Észak-Magyarország, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-19 / 273. szám

ESZAK-MAGYARQRSZAG 10 1983. novemBer 19., szomBat Tátrai Nemzeti Park A Magos-Tótra, a hegymászók paradicsoma A Csorba-tő siető- és turistaközpont. A efcátkSléfpáfya Hopoota több «őz látogatót rész fel Tátradan*- nrcból a Lotnnici-esMCS alatti hogynyeregre. Csehszlovákia termé- § © szeti szépségekben gaz­f dag ország, nagy szánv­; ban van ritka növénye és 1 állatfajtája. Rendkívüli jelen- ! tősége van tehát a termé­szetvédelemnek. E célból csupán Szlovákia területén 533 ezer hektárnyi területet nyivánítottak védetté. Ebből három helyen létesítettek: nemzeti parkot. Legismer­tebb közülük a Tátrai Nem­zeti Park (TANAF), e Ma­gas- és Bélai-Tátna, valamim* a Myugati-Tátra egy rést* 1 tartozik hozzá, összese» SO I éter hektárnyi területen. Erről a hatalmas teriüefc- : ttot á Tátralomnicon székelő í Tátrai Nemzeti Park igaz- ! gatösága gondoskodik, amit már hosszú idő óta Juraj Tu- rosik vezet. Öt kiértük fel egy beszélgetésre. — Ismeretes, hogy a TA-. NAP létrehozása nem csupán adminisztratív aktus voíS, 1 hanem a tátrai lakosság és 1 ar tudományos dolgozók hosz- scsas erőfeszítésének eredmá- ! nye is. — A mai TANAP effitud»­I too term és zetvéd elmének ' kezdete a XIX. század utolsó [ harmadáig nyúlik vissza, amikor a Magyar Kárpát Egyesület tagjai a zerge és a" mormota, s a növényele közül a havasi gyopár és a | cirbolyafenyő védelmére kü­lönböző intézkedéseket foga­natosítottak. Már abban az időben több növény- és ál­latfajtát fenyegetett a ki­pusztulás veszélye. A medvét irgalom nélkül üldözték, a vaddisznó irtását a szó szo­ros értelmében propagálták, s egy-egy elejtett hiúzért nagy pénzjutalmat fizettek ki. Nagy károkat okoztafc a múltban a Tátrában a pász­torok is. A törpefenyő ki­égetésévei nyertek rendsze­resen egyre nagyobb legelő­területeket a juhok és g szarvasmarha számára. Ha­talmas tűzvész volt 1921-ben a jól ismert Jamniczky-tó part­ján, amely majd ISO hektár­nyi zökinövényaeíefc semmisí­tett meg a Pavkyv-hegy alatt A tátrai erdőségek ptssz&ulá- sáhox a nagyarányú fakiter­melés is hozzájárult. Az em­ber meggondolatlan beavat­kozása következtében egyre lejjebb húzódott a tátrai er­dők felső határa. A Tátrai Nemzeti Park megalapítására és törvényes elismerésére csak 1948-ban került sor. öt évvel később nemzeti park létesült a Tát­ra lengyelországi oldalán is. így a Magas- és a Bélai-Táá- ra egész területe mindkét or­szágban közös természetvé­delmi elvek alapján irányí­tott nemzeti parkká vált. A Tátra természetvilágát erősen rontotta a Tátnaszép- lalc melletti homokbánya és a barlangligeti kőbánya is. Az ötvenes évek végén nem csupán a kő-, a kavics- és a homokki termelést szüntették meg, hanem több más káros tevékenységet is. Ugyanak­kor megkezdték az elkopá- rosodott övezet L.ldnövény- zeítél való beültetését is. A Tátra látogatói számára több nyilvános táborhelyet létesí­tettek, s megkezdték a turis­taösvények: kijelölését is. — Az erdők minden két­séget kizáróan Csehszlovákia legnagyobb természeti kin­csét képezik. Mit tesz a TA­NAP az erdők védelméből? — Elsősorban azt kell hangsúlyoznom, hogy Szlová­kia védett területének 90 százalékát erdők teszik ki. A tátrai erdőségek kiterjedése majd 40 000 hektárnyi. Így az erdőgondozás egyik leg­főbb feladatunk. Ez idáig majdnem tizenháromezer hektárnyi területet fásitot- tunk be. Figyelmünket je­lenleg azokra a területekre összpontosítjuk, ahol tovább kell bővíteni a törpefenyő és cirbolyafenyő erdőket, to­vábbá a mezőgazdasági vál­lalatok tevékenysége során tönkretett területek védel­mével és befásításával fog­lalkozunk. — A Magas-Tátra nyilván nem szenved látogatóhiány­ban. De az is