Észak-Magyarország, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-25 / 278. szám

1*983. HOfertifeef 2'5„ p'cn'ict

ESZAK- MAGY ÄRORSZ AG 3

Versenytárgyalást nyert a BVK

Tért teil

_____

a műanyag obiak

Sokan azt. mondják, jelenleg a lakások nagy részénél egyenesen az utcát iűljük; bármilyen gyenge is kint a levegő áramlása, meglódulnak bent a függönyök, hiába van zárva az ablak. Próbálkoznak a lakók szigeteléssel, gyalu lássál, az eredmény nem tói biztató, a fű- iéftre felhasznált hőenergia, meglehetősen maga-s száza- lékbain szökik meg továbbra is a rosszul záródó ablakokon át. Alii családi házban kakik, tudja, nem mindegy, hogy 80 vagy 150 mázsa szén fogy él egy fűtési idényben, és nem mindegy az országnak sem, ha ilyen nagyság- rendű a szóródás, a jó és a vetemedett ablaktáblák szigetelése között. Mi hát a teendő’. Mit csinálhat az egyén ee riríiií tehetnek a szakemberét, mondjuk azok, akik az ablakokat gyártják, eladják, beépítik, és azsók, akik vásárolják? Mert végül is Magyarországon egyetlen esztendőiben körülbelül 2 millió ijlegyzetmétemyi ablak „fogy éi”, ennyit építenek ugyanis be az új házakba, ennyivel módosulhatna tehát kedvezőbben; vágj' marad ugyanígy a ma meglevő ablakál- lójnány.

— Mi már évek óta készítünk különböző ablakprofilokat: — mondja Kovács F. László, a Borsodi Vegyi Kombinát kereskedelmi igazgatója. • — Ablakproíilokat gyártottunk, de konfekcionálással nem foglalkoztunk, az itt készített profilokból Győrben, Egerben és Budapesten csináltak az építőipari vállalatok kész ablakokat. A három üzemben évente együttesen 120 ezer négyzetméternyi ablakot készítenek, s bizony ha ezt az arányt összehasonlítjuk, mondjuk az NSZK-val, az USÁ-val, vagy Angliával, szembetűnő az elmaradás. Az NSZK-ban például 45—50 százalék az ösz- szes felhasználásból a műanyag ablakok aránya.

—i Miért lényeges erről beszélni? Azért — folytatja az.; igazgató —, meri ismert, hogy a műanyag ablakok nem vetemednek, igen jó a hőszigetelő tulajdonságuk, nem igényelnek festést, és igen jól záródnak. Ma már azt is elmondhatjuk, hogy az igen szigorú új építési szabványnak Magyarországon jelenleg csupán két ablakféleség felel meg, az ARÉV, a műanyaggal bevont fa és a pvc-ből készült ablakok. De az is tudott, az azonnal látható előnyük ellenére nem növekedett úgy a pvc-ablakok vásárlása, mint ahogy az kívánatos lenne.

— Ennek az az oka, hogy egy-kétszáz forinttal drágábbak voltak, mint a hagyományosak, s a gyártóknak tulajdonképpen nem volt érdekük, hogy csökkentsék az árakat — teszi hozzá az igazgató. — A mi lenn elő berendezéseinkkel 3000 fonna ablakprofil készítését .is meg tudtuk volna oldani, de rendelést mindössze maximum 1500 tonnára kaptunk. E felismerés alapján kezdjük meg a BVK-nál is a konfekcionálást, azaz készítünk kész ablakokat is. Ez év elején mintegy négy hónap alatt létre is hoztunk egy üzemet, évű 40 ezer négyzetméter kapacitással, és ebben már megkezdi,ük a jó hőszigetelő és ami legalább ennyire fontos, a korábbiaknál olcsóbb ablakok gyártását.

A Borsod megj"ei Állami Építőipari Vállalat is meglátta a lehetőséget: és ez ér októberében kiírt egy pályázatot, amelyen négy vállalat, közte mi is részt vettünk. A műszaki feltételek és az ár alapján a versenytárgyalást mi nyertük meg. így a most létrejött megállapodás alapján mi is, tovább tudjuk fokozni a gyártást. Hogy mit jelent ez? Mi négyzetméterenként 2500 forintos átlagáron adjuk az ablakokat, és ez az ár alatta van a korábbi műanyag nyílászárók árainak, és alatta van a fából készült ablakok árainak is.

