Észak-Magyarország, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-03 / 260. szám

l' VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Sem gyámot sem védnököt nem ismer el Megállapodás Géniben Libanon nemzeti jellegéről Példátlan eset Libanon történetében: szírdán dél­előtt a libanoni üzemek, vál­lalatok, hivatalok, intézmé­nyek dolgozói egyórás álta­lános sztrájkot tartottak az­zal a céllal, hogy nyomást gyakoroljanak a Géniben ta­nácskozó nemzeti megbéké­lési konferencia résztvevői­re, kikényszerítsék a polgár- háborús ellenfelek kiegyezé­sét. A figyelmeztető munka- beszüntetés szervezői Amin Dzsemajel elnökhöz intézett üzenetükben felszólították a genfi találkozó résztvevőit: követeljék az ellenségeske­dések azonnali beszüntetését, az ország területén tartóz­kodó összes idegen erő azon­nali kivonását és tegyenek , hitet Libanon egysége, szu­verenitása, függetlensége mellett. A genfi tanácskozás har­madik napján csekély a re­mény a mélyreható ellenté­tek áthidalására. A legfőbb ütközőpont, mint az várható volt, a májusban aláirt iz­raeli-libanoni különmegálla- podás sorsa és ezzel szoros összefüggésben Libanon nem­zeti identitása, arab jellege. Bizonyosra vehető, hogy e kérdések megnyugtató tisz­tázása nélkül nem kezdőd­het érdemi eszmecsere az elavult libanoni rendszer al­kotmányos, politikai reform­járól. A Genfben folyó libanoni megbékélési konferencia szer­dai plenáris ülésén a részt­vevők egyhangúlag elfogad­ták az ország nemzeti jelle­géről szóló határozatot. A hivatalos forrásból kiszivár­gott megállapodás iiirét a libanoni állami rádió is meg­erősítette. Az ország nemzeti jellegé­ről szóló nyilatkozat szöve­gét nem tették közzé, leg­fontosabb tételei azonban is­meretessé váltak. Eszerint a politikai és vallási frakciók vezetői megállapodtak abban, hogy Libanon szuverén, füg­getlen, területét, lakosságát és intézményeit tekintve egységes állam, amelynek — nemzetközileg is elismert — határait az alkotmány jelöli ki. A dokumentum leszögezi, hogy Libanon az arab vjlág- hoz tartozik, az Arab Liga (Folytatás e 2. oldal ott) A Pravda a Kádár-Jaruzelski találkozóról . 0 ' - I T A Pravda szerdai számá­ban kommentárt közölt a magyar párt- és kormány- küldöttség közelmúltban le­zajlott lengyelországi láto­gatásáról. A kővetkezőket írta: Lengyelországot és Ma­gyarországot — mint ezt a két ország párt- és kormány- küldöttségeinek most lefolyt tárgyalásai ismét megmutat­ták — olyan testvéri barát­ság, együttműködés, s a köl­csönös segítségnyújtás szálai fűzik egybe, amelyeknek íflapját a célok egysége, a fejlődés szocialista útja, s a békéért folytatott bare al­kotja. A felek megerősítették, hogy Lengyelország és Ma­gyarország a KGST többi tagországával együtt tovább­ra is tevékenyen kiveszi ré­szét az integráció kiszélesíté­séből. A szocialista országok közötti barátság és együtt­működés megszilárdítása az egész szocialista közösség ér­dekeit. szolgálja. A magyar küldöttség támogatta a LE.MP és az összes hazafias erő minden olyan erőfeszíté­sét, amelynek célja a szocia­lista vívmányok további megszilárdítás» Lengyelor­szágban. A len gyei—-magyar közös közlemény hangoztatja, hogy a jelenlegi helyzetben külö­nösen fontos a Varsói Szer­ződés tagállamai közötti egy­ség megszilárdítása. A szo­cialista közösség országai nem engedik meg, hogy a NATO katonai fölényhez jusson. 