ismeretes, hogy a turista itt nem min­denütt szívesen látott ven­dég, különösen a fontos ter­mészeti rezervátumokban. — Valóban, a magaslati területek látogatottsága okoz­za a TANAP igazgatóságá­nak a legnagyobb gondokat. Az utóbbi időben ez a láto­gatottság óriási méreteiket öltött — évi öt-milító vendég keresi fel a Magas-Tátrát. Mag 1950-be® az egész év folyamán csak ötvenezer lá­togatót tartottuk számon, ma — turista idényben — a nemastj park teljes terüto- tén naponta harmincezer látogató is van. A nagy lá­togatottság érzékelhető a környezet szennyezésében és rongálásában, néhány nö- ■ vény- és állatfajta életkö­rülményeinek romlásában is. A Tátrai Nemzett Park igaz­gatósága éppen ezért már nem engedheti meg, bogy a taristák és látogatók a jel­zéssel ellátott örvényeké® kívül mozogjanak. Hiszen a kijelölt etek hosszúsága el­éri a 79 kilométert, n a tát­rai természet kedvelői eze­ken át is eljutnak a nemzeti park legérdekesebb részeibe. A természetvédelem érde­kében kénytelenek voltunk felszámolni néhány sátortá­bort és nyilvános táborozási helyet. Mivel a motoros jár­művek zaja és légszennyezése csökkenti a park gyógyhatá­sút, azzal is számolunk, hogy az egyéni gépkocsifor­galmat minimumra csök­kentjük. A Tátrai Nemzeti Park igazgatósága mindent megtesz annak érdekében, hogy ez a különleges termé­szeti szépségekben gazdag táj érintetlenül fennmarad­jon a későbbi generációk számára. J. M. Autó—motor Veszélyes izei t pilis A gépkocsi kezelésével © és vezetésével kapcso­latos hivatalos rendel­kezések, vagy biztonsági rendszabályok bevezető ré­szében gyakran található utalás arra, hogy a gépkocsi veszélyes üzem. Azoknak van-e igazuk, akik szerint ennek hangoztatása a mai technikai fejlettség mellett már idejétmúlt, fölös óva­tosság, vagy pedig azokkal érthetünk egyet, akik a ha­lálos és sérüléses autóbal­esetek nagy számára hivat­kozva, drákói szigorításokat szorgalmaznak? A gépkocsi-közlekedés biz­tonságát legegyszerűbben ad­minisztratív jellegű, elsősor­ban forgalomszabályozási in­tézkedésekkel lehet előmoz­dítani. Az illetékes hatósá­gok kidolgozták és állandó­an korszerűsítik a motoros közlekedés szabályait, és fej­lesztik a forgalom lebonyo­lítását elősegítő műszaki be­rendezéseket {forgalmi jelző­tábla-rendszer, sorompók, jelzőlámpák stb.). Az autó­vezetést bizonyos személyi feltételekhez kötik (életkor, egészségi állapot, erkölcsi megbízhatósági, a vezetéshez szükséges tárgyi tudás meg­szerzését kiképző tanfolya­mokon intézményesítik, a követelményeket hatósági vizsgával ellenőrzik. Ebben a tekintetben hazánk a legszi­gorúbb országok egyike, hi­szen vannak államok, ahol az autóvezetéshez semmifé­le engedély vagy vizsga nem szükséges. A biztonságos autóvezetést másodsorban az utak szem­szögéből lehet befolyásolni. Döntő jelentőségű az autó­utak kiképzése, burkolatának anyaga és felülete, jó kar­bantartása, megfelelő mére­tei és nem utolsósorban op­tikai és forgalomtechnikai szempontból korszerű vonal- vezetése. Lényeges szerepet játszik a műtárgyak konst­rukciója és az útkeresztező­dések, bekötő utak csatlako­zásának helyes kialakítása. A harmadik terület, ahol a nagy sebességű autózás ve­szel yeinek csökkentésére le­hetőség kínálkozik, maga az autó, annak konstrukciója és műszaki biztonsági berende­zései. Ez utóbbiak egyik ré­sze a balesetek megelőzéséi célozza: ezek aktív bizton­sági berendezések. Másik ré­szük a már bekövetkezett balesetnek az emberéletre káros következményeit csök­kentik. Utolsónak említhető a bal­eseti biztonság legfontosabb tényezője: az ember. Az autó vezetője, aki bonyolult bio­lógiai és lélektani folyama­tok során érzékeli a környe­ző világ eseményeit, és dön­tései szerint felelősséggel irányítja a meglehetősen