A mi kezdeményezésünk találkozik az ÉVM kívánságával is, hiszeh a minisztérium azt szeretné, hogy 1985- ig -az energiatakarékos műanyag ablakok gyártása évente 500 ezer" négyzetméterre növekedjél;. Er. azt jelentené, hogy a jelenlegi „fogyasztás” szintjével számolva, két év múlva az összes felhasznált ablak körülbelül 25 százalékát már műanyagból készítenék. Ez a folyamat tulajdonképpen része annak az ablakrekonstrukciós programnak, amely nagyon is kívánatos országos szinten. És ezt a folyamatot teljes egészében támogatja, mondhatni úgy is, menedzseli a minisztérium, mégpedig úgy, hogy részben a Magyar Nemzeti Bank finanszírozza, részben a yUágbanktó) felvett kölcsön segítségével az ÉVM vállalatai aktívan növelik a gyártókapacitást.

De a Borsod megyei történteknél maradva, a BÁEV most követi a győri példát, s Miskolcon, valamint a me-" gyében folyó építkezéseknél rövidesen megkezdik a műanyag ablakok beépítését. Győrben ez a folyamat már 1982-ben megkezdődött, és jelenleg ott mintegy 35 ezer négyzetméter ablak már a házgyári lakásokba kerül évente. A folyamat tehát megkezdődött itt. is. Ebben az évben csak néhány új lakáshoz, jövőre már 25 ezer ablakot vásárol a BÁÉV, és ennyit épít be az új lakásokba.

Mivel a pvc-arblskokat a jó tulajdonságaik ellenére a nagyközönség még nem ismeri eléggé, a BVK több módon is i gyei eszik „népszerűsíteni” ezt a terméket Budapesten például a TÜ2TÉP- pel közös mintaboltot létesített, az. Építéstudományi Intézettél pedig szerződést kötött annak érdekében, hogy az intézet szaktanácsadással segítse a megismerés folyamatát.

Ez niindenáoéppen kívánatos, hiszen az energiával való jobb gazdálkodás érdekében újabb fejlesztések várhatók, amikor is a piacon rövid időn belül a jelenleginél 200 ezerrel több műanyag ablakkal növekszik a kínálat. Elsősorban olyan területiek jöhetnek számítást»,— mondja az igazgató —amelyek jelenleg fehér foltnak számítanak. Foglalkozunk például a bizományos árusítás fogalmával — teszi hozzá — és ennek az újszerű kezdeményezésnek máris nagy sikere van. hiszen Nyíregyházán az október utolsó napjaiban megtartott börzén egyetlen napon a forgalom elérte az 50 ezer forintot.

Hajdú Gábor

f/t’V •:

u Az üzemfenntartás, az

# energiafogyasztás és a szállítás rendkívül nagy összeget emésztett fel az első lél évben a Diósgyőri Papírgyárban. A tervezett költség- szintet túllépték, s ennek következtében ötmillió forinttal kevesebb nyereséget tudtak csak realizálni az év első hat hónapjában. Nyilvánvaló, hogy a helyzet mielőbbi változtatást, elsősorban takarékosabb gazdálkodást követelt.

— Racionalizálnunk kellett mind az anyag-, mind pedig » z ener g ia ga zd ál k od ás u n k a I. — jegyzi meg Görögii Endre főmérnök. — Ahol lehetett, módosítottuk a technológiát, hasznosítottuk a hulladék kartonokat, hatékonyabbá tettük a karbantartást. A III. negyedév során így jóval kevesebb volt a váratlan géphiba. Az energiaszolgáltatásban dolgozókat pedig érdekeltté tettük az energiával való takarékosabb gazdálkodásban.

Richter«« dr, Szitárcsik Anna főkönyvelő sorolja az adatokat:

—• Az ésszerűbb anyaggazdálkodóssal sikerült megtakarítanunk kilencmillió forintot. Hatszázezer forinttal csökkentek a különböző bír- ságjellegű költségeink is. Tavaly a legtöbbe a villamos energia pótdíja került. Elektromos berendezéseinket megvizsgáltuk, s a túlméretezett elektromos hajtómotorokat ki cseréltük. Szerződést kötöttünk az ÉMÁSZ-szal. Érmek lényege, hogy a jövőben a Krypton gyár mellett, létesülő új transzformátor alállomás- ról kapjuk majd az elektromos energiát — a jelenlegi feszültségszinten. Azt várjuk ettől, hogy kevesebb lesz az áramkimaradás, s így a termeléskiesés is. A költségmegtakarításhoz még az is hozzájárult, hogy kevesebb

kocsiálláspénzt és vízbírságot fizettünk.