'Ggya-nakkor azonban készek továbbra is közösen tevékenykedni, s olyan egyeztetett lépéseket tenni, amelyek a béke megszilárdí­tását és a nemzetközi bizton­ság szavatolását szolgálják. Alapkőletétel Sajószentpéteren Uj módszerekkel a húsexport fekezósóra A Terinrpex Külkereske­delmi Vállalat rugalmasan alkalmazkodik az eladási le­hetőségekhez; ahhoz, hogy teljesítse a tavalyinál 7—8 százalékkal nagyobb export­tervét, új megoldások- egész sorával követi a piaci igény változásait. A húsipari üzemekkel szo­ros együttműködésben mó­dosítják a termékösszetételt. Magasabb feldolgozol tságú árut kínálnak a vevőknek, így például a hasított sertés helyett több darabolt termé­ket. Az NSZK-piacra első­sorban tarját, az olasz ke­resletnek megfelelően karajt,' a svédeknek pedig nagyobb mennyiségű szűzpecsenyét szállítanak. Ily módon ma­gasabb árat érnek el, hiszen a vágás, darabolás többlet- munkájának a költségeit is megfizeti a külföldi megren­delő. A piaci jelentések sze­rint a tókés országokban is mind keresettebbek az ol­csóbb áruk. E cikkekből a korábbiaknál kedvezőbbek az eladási lehetőségek. Am e készítőién vek, lévén, hogy eddig nem exportáltak belőlük, magyaros ízlés sze­rint készültek, így hiába a jó minőség, az erős ízek miatt nemigen kellettek a vevők nein A Terimpex a gyártó üzemekkel és » kül­földi vevőkkel közösen mó­dosította jó néhány termék receptjét, s az izek megvál­toztatásával külföldön kelen­dő kolbászokat, sajtokat ál­lítanak elő az üzemek. Az ebből. származó bevétel több millió dollár. A külpiacokon mind ked­vezőbbek a juh eladási lehe­tőségei. A Közös Piac orszá­gai kevesebbet tartanak eb­ből az állatból, mint ameny. nyi az önellátáshoz elegen­dő, így jobbára csak az ausztrál és az új-zéiandi te-' nyésztók jelentenek verseny­társat a piacon. Csakhogy amíg a konkurrencia fői-:ént fejlett juhot értékesít, addig a Terimpex elsősorban a ke­resettebb, hízott pecsenyebá­rányt adja el, s jó árat is kap érte. Az idén összesen más­fél millió juhot exportál a vállalat, s ennek nyomoá» megközelítően 65 millió doó Jár bevételre számít. A joh- ki vitel további fokozására egyik lehetőség a tartástech­nológia módosítása, folyama­tos elleféssel nemcsak a ka­rácsonyi, húsvéti időszak lehetne a pecsenyebárány szezonja, hanem egész év­ben szállíthatná a vállalat külföldre. Éppen ezért több gazdaságban áttértek a folya­matos elletésre, ez a juhá­szati ágazatnak azért is ér­deke. mert a magasabb érté­kesítési árból a bevétel is nagyobb. A piacfeltáró mun­kát is erősíti a vállalat. Termálfürdő épül Agárdon Agárdon termálfürdő építését keidték el. A néhány évvel ezelőtti mélyfúrások révén o Vetew- cei-tó partján, Agárd határában termálvízre bukkantak. A kút csővezetékét kiépítették é* most a Fejér megyei Tanács Építőipari Vállalatának kivitelezésében a 180 fő befogadásán* alkalmas fedett termálfürdő készül. lij ItDlaOzemmel bővül az iveigyár A hazai üveggyártás kapa­citását lényegesen megnőve, li majd az a hutaüzem, amelynek alapkövét tegnap délelőtt 10 orakor rakták le a Sajószentpéteri Üveggyár­ban. A tervezők, a kivitele­zők, a munkában résztvevők nevével ellátott emléktáblát, valamint a különböző ok­mányokat és dokumentumo­kat tartalmazó fémhengert Czina Sándor, az Üvegipari Művek vezérigazgatója he­lyezte el a majdani üzem betonalapjába. A szűk körben megtartott ünnepségen Czina Sándor elmondta, mennyire jelentős az üvegipar szempontjából a most kezdődő 610 millió fo­rintos beruházás. A mező­gazdaság gyors ütemű fej­lesztése megkövetelte a kon­zervipar dinamikus fejlődé­sét is. aminek kapacitását nagymértékben meghatároz­za az üvegipar termelése. A piacon ma már csak a fel­dolgozóit, kiváló csomagolás­sal ellátott termékeket lehet jó áron értékesíteni, ezért döntött úgy 1980-ban a Mi­nisztertanács Gazdasági Bi­zottsága. hogy évente 110 ezer tonnával meg kell növelni 1 • magyar üvegipar csomago­lóüveg-gyártó kapacitását. Mint az Üvegipari Művek vezérigazgatója elmondta, er­re 2,2 milliárd forintot le­het fordítani a tervidőszak végéig, s ennek fontos állo­mása a sajószentpéteri fej­lesztés, amely évente 42 ezer tonnával növeli a csomago­lóüveg-gyártást. Az új hutaüzem terveit az ÉSZAKTERV készítette, a kivitelezést pedig a Vegyi­műveket Építő-Szerelő Válla­lat végzi. A hatalmas csar­nokban automata gépekkel folyik majd az üveggyártás. A jelenleg ismert legkorsze­rűbb technológiával készül­nek majd a konzerves és borospalackok. A technoló­giai terveket a gyár kollek­tívája készítette. Tudvalévő, hogy az üveggyártás igen energiaigényes, ezért az üveg olvasztására energiatakaré­kos, amerikai licenc alapján készült berendezéseket vá­sárolnak. Mint azt Juhász Elemár, a Sajószentpéteri Üveggyár igazgatója rövid köszöntőjé­ben elmondta, ilj'en techno­lógiával sehol sem gyárta­nak üveget az országban, (Folytatás az 5. oldalon) Az új hutaüzem betonalapjába Czina Sándor, az üvegipari Mü­vek vezérigazgatója helyezte el az emléktáblát és a dokumen­tumokat tartalmazó fémhengert. (ti utszet fiyessit adtak át Szerdám Budapesten fél- korszerű gépeket. A tervek avatták az Offset és Já­tékkártya Nyomda új üzem­egységét. Az 500 millió forintos berunázással létre­hozott mátyásföldi gyárában kapott helyet a vállalat há­rom, nemrégiben megszünte­tett, korszerűtlen körülmé­nyek között dolgozó belváro­si telephelye. A mátyásföldi üzemegységet új berendezé­sekkel szerelték fel, zömé­ben az NDK-ból vásároltak Maiyar-ssztrau Hazánk és a szomszédos Ausztria iparvállalatai között hagyományos az együttmű­ködés, számos termelési és értékesítési kooperáció ala­kult ki, s az utóbbi időben előtérbe kerültek a harma­dik piaci közös szállítások is. Egyebek közt ezt hangsúlyoz­ta Gábor András ipari mi­niszterhelyettes. annak a bu­dapesti szimpozionnak a megnyitóján, amelyet Auszt­ria legnagyobb iparvállalata, a Voest-Alpine cég, és egyik magyar partnere, a Techno- impex közösen rendezett szerdán a Fórum-szállóban. Gábor András utalt arra is, hogy a termékcserén túl. mind több közös vállalkozás szerint, évente 200 millió fo­rint értékű játékkártyát, posztert, levelezőlapot készí­tenek majd itt. Az exportra szánt termékeket is a má­tyásföldiek látják el színvo­nalas címkékkel. Az új üzemegységben a tervek sze­rint külföldi eladásra is gyár­tanak majd keresett cikkeik­ből. Az ünnepélyes avatáson je­len volt Szabó Imre ipari miniszterhelyettes. realizálódik a magyar iparés a Voest-Alpine között, egyik legfrissebb szerződésük pél­dául növényvédelmi hajtato- házak közel-keleti exportját célozza. Az ipari miniszter­helyettes fontosnak tartotta a mostani előadássorozatot, hiszen annak témája a robot­technika és a gépipari ter­mékek vezérlése. A magyar iparvállalatok — véleménye szerint — jó partnerre lel­hetnek az osztrák- cégben, amelynek műszaki megoldá­sai a világ élen járó techni­káját képviselik. A Voest-Alpine a buda­pesti szimpozionnal egy idő. ben megnyitotta budapesti képviseleti irodáját is.

Next

/
Thumbnails
Contents