bo­nyolult műszaki apparátust. Egy váratlanul felbukkanó külső akadály leküzdésére a nagy jármüsebesség és az erős forgalmi zsúfoltság miatt gyakran alig másod­percek állnak csak rendel­kezésre. A döntés gyorsasá­ga és az ítélet helyessége el­sőrendű tényező egy autó­baleset elkerülésénél. A ve­szélyes közlekedési szituáció­ba került autóvezető bizton­sága és élete (a vezetési ru­tinon kívül) gyakran attól függ, hogy mennyire ismeri a járműdinamika által adott lehetőségeket, és hogy csak a megengedett mértékig él-e ezekkel á lehetőségekkel. A veszélyes és a biztonsági té­nyezők egybevetése ad vá­laszt végső tokon arra a kér­désre, hogy valóban veszé- lyes-e az autózás? I). 8. Rába Mihály: it ír Ki,;:: iKíííí Szomszédjára Katinkát már mindenki ismerte a házban. Csetlett-botlott meg, de ment egyik szom­szédtól a másikig, és elbe­szélgetett itt is, ott is. — S-yere Katinka, se­gíts — hívta az édesanyja. — Szedd össze szépen a játékaidat. — Ó, most nem érek rá — moreoskodott Katinka —. a szomszéd néni meg­kért. hogy menjek át szó­rakozni egy kicsit. Majd összerakom, ha hazajövök. De arra hiába várt az édesanyja. Ma ő nem szedi rendbe a játékokat, altkor bizony egész héten úgy marad szanaszét. Katinká­val beszélt az édesapja is, hogy ne álljon meg min­denkivel beszélgetni és ne szomszédodon, inkább se­gítsen az édesanyjának. Ki- ába, Katinka csalt ment, egyik szomszédtól a mási­kig. Kis szomszédjárónak hívta ■ mindenki, aki csalt ismerte. Egyszer, amikor Katinka megint elment, persze csak egy pillanatra szomszédol­ói, és csak délben jött ha­za, édesanyját öltözködés közben találta a szobában. — Még nem főztél? Még nincs kész az ebéd? —kér­dezte csodálkozva. — Nincs. Átszaladtam a szomszédba és elbeszélget­tünk. — De már dél van. — Csakugyan? — vonta fel szemöldökét édesanyja. — Ö, én meg azt hittem, hogy csak egy-két percig beszélgettünk. — Ég mikor lesx ebéd? — kérdezte Katinka. Rejtvény: — Ebéd? Nem tudom, mert most átöltözöm, és el­megyek a Varga nénihez egy pillanatra. — Mit akar? — Semmit, Csak beszél­getni akar egy kicsit. — És mikor lesz ebéd? — Nem tudom. De jövök én, sietek én, akkor majd főzök. Csak egy pillanatra megyek át. Katinka pitveregve állt a szoba közepén. Öltözködő édesanyját bámulta. — Mi bajod Katinka? — kérdezte az édesanyja. — Éhes vagyok, te meg szomszédolni mégy — pi- tyergett. — Csak egy percre sza­ladok át. Ejnye, már el­felejtetted, hogy te is át­szaladtál egy percre, ami­kor nekem annyi munkám volt. Még a játékaidat is nekem kellett, összeszedni. — Anyukám. ne menj most szomszédolni. főzzük meg az ebédet — kérte Katinka az anyukáját. — Nem bánom — egye­zett bele az anyukája. —• De neked is segítened kell ám. Kette® láttak a főzésbe*. *1 is készült hamar ebéd. Hanem azóta csodálkozz nak ám a szomszédok, mert a kis szomszédjáró ritkán kopog be hozzájuk egy kis tereferére. Pedig hívják, ilyenkor ő komolykodva mentegetődzik: — Jaj, most nem érünk rá. ®n sem, anyukám sem. mert nagyon sek a dol­gunk. Ki az G i A G Y Á 1 N Z É 0 1 Induljatok el a bal felső sarok S betűjébő}. és ló­ugrásban haladva olvassátok össze a betűket úgy. hogy egy ismert magyar író nevét kapjátok eredmé­nyül. Ki az író? Beküldési határidő: november 24. Kérünk bennete­ket, hogy megfejtéseiteket levelezőlapon küldjétek be. A hibátlanul megfejtők között könyveket sorsolunk ki. A korábban közölt rejtvény helyes megfejtése: A történelem az idők tanúja, a történelem az élet mes­tere. Ciceró ' Könyvet nyertek: Kristóf István. Ahaúiszántó: Pere Viktória, Miskolc: Szőiősi Szilárd. Miskolc: Dusza László. Ragály: Molnár Monika Bocs- Hársfalvi And­rea, Vajdácska. A könyveket postán küldjük el. Megvédik a termeszei szépségét

Next

/
Thumbnails
Contents