— A fenntartási költségek csökkentése érdekében határoztuk el, hogy ötvenezer fori utol meghaladó munkálatokat főmérnöki engedély nélkül nem lehet elvégezni — veszi vissza a szót Görögh Endre. — A kisebb-nagyobb módosítások ugyanis eddig az osztályvezetők döntésétől függtek sok esetben. Jelentős mértékben növeltük a másodlagos nyersanyagok hasznosítását is: Nemcsak saját gépi hulladékainkat kezdtük hasznosítani, hanem a nyomdáktól is vásároltunk hulladékanyagokat, amelyeket szintén felhasználunk. A

drága neinesrostokat megpróbáltuk olcsóbbakkal helyettesíteni. Módosítottuk a technológiát, s olyan vegyi segédanyagokat alkalmaztunk, amelyekkel sikerült feljavítanunk a gyengébb minőségű alapanyagokat. Tehát, az olcsóbb anyagokból is a megszokott jó minőségű papírt gyártjuk. Takarékosabban Irántunk a segédanyagokkal is: a drága, enyvező dinakolból például négytonnányit sikerült megtakarítanunk a III. negyedévben.

— Hol tartanak jelenleg, eddig mit sikerült pótolni a hiányból?

— A szigorú intézkedések máris meghozták konkrét gyakorlati hasznukat — válaszolja. a főkönyvelőnő. — Háromnegyedéves • nyereség- tervünkben már ötmillió forint pluszt könyvelhettünk el, összesep 27 milliós nyereséget realizáltunk. Előállítottunk kilenc hónap alatt 9760 tonna papírt. Őszintén szólva, ötszáz tonnával többre is képes lett volna a kollektíva, ha nincsenek értékeOlcsóbban,

Biiiiségrentás néiklil

Miskolcon., a Zalka Máté Gépipari’ Szakközépiskola tanműhelyében, korszerű szerszámgépek segíti-k a tanulók gyakorlati oktatását. Az iskola tanulói az e*lső és második évfolyamon a gyakorlati órákon kimondottan csak tanulmányi célokra készítenek munkadarabokat. A harmadikos és a negyedikes növendékek 40 vállalót részére bérmunkában gyártanak különféle rendeltetésű alkatrészeket. A képen Rém József esztergályostanuló PNC 71*2- es vezérlésű EEN—400-os esz- tergogopen trapézmenetet vág.

Fojtó« Lásrtó felvétele

— Az aktiv keresők fefe r>ő

— Korszerűsített munkahelyek

— Kevés a vezető beosztású

—* ■

Borsodban a saaikszervesae- tek irányításával 114 nőbi - zotísúg és több mint 650 nőfelelős dolgozik. Tevékenységükben elsőrendű a nőpolitikái határozatban lóg kelták megvalósítása, a nők mankójának további könnyítése, • mindennapi tevékenység ük

támogatása. Bz a feladat napjainkban mindinkább beépül a szakszervezeti munka egészébe. Ezt igazolják a helyi tapasztalatok is.

Az utóbbi esztendőkben országosan. így nálunk is javult a nők élet- és munka- körülménye, általános és szakmai képzettsége műveltsége és nem utolsósorban közéleti tevékenysége. A nagyberuházások megvalósításával, * korszerű berendezések özembe helyezésével, a korábbitól magasabb létszámban foglalkoztatják a nőket. így például a kohászatban és a vegyiparban. Ma a munkaképes korú nőknek közel háromnegyed résae dolgozik. Az aktív keresőknek mintegy fele a gyengébb nem képviselője. Az intenzív gazdálkodásra való áttéréssel egy időben, az eredmények mellett azonban feszültségek is jerttési gondjaink. Sajnos, a

kasírozott termékeinkre évről évre nehezebben találunk vevőt. A dobozkarton és a kártyapapír egyáltalán nem kurrens cikk. A gép kapacitását csak 80 százalékban tudtuk lekötni, annak ellenére, hogy már nemcsak kasí- rozásra, hanem tekercses termékek ívvógására is használjuk — jobb híján. Gondolkodunk rajta, hogy más, jövedelmezőbb.munka elvégzésére tegyük alkalmassá ezt a berendezést, például a papír-ok felületkezelésére.

— Mit várnák ettől az esztendőtől?

— Hatezerhétszáz tormás nettó papírgyártást, 6%-os készletcsökkenést, a bázishoz képest kétmillió forinttal nagyobb nyeréséget. Az év hátralevő részében tőkés exportra is dolgozunk. Libanonba .,Rex” papírt, Angliába „Color Sirály” másolópapírt. Ciprusba pedig tortaalátét-pa- pírl szállítunk. Most a gyárban felhalmozódott nagy mennyiségű lencellulózk észlet hasznosításán törjük a fejünket. Kísérleteket folytatónk egy új termék, a simítóhengerek feltöltésére alkalmas kalanderpapír gyártására. A kísérlet sikere egyben az export lehetőségének megteremtését jelentené. Természetesen már készülünk a jövő évre is: legnagyobb megrendelőnkkel. a PlÉRT-tel ebben a hónapban kötjük meg a szerződést.

;— öcvald —

lentkeztek a nők foglalkoztatásában. ESsősorban azért, mert a nők pályaorientációja nem egyezik meg az adott helyek munkaerőigényeivel. Munkaerő-kínálat főleg a vidéki középkorú hölgyek és a városi, gimnáziumot végzett, ám szakképzésiének köréből jelentkezik.

Gondjaik vannak a bejáróid járó dolgozó nőknek is, akiknek száma meghaladja a hanmuiceioset. Legtöbb problémát az utazással járó idő- veszteség és a gyermekek megfelelő intézményes ellátásának hiánya okozza. Jóllehet, az ötnapos munkahét bevezetésével meg növekedett a szabad idő, ennek ellenére néhány ágazatban — mint a kereskedelemben, a vendéglátóiparban és az egészségügyben — a munkarendet és a családi elfoglaltságot nem tudják összeegyeztetni. A ke-1 reskedelmi nődolgozóknak: mintegy 20 százaléka ki sem tudja venni szabadnapját a munkahelyeiken meglevő létszámhiány miatt.

Az országos adatokkal egyezően Borsodban is emelkedett a nők iskolázottságának, szakmai képzettségének színvonala. Az alapfokú képzettség szempontjából mesz- sze túlhaladják a férfiak átlagát. A megye nehézipari jellege, köztudottan nem kedvez a nők és a lányok megfelelő elhelyezkedésének. Sokan persze _ még azokat a lehetőségeket" sem ismerik, amellyel élhetnének. Ezért a szakszervezeti bizottságoknak egyik fontos feladata a jövőben a választható szakmák széles körű ismertetése, és bizonyos fokú irányítószerep betöltése.

Tovább kell szorgalmazni a nők és a férfiak közti bér- aránytalanságok megszüntetését. Borsodban 1980-ban a fizikai állományban foglalkoztatott nők átlagosan 2779 forintot kerestek. Ez a férfiak átlagkeresetének 61 százalékát jelentette. Ugyanebben az időszakban a nem fizikai állományban dolgozó nőknek havi átlagkeresete 3575 forint, a férfiak átlag-. bérének 62 százaléka volt.

Hátrányos helyzetben vannak a bérek alakulásában a nők a házasságkötések és s

szülések is. ffieaen a

családi kötelék sokukat meggátolja a több műszakos beosztás elvállalásában, illetőleg a többletmunka végzésé; ; ben. ..

Az éltéit évtizedben több- új. korszerű üzem és műbélé létesült megyénkben, amely-' ' nek eredményeként csökkeni’ a nehéz fizikai munkát végi zők száma. A M iskolai Pamutfonóipari Vállalatnál befejeződött a klímarekonstruk- eió, így ma már a kártotó- nyújtó és orsózó üzemrészekben lényegesen jobb „levegő- viszonyok” között dolgozhatnak. Az üveg- és finomkerá- mia-íparban a zárt rendsze- ’ rü technológiák bevezetésévei, a kemencék korszerűsítésével a por- és hőártalmakat csökkentették a munkahelyeken. Megszüntették a nők éjszakai műszakiát a Tejipari Vállalatnál és az Alsózsolcai Házgyárban. A terhes nők egészségvédelme érdekében elkülönített részlegeket hoztak létre. Kismama-, gólya üzemeket, szalagokat szerveztek az LKM- ben, a fonodában, a TVK- ban és a BVK-ban. A gyermekgondozási szabadságukról visszatérőknek pedig egy- műszakos kismama -sza 1 a sokat indítottak be az Ózdi Ruhagyárban, a Habselyem- és Kötöttárugyárban.

A nőpolitikái határozatban szerepel a nők vezetővé válásának elősegítése, támogatása. Elmek hatására, különösen a szakszervezeti tisztségek betöltésében növekedett a vezető beosztású nők száma, és találunk hasonló példát a különböző ágazatokban is. Ennek ellenére nem lehetünk elégedettek. Mert: sajnos sok helyen a rossz beidegződés akadályozza ezt a kedvező folyamatot. Számos munkahelyen egyszerűen „leírják” a negyvenéves nőket, holott életkoruk, tapasztó latai k, emberismeretük és családi kötelezettségük csökkenése miatt pontosan ez az időszak kedvezne a nagyobb felelősséget, több elfoglaltságot igénylő tisztségek elvállalására. Adjanak hát rá bizalommal lehetőséget.

Mw*»s Márt* 1