERT vezettek be Ausztráliában: a légtér sza­bályozásával helyettesítik a rovarok elleni vegyi védeke­zést a tárolt gabonában. A rendszernél a zárt tároló egységeket olyan gázzal — például szén-dioxiddal vagy nitrogénnel — töltik fel,’ amely a rovarokra fejlődé­sük valamennyi szakaszában halálos. A légtérszabályozás­sal. vagy fertőtlenítéssel mű­ködő új tárolási rendszer nagy előnye, hogy a gaboná­ban egyáltalán nem. vagy csak elhanyagolható mennyi­ségben maradnak vissza te­rakódó vegyi anyagok.

Next

/
Thumbnails